Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
«* • % i1988ij^ius6;jszerda Eredményes első fél év után Igazodás és átrendeződés Nőtt a tőkés export a hűtőipari vállalatnál Bővül a derelyeválaszték a házai üzletekben és külföldön, mivel az eddigi kétféle ízzel töltött csemege mellé, újabb kétféle ízesítésűt is gyártanak a Békéscsabai Hűtőipari Vállalatnál. A gyártott mennyiség meghaladja az 1000 tonnát. Ehhez a teljesítményhez a gépsort folyamatosan, télen, nyáron üzemeltetik. Valkovszki Andrásné és Plombás Já- nosné leszedi a szállítószalagról a gyorsfagyasztásra előkészített csemegét Fotó: t>. k. Az év elején lett önálló a Békéscsabai Hűtőipari Vállalat, amely a megszűnt Magyar Hűtőipari Vállalatból vált ki. Most fél év elteltével arra voltunk kíváncsiak, sikerült-e az önállóság adta előnyöket kihasználni az élelmiszer-feldolgozó üzemnek. Béres Mihály főmérnök így fogalmaz: — Az az igazság, hogy tanulóidő volt számunkra ez a fél év. Bár a keretek kialakultak, nagyon sok utánajárást igényel az önállósodás. Gondoljunk csak a cégbejegyzésre, a különböző bélyegzők átalakítására. Mindemellett pénzügyi, hitelezési gondok is nehezítették a munkát. Annyi bizonyos, örülhetünk annak, hogy már évek óta tőkés piacra termelünk, mindez megtanított bennünket a minőségi termelésre. A kapitalista nem kérdezi, hogy mi a vállalat neve, csupán az időbeli szállításra. kiváló minőségre, megfelelő csomagolásra helyezi a fő hangsúlyt. Ügy gondolom, a második félévben már könnyebben boldogulunk, hasznosítva az első hat hónap tapasztalatait. — A rövid bevezető után kérem, mutassa be a vállalat első féléves termelését. Hogyan alakult a legfontosabb készítmények, termékek piaca, mennyi árut szállítottak a tőkés országokba. — A gyorsfagyasztott termékeknél 25 százalékkal bővítettük az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva termelésünket. Elsősorban a már három hete tartó borsófeldolgozási szezon segített a jó eredmények elérésében, mivel az idén kiváló minőségű ez a fontos éleim iszernö vény. Emellett hagymából is megfelelő volt a termelés. A kertészeti növények termesztésének eddig kedvezett az időjárás, reméljük, így lesz ez a jövőben is, s akkor egy igazán eredményes zöldségszezonról adhatunk számot. Másik fontos részlégünk az étel- üzem, amelyben a szilvásgombócot, _ a túrótortát, a milánói makarónit, valamint az 1986-ban BNV-nagydíjat kapott derelyecsalád tagjait készítjük. Az év első felében 900 tonna ételt állítottunk elő, s szerencsére mindet értékesíteni is tudtuk a hazai piacon. Ez azért fontos, mivel az áremelések miatt több hazai előállítású élelmiszer fogyasztása visz- szaesett 1988-ban. Ami a tőkés exportot illeti, sikerült teljesíteni tervünket. Tavaly több mint tízezer tonna árut szállítottunk Nyugat-Európába, az idén eddig mintegy 5 ezer tonna hagyta el a gyárat. Legjelentősebb partnereink az NSZK-ban és Svédországban vannak. Elsősorban sárgarépát, hagymát, borsót és különböző vegyes főzelékeket szállítottunk tőkés piacra. Összességében termelési értékünk 30 százalékkal magasabb a tavalyi hasonló időszakéhoz viszonyítva. — Az idén változtak a szabályozók. Az új adórendszer milyen hatással volt a termelésre, a gazdálkodásra? — Bár még nem látjuk' pontosan az új szabályozók hatását, annyit már tudunk, ha így alakul év végéig az alapanyag-ellátás. kedvező fesz a piaci helyzet, eredményünk jobb lehet, mint tavaly volt. Az önállóság azt is magával hozta, hogy fejlesztésre több pénzt tudunk fordítani. Pillanatnyilag a hagymafeldolgozó vonal rekonstrukciója folyik, erre a beruházásra mintegy 70 millió forintot fordítunk exportbővítő hitelekből. Fontos feladat a hűtőgépházban a gépcserék megvalósítása. Minderre az elkövetkezendő három évben összesen mintegy 60 millió forintot fordítunk. — Milyen a kapcsolatuk a termelő üzemekkel, hogyan alakítják ki a felvásárlási, illetve értékesítési árakat? Tudnak-e fizetni a mező- gazdasági termékekért a nagyüzemeknek? — Szerződéssel biztosítottak a szükséges termék- mennyiségek. A nyersanyagárakat nem kívánjuk emelni, a szerződésben meghatározottélőírásokat alkalmazzuk. Mivel kedvezőek a termés- kilátások, biztosítottnak látszik a kapacitások lekötése. Ha mindez így lesz, akkor nem tervezünk áremelést a hűtött, zöldségféléknél. Mi is bevezettük a váltót azoknál a gazdaságoknál. amelyek nem tartottak igényt a készpénzre. A zöldborsóátvételnél fizetési kötelezettségeink felét váltóval oldottuk meg. A főmérnöktől azt is megtudtuk, hogy július 1-től mintegy 10 százalékos béremelésit hajtottak végre a Békéscsabai Hűtőipari Vállalatnál. Ezzel várhatóan az egy dolgozóra jutó éves kereset megközelíti a 90 ezer forintot. Az első fél év biztató eredményei megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy év végéig teljesíteni tudják a tervben megfogalmazott célokat az önállósodott békéscsabai vállalatnál. V. L. Mindentudó mikroprocesszorok Szerényen megbúvik az apró ikis mikroprocesszor (az integrált áramkörök miniatűr szövedéke) a készülékek belsejében, teljesítményével azonban elkápráztatja nézőit, hallgatóit. Alkalmazása új távlatokat "hyit a szórakoztató elektronikában, miközben mind minőségi jellemzőikben, mind pedig szolgáltatásaikban egyre tökéletesebb rádiók, televíziók, lemezjátszók, magnetofonok, videorekorderek látnak napvilágot. A parányi beépített mikroprocesszoroknak köszönhetően a* legkorszerűbb rádiókészülék már szinte mindent tud: önműködően keresi az adókat, megjegyzi a helyüket, s a vett frekvenciák mellett rftég az állomás rövidített nevét is felvillantja kijelzőjén. Mert a mozgatható (s onnan oly gyakran „elmászó”) mutatókat hiába is keressük a legújabb műsorvevőkön, helyüket fénykibocsátó, diódás, folyadékkristályos kis képernyőknek adták át. E készülékeknél a hangolással sem kell sokat vesződni : ötletes elektronikus áramkör gondoskodik a hajszálpontos frekvenciakeresésről és -tárolásról. De van olyan megoldás is, hogy a mikroprocesszor „megjegyzi” a kedvenc állomások frekvenciáját, illetve az ahhoz rendelt betűket. Nem kell tehát fejben tartani a többszámjegyes megahertzértékeket, betűhívásra behangolódik a venni kívánt állomás. Egy-egy „Okos” masina akár 20-30 állomás frekvenciájára is emlékezik, s egy beépített kis akkumulátor még arról is gondoskodik — hálózati készülékeknél —, hogy ez a memória- áramkimaradás esetén se szenvedjen csorbát. Képünkön egy cigarettásdoboznál alig nagyobb vi- lágvévő rádiókészüléket láthatunk, a Sony cég egyik új termékét. A digitális frekvenciakijelzővel ellátott, 12 hullámsávos miniatűr rádió a 'világ valamennyi nagy adóállomásának műsorát venni tudja, teljesen automatizált keresőrendszere segítségével. A készülékben tíz állomás programja tárolható. (MTI Külföldi Képszerkesztöség) Újra több a kisiparos Átmeneti visszaesés után újra nőtt a kisiparosok száma. Jelenleg összesen 154 ezren dolgoznak, közülük 84 ezren főállásban, 52 ezren munkaviszony mellett, 18 ezren pedig a nyugdíjukat egészítik ki a kisipari tevékenységből származó jövedelemmel. így most az év elejinél kétezerrel, az áprilisinál azonban hétezerrel többen dolgoznak magánvállalkozóként. Mint azt a Kisiparosok Országos Szervezetében elmondták, igen nagy azonban a fluktuáció. Januártól május végéig több mint 18 ezren adták vissza iparengedélyüket, ugyanakkor csaknem húszezren váltottak újat. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a szolgáltatások színvonalát, hiszen a lakosságnak nyújtott szolgáltatások felét a kisiparosok végzik. Kedvezőtlenül alakul a kisiparosság szakmai összetétele is: egyre több úgynevezett hagyományos szakmában dolgozó mesterember — mint amilyen a női-férfi méretes szabó, az órás, a fodrász, a cipész, bádogos — adja vissza iparát, és helyettük építőipari tevékenységre, illetőleg személyszállításra és teherfuvarozásra kér- ftek engedélyeket. Elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban vállalkoznak szívesen a kisiparosok, a kistelepüléseken sorra adják vissza az engedélyeket. a VII. Tessedik Sámuel tiszántúli mezőgazdasági tudományos napok plenáris ülésén elhangzott első előadás széleskörű áttekintést adott a piaci igényekhez igazodó termelés lehetőségeiről, s az ezzel összefüggő tudományos kutatásról. Raisz Gusztáv, MÉM-miniszterhelyettes hallgatósága körében azért szerzett elismerést, mert a tudományos napokra Szarvasra sereglett kutatóintézeti professzorok, és a mezőgazdasági termelést közvetlen szervezők figyelmét a mából az ezredforduló várható igényei felé fordította, de talán még tovább, egészen a 2020-as évekig. Minderre azokból a trendekből következtetett, melyeket csíráiban a világ ma már hordoz. Féltve őrzött titkok megszerzésének lehetősége és újabb titkok megteremtése, kialakítása, a tudományos munka iránya olyan szinten fogalmazódott meg, mint évtizedekkel ezelőtt, az ezredfordulóra felkészülés jegyében. Ma senki sem vitatja, hogy az 1950-es évek végén megfogalmazott és megvalósított intézkedések, termelésfejlesztési irányok milyen jótékonyan hatottak a hazai mezőgazdaság mai színvonalára. A világ szemében érdemeket szereztünk az akkor igen korszerűnek mondott termelésünkkel. De a világ is segített, mert olyan növény- és állatfajtákat, technológiai eljárásokat bocsátott rendelkezésünkre, melyek a magyar ugaron továbbtermékenyültek és a garantált eredményeknél többet hoztak. Az itt folyó gazdálkodásban mindig volt egy parányi többlethozam, jöjjön a technika, technológia bárhonnan. A magyar példa megmutatta a világnak, hogy az egy főre jutó gabona- és hústermelésben, de az ipari és kereskedelmi növények előállításában is képes egy fajtából a maximumot kicsikarni. Ma, amikor a világ a békés egymás mellett élés keretei közé rendeződik, keressük a magyar mezőgazdaság helyét, várható szerepét, s a hely és a szerepkör hozzák legméltóbb betöltésének módját. Ilyen előzmények után gondolatként vetődött fel: az utóbbi évtizedekben oly sok jót kaptunk a világtól, de most már a világ is vár tőlünk. Igen, vár tőlünk új, olyan növényfajtákat, melyek sajátos minőségükkel és bő termőképességükkel egyedülállóak, alkalmasak speciális igények kielégítésére. Nem titok, hogy valamikor a bánkúti búzát a párizsi világkiállításon acélossága, magas sikértartalma következtében megcsodálták, jutalmazták. A két világháború között, sőt azon túl is jelentős búzaexportot bonyolított az ország. A búza most is jó exportcikk, de már nem a bánkúti fajták minőségi szintjén, hanem az újabb igényeknek megfelelő normatívák alapján. Ma Európa nagyobb részében már minden állam képes megtermelni az ellátáshoz szükséges kenyérgabonát, s mert a kenyérkészítés technológiája többé nem privilégium, az önellátást is biztosítják. Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar búzák iránti kereslet csökkenő pályán mozog. Éppen ezért szükséges rendeződnünk, hogy Európát és a világ más részeit a jó kenyérhez szükséges vetőmaggal ellássuk. És mi lássuk el! Van is ilyen irányú érdeklődés hazai dolgaink iránt. Sőt, vannak ígéretes búzafajtáink is, melyeket a világ megkedvelhet, mint a bánkúti fajtákat. Várható tehát, hogy a gabonatermesztés súlypontja a közeli jövőben áthelyeződik. A kommersz árutermelésből felszabadult területen a hektáronkénti 16-18 tonnát termő kukoricáé és az olajosmagvú. fehérjét adó növényeké lesz az elsőbbség. sDe hol vannak azok a növények, melyek 16-18 tonna kukoricatermést biztosítanak, vagy a jelenleginél kétszerte több napraforgót és szóját garantálnak a termeléshez ma használt műtrágyamennyiség alig 20 százalékos növelésével? Ez a kérdés! S itt jutottunk el a kutatók, a növényneme- sítők feladatköréhez, mert az újabb célok eléréséhez szükséges fajtákat tőlük és nem a világtól várjuk! Ahhoz, hogy az ország mezőgazdasága az európai és a világméretű piaci versenyben talpon maradjon, a következő évezred első évtizedeiben, most szükséges erre gondolni és felkészülni. n z a sok minden, ami itt az utóbbi években kinőtt a földből — műtrágyatárház, agrokémiai telep, szakosított állattenyésztő telep, gabonatárházak, silók, takarmánykeverők — és amit a földbe építettünk a meliorációs program keretében, vagy a szuperintenzív öntözés megvalósítása, mind-mind az ezredforduló gazdasági megalapozását szolgálja. Ezekkel a fejlesztésekkel azonban csak akkor leszünk képesek megőrizni eddigi jóhírünket, eredményeinket, ha az évszázad utolsó évtizedében mind a kutatásban, mind a termelésben, mind a feldolgozásban és értékesítésben a minőség, a piaci igények kielégítésére felkészülünk. Jó, megalapozott gondolatokat adott ehhez a most végétért tiszántúli mezőgazdasági tudományos napok rendezvénysorozata Szarvason. Dupsi Károly Szakosodé állattenyésztési szervezetek Sorra alakulnak az állat- tenyésztő szakmai közösségek, amelyektől a szakemberek azt remélik, hogy sikerül elejét venni egyebek között a szarvasmarha-állomány csökkenésének, és sikerül biztosítani a tenyésztésben és az értékesítésben egyaránt a kellő érdekeltséget. Legutóbb a Magyar Hereford Tenyésztők Egyesületét hívták életre, vidéki székhellyel. Az állattenyésztési egyesülés létrehozói ezúttal egy olyan fajta meghonosítására, tenyésztési és tartási eredményeinek javítására és az értékesítésben való érdekeltség fokozására fogtak össze, amely világszerte elterjedt. A Hereford-fajta mindenekelőtt jó hústermelő képességéről ismert, és arról, hogy képes alkalmazkodni a különböző környezeti adottságokhoz. Az egyesülést a Balatonnagybereki Állami Gazdaság hozta létre további kilenc közreműködésével. A Balaton-parti nagyüzemben 1400 Hereford-te- henet tartanak, mintegy 3500 hektáros legelőn. Az egyesületnek két agrárkutató fejlesztő vállalat, hat állami gazdaság, egy termelőszövetkezet, és egy állattenyésztési vállalat a tagja, ám rövidesen várhatóan újabb tagok kérik felvételüket. Az egyesülés a szakmai munkát segíti azzal, hogy úgynevezett tenyészellenőr- zést végez, és ivadékvizsgálatra is vállalkozik a jobb eredmények biztosítására. Feladata lesz a törzskönyvezés és az úgynevezett külle- mi bírálat, ez utóbbi az egyöntetű állomány kialakításához is szükséges. A szakmai szervezet széles körű szolgáltatásokra is elkötelezte magát. Keretében bizottságokat alakítanak a szakmai teendők jó ellátására. % fi
