Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-17 / 196. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 17., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Elutaztak a magyar ENSZ-katonák Irakba utazott az a 15 magyar katonatisztből álló egység, amely a világszervezet felkérésére hazánkat képviseli az iraki—iráni tűzszüneti egyezményt ellenőrző ENSZ-katonai csoportban Tegnap, a délelőtti órákban elutazott Budapestről az a 15 magyar katonatisztből álló egység, amely a világ- szervezet felkérésének megfelelően hazánkat képviseli az iraki—iráni tűzszüneti egyezményt megfigyelő ENSZ-katonai csoportban. A Ferihegyi repülőtéren a magyar katonai kontingens tagjaitól családtagjaik és hozzátartozóik, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői vettek búcsút. A Malév különjáratával elutazott magyar tisztek az Iraki Köztársaság fővárosába, Bagdadiba érkezésük után megkezdik szolgálatukat az ENSZ megfigyelő csoportjában. A tervek szerint előbb rövid felkészítésen vesznek részt a többi nemzet ENSZ-katonáival, majd augusztus 20-án, a fegyvernyugvás első napján, az iraki—iráni határ közvetlen közelében, iraki oldalon kezdik meg ellenőrző, megfigyelő feladataik teljesítését. Megkezdődött a II. magyar orvostudományi találkozó Megkezdődött a II. magyar orvostudományi találkozó tegnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A világ 19 országából érkezett magyar származású orvosok, gyógyszerészek, orvosbiológusok, valamint hazai kollégáik — mintegy kétszázan — vesznek részt a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyarok Világszövetsége rendezvényén. A találkozót Halász Béla akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának, s a találkozó szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg, majd Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter az egészségügyi kormányzat és 30 ezer hazai orvos nevében köszöntötte a hazai és külföldi résztvevőket. Elmondta: büszkék vagyunk azokra a volt honfitársainkra, akik új hazájukban a beilleszkedés megpróbáltatásai után képesek voltak hírnevet szerezni és gazdagítani nemcsak a befogadó ország orvostudományát, hanem nagyon sok esetben az egyetemes orvos- tudományt is. A magyar emigráció többsége soha nem tagadta meg, hogy bölcsője magyar földön ringott, s az idők során új tartalmat nyert „haza” szót először népünk nyelvén tanulta meg. A miniszter szólt arról, hogy a magyar társadalomban jelenleg korszakváltás zajlik, s a szociális és egészségügyi ellátás fejlődése nem függetleníthető a társadalom egészének fejlődésétől. Elmondta, hogy támogatjuk a különböző szociális és egészségügyi célokat szolgáló önkéntes egyesületek, helyi csoportok, társaságok kialakulását, számítunk az egyházak, felekezetek támogatására, úgyszintén a külföldön élő orvosok segítségére. Elismeréssel szólt arról, hogy a külföldön élő orvosok nem csekély áldozat árán nyújtanak évek óta támogatást fiatal kutatóink képzéséhez. Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, tagjai és tudományos kutatói nevében köszöntötte a találkozó résztvevőit. Hangoztatta: a tudományos kutatók régóta együttműködnek a külföldön élő magyar szakemberekkel. Lajtha László, Angliában élő professzor, az MTA tiszteletbeli tagja, a külföldről érkezett orvosok nevében elmondta: öröm hazajönni, barátokkal találkozni, felidézni a régi emlékeket. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára köszöntőjében felidézte a Magyarok Világszövetségének 50 évvel ezelőtti megalakulásakor elhangzottakat: a magyarokat nem a szavak, hanem nemzeti létük, öntudatuk, hagyományaik kötik össze. Hangoztatta: figyelemmel kísérik a külföldön élő magyar szakemberek tevékenységét, és büszkék rájuk. Dr. Szécsény Andor, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a MOTESZ igyekszik elősegíteni a hazai és a külföldön élő magyar származású orvosok, gyógyszerészek kapcsolatát. Dr. Somogyi Endre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora elmondta: a találkozó alkalmával megalakítják a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Baráti Körét. Párttitkári értekezlet Kevermesen A reformok végrehajtásához szemléletváltozás szükséges Az MSZMP kevermesi szervezetében tegnap került sor arra a tanácskozásra, amelyet a Mezőkovácsházán és térségében működő párt- bizottságok, alapszervezetek titkárainak rendeztek. Ezen nagy érdeklődést váltott ki dr. Petrovszki Istvánnak, az MSZMP KB osztályvezetőjének a párt belső életével és a jövőre vonatkozó elképzelésekkel, tervekkel kapcsolatos tájékoztatója. Ebben egyebek között hangsúlyozta, hogy a több mint 800 ezer tagot számláló MSZMP olyan emberek közössége, akiket együttes cselekvési szándék jellemez. A párt legfontosabb részét az alapszervezetek alkotják, s ezeknek a közvélemény szemléletének formálásában, a közvetlen kapcsolatok kialakításában, az értelmes célok eléréséért folytatott küzdelem vállalásában igen nagy a szerepük. A párton belül is előfordulhatnak különvélemények, amelyeket tisztelni .kell, hiszen az érvek és ellenérvek felsorakoztatásában, „ütköztetésében”; nevezetesen az élénk vitákban válik az ideológiai munka gondolatgazdaggá. Az előadó ezután a pártépítés feladataival, valamint az irányítás témakörével foglalkozott, majd válaszolt a kérdésekre. Ezek jelentős része a reformok gyakorlati végrehajtásakor keletkező problémákkal volt összefüggésben, Például a már életbe lépett rendelkezések esetenként értetlenséget váltottak ki a párttagok körében. Ugyanis a társadalomban és a gazdaságban bekövetkezett változások új helyzetet teremtenek, és ennek megértéséhez bizonyos fajta szemléletváltozás szükséges. A korszerű gondolkodásmód kialakítása egyben azt is jelenti, hogy a korábban szerzett politikai és ideológiai ismeretek, kialakult nézetek, olykor pedig a merev beidegződések alapján ma már nem lehet a valóság tényeit reálisan megközelíteni. A kérdések másik része a pártéletben, a kibontakozási ' folyamatban, valamint az ifjúsági mozgalomban tapasztalható jelenségekre vonatkozott. Ez utóbbira utalva a KB osztályvezetője válaszában kiemelte: nem szabad megengedni, hogy a fiatalok a hazától elidegenedjenek. Igenis törődni kell velük. Ha az ifjúság a jóra, a szépre, a tartalmas életre törekszik, akkor saját érdeklődésének megfelelő szerveződését nem lenne célszerű megakadályozni. A tanácskozás befejező részében a kevermesi és dombiratosi párttagság tevékenységéről, továbbá a Lenin Termelőszövetkezet eredményeiről és gondjairól tájékoztatták a megjelenteket. Szabó Istvánnak, a mezőkovácsházi városi pártbizottság első titkárának elnökletével tartott értekezleten részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára Piaci körkép Árubőség és pénztelenség A piacról élünk — a szó szoros értelmében is •—, hiszen a legtöbb háztartásban a friss zöldséget, gyümölcsöt, főképpen a nyári időszakban a csarnokból, a heti piacról szerzik be. Ennek az egyik, ha klem a legfőbb oka az, hogy a piacon összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék, mint a boltokban, ráadásul itt alkudni is lehet. Mit kínálnak ezekben a napokban a heti piacokon, milyen a kereslet, és honnan kerül terítékre az áru, hogyan vélekednek a termelők, kereskedők? Erről tájékozódtak tudósítóink, Csete Ilona Orosházán, Molnár Lajos Szeghalmon, Szőke Margit Gyulán, Halasi Mária pedig Mezőkovácsházán. Csütörtök. Igazi nyári heti piac Orosházán! Nyüzsgő embertömeg a standok között, kedves, kedvtelen árusok a standok mögött. A környék kistermelői és a viszonteladók itt versenyeznek egymással — értünk. (Vagy ellenünk.) Ahogy azt a piac farka&törvénye diktálja. Van itt minden, vannak itt mindenhonnan. A helybeliek mellett Szeged környékéről érkeznek az alma-, őszibarack-termelők, Medgyesegy- házáról a dinnyésgazdák. Kevés a felhozatal, magasak az árak — panaszolják a vevők. De mit mondanak az árusok? Borzán János Med- gyesegyházáról paprikát, káposztát és dinnyét árut: — Ha megélnék a nyugdíjból, akkor nem termelnék — így az idős ember. — Iglaz, nem nagyban csinálom. Inkább átveszek kis téteteket más termelőktől. Ma például1 30 kiló káposztát vettem 7 forintért kilóját, és tízért árulom. A sárgadiny- nyét 10 forintért sikerült beszereznem és 12-ért értékesítem. A piac kockázattal jár. Én nem szeretek sokat kockáztatni. A fiatalember — aki nevét nem akarta elárulni — szintén Medgyesegyházáról érkezett. Egyéni gazdálkodó. Utánfutójáról a dinnyehegy gyorsan eltűnik. — Két holdon termelek dinnyét. Az idén nagyon gyenge a .termés, az árak is alacsonyak (??). Ma már kétszer fordultam, kb. 8 mázsa dinnyét hoztam a piacra, ebből már hat mázsa elkelt, 10 forintos árban. — Szép az áruja, miért ki- lózgatja? Szárazságtól szenved a kukorica Fotó: Kovács Erzsébet Pótlólagos öntözésfejlesztések az aszály sújtotta körzetekben Kondoros, Kardos, Csaba- csüd, Szarvas, Békésszent- andrás és a szomszédos települések szövetkezetei évek óta a legtöbbet szenvednek az aszálytól. Ezen a területen az időjárás a legkegyetlenebb, mivel az aszálynak egy olyan változata ismétlődik, melyet a szakemberek légköri aszálynak neveznek. Míg máshol hajnalonként bő, vagy szűk harmat képződik, itt az is elmarad. A növényvilág immár a nyolcadik hete sínyli a szárazságot. A szójatáblákat valósággal megpörkölte a nap lángoló, mindent kiszárító heve. A kukoricák alsó levelei megsárgultak, beszáradtak, a csőképződmény ezekből a levelekből már elszippantotta a vizet. A felső levelek furulyáznak, összecsavarodtak szivarszerűvé, hogy az elpárolgást, a növény tartalékvizét őrizzék. A csöveket borító csuhélevelek is bámulnák, sárgulnak, száradnak. A csövek nem nőnek, a szemek aprók maradnak, csak féltermésre számolnak a gazdaságokban. A határ képe csak ott kedvezőbb, ahol az öntözés lehetőségeit megteremtve, ezek jó kihasználására összpontosították a szövetkezeti erőforrásokat. AZ. EXPORTOT SEGÍTI AZ ÖNTÖZÉS — Ebben a mai szerencsétlenségben az a szerencsénk, hogy a' korábbi években megépült az NX 14-es főcsatorna, amely Kondorosig eljuttatja az öntözővizet — mondja Mac zik Mihály, az Egyesült Tsz elnöke. — Ki is használjuk a lehetőséget. Tavaly vásároltunk egy li- neár öntözőgépet a meglevő négy Turbómat és a hagyományosan működő berendezéseink mellé. A hibrid kukorica vetőmagtermesztését, a hűtőházi zöldborsót, a konzervgyári paradicsomot, csemegekukoricát, "a zöldpaprikát és az export szempontjából nagyon fontos gyógynövénytermesztésünket erre az öntözhető területre csoportosítottuk. Az a cél vetetett bennünket, hogy partnereink részére — minden áldozatot (Folytatás az 5. oldalon.) — Nagy tétel eladásához viszonteladók kellenek, de itt Orosházán, nevetséges összeget ajánlottak fell a portékámért: 5 forintot. Én sem estem a fejemre! Inkább felviszem Pestre az árut, most már jó ára van a dinnyének a fővárosban is. A viszonteladók 8 forintért vásárolják fel az egész rakományt. — Megéri a hosszú utazás? — Megéri vagy nem éri, ma már nem ez a döntő. Az ember örül, ha csaik annyit visszakap, amennyit befektetett. Drágia a vetőmag, a vegyszer, a napszám, a fuvar ... * * * Szeghalmon hétfőn és csütörtökön, valamint szombaton tartanak piacot, mi a hétfői napon néztünk szét. A piactéren több eladót láttunk, mint vevőt. Ezen a napon a dinnyések jártaik jól, nekik volt forgalmuk. A legtöbben csak dinnyéért jöttek — mondták —, a többit megtermelik otthon. Egy fiatalasszony szerint az egyik eladó asztalra kitett, élőre lemért árujából egymás után kétszer is hiányzott 8-10 deka, azóta nem vásárolt tőle. Gida Károly, a Szeghalmi Városi Tanács főelőadója szerint jelenleg gyümölcsből választékhiány van. Kevés a nyári alma és az őszibarack. Ezek drágábbak iís, mint tavaly. A paprika, a paradicsom, és a fejes káposzta viszont 5-6 százalékkal olcsóbb. A legnagyobb általában a csütörtöki piacon a felhozatal. Gyuláról, Békéscsabáról, Békésről, Sarkadról, Mezőberénybőí jönnek a kereskedők és a termelők. Hétfőn elsősorban szeghalmiakkal találkoztunk, esetleg a szomszédos falvakból érkeztek még. .Igen sok helybeli nyugdíjas kistermelőt láttunk. * * * — Bevételeink tanúsága szerint Gyulán a pénteki és vasárnapi piac egyforma nagyságú — mondták a piacfelügyelőség munkatársai, amikor felkerestük irodájukat, hogy tájékozódjunk az- árakról', a piaci jellemzőkről1. A tavalyi év hasonló időszakában végzett összesítéssel egybevetve, az idei árak alacsonyabbak. Külő- líösen szembetűnő ez a fokhagymánál, melynek kilója tavaly 80-130, az idén 50-80 forint. Vagy a zöldpaprika, amely az elmúlt évben' ilyen tájt még darabra is ment! De a többi zöldséig, és gyümölcsféleség árai is mérsékeltebbek az idén. A piacfelügyelőségien azt is elmondták, hogy megfigyeléseik szerint a piaci egyensúly nem igazán optimális. A fizetőképes kerestet kisebb, ugyanakkor a felhozatal nagyobb. Az árubőségben a leginkább szembetűnő, hogy nincs elég tojás. Ebből az idei piacra jóval kevesebb ikerült, s az ár magas. Hiányzik egy nagyobb termelőegység kínálata — szinte érthetetlen, hogy míg az ország egyes területein tojás- dömping van, ide miért nem (Folytatás a 3. oldalon)
