Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
BÉKÉS MEGYEI ™’w,uw"ww*'Ülés, toll« a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormány- bizottságok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvéleménykutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jog- 1988. JÜLIUS 2., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM szabályokat. Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Az Országgyűlés nyári ülésszaka pénteken folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A minőség nemzeti ügy A napirend szerint elsőként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezetátalakításának feladatairól folytatott vitában elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre. Ügy ítélte meg: egyetértés alakult ki abban, hogy a szerkezetátalakítási munkálatokat gyorsítani kell, szükség van átmeneti áldozatvállalásra, módosítani kell a kitermelő és a feldolgozóipar arányait az utóbbi javára, de úgy, hogy a kitermelőipar visszaszorítása ne veszélyeztesse a fejlődés lehetőségeit. Egyetértés volt abban is, hogy húzóágazatokat kell meghatároznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az átlagosnál gyorsabb fejlődéshez. A módszereket, az irányítás kérdéseit illetően már nem ilyen egybehangzóak a vélemények. Elhangzott Olyan kívánalom, hogy a kormány teljes részletességben, határidőkhöz kötötten vezérelje a szerkezetátalakítást, felelősséget vállalva a részletkérdésekért is. Megfogalmazódott az is, hogy a szerkezetátalakítást csak szabályozni kell, a vállalatok pedig önállóan dolgozzanak a rájuk bízott forrásokkal. Egyetértett a végter- mékközpontúságot kifogásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyozta: a magyar ipari vertikum különböző szakaszai jelenleg nincsenek összhangban egymással, hiányoznak a kínálati viszonyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehessen kapcsolni mind a szocialista, mind a tőkés importot a magyar gyártók mellé. A szerkezetváltás forrásaival sok felszólaló foglalkozott. A miniszter egyetértett a kérdés fontosságával, hiszen például a dulbicsányi bánya megnyitása tizmUHi- órd forintos nagyságrendű összeget kíván, még akkor is, ha gazdaságosan készítik elő a beruházást. Vannak azonban olyan területek is, ahol a meglévő eszközök jobb hasznosítására, a fékező tényezők kiküszöbölésére van szükség. A miniszter azonosult azokkal a gondolatokkal, amelyek szerint a források előteremtése az ipar feladata. Az ip>ar „védelmében” ismét felhívta a figyelmet ar ra, hogy az ágazat eltartja magát, s a támogatásra szoruló, veszteséges, rosszul dolgozó vállalatok tavaly 50 milliárdos támogatást kaptak ugyan, a teljes ágazat azonban 195 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe. Berecz Frigyes ezután a minőség kérdéseiről beszélt, kiemelve, hogy a kormány minőségpolitikát kíván folytatni, olyan légkör, környezet megteremtésére törekszik, amelyben ez a kérdés nemzeti ügy lehet. Üjabb témakörre térve, a miniszter foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólt. Számos hozzászóláshoz kapcsolódva úgy ítélte meg: át kell tekinteni és módosítani szükséges a térségi foglalkoztatással kapcsolatos elgondolásokat. E munkában az Ipari Minisztériumnak felelősen közre kell működnie. Azt a hibát mégegyszer nem követhetjük el — hangsúlyozta —, hogy a térségi foglalkoztatást fontosabbnak tartsuk, mint a hatékony termelőmunkáét. Fontos az is — mondotta—, hogy meginduljon a különböző munkaterületek közötti áramlás. Ezt persze a kormánynak segítenie kell lakáspolitikával, letelepedési támogatással. A továbbiakban a felszólalásokban elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott. A pap ínellátást és a csomagolást bíráló észrevételekkel egyetértett. Elmondta, hogy a papíriparban részben világbanki hátélekből, részben nyugati lízingek segítségével jelentős fejlődést lehet elérni a közeljövőben. A szakoktatás megújításával kapcsolatban említette: sok irányban folyik a munka, befejezését Szavaznak a képviselők teljes felelősséggel csak az 1992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kapcsolatban örömmel nyugtázta a miniszter, hogy a Tervgazdasági Bizottság döntését a szénbányászok is megértéssel fogadták. Kiemelte azt az elvet: a kormány nem abban dönt, hogy melyik bányát kell bezárni, s melyik működhet tovább, hanem gazdaságossági kritériumokat határoztak meg, külön az energetikai és külön a lakossági szénre. Amelyik bánya igazodni tud ezekhez a követelményekhez, az életben marad, amelyik nem, azt be kell zárni. Berecz Frigyes szólt arról, hogy külön kell választani a bányászatban dolgozók munkájának megítélését és a bányászkodásnak, mint gazdálkodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igénylő, veszélyes, fárasztó fizikai munkát ugyanolyan nagy megbecsüléssel, tisztelettel kell kezelni, mint eddig. Ezután az ipari miniszter a recski, részben elkészült beruházással kapcsolatban hangsúlyozta: tény, hegy vitatható döntések alapján 7 milliárd forintot költöttünk eddig erre az egyelőre semmit nem termelő bányára. Ha azonban ezt a hétmilli- árdot nem akarjuk teljesen elveszíteni, szükség van arra, hogy az intenzív kezelésre évente 200-250 millió forintot fordítsunk. A kitermelés megindításához mintegy 25-30 milliárdos beruházásra lenne szükség, ezt, — ahogy a vitában javasolták — valóban valamilyen részvénytársasági formában lehetne megoldani. Berecz Frigyes hozzátette: a kérdéssel a legfelsőbb szintű vezetés foglalkozik. A Bükkálbrány térségébe javasolt erőművel, illetve energetikai kombináttal kapcsolatban elmondta: nem hangzott el a hozzászólásban, hogy 100 milldárd forintos beruházásról lenne szó. E beruházás szerepel az energetikai program távlati terveiben, de csak a paksi atomerőmű végleges elkészülte után. Sok érv szól' mellette. A miniszter két képviselőnek az innovációs törvény megalkotását szorgalmazó javaslatára is reagált. Egyetértett a téma fontosságával, de megfontolásra ajánlotta, hogy célszerű-e külön törvényekben szabályozni a gazdaság egészét érintő folyamatokat. Végezetül a du- bicsányi bánya sorsát érintő felvetésre azt válaszolta: az elvi döntés a bányaüzem fejlesztéséről megvan, a továbbiakban az éves tervek kialakításakor kell áttekinteni, hogy 1989-ben és 1990- ben mennyi p>énz lesz a munkálatokra. A határozathozatal előtt Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) szót kért. Annak a véleményének adott hangot, hogy mivel csak 1994—95-ig maradhat egyensúlyban az ország villamosenergia-mér- lege, szükség van a bükkábrányi erőmű mielőbbi megépítésére. ' Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szavazást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az illetékes p>arlamenti bizottságok — az ipari, valamint a terv- és költségvetési — vizsgálják meg, és a jelentést tér-. iesszék az Országgyűlés őszi ülésszaka elé. Berecz Frigyes egyetértett a javaslattal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal következett: az ip>ari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát az Országgyűlés öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. (Folytatás a 2. oldalon) Befejezfidött az SZKP XIX. országos értekezlete Andrej Gromikóndk, az SZKP KB PB tagjának elnökletével kezdte meg negyedik munkanapját az SZKP XIX. országos értekezlete. A gazdálkodás új formádnak, a szövetkezeti mozgalomnak és a szerződéses munkaformának a térhódításáról beszélt Valentyin Meszjac, a moszkvai terület pártbizottságának első titkára. Elmondta, hogy elsősorban a minisztériumok részéről ütköznek az új gazdálkodási formák a bürokrácia akadályába. Mint mondta, a progresszív adózás bevezetése szinte már a kezdet kezdetén majdnem megfojtotta a szövetkezeti mozgalmat. Meszjac támogatta a beszámolóban előterjesztett, s csütörtökön Gorbacsov főtitkár által részletesen megindokolt javaslatot, hogy a pártbizottságok első titkárait válaszszák meg az adott térség tanácselnökévé. Nem értett viszont egyet ezzel a Lada gépkocsikat is gyártó volgai autógyár gépmestere, Anatolij Melnyi- kov. Szerinte a pártnak nem kell a tanácsok ellenőrzésére törekednie. Ügy vélekedett, hogy a pártbizottságoknak le kell építeniük a gazdasági szervek munkájával foglalkozó részlegeiket, s az ideológiai munkára kell összpontosítaniuk. A pántok i munkanapon, ezen belül is a délutáni ülésen hangzottak el a pártértekezlet „legélesebb” felszólalásai — állapították me? egyöntetűen a szovjet pártikonferencia küldöttei a zárszót megelőző szünetben. A nap legtöbb megjegyzést kiváltó felszólalása Borisz Jelciné volt. A tévéadásban megszólaló küldöttek is különbözőképpen ítélték meg a felszólalást, csakúgy, mint a volt moszkvai első titkár ügyének egészét. Egyöntetű volt ugyanakkor a megszólalók véleménye abban, hogy a tavaly novemberi KB-ülésről, így Borisz Jelcin felszólalásáról és a kialakult vitáról lényegesen alaposabb, bővebb tájékoztatásra lett volna szükség. A pénteki vitában köz-< p>onti helyet foglalt el a párttitkárok tanácselnökké jelölésére vonatkozó javaslat. A televízióban megszólaló küldöttek szinte teljesen egyöntetűen támogatták az elképzelést, és igen élénken ecsetelték a két funkció ösz- szevonásának előnyeit. Határozatok elfogadásával fejezte be pántokén munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. A határozattervezeteket előkészítő bizottság' munkájáról annak elnöke, Mihail Gorbacsov számolt be a küldötteknek, akik közül ezután igen sokan kértek szót, s különböző kiegészítéseket fűztek a tervezethez. Az SZKP KB főtitkára védelmébe vette az előkészítő bizottságban jóváhagyott megfogalmazásokat, ám a módosítások javaslói több vitás kérdésben szavazást igényeltek. A csaknem ötszáz küldöttnek mintegy egytizede például úgy foglalt állást, hogy a Pravdát vonják ki az SZKP KB ellenőrzése alól, és tegyék az egész párt sajtóorgánumává. Végezetül minden határozattervezetet szavazás alapján hagytak jóvá, demokratikusan döntve a hozzájuk fűzött módosításokról is. Mihail Gorbacsov zárszavával ért véget pántokén az SZKP XIX. országos értekezlete. Nemzetközi szövetkezeti nap Gyomaendrődön Több évtizedes hagyomány immár, hogy július első vasárnapján világszerte meg- ünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. 1844-ben Rochdale-ban 28 angliai takács alakította meg az első szövetkezetét. Rájuk emlékezünk, mert ők választották először ezt a gazdálkodási formát, s ezzel világszerte útjára indították az újkori történelem egyik legdinamikusabban fejlődő társadalmi, gazdasági mozgalmát. E szövetkezeti mozgalomnak azóta több mint fél- miliiárd tagja van a világon. A három szövetkezeti ágazat szervezetei Magyarországon fontos feladatokat látnak el a termelés, a ’ fogyasztás és a szolgáltatás különböző területein. Hazánkban ma a gazdálkodó szervezetek mintegy fele szövetkezet, s az ország minden ötödik állampolgára szövetkezeti tag. A 66. nemzetközi szövetkezeti nap Békés megyei ünnepségét — július 1-jén, tegnap — Gyomaendrődön az Endrődi Cipész Szövetkezetben rendezték, melyen részt vettek a három szövetkezeti ágazat képviselő^ a gyomaendrődi szövetkezetek elnökei, a helyi párt- és állami vezetők, valamint Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára, Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács általános elnökhelyettese. Ünnepi beszédében Kiss Sándor ismertette a szövetkezeti mozgalom elmúlt évi eredményeit, s beszélt az idei feladatokról,' és a gondokról. Kiss Sándor beszéde utón dr. Hanyecz Károly, az Endrődi Cip>ész Szövetkezet elnöke szólt a szövetkezet eredményeiről, és gondjairól. Elmondta, hogy a szövetkezet — amely tavaly ünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját — évente egymillió pár exkluzív kivitelű lábbelit készít. Termelési értékük évente 530-550 millió forint. A szövetkezet mintegy 800 dolgozójának köszönhetően tavaly 33 millió forintos nyereséget értek el. H. E. * * * A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából pjénteken délelőtt Békéscsabán Paulik János, a Mészöv elnöke és Tanai Ferenc, a szövetség titkára 20 dolgozónak Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést, 21 főnek p>edig elismerő plakettet adott át.
