Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

NÉPÚJSÁG

1988. július 9., szombat

n megyei pártbizottság feladatterve

az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó

Békés megyei feladatokról

(Folytatás az 1. oldalról.)

A megyei pártbizottság nagy gondot fordát a megyében megjelenő különböző érdekek megismerésére, az érdekek egyeztetésére, rangsorolására. Ehhez tudományos vizsgálódással feltárja a megye szocialista struktúrájának sajátosságait, a változások okait. Eközben kiemelt figyelmet fordít ifjúságra, nyugdíjasokra és az értelmiségiekre, szem előtt tartva a megye egyes térségeinek eltérő sajátosságait.

A gazdaságpolitikai feladatok fő irányát és konkrét tennivalóit a megyei pártbizottság már korábban meghatározta. Arra törekszik, hogy megteremti azok megvalósításának kedvező politikai feltételeit, erősíti a végrehajtás ellenőrzését, s a tapasztalatok elemzésével felvázolja a továbbfejlődés várható irányát.

Fokozza a szoc iái politikai feladatok — köztük az egészségmegőrzési program — megvalósítására fordított figyelmét. Politikai eszközökkel segíti megteremteni a gazdaság személyi és tárgyi feltételei közötti új összhangot.

A megyei pártbizottság kezdeményezően vesz részt az ideológiai, az oktatási-nevelési feladatok megoldásában, az új törekvések kidolgozásában. A rétegigényeknek megfelelően differenciáltabbá teszi politikai-ideológiai nevelő munkáját, szükség szerint alkotó vitákat szervez, fejleszti a politikai kultúrát, a vitakultúrát. Kiemelt figyelmet fordít a káderek politikai, világnézeti nevelésére, képzésére és továbbképzésére, biztosítja a lehetőséget, hogy minden szinten a mai követelményeknek megfelelően felkészült káderei legyenek.

A megyei pártbizottság munkájának nyitottságára törekszik, és megteremti a nyilvánosság feltételeit.

A megyei pártbizottság most elhatározott feladatai rövid távú feladatok, de eközben ki kell dolgozni a megye távlati Stratégiai, fejlesztési koncepcióját is. Ehhez mélyrehatóan elemezni kell az elmúlt évek fejlődésének sajátosságait, fejlődésének külső és belső feltételrendszerét, fel kell tárni azokat a specifikus jellemzőket, amelyek segítik körvonalazni a távlati, a stratégiai célkitűzéseket.

Az itt el határozottak összhangban vannak a megyei párt- bizottságnak a korábbi években már elkezdett új törekvéseivel, feladataival.

A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottsága, munkabizottságai, politikai apparátusa feladatai.

A) A pártmunka korszerűsítése

1. A megyei pártbizottság hatásköre és felelőssége dönteni a megyét érintő politikai, társadalmi és személyi kérdésekben. Irányítja az alsóbb pártszervek, rajtuk keresztül a pártszervezetek munkáját. Elvi-politikai útmutatással az ott dolgozó kommunistákon keresztül törekszik érvényesíteni a párt politikáját az állami, társadalmi szervek munkájában. A politikai szükségleteknek megfelelően tanácskozik. A végrehajtó bizottság a pártbizottság szerveként elsősorban döntéselőkészítő, illetve a pártbizottsági határozatok végrehajtását szervező és azt ellenőrző testületként működik. Csak azokban a kérdésekben van döntési joga. amelyeket a pártbizottság hatáskörébe utal, például: a státuszgazdálkodás, a kitüntetések, a hatáskörgyakorlás egyes kérdései, saját ülésterv. Ezekben a kérdésekben is köteles a pártbizottságot utólagosan tájékoztatni.

A megyei pártbizottság folyamatosan értékelje határozatai végrehajtásának helyzetét, azt az éves munkaprogramjában jelölje meg. A testületi üléstervek legyenek rugalmasak, alkalmasak a kezdeményezések befogadására. A testületi anyagok előkészítésénél — az üléstervben — meg kell jelölni, hogy előzetesen mely pártszervektől, alapszervezetektől, tömegszervezetektől kér javaslatokat, véleményeket. Az előterjesztés elkészítéséhez — tervezetten — kérni kell a megyei pártbizottság néhány, a témában járatos tagjának, szakértőknek a közreműködését. Az éves munkaprogram tartalmazza, hogy mely témában kívánjuk a megye egész párttagságának a véleményét kérni.

2. Meg kell vizsgálni a kölcsönös képviseletet a párt-, állami és társadalmi szervezetek megyei testületéiben, a javaslatokban a megyei pártbizottság foglaljon állást.

3. Az országos pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtása, a megye előtt álló politikai feladatok kidogozása, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése szükségessé teszi az ennek megfelelő személyi feltételek biztosítását. A megyei pártbizottság alakítson munkabizottságot, mely értékelje tagjai legutóbbi pártértekezlet óta végzett tevékenységét, és arról a következő pb-ülésen számoljon be. illetve tegyen javaslatot_a szükséges módosításokra.

A megyei pártbizottság csökkentse a hatáskörébe tartozó funkciók számát.

A megyei pártbizottság tekintse át a kádermunkára hozott határozatának végrehajtását, értékelje a hatásköréibe tartozó tevékenységét, s a szükséges változtatásokat tegye meg. A káderek munkájának értékelésekor igényeljék a helyi pártszervek és szervezetek véleményét.

4. A megyei pártbizottság munkabizottságai vizsgálják felül tevékenységüket, a megyei pártértekezlet óta végzett munkájukat, tegyenek javaslatot további működésük rendjére, s azokat a pártbizottság hagyja jóvá.

5. A megyei pb és a vb határozatait, állásfoglalásait felül kell vizsgálni, az érvénytelenné váltakat hatálytalanítani kell.

6. Szükséges a párttagság összetételének, átrendeződésének, szervezettségének átfogó elemzése. Ezt indokolja a pártból kikerülitek számának növekedése, a tagfelvételek számának csökkenése. A megyei pártbizottság kapjon róla tájékoztatást.

7. A megyei pb kapjon tájékoztatót a tagfelvételekről és a kikerülésről.

8. A megyei pártbizottság függetlenített apparátusának szakmai összetételét, szervezetét, állományát az előttünk álló feladatoknak megfelelően kell változtatni. A megyei pártbizottság ülésére készüljön javaslat, amely tartalmazza: a testületek és az apparátus megújuló kapcsolatrendszerét, beleértve az apparátus munkájának testületi ellenőrzését és rendszeres értékelését is.

9. A megyei pártbizottság egyetért tanácsadó testület létrehozásával. E munkára megfelelő szakmai, politikai fel- készültséggel rendelkező személyeiket kell kiválasztani.

10. A megyei pártbizottság bízzon meg ideiglenes munkabizottságot, amely a pártépítési munkabizottsággal és a pártbizottság osztályaival együttműködve vizsgálja meg a

megyei pártbizottság irányító munkájának gyakorlatát, munkamódszerét, és munkastílusát. Javaslatokat — a munkabizottságok előzetes véleményezése után — terjessze a pártbizottsági ülésre.

11. A megyei pártbizottság 1985. szeptember 17-i ülésén határozatot fogadott el a pártbizottság középtávú tématervére. A tématerv módosítását javasoljuk az alábbiak szerint: a pártbizottság tűzze napirendre: a megyében élő lakosság osztály- és réteg viszonyának elemzését vizsgálva a szocialista életmód kérdéseit is; a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság munkamódszerének és munkastílusának korszerűsítését, a megyei párttestületék és a társadalmi tömegszervezetek együttműködésének rendjét.

B) Az állami, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való együttműködési viszonyok továbbfejlesztése

A megyei pártbizottság elvi-politikai iránymutatásainak kimunkálásában, a megye előtt álló politikai feladatok, főbb tendenciák megjelölésében számít, igényli az állami, a társadalmi és érdekképviseleti szervek megyei vezető testületéi által kidolgozott javaslatokat. Számít a politikai döntések végrehajtásának folyamatában mozgósító munkájukra, illetve sajátos szerepüknek megfelelő ellenőrző munka megvalósítására. Ennek érdekében:

1. A megyei pártbizottság válasszon tagjai közül egy ideiglenes munkabizottságot, amely dolgozza ki a megyei párttestületek és a társadalmi és tömegszervezetek együttműködési rendjét, a testületekben dolgozó párttagokkal való foglalkozás módját, az apparátusok együttműködésének formáit. E munka során támaszkodjon e testületek ajánlásaira, az ott dolgozó párttagok véleményére.

2. A megye lakosságát érintő, különösen fontos politikai döntések meghozatala előtt, illetve azt követően az egységes cselekvés biztosításának érdekében össze kell hívni az állami, társadalmi szervezetek, mozgalmak megyei testületéiben dolgozó párttagok együttes aktívaülését.

3. Negyedévenként össze kell hívni a társadalmi szervezetek vezetőinek megyei konzultatív tanácskozását.

4. A megyei pb 1987. december 11-i, a tanácsi testületi demokratizmus és a tanácsi munka továbbfejlesztésével foglalkozó állásfoglalása a romló gazdasági feltételekhez, a lakosság reális igényeinek, törekvéseinek kielégítéséhez — a meglévő demokratikus fórumok tartalmasabbá tételével — igazította a politikai munka feladatait. A testület dokumentumában megfogalmazott feladatok ma is helytállóak, végrehajtásuk folyamatos.

5 A megyei pártbizottság a Központi Bizottság választási törvény módosításáról szóló javaslatát munkacsoportokban vitassa meg.

C) A főbb gazdaságpolitikai feladatok

1. A megyei pártbizottságnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az országos politika kialakításában való közreműködésben, a térségi érdekek integrálásában, a területfejlesztés koncepcionális feladatainak meghatározásában, a gazdaság működési feltételeit befolyásoló tényezők alakításában. A megyei pártbizottság támogatja és szorgalmazza a gazdaság tőkeellátásának, -mozgásának különböző formái, eszközei megyénkben történő elterjedését, alkalmazását. Felkészül az ezekkel kapcsolatos felvetődő ideológiai kérdések megválaszolására.

2. A gazdaságban legfontosabb feladat a megyei pártbizottság 1987. szeptember 4-i, az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából adódó megyei feladatokra vonatkozó határozata végrehajtása. Ennek megfelelően azokat a gazdaságpolitikai feladatokat kell előtérbe helyezni, amelyek a termékszerkezet korszerűsítésében, a nem rubel elszámolású export fokozásában, a gazdaság teljesítőképességének növelésében, az életkörülményeket érintő kérdésekben a megyei feltételek megteremtésére, javítására irányulnak. Kiemelten kell kezelni: a személyi tényezők fejlesztését, a kutatási, műszaki fejlesztési, termelési, kereskedelmi együttműködés szélesítését, az irányítási és érdekeltségi rendszerek továbbfejlesztését, a foglalkoztatás feszültségeinek kezelését, a hátrányos helyzetű térségeket, az életkörülményeket és a termelést is befolyásoló infrastruktúra fejlesztését, a szociálpolitikai feladatokat.

3. A megyei párt végrehajtó bizottsága által megalakított munkabizottság dolgozzon ki javaslatot a megye fejlesztésének gazdaságpolitikai koncepciójára. A javaslatot a megyei pártbizottság tárgyalja meg.

4. A gazdasági szabályozás hatásának folyamatos figyelemmel kísérésére gazdaságpolitikai információs rendszert kell kialakítani. A politikai hatásokat rendszeresen elemezni szükséges, a következtetéseket továbbítani kell az illetékes pártszerveknek.

5. Ki kell alakítani a megyei gazdaságpolitikai érdekintegráció szervezeti kereteit és működési rendjét.

D) Az ideológiai, a kulturális élet fejlesztése

1. Végezzük el a társadalmi-gazdasági stabilizációs és kibontakozási program megyei szubjektív feltételrendszerének elemzését, feltárását. Tárjuk fel a megyénk lakosságának képzettségi és műveltségi állapotát. A tapasztalatok ismeretében vonjuk le a szükséges következtetéseket, fogalmazzuk meg azokat a feladatokat, amelyek megoldásával hozzájárulhatunk megyénk hátrányos helyzetének, elmaradottságának felszámolásához. Megállapításainkat a döntés-előkészítés szakaszában juttassuk el a Központi Bizottsághoz, az új művelődéspolitikai koncepció kidolgozásához. 2. Felül kell vizsgálni a párt információs, tájékoztatási, agitációs és propagandamunkájának megyei tapasztalatait. A tapasztalatok alapján fogalmazzuk meg a továbbfejlesztés lehetséges változatait és javaslatainkkal segítsük a Központi Bizottság tervezőmunkáját.

3. Az egyes-kettes témából adódó feladatokra — a megfelelő központi döntések után — megyei pártbizottsági ülésen vissza kell térni.

4. Az elvszerű, türelmes vita, az érvek ütköztetésén alapuló vitakultúra fejlesztésére a megyei OKI és a PMO a politikai tömegoktatást, a káderképzést és továbbképzést is hasznosítsa.

5. Az elvi, politikai mozgalmi irányítás megvalósítása, a tömegpolitikai nevelőmunka hatékonysága igényli az ideológiai munka megújulását, a marxista gondolkodás erősítését a változó környezetnek megfelelően. Ennek érdekében — az igényeknek megfelelően — szakértők bevonásával ke- rekasztal-beszélgetéseket, vitafórumokat kell szervezni, amelyek tartalmát a pártnyilvánosság elé kell tárni. A tartalmi kérdések közül kiemelten kell foglalkoznunk: a politikai intézményrendszer, elsősorban a párt munkamódszerének,

munkastílusának átalakítása; a reform, a nyilvánosság, a platformszabadság, a szocialista pluralizmus, kisebbségi vélemények kezelése; a szocialista piacgazdaság kialakításának lehetőségei a jelenlegi gazdasági rendszerben, várható hatásai; a szerkezetátalakítás feltételei, megvalósításának lehetőségei a megyei gazdálkodó egységekben; a bérreform lehetséges alternatívái, azok közül, melyek alkalmazhatók leginkább megyénk üzemeiben, amelyek hatásaként a teljesítmény legjobban növelhető; megyénk munkaerőhelyzete, az elhelyezkedés, a munkavállalás kérdésköre; a szociálpolitika kérdései és az átértékelődött erőforrások viszonya; a társasági törvénnyel összefüggésben: a tulajdonviszonyokban bekövetkező változások; az osztály- és rétegviszonyok korszerű értelmezése; az egyesületi törvény, az érdekképviselet, érdekérvényesítés új lehetőségeinek tartalmi vonatkozásai.

6. Létre kell hozni a megyei pártbizottság előadói irodáját, tagjainak névsorát, éves programját a végrehajtó bizottság hagyja jóvá.

7. A párt tömegbefolyása és a politika elfogadottsága csökkent az ifjúság körében. Csökkent közéleti részvétele és aktivitása. Ezért a megyei pártbizottság a KISZ megyei bizottsága bevonásával dolgozza ki feladatait, a helyzet javítását.

Ej A megyei pártbizottság munkájának nyilvánossága

1. A pártdemokrácia erősítése érdekében, a politikai folyamatok elemzése, a döntések előkészítése, a határozatok meghozatala és az ellenőrzés folyamata a nyilvánosság biztosításával, annak teljes kiszélesítésével történjék a pártmunka egész területén. A párt végrehajtó bizottsága dolgozza ki a nyilvánosság megyei szervezeti rendjét, melyről tájékoztassa és teremtse meg a feltételeit, a megyei párt- bizottságot. _ ,

2. A megyei pártbizottság munkájának nyilvánossága érdekében a pártbizottság tagjai a testületi ülések előkészítésének szakaszában — szükség szerint — kérjék ki a párttagok, a pártaktívák és szakértő véleményét. A testületi üléseken adjanak hangot az elhangzott véleményeknek. A döntést követően a pártbizottság tagjai különböző pártrendezvényeken járuljanak hozzá az eredményes végrehajtás tudati feltételeinek megteremtéséhez.

3. A párttagság és a lakosság tájékoztatásához, a folyamatos párbeszédhez szükséges ismeretek széles körű terjesztése a párt elemi érdeke. Rendszeres tájékoztatást kell adni a döntést megelőző vitákról, a testület elé kerülő alternatív javaslatokról, a testületi ülések hozzászólásairól és a döntésekről: a pártbizottsági ülésekről — a témától függően jelenjen meg a határozat teljes szövege, vagy a szerkesztett változat a Békés Megyei Népújságban; a végrehajtó bizottsági ülésekről minden esetben rövid ténykommüniké, a fegyelmi bizottság munkájának nyilvánosságáról a pártbizottság döntése, a többi munkabizottság üléseiről a bizottság döntése alapján jelenjen meg tájékoztató.

4. A döntéshozatal nyilvánosságának erősítése érdekében kerüljenek megtartásra nyilvános pártbizottsági ülések. Ezek idejét, témáját az üléstervben rögzíteni kell.

5. Biztosítani kell, hogy a megyében folyó pártmunkáról tartalmas, rendszeres, szervezett tájékoztatást kapjanak a helyi, a megyei és a központi írott és elektronikus sajtó képviselői. Ezért a megyei pártbizottság tájékoztatási koordinátort nevez ki, aki felelős a tájékoztatók megszervezéséért és szükség esetén a tájékoztatók megtartásáért, ezért rendszeresen vegyen részt a különböző testületek, munkabizottságok ülésein.

6. A „Megyei Tájékoztató” jelenlegi tartalmában nem szolgálja kellően a pártalapszervezetek munkáját. A nyilvánosság új rendszerét figyelembe véve kell a jövőben tartalmát és megjelenési formáját kialakítaná.

7. A „Közvéleménykutató Csoport” munkájának tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatni kell a megyei és az alsóbb szintű bizottságokat. A felmérések vizsgálják meg a megyei pártbizottság döntéseinek fogadtatását, tárják fel, hogyan ítéli meg a párttagság, az egyes határozatok megvalósulásának helyzetét.

III.

A megyei pártbizottságok ajánlásai

1. A területi, munkahelyi pártbizottságok, az alapszervezetek vegyék számiba az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladataikat. Vizsgálják meg, hogy megnö- vekedett önállóságukat milyen módon, formában és eszköz- rendszerrel és nyilvánossággal- tervezik — a párt mozgalmi jellegét erősítve — azok szolgálatába állítani. _

2. A pártszervek é.f pártszervezetek tekintsék át káder- munkájukat, a jelentkező káderproblémáik megoldását kezdeményezzék.

3. A területi pártszervek — beleértve a körzetközpontokat és a községeket ás — építsék ki kölcsönös érdekeken alapuló, a főbb politikai célok realizálódását segítő együttműködésüket.

4. A megyei pártbizottság felkéri a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, a Hazafias Népfront megyei elnökségét, a KISZ megyei bizottságát, hogy dolgozza ki javaslatait a megyei pártbizottsággal az egymás közötti együttműködéssel kapcsolatos új feladatok tartalmára, formájára és módszereire. A javaslatokat a megyei pártbizottság saját tevékenységében hasznosítani kívánja, ezért kéri, hogy azokat 1988. december 31-éig a megyei pártbizottságra eljuttatni szíveskedjenek.

5. Fontos politikai érdek, hogy a jövőben az önkormányzati típusú tanácsok fejlődésére összpontosítsuk erőnket. Az eddigieknél erőteljesebben kell ösztönzni a tanácsoknak a lakosság helyi életfeltételeinek javítását szolgáló szervező tevékenységét, azt, hogy tanácsaik a mellérendelt pozícióban, a térségi kapcsolatokban levő erőforrások reális számba vételével javítsák együttműködésüket az ellátás, a szolgáltatás színvonalának emelése, az ügyintézés kulturáltabb, gyorsabb, szakszerűbb végzése érdekében.

6. Az 1985. évi képviselői és tanácstagi választások bizonyították, hogy fokozódott a lakosság közügyek iránti érdeklődése, közéleti aktivitása, növekedett a választások demokratizmusa. A közelgő választások sikeres lebonyolítása érdekében szélesítsék a jelöltek körét.

7. A megyei pártértkezlet óta változott a megye közigazgatási rendszere. A kétszintű tanácsi igazgatás tapasztalatait felhasználva vizsgálja meg a megyei tanács — a feltételek egyidejű megteremtésétől függően — további településiek közvetlen megyei irányítása alá vonósát.

8. Az ifjúság helyzete az elmúlt időszakban tovább romlott. Gazdaságunk jelenlegi teljesítőképessége nem teszi lehetővé az ifjúság legégetőbb gondjainak gyors és teljes körű megoldását. A jelenlegi helyzet reális ismeretében szorgalmazzuk és ösztönözzük, hogy a tanácsok, vállalatok és intézmények erőforrásaik összehangolt felhasználásával, szociálpolitikai lehetőségeik kihasználásával enyhítsék a fennálló feszültségeket.

9. A megyei tanács vizsgálja meg a megye településstruktúrájának fejlesztési lehetőségeit, különös tekintettel a köz- pomthiián-yos körzetekre.

10. A megyei pb szükségesnek tartja megvizsgálni a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit.