Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-12 / 165. szám
Gorbacsov varsói látogatása Grósz Károly interjúja a Newsweekben A NEWSWEEK ClMÜ AMERIKAI HETILAP HÉTFŐN MEGJELENT SZAMA INTERJÚT KÖZÖLT GRÖSZ KAROLY MINISZTERELNÖKKEL, AZ MSZMP főtitkárával „magyarorszAg üj arculata” CÍMMEL. GRÓSZ KAROLY HAZA'NK POLITIKÁJÁRÓL, GAZDASAGÁRÓL, A REFORMTÖREKVÉSEKRŐL NYILATKOZOTT ROBERT B. CULLENNEK ÉS MICHAEL MEYERNEK. A LAPBAN MEGJELENT SZÖVEG A KŐVETKEZŐ: A két ország nemzeti színű zászlóival díszített utcák és terek várták a hétfőn délelőtt Varsóba érkező Mihail Gorbacsovot, aki Woj- ciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának és a legfelsőbb lengyel állami vezetésnek a meghívására négynapos hivatalos látogatásra érkezett a lengyel fővárosba. A repülőtéri fogadtatás után a szovjet vezető először megkoszorúzta a lengyel ismeretlen katona sírját, a II. világháborúban Lengyel- orsizág felszabadításáérí elesett szovjet katonák emlékművét, és a Varsót jelképező N.ike-szobrot. A kora délutáni órákban került sor az első négyszemközti megbeszélésre Mihail Gorbacsov és Wojciech Jaruzelski között, majd délután részt vett a lengyel parlament, a szejm Az NSZK Bécsben félreérthetetlenül értésére adta Romániának álláspontját az úgynevezett településfejlesztési tervekkel kapcsolatban. Ebben az értelemben nyilatkozott hétfőn a szövetségi sajtóértekezleten Jürgen Chrobog, a bonni külügyi hivatal szóvivője. Nyugatnémet újságírók kérdésére válaszolva kifejtette: noha az osztrák kormány hivatalos tiltakozásától eltérő formában, az NSZK kormánya és személy Humanitárius kérdésekről kezdődött tanácskozás hétfőn Moszkvában szovjet és amerikai szakértők részvételével. A kerekasztal-értekez- leten a jogállam működésének különböző vonatkozásairól, így a büntető törvénykezésről és a bírósági jog- gyakorlatról van szó. Az értekezletet Anatolij Adamisin szovjet külügymiünnepi ülésén, ahol beszédet mondott. A keddet és a szerdát vidéken — Krakkóban és Szczecinben — tölti az SZKP KB főtitkára, ahol a helyi kulturális, gazdasági élettel ismerkedik, munkásokkal, parasztokkal találkozik, ellátogat a Krakkó melletti Poroninba is, ahol 1912 és 1914 között Lenin élt. A vidéki út után Varsóban plenáris tárgyalások lesznek a két ország vezetőiből álló tárgyalóküldöttségek között, majd Mihail Gorbacsov a királyi várban találkozik a lengyel kulturális és művészeti élet vezető személyiségeivel. Mihail Gorbacsov pénteken részt vesz a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. Az SZKP országos értekezlete óta ez a szovjet vezető első külföldi útja. szerint Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter az utóbbi időben többször is hallatta szavát. így követelte, hogy szavatolják a romániai nemzeti kisebbségek, a magyar és a német népcsoport kulturális önazonosságának, életterének megőrzését. Ezért az NSZK a bécsi utóértekezlet alkalmával többször is ilyen értelmű felhívást intézett Romániához, s erre ezt a fórumot tartja legalkalmasabbnak. niszter-helyettes és Richard Schifter, az amerikai külügyminiszter emberi jogi és humanitárius kérdésekben illetékes tanácsadója, államtitkár nyitotta meg. Felszólalásaikban mindketten támogatták az egymás jogrendszerének alaposabb megismerésére irányuló törekvéseket, a humanitárius együttműködés fejlesztését. O Magyarország évekkel ezelőtt próbálkozott olyan reformokkal, amelyeket a Szovjetunió és más szocialista országok most fontolgatnak. De Önöket súlyos adósság, infláció, alacsony növekedési ráta és növekvő munkanélküliség terheli. Hol történt a hiba? — hangzott a Newsweek első kérdése. — Beruházási politikánk volt az egyik hiba. Hatalmas összegeket kültöttünk, azonban nem a meglevő berendezések korszerűsítésére, na- nem új üzemek építésére, ahogy mondani szokták, a zöld legelőn eszközöltünk beruházásokat. Ha a meglevő berendezéseket korszerűsítettük volna, a beruházások kétszerte gyorsabban térültek volna meg. Emellett nem vettük meg a teljes rendszereket. Megvettük azok részleteit és saját berendezéseinket és technológiánkat próbáltuk felhasználni a lyukak betömésére. Nagy teljesítményű acél- konverter-berendezést vettünk például Japántól. Csak húsz százalékkal kellett volna többet költenünk, hogy megvegyük ehhez a magas technológiai szintet jelentő folyamatos öntőberendezést, de nem tettük, azzal az indoklással, hogy máris több mint kétszáz millió dollárt költöttünk el, s a további negyven millió már túl sok lenne. így most nagyon magas technológiai szintű acélt kapunk a kohóból, de nincs meg a kapacitásunk ahhoz, hogy azt hatékonyan dolgozzuk fel. O Magyarország Mihail Gorbacsov reformjait tekinti modellnek? — A Szovjetunióban megvalósuló reformok nem azonosak. Vannak hasonlóságok, így például a vállalatok növekvő autonómiája és az új egyéni ösztönzők. A szovjet gyakorlat azonban sok vonatkozásban jóval előttünk halad. Van egy másik különbség is. A magyar gazdaságban máris számos szabadpiaci elem van és gazdaságunk jobban irányul a Nyugat felé. Magyarország exportjának nagyjából ötven százalékát Nyugaton értékesíti, a Szovjetunióban ez a szám 9,5 százalék. O Tanácsadói azt mondják, hogy a reformok áremelkedést okoznak, majd munkanélküliséget teremtenek. — Tisztázzunk valamit. Magyarországon nincs munkanélküliség, mivel hatvan- ezerrel több a munkalehetőség annál, mint ahány ember munkát keres. Előfordult, hogy vannak emberek, akik nem akarnak egyik helyről a másikra költözni azért, hogy munkát vállaljanak, vagy nem akarnak új szakmát tanulni. De a tény az, hogy hatvanezer a felkínált munkaalkalmak száma, s a munkára szorulók száma ennek kevesebb mint a fele. O Azt mondják, On is azok között volt, akik egy évtizeddel ezelőtt, vagy még korábban ellenezték a hasonló reformokat. Igaz ez? — Igen. A régi reformokat nem dolgozták ki részleteikben. Nagy volt a reformláz, mindenki saját elgondolásait akarta reformként bevezetni, mégpedig azonnal. Én ezt legalább olyan veszélyesnek tartottam, mint a mozdulatlanságot. Ügy látom, a helyset most hasonlóan alakul. Az emberek megint mindent meg akarnak reformálni, anélkül, hogy tudnák, mi lenne a helyes reform. Példa erre a bérreform-javaslat. Ennek a javaslatnak a megvalósítása éppen olyan rossz lenne, mint amilyen rossz a mostani bérrendszer. Én tehát nem támogatom ezt. Hogy miért? Azért, mert nem akarom, hogy a reformok elveszítsék hitelüket. Amit én reformnak tartok, az nem valamiféle lázas tevékenység, hanem valami új, korszerű bevezetése. O Hogyan hat a mostani szovjet pártkonferencia Magyar- ország manőverezési lehetőségeire a feformok megvalósításában? — Amit én látok, az a rendkívül konstruktív szellem és légkör. Mihail Gorbacsov és a szovjet vezetés megerősödve került ki ebből. A vezetésben teljes az egység. A politikai és a gazdasági reform terén egyetlen olyan kérdés sincs, amellyel ne értenénk teljes mértékben egyet. O ön egyszer azt mondotta, hogy Magyarországon a történelmi balszerencse miatt van egy partrend szer. Üdvözölné, ha egy napon a Magyar Szocialista Munkáspártnak ellenzéke lenne? — Nem állunk készen a többpártrendszerre. Lehetetlen visszaforgatni a történelem kerekét. __ O Milyen fokú pluralizmust fogadna On el? — Olyat, amelyben mind a párton belül, mind azon kívül a különféle intellektuális és politikai elgondolások színes skálája nyilvánul meg, amelyben változatos szervezetek vannak, például a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a társulások. O Miért használt a rendőrség a június 16-i tüntetés szétverésére gumibotot? Vajon ez jelzésül szolgált arra, hogy korlátozzák a szembenállást? — Nem szeretjük, ha verik a rendőreinket, márpedig bizonyítékunk van arra, hogy ez történt. Egyébként ez nem volt jelzés. Ebben az országban mindenki hangot adhat véleményének. Mindenki tüntethet. De alkotmányunk meghatározza, mit nem tűrhet meg a kormány. A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. A kormány (nb: minden bizonnyal elírás, az alkotmányról van szó — a tud.) azt is meghatározza, hogy a kormány kötelessége a rend fenntartása. O Mi a véleménye ma az 1956-os felkelésről, a szovjet beavatkozásról és Magyarország akkori vezetőjéről, Nagy Imréről? — Véleményem az, hogy 1956-ban ellenforradalom volt. Polgárháború kezdeti jelei mutatkoztak. Küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása. A Szovjetunió összehangolt katonai akciója mindezt megakadályozta. Ami Nagy Imrét illeti. Helyes volt bíróság elé állítani. Egy miniszterelnök nem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt, Nagy Imre ezt tette. O Mit szándékozik tenni a Romániában élő magyar nemzetiségűek balsorsával kapcsolatban? — Biztosan csak annyit mondhatok, hogy nem mozgósítjuk a hadsereget. Az ilyen nézeteltérések megoldása csak politikai úton lehetséges. Falvaik kulturális értéke igen nagy. Azt hiszem, m;nden kormánynak éppen ezek megőrzése a kötelessége. Ezért nem maradhatunk csendben. O Mit akar elérni az Egyesült Államokban teendő útja során? — A fő cél az, hogy Magyarországot megismerjék Amerikában, megismertessük az emberekkel szándékainkat, kormányunkat. Kormányunk szélesebb kapcsolatokat akar kiépíteni a világgal, és az a meggyőződésem, hogy a Magyarországhoz hasonló kis országoknak is van szerepük az enyhülés és a megértés előmozdításában. O Sok időt tölt majd Washingtonon kívül, üzletemberekkel. Miért? — Hogy jobban megértsük a világgazdaságban végbemenő folyamatokat. Ki kell dolgoznunk stratégiánkat, ehhez tényekre van szükségünk. Az Egyesült Királyságban és a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásom során úgy találtam, hogy az ilyen párbeszéd hasznos. O ön 1988 májusában lett az ország vezetője. Ha reformjai sikerülnek, milyen lesz Magyar- ország 1998-ban politikai és gazdasági téren? — Realista megítélés szerint tíz évre van szükség ahhoz, hogy végrehajtsuk stabilizációs és kibontakozási programunkat. Én már akkorra visszavonulok, akkor már három éve nyugdíjban leszek. Azt hiszem, hogy Magyarországot akkor a dinamikus fejlődés — a jelenleginek mintegy kétszeresét jelentő —, nagyjából évi háromszázalékos stabil gazdasági növekedés, és a mainál is nagyobb politikai nyíltság jellemzi majd. O Valóban az a szándéka, hogy önként visszavonul?' — Határozatot hoztunk arról, hogy nem engedjük meg választott funkció két terminusnál hosszabb ideig történő betöltését. Mivel magam is e korlátozásért harcoltam, nem tartanám erkölcsösnek, ha túllépném azt. NSZK álláspont a romániai településfejlesztésről Emberi jogi tanácskozás A háború előestéjén O Az alábbiakban rövidítve ismertetjük azt, a Pravdában megjelent terjedelmes cikket, amely részlet D. Volkogonov vezérezredes Sztálinról szóló, a közeljövőben megjelenő. Győzelem és tragédia című könyvéből. A háborút megelőző két hónap alatt Sztálinhoz sok értesülés, jelzés, információ érkezett arról, hogy Németország nyíltan a Szovjetunió megtámadására készül. A figyelmeztetések a felderítés csatornáin a diplomatáknak, a Szovjetunió barátainak vonalán érkeztek. Amikor a töredékes információk végül fenyegető sorrá rendeződtek, Sztálin a Molotowal folytatott tanácskozás után úgy döntött: ellenőrzi Berlinnek az ezekre a tényekre való reagálását. Döntés született, hogy tapogatózásképpen TASZSZ-közleményt adnak ki, mely átlátszó célzásokat tartalmaz az egyezmény feltételeinek Németország által történő betartására. A közlemény, mely gyakorlatilag felszólította Németországot arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, június 14- én jelent meg. Ugyanezen a napon Hitler, aki már tudott a közleményről, utolsó megbeszélést tartott a hadseregcsoport- és hadseregparancsnokokkal a Barbarossa-terv gyakorlati végrehajtásáról. A támadásra való felkészülés és a részletek pontosítása után a tervet csak any- nyiban módosították, hogy a támadás kezdetét június 22- én 3.00 óráról 3.30-ra helyezték át. Sztálin és Molotov arra számított; ha Berlin beleegyezik a tárgyalásokba, akkor egy-másfél hónapig el lehet húzni őket, és ezzel a támadás kérdése ebben az évben lekerült volna a napirendről. Sztálin nem alaptalanul feltételezte, hogy Hitler a nyár végén nem fog háborút indítani, ősszel még kevésbé. És ez azt jelentette volna, hogy a Szovjetunió még 7-10 hónapot ^kapott volna az ellenállásra való felkészülésre. A TASZSZ dokumentuma békítőén kijelentette, hogy „tekintettel arra, hogy Németország épp olyan tántoríthaitatlanul betartja a szovjet—német megnemtámadási egyezmény feltételeit, mint a Szovjetunió, szovjet körök véleménye szerint azok a híresztelések, melyek szerint Németország a szerződés megszegésére és a Szovjetunió megtámadására készül, minden alapot nélkülöznek...” Moszkvában várták Berlin reagálását. A szovjet nagy- követségről érkező rejtjeles táviratokban azonban ez állt: a hivatalos körök teljesen elzárkóztak a közleményre adott válasz elől. Sztálin az utolsó pillanatig bízott előrelátásában. Még egy hónappal a háború kitörése előtt bizalmas körben ezt mondta: „Az összeütközés jövő év májusában valószínűleg elkerülhetetlen lesz.” Annak ellenére, hogy bízott a háború elodázásának lehetőségében, Sztálin a háborút megelőző utolsó hónapokban idejének oroszlán- részét katonai kérdésekre fordította. A vezérkar külön utasítása értelmében, a Sztálinnal folytatott tanácskozás után megkezdődött az egységeknek és a kötelékeknek a belső körzetekből a határ menti körzetekbe való előretolása. A robbanásveszélyes helyzetre való tekintettel Sztálin jóváhagyta a katonai főiskolák hallgatóinak idő előtti kibocsátását. A fiatal parancsnokokat és politikai dolgozókat a kiképzés után szabadság nélkül azonnal a csapatokhoz irányították, ahol nagy hiány volt belőlük. Sztálin hosszas habozás után olyan nagyszabású akcióra is elszánta magát, mint körülbelül 800 000 tartalékos behívása, akikkel a határ menti körzetek 21 hadosztályát egészítették ki. Sajnos, ezekre a lépésekre csak 2-3 héttel a háború kitörése előtt került sor. A védelmi népbiztos június 19-i hadparancsa elrendelte a repülőterek, parkok, bázisok álcázását, a repülő- gépieknek a repülőtereken való széttagolását. De a parancs végrehajtásába éppen csak hogy belefogtak... Mint ahogy a hadseregek tábori irányítási pontjainak kivonása is csak a támadás előestéjén kezdődött meg. A szükséges intézkedések elkéstek, de Sztálin még ezeket is igen kelletlenül hozta meg, és gyakran ismételgette rögeszméjét: „Ezek a lépések provokálhatják a német csapatokat.” Miközben egyetértett a katonákkal, valahol a lelke mélyén remélte,, sőt hitte, hogy Hitler nem fog kétfrontos háborút folytatni. Sztálin, miközben nyilvánvaló, egyenes vonalú logikát követett, mélységesen tévedett. Mintha azt hitte volna, hogy ha ő nem kész a háborúra, akkor azt nem kényszeríthetik rá. Azt pedig, hogy mi nem állunk készen, Sztálin megérezte’ amikor a XVIII. pártértekezlet után meghallgatott néhány népbiztost a hadsereg újrafelfegyverzésének állapotáról és menetéről. Például amikor azt mondták neki, hogy az új harckocsizó egységek kiegészítéséhez 12,5 ezer közepes és nehéz harckocsi, 43 000 traktor, 300 000 gépkocsi hiányzik, nem hitte el. Hasonló volt a helyzet a légierőnél is. Az új repülőgépek, a harckocsikhoz hasonlóan nem- több, mint 10-20 százalékot tettek ki. A hibák természete nem egyszerűen a hibás számításokban, be nem igazolódott jóslatokban, az agresszor rosszindulatában rejlik. Mindez megvolt. A hibák, vétségek, megbocsáthatatlan balfogások fő Oka a diktáto- ri egyeduralomban gyökerezik. Sok, messzemenő kö-. vetkezményekkel járó döntést személyesen ő hozott meg. Nehéz a népbiztosokat, a Katonai Főtanácsot hibáztatni, amikor már kialakult a „csalhatatlan és bölcs vezető” státusa. Sztálin bármely koncepciójának, álláspontjának elvi ellenzését „meg nem értésnek”, „szembeszegülésnek”, „politikai éretlenségnek” lehetett volna értelmezni, annak minden következményével együtt. Még mindenki jól emlékezett a politikai perekre. (Folytatása következik) M EG K1) LÖN B ÖZTETES Narancssárga jelzésnek kell lennie minden játékfegyver csövén, hogy ne történjék tragikus félreértés, azaz hogy igazi fegyvert tie tekintsenek ezután játéknak, és viszont. Ez is benne van az amerikai szenátusnak abban a határozatában, amely megtiltotta műanyagból készült tűzfegyverek gyártását, forgalomba hozatalát és birtoklását. — Plasztikpisztoly a terroristák kezében? A lidércnyomásos álom valósággá válhatna — mondta Howard Metzenbaum demokrata szenátor, a törvényjavaslat egyik kidolgozója. Minden játék lőfegyvernek ezután legalább 130 gramm fémet kell tartalmaznia, hogy a jelenlegi műszerekkel kimutatható legyen. TENGERALATTJÁRÓ Az első Finnországban épített személyszállító tengeralattjárót Maria I-nek nevezték el, és már használatba is adták. Japán déli részén, a Szaipan-szi- get közelében állomásozik, ahonnan két legénységgel és 46 utassal indulhat. Az utasok reflektorfényben csodálhatják a tenger alatti világot. A tengeralattjáró 75 méteres mélységig süllyedhet. orvvadaszokat LEPLEZTEK LE A brazil rendőrség egy orvvadász bandát leplezett le» amely Pan tanai mocsárvidéken garázdálkodott, Brazília, Bolívia és Paraguay határvidékén. Egy rejtekhelyen 12 ezer 300 krokodilbőrt találtak, amelyeket Paraguayba akartak szállítani. A rendőrség az orvvadászok elfogatása alkalmával egyet közülük megölt. INKÁBB FELAKASZTOTTA MAGÁT Egy 57 éves japán földműves felakasztotta magát, és búcsúlevele szerint ezt azért tette, mert ellenzi a borjúhús behozatalát az országba. Ez a földműves nemrég ötven tehenet vett, és igen fájdalmasan érintette a húsbehozatal. Nem ő azonban az egyetlen, a többi jószágtenyésztőnek is nagy kára származik abból, hogy engedélyezik a húsimportot az Egyesült Államokból. DOHÁNYZÁS ELLENI SPRAY 15 százalékos citromsav- tartalmú aerozolos készítményt állítottak . elő az amerikai szakemberek. A Chest című ismert orvosi lap közli, hogy a készítmény enyhíti a „dohány- szomjat”. Ha a további kísérletek is sikeresnek bizonyulnak, a kereskedelemben is forgalmazni fogják a zsebben hordható sprayt, aminek segítségével a dohányos „ellenőrizheti”, valóban kívánja-e a cigarettát. HATÁROZAT Spanyolország minisztertanácsa határozatot hozott, amely Francisco de Goya Boszor- kánytánc című festményét a nemzeti kulturális kincs részének nyilvánítja. A vászonra festett olajkép 1797-ben készült, 1986-ban egy madridi magánszemély csaknem egymillió dollárért vásárolta.