Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

NÉPÚJSÁG 1988. július 8., péntek A partértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) amely elismerést aratott a párttagok és a közvélemény körében. Most azonban erő­teljesen és széleskörűen to­vább kell lépnünk. Ügy vé­lem, végérvényesen tudomá­sul kell vennünk, hogy az egypártrendszer körülmé­nyei között pártunk nem te­het úgy, mintha illegalitás­ban dolgozna. Nem járható út az, hogy politikai dönté­seket hozunk, amellyel moz­gósítani akarjuk a társadal­mat, és ugyanakkor szűksza­vú, gyakran semmitmondó közleményekből tájékozód­hatnak elképzeléseinkről, döntéseinkről. Üléseinkről érdemi módon és teljes körű­en kell tájékoztatni a lakos­ságot. Ebbe beleértem, hogy az elhangzott vélemények lé­nyege névmegjelöléssel együtt jelenjen meg. Emel­lett javaslom munkater­vünkben rögzíteni, mikor tartunk nyilvános ülést. Ter­mészetesen minden szüksé­ges esetben zárt ülésre is sor kerül. Hozzászólások Elsőként dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese kért szót, aki meghívottként vett részt a tanácskozáson. Elmondotta többek között, hogy me­gyénkben mintegy másfél évt izede az egyik legfonto­sabb feladat a települések fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Ez összefüggésben van a kisebb települések né­pességmegtartó erejével. Ugyanis 1970 és 1980 között a megye lakossága 5 ezerrel1, 1980-tól napjainkig viszont 18 ezerrel csökkent. És eb­ben emberi tényezők játsza­nak szerepet. Az ismeretek meglehetősen hiányosak, ezért szükség van a társa­dalmi struktúra elemzésére. Megérett az idő arra, hogy a szociológiai tudomány fel­használásával megvizsgál­ják: miért mennek él az em­berek. Legutóbb az egész­ségügyi program tárgyalása­kor kiderült, hogy mennyire hasznos lenne egy átfogó ta­nulmány például1 arról: mi­ért vagyunk Hajdú-Bihar megyével együtt az országos „rangsorban” az öngyilkos­ság tekintetében a 4-5. he­lyen. Az okokat kellene vég­re alaposabban feltárni. A gazdaság- és a település- struktúra összefüggéseit tag­lalva rámutatott: a nyugati országokban Is voltak gazda­ságilag elmaradott térségek. Többek között Belgium és Franciaország egyes vidékei, de a gazdasági kényszer ki­erőszakolta', hogy a legfej­lettebb gazdasági struktúrát valósítsák meg. Nálunk ez nehézségekbe ütközik, hiszen a megyehatárok átrendezése­kor is hátrányba kerültünk. A .nagyvárosok más megyék­hez kerültek, a kistelepülé­sek központ nélkül marad­tak. anélkül pedig nehéz a fejlesztés, a pénzeket elap­rózzuk. A jövő útja minden­képpen az innovatív közpon­tok létrehozása. A vezetők kiválasztásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy kellenek a fiatal irányítók, de a kez­deményezőké legyen az el­sőbbség, függetlenül attól, hogy hány évesek, hiszen vannak konzervatív fiatalok is. Hunyadi György — meg­hívott —, a vésztői nagyköz­ségi pártbizottság titkára azzal kezdte fellszólalésát: a politikai munkában az idén nem Lesz nyári szünet, hi­szen annyi a tennivaló, hogy ezt a Luxust nem lehet meg­engedni. A szervezeti és sze­mélyi feltételekről elmond­ta, hogy e vonatkozásban- he­lyileg -is tapasztalható vára­Kapjon széles körű nyil­vánosságot, hogy országgyű­lési képviselőink, a párt központi bizottsági tagjaink, a szakszervezetek, a KISZ és a HNF, valamint más orszá­gos politikai testületekbe de­legált elvtársaink mikor és hogyan tesznek eleget vá­lasztóik akaratának, bizal­mának. Meggyőződésem, hogy ez a munka csak elő­nyére válna Békés megyé­nek, míg a „csendes részvé­tel” nem használ sem a vá­lasztóknak, sem a megvá­lasztottaknak. Az írásos elő­terjesztésben javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság nevezzen ki tájékoztatási koordinátort, aki legyen fe­lelős a pártmunka sajtónyil­vánosságáért — országos és megyei vonatkozásban egy­aránt. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Az Önök nevében is sze­retném megköszönni a me­gyei pártbizottság tagjainak, kozás az emberek körében. Ez is indokolja, hogy mi­előbb felülvizsgáljuk, vajon minden testület és vezető megfelel-e a vele szemben támasztott követelmények­nek, alkalmas-e feliadata el­látására. Most van itt az ideje a cselekvésnek, a szük­séges változások végrehajtá­sának, a késlekedés bizony­talanságot és bizalmatlansá­got szül. Általában és az írá­sos tervezet egyes pontjaihoz kapcsolódva is a várakozá­si, a cselekvési idő lerövidí­tését szorgalmazta'. A nyil­vánosságról, a tájékoztatás­ról elmondta, hogy ne csak a helyi tanácsi testületek üléseiről jelenjen meg kom­müniké vagy tudósítás, ha­nem a pártbizottsági ülé­sekről is. Úgyszintén szor­galmazta a pártélettel fog­lalkozó cikkek számának gyarapítását. Véleménye sze­rint a Tv Szegedi Körzeti Stúdióját is mozgósítani kel­lene erre. Befejezésül ismét a sürgősségre utalt: nem ma jd, hanem most, nem kap­kodva, de nem is késlekedve kell cselekedni. Csatári Béla, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára felszólalásában fel­hívta a figyelmet a pártbi­zottság felelősségére. Emlé­keztetett arra, hogy a pánt- értekezletet megelőző viták, majd az országos tanácsko­zás nyíltsága és konstruktív szelleme növelte a társada­lom és a párttagság várako­zását, majd így folytatta: — Nehezebb helyzetben vagyunk, mint amilyenben korábban voltunk. Magatar­tásunkat és cselekvésünket a ránk nehezedő feladatok sú­lyához kell igazítanunk. A szóhasználatra is ügyelnünk kelili, mert előfordul, hogy divatos kifejezéseket hasz­nálva érthetetlenné tesszük programunkat a párttagság és a pártonkívüliek előtt. Ki ne ismerné a „több szocia­lizmust”, a „több demokrá­ciát”, az „emberarcú szocia­lizmus” kifejezéseket! Ezek félrevezetők, a múltat leér­tékelők, és gyakran érthe­tetlenek. Használjuk helyet­tük inkább azt a kifejezést, hogy a „marxizmus—Lami- nizmus tanításainak érvényt kell szereznünk”. Csatári Béla a továbbiak­ban arra hívta fel a figyel­met, hogy a pártértekezlet állásfoglalásának végrehaj­tásában a kapkodás éppoly káros, mint a tétovázás, a késlekedés. Véleménye sze­rint a pártban akkor van rend, ha helyes a pártpoliti­a KISZ megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei ta­nácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, más tár­sadalmi és érdekképviseleti szervek vezetői; a megyei tanács tisztségviselői részvé­telét a feladatterv-javaslat elkészítésében. Javaslom, hogy a vita alapján a megyei pártbi­zottság tagjaiból álló mun­kacsoport véglegesítse a fel­adattervet, és azt a Békés Megyei Népújságban teljes terjedelmében hozzuk nyil­vánosságra. Kérem, hogy az ügy iránt érzett felelősség­gel, alkotó módon vegyenek részt az országos pártérte­kezlet állásfoglalásából adó­dó Békés megyei feladatok kimunkálásában. Ha valami­kor, akkor most ne sajnál­juk az időt az érdemi vitá­tól! A végrehajtó bizottság szerdai ülésén azonosult az írásos előterjesztéssel, tehát a javaslatot így terjesztem elő. ka, ha színvonalas a káder­munka és ha megfeltelő ütemben és ellenőrzés alatt folyik a határozatok végre­hajtása. Felszólalása befejező ré­szében a politikai párthoz ülő munkamódszer és -stí­lus fontosságára, a demokra­tikus centralizmus két olda­lának helyes alkalmazására és a párt vezető szerepének érvényesítésére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbival kap­csolatban emlékeztetett ar­ra, hogy alsó szinten e te­kintetben nagyok a tartalé­kok. Szabó István, a mezőko­vácsházi városi pártbizott­ság első titkára az önálló vé­leményalkotást és annak vállalásait szorgalmazta, örül a pártbizottságok, alap- szervezetek önállóságának, kezdeményezési lehetőségük­nek, ugyanakkor az a véle­ménye: nem függetleníthetik magukat bizonyos esetekben az országos és a megyei aka­rattól. Szólt a pártoktatás jelenlegi nehéz helyzetérőt, amelyet szerinte át kellene szervezni. A tankönyvek ré­giek;, az előadók dilemmáz- nak: az ott leírtakat tanít- sák-e, vagy a reális valósá­got mondják. A válasz nem lehet kétséges. Az informá­ciós rendszer is megérett a változtatásra, korszerűsítés­re. Ha nincs mondanivaló, akkor ne kényszerítsék az apparátust semmitmondó, sztereotip közlésekre. Ilye­nekre pjéldául, hogy a Gor­bacsov—Reagan-találkozó nagy érdeklődést váltott ki az emberek 'körében. A köz­helyekre semmi szükség, ak­kor beszéljünk, ha van mon­danivalónk. Ebben a mun­kában is nagyobb hatáskört kellene adni a pártcsop>or- toknak. Farkas László mozdonyve­zető a testületek, a munka- bizottságok irányító, ellen­őrző szerepéről beszélt, mó­dosító javaslatai is erre irá­nyultak. Szerinte a megyei pártbizottság a továbbiakban is tűzze napirendjére az alapszervezeti pártmunkát, viszont az app>arátus dolgo­zói több időt töltsenek az üzemekben, az alapszerveze­ti összejöveteleken és segít­senek a legalsó szinten. Az elő terjesztésben szerepelt, hogy a megyei pártbizottság bizonyos kérdésekben kérje ki a párttagok, illetve a szakértők véleményét. Ez­zel egyetért — mondotta, de hogyan lehet ezt megvaló­sítani, ha a kiküldött anyagon az szerepvei: Bi­zalmas!, illetve Szigorúan Bizalmas! Ezután saját politikai közérzetéről szá­molt be röviden. Elmondot­ta, hogy 34 éves, mozdony- vezető, tagja a megyei párt- bizottságnak. Mégsem tarto­zik a politika kérdezettjei közé. Nem kérdezték meg tőle: mit jelent neki a szo­cializmus, milyen szocializ­must akar. Ezt felülről meg­válaszolták helyette. Köl­csönös párbeszédre van szükség. Hogy mindenki sa­ját maga döntse el, mi jó neki... pártértekezlet utáni pvolitikai szándékokat és a szövetségi politikát is jobban szolgálná „A politikai napilap” fel­irat. A pártnak ugyanis nem címkékkel és elnevezésekkel kell politikai szándékait ér­vényre juttatni, hanem a pártirányítás eszközeivel, többek között a szerkesztő­ségben dolgozó újságírók út­ján. Arpási Zoltán végezetül fontosnak tartotta, hogy a megyei lapban kapjanak helyet a hivatalos felfogás­tól eltérő nézetek is. Az al­kotmányos keretek között mozgó, és a társadalmi rendszer alapvető céljaival nem ellentétes, bár a meg­szokottól távol eső vélemé­nyeket ne tiltással, hanem vitával kezelje a párt. Eh­hez azonban a párttagok, a tisztségviselők és a párt­munkások nagyobb toleran­ciájára, vitakészségére és nagyobb nyíltságra van szükség. pártmunka az alapiszerveze­tekben dől el. Ezért nem mindegy, hogy milyen felké­szültek a pvárttitkárok, a párt vezetőségi tagok. Saj­nos rossz tapasztalatai van­nak ezen a területen. Mégis az utóbbi években egyhar- madával csökkent a pártok­tatásiban részt vevők száma. Domokos János, a KSH megyei igazgatója, a megyei pártbizottság mellett műkö­dő fegyelmi bizottság elnöke először a személyi kérdések­kel foglalkozó felszólalókhoz kapcsolódott. Mint mondta, nem új emberekre, hanem megfelelő emberekre van szükség. Egyetért Becsei Jó­zseffel abban, hogy nem az életkor, hanem az alkalmas­ság a döntő egy vezető kivá­lasztásánál. Ezután a pártbi­zottság, mint testület tevé­kenységéről szólt, hangsú­lyozva, hogy növelje kisu­gárzó szerepét, javítsa azo­kat a körülményeket, ame­lyek serkentik a politikai aktivitást. A párt vezető sze­repét adott helyen az dönti el — mondotta —, hogyan, milyen eredményesen dolgo­zik a kollektíva, betartják-e az állami törvényességet, ér­vényesül-e az elvárt etika. Az erkölcsi normákat nem elég egyszerűen betartani, meg kell követelni azt. A nyilvánosságról szólva java­solta, hogy kapjon a közvé­lemény a sajtón keresztül részletes tájékoztatót azok­ról az egyeztető tárgyalások­ról, amelyeken egy-egy tárca, országos főhatóság és a me­gye vezetői tárgyalnak a kü­lönféle fejlesztésekről. Így a lakosság jobban megismerné a megyei törekvéseket, állás­pontokat. és azt is, eseten­ként miért nem valósul meg egy-egy tervezett fejlesz­tés. Tudja meg a lakosság, mit akarunk, és mit lehetett elérni — mondotta. Végeze­tül csatlakozott Frank Fe­renc véleményéhez, s meg­erősítette, hogy bátorítani, segíteni és a nyíltságra kell ösztönözni az alapszerveze­teket. Ennek kapcsán java­solta, hogy a dolgozók is­merjék meg a vezetői dönté­seket, azok hátterét, és ezt a fajta nyilvánosságot segítse a pártszervezet. Szőnyi Ernő hozzászólásá­ra — aki védelmébe vette a „több demokráciát”, „több szocializmust” kifejezéseket — reagálva Csatári Béla is­mételten szót kért. Emlékez­tetett arra, hogy a felszaba­dulás és az 1956-os ellenfor­radalom után világos, moz­gósító jelszavak voltak: „Lesz magyar újjászületés!”, „Ki a reakcióval a hatalom­ból!” Az emberek értették, hogy miről van szó. — Továbbra is azt tar­tom — folytatta Csatári Bé­la —, hogy a „több szocia­lizmust” és az „emberarcú szocializmus” kifejezéseket nem értik az emberek. Mint ahogy Grósz elvtársnak a pártértekezlet utáni egyik * kijelentését sem értették. Egy riporter kérdésére — „mit tart most ön a legfon­tosabb felad atnak(?)” — válaszolva mondta a követ­kezőket: nem lehet gyorsan, a harminc év alatt felhalmo­zódott bajokat megoldani. Ez rossz válasz volt, kérem juttassák el hozzá! Nekünk világosan kell beszélnünk, hogy az egyszerű emberek­hez is eljuthassunk. Lukács László, a Kőolaj­kutató Vállalat orosházi üze­mének geológus-technikusa a megye energia-erőforrásai­nak átértékeléséből fakadó hátrányra hívta fel a figyel­met. Mindez ugyanis azt je­lenti, hogy a kutatási lehe­tőségek szűkültek. Itt nem lehet várni, azonnal dönteni kell, hiszen az energiaipar­ban évente csökkennek a ku­tatásra fordítható összegek. Mit mondjanak az emberek­nek, akik más megyékben keresik a boldogulás útját. A jelenségeket megmagyaráz­ni, az okokat megértetni na­gyon nehéz a pártalapszer- vezetekben is. r A vitát Szabó Miklós fog­lalta össze, s az elhangzott, elfogadott javaslatokat be­építik a feladattervbe, me­lyet lapunk holnapi számá­ban közlünk. A. Z.—S. F.—■S. S. Frank Ferenc nyugalma­zott megyei első titkár be­vezetőben leszögezte, a ter­vezettel, annak alapelveivel egyetért. Ezután néhány konkrét észrevételt tett a tervezet egyes pontjaihoz, így többek között az ismét­lések elkerülésére hívta fel a figyelmet, illetve indítvá­nyozta, hogy a pártbizottság és a munkabizottságok, a ta­nács készítsenek külön kon­cepciót a VIII. ötéves terv­re. azt vitassák meg, és ez­után fogadják el a végle­gest. Egy közelmúltban szer­zett tapasztalata alapján fel­hívta a figyelmet az alap- szervezetekkel való fokozot­tabb foglalkozásra, munká­juk segítésére. Az utóbbi hónapokban sokféle felada­tot kaptak az alapszerveze­tek, néhányan panaszkodtak is a túlterhelésre, de most semmiképpen sem lenne jó, ha magukra hagynánk őket. mert úgy éreznék, nem igényeljük észrevételeiket. Erősíteni kell tehát a kap­csolatot az alapszervezetek­kel, mert igénylik a rend­szeres konzultációt, sőt a pártbizottság számára is nélkülözhetetlen a tőlük jö­vő vélemény. Dr. Árpási Zoltán, lapunk főszerkesztője felszólalásá­ban a nyilvánosság és a sajtó néhány kérdésével fog­lalkozott. Egyetértett azzal, hogy a megyei testületi ülé­sekről részletesen, a felme­rülő nézetkülönbségeket is­mertetve tudósítson a me­gyei lap. Emlékeztetett azon­ban arra, hogy a pártmunka nyilvánosságának ez csak formai éleme, mert a tájé­koztatás hatékonysága azon -múlik, hogy érdemi vita folyik-e a testületi üléseken. Ezért, változást kell elérni a megyei testületek munká­jában, jobban teret kell en­gedni a különböző nézetek­nek. Javasolta, hogy a párt- bizottság értsen egyet az­zal, hogy a vita ismertetése helyett a megyei lap név szerint közölje a felszólalá­sokat, az azokban hangot kapott véleményeket. A nyilvánosság szélesítése érdekében javasolta továbbá, hogy a pártbizottsági előter­jesztéseket a Békés Megyei Népújság jóval a testületi ülések előtt hozza nyilvános­ságra, a szerkesztőség pedig gyűjtse össze az olvasói vé­leményeket, és vigye azokat a pártbizottság elé. Lapunk főszerkesztője a továbbiakban Hunyadi György felszólalásának egy megjegyzéséhez kapicsolódva — miszerint a Békés Megyei Népújság, mint a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja, foglalkozzon többet az alsóbb pártszervek életével — a következőket mond ta: — Felfogásom szerint a Békés Megyei Népújságnak egyszerre kell p>ártlapnak, tanácsi lapnak, szakszerve­zeti, ifjúsági és népfrontos lapnak lennie. Egyszerre kell a párttagsághoz és a pártonkívüliekhez szólná. E tekintetben formai kérdés, hogy a fejléc alatt mi áll. Ezért kifejezőbb lenne, s a Dr. Szőnyi Ernő — meg­hívott — az oktatási igaz­gatóság tanszékvezetője azt fejtegette, hogy új politikai intézményrendszer kiala­kításáról, nem a régi kor­szerűsítéséről van szó. Itt is érvényesülnie kell a meg­szüntetve megőrizni elvnek, hiszen hiba lenne mindent megszüntetni, a hangsúly a folyamatosságon van. Vi­tatta Csatári Béla azon / megállapítását, hogy a „több demokráciát”, „több szocializmust” jelszavak csupán divatos kifejezések. Szerinte ezek a jelszavak a marxizmus—leninizmus alapjaiból fakadnak. Meg­kérdezte: ha a több demok­rácia és a több szocializ­mus csak divat, akkor ho­gyan lehet a társadalmi- gazdasági fejlődés akadálya­it elhárítani ? Kovács János, a Csorvási Lenin Tsz elnöke, aki egy­ben a Teszöv elnöke is, ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a határozat rpinden pontját úgy teljesíteni, aho­gyan azt ma gondoljuk, nem lehet. Az élet változik, s ehhez a változáshoz al­kalmazkodni, igazodni kell, csak így lehet a mindenkori követelményeknek megfe­lelni. Ez természetesen nem jelent felmentést általában, de abba az illúzióba se rin­gassuk magunkat, hogy 2-3 év múlva elmondhatjuk, minden pontot teljesítet­tünk. Az a lényeg, hogy szellemének feleljünk meg. Ezután a folytonosság szere­péről szólt; a múltból ve­gyük át azt, ami jó volt, hagyjuk el, ami elhanya­golható, és újítsuk meg azt, ami megújítandó. A továb­biakban javasolta, hogy az érdekvédelmi szervezetek, így a Teszöv kapjon na­gyobb szerepet. A szövetség véleményét vegyék figye­lembe, és építsék be az egyes anyagokba. Szól ugyanis a tervezet az álla­mi, a társadalmi és a tö­megszervezetek feladatai­ról, szerepéről, de nem tesz említést az érdekvédelmi szervezetekről. Ez azért sem jó, mert a tsz-tagság véle­ménye így nem követhető nyomon. Kérte, hogy a jö­vőben jobban vegyék figye­lembe, az érdekképviseleti szervek észrevételeit, azok kerüljenek be a különböző programokba, így a mostani tervezetbe is. Végezetül ja­vasolta, ne vesztegessünk sok időt a meditátlásra, mi­előbb következzen a konkrét cselekvés, hogy nagyobb fi­gyelmet fordíthassunk a gazdaság helyzetének javí­tására. Dr. Váczi Rozália — meg­hívott —, az oktatási igazga­tóság tanszékvezetője szerint káderpolitikánk megújhodá­sa is elodázhatatlan. Tiszte­lettel és megbecsüléssel szólt a régi, tapasztalt pártmun­kásokról, akik még ma is dolgoznak. Ugyanakkor az a véleménye, hogy nagy szük­ség van új, rátermett embe­rekre is. És ez alól megyénk sem kivétel. Végül a pártok- itatás helyzetét elemezve an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy az igazi

Next

/
Thumbnails
Contents