Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

1988. július 5., kedd SPORT SPORT SPORT Az első edzés — kánikulában Tegnap, hétfőn a nagy ká­nikulában melegítőben fu­tottak a Kórház utcában az MNK-győztes Előre Sparta­cus játékosad. Az eliső edzés­re délelőtt kerüLt sor, ame­lyen labdás játék és taktikai feladatok váltogatták egy­mást. A délutáni edzés előtt kérdeztük Csank János ve­zető edzőt a változásokról, az alapozás menetrendjéről. — A játékosállományban eddig nem nagy változás történt. Adorján eltávozott az NB Il-es DMVSC-be, míg a kölcsön játékos, Fodor visszatért Egerbe. Már a mi játékosunk Kvaszta a Fe­rencvárosból, s a többiekkel gyakorol az Egerbe kölcsön adott Tamás és Lente. A ta­vasz utolsó mérkőzésein egy­re jobb teljesítményt nyújtó fiatal Mracskó szerződést kapott. Az első csapattal -gyakorol az utánpótlás leg­tehetségesebb játékosai kö­zül Kasik, Miklya és Zaho- rán. Ami a felkészülés menet­rendjét illeti: a héten a Kórház utcában gyakoro­lunk, napi két edzést tartok. Vasárnap Tatára utazunk az edzőtáborba, ahol kitűnő körülmények között folytat­hatjuk a munkát, egy héten keresztül. Július 22. és 28. között lengyelországi túrára utazunk, a Wisla Krakkó vendégeként már több elő­készületi mérkőzést ját­szunk. Az augüsztus 13-i rajtig 9 edző mérkőzésit ter­vezek, ezek közül egy nem­zetközi lesz július 19-én, kedden egy II. ligás NDK- beli csapattal mérkőzünk Békéscsabán. A vezető edzőtől még azt is megtudtuk, hogy a játé­kosok közül több ajánlatot kapott NB I-es és NB Il-es csapatoktól Kurucz, Kele­men, Lente és Vígh. A dél­utáni 70 perces átmozgatás alaposan megizzasztotta a melegítőbe öltözött játéko­sokat, akik jól tudják, hogy ez a munka majd kamatoz­hat a bajnoki mérkőzése­ken. (verasztó) Csank János vezető edző eligazítást tart az első edzés előtt * Fotó: Sarkadi László Atlétika Tizenöt helyezés, köztük több dobogás is, a GYSE at­létáinak az országos junior, ifjúsági és serdülő A baj­nokságon elért teljesítmé­nye. Ez lehetett volna sok­kal jobb is, ha a középtáv­futó Kliszek Tamást nem operálják meg porccal, vagy ha Szikszai Ágnes nem sé­rülten versenyez, vagy Ste- fanovdcs Mónika, biztos esé­lyesként, diszkosszal nem dob három érvénytelent a bajnokságon. Viszont di­csérni kell Mónikát a súly­lökés megnyeréséért, Maro­sán Andreát 400-on elért második helyezéséért. A gyulai versenyzők eredmé­nyei a magyar bajnoksá­gon. Juniorok. 800 m: 7. For­gács Ágnes 2:16,02. 3000 m akadály: 8. Kertes István 9:46,0. Ifjúságiak. 800 m: 7. Bi­,ri Katalin 2:17,53. 1500 m: 7. Galbács Angelika 4:46,76. Magas: 7. Szikszai Ágnes 166. Súly: 1. Stefanovicsv Mónika 13,14. 7. Szikszai Ágnes 10,92. 800 m: 4. Sze­gedi Zsolt 1:58,50. 1500 m: 7. Szegedi Zsolt 4:06,77. Serdülő A. 200 m: 5. Puczkó Annamária 26,22. 400 m: 2. Marosán Andrea 57,63. 8. Puczkó Annamária 59,34. 200 m: 5. Debreceni Antal 23,20. 1500 m: 6. Szá­lai Károly 4:15,15. Rúd: 6. Balta István 330. Rz llföld Kupáért repülnek A viitorlázórepülő Alföld Kupát szerdától rendezi az MHSZ Csongrád megyei ve­zetősége és repülőklubja a szegedi repülőterén. A 40-50 versenyző között hét külföl­di is indul, előreláthatólag Ausztriából, az NSZK-ból és Jugoszláviáiból, de ott lesz­nek a legjobb békéscsabaiak is. Mit fizet a tóté? A 27. totó fogadási héten 5 darab 13 plusz 1 találatos szel­vény volt, nyereményük egyen­ként 1 573 970 forint. 13 talála­tos 1 darab, nyereménye 1 124 264 forint. 12 találatos szel­vény 449 darab, nyereményük egyenként 10 016 forint. 11 talá­latos szelvény 7746 darab, nye­reményük egyenként 581 forint. 10 találatos szelvény 69 157 da­rab, ezek egyenként 98 forintot érnek. IZHU'Jklifcl f lz egyenlő esélyek elve és a doppingolás A külföldi doppingbotrányokról egyre többet olvashatunk a sajtóban, a hazai viszonyokról annál kevesebbet, noha bi­zonyos jelek szerint az elmúlt évben az effajta gyógyszerek fogyasztása vészesen emelkedett. Dr. Frenkl Róbert Békés megyében is tartott már több si­keres előadást az edzőknek, szakvezetőknek Nem is oly régen, a moszk­vai olimpiát követően ha­zánkban is elterjedt a dop­pingszerek szedése. A Los Anigeles-i játékokra készü­lődvén -a sporthivatal valu­táért beszerzett két dop- pingellenőrző gépet, így a honi élsportolók szűrése, vizsgálata megoldottá vált, és többé-kevésbé visszatar­totta a versenyzőket az ana- bolikus szteroidok használa­tától. Most, nyolc év után újra részt veszünk a nyári játékokon. Mi a helyzet ma doppingügyben nálunk? — erről beszélgettünk dr. Frenkl Róberttel, a Testne­velési Főiskola tanszékveze­tő egyetemi tanárával. — A gond az, senki sem tudja, hogy pontosan mi a helyzet. Valójában indokolt feltenni azt a kérdést, hogy a magyar élsport, a nagyon szűkén vett élsport dopping­ellenőrzése valamennyire is rendezett-e azáltal, hogy a sporthatóság segítségével az Egészségügyi Minisztérium­hoz tartozó Országos Testne­velési és Sportegészségügyi Intézet kutatóosztálya — amely hivatalosan meg van bízva a doppingellenőrzéssel — megkapta a legkorszerűbb berendezést, sajnos csak egyet. így mindenképpen szükség lenne egy tartalék bázisra, meghibásodások ese­tére. Voltaképpen ez a la­bor, amelyet dr. Pucsok pro­fesszor irányít, mindent tud, ami ma előírás. Ügy, hogy most már küszöbön áll en­nek a budapesti laboratóri­umnak az úgynevezett nem­zetközi akkreditálása, vagy­is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismeri majd hi­vatalos doppingellenőrző helynek. Tehát az a reményünk, hogy az olimpiára kimenő magyar versenyzők doppingé szempontból „tiszták” lesz­nek. valóra válhat. De ahogy mondafii szokták, ez csak a jéghegy csúcsa. A fő gond a doppinggal az, hogy sport- etikaila-g csökkenti, illetve megszünteti az egyenlő esé­lyek elvét. Nem a tisztessé­ges, sportszerű eszközökkel való felkészülés, a pillanat­nyi forma, a szerencse, azaz a humán tényezők döntik el az eredményit, hanem a gyógyszer, ami fokozza az edzéseken megszerzett telje­sítőképességet, vagy leg­alábbis befolyásolja. A sportetikai problémáihoz já­rul még az egészségügyi gond is: nincs olyan dop­pingszer, amelynek a tartós használata ne vezetne sú­lyos egészségkárosodáshoz. • Az ön által jól ismert sportágak közül, mit gondol, hol nem „tiszták” a versenyzők, egyáltalán, csak az élvonalbeli sportolók nyúlnak a mestersé­ges teljesitményfokozás eszkö­zeihez? — Éppen ez a gond, hogy feltehetően hazánkban is ma már igen széles körben di­vat a doppingolás, erre mu­tatnak a gyógyszer-fogyasz­tási adatok. Jelenleg a hor­monális dopping a legveszé­lyesebb. A doppingszerek egyik csoportja, amelyek az idegrendszert befolyásolják, és a verseny alatt kapja a sportoló. A másik nagy csoportba tartoznak a hormonális dop­pingszerek. A hormontablet­ták használata hazánkban is jelentősen megnőtt az el­múlt évek statisztikája sze­rint. Ez azt jelzi, nemcsak élsportolók élnek vele. En­nek már évtizedekkel ez­előtt láttam a veszélyét: az élsportoló ugyanis mindig példakép, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Tehát ha az élsport doppinggal fertőzött, akkor az a ver­senysport alacsonyabb szint­jein is érezteti a hatását. Mindenki jobb akar lenni, a harmadvonalbeli a másod- osztályba szeretne kerülni, a másodosztályú az élvonalba kívánkozik. Emellett nagyon erős az eredményércjekeltség anyagi összefüggésben is, nemcsak az élsportban, hi­szen a helyi szponzorok azt támogatják, aki az adott körzetben a legeredménye­sebb. Azt hiszem, a dopping­veszély ma nagyobb, mint korábban bármikor, mert az elmúlt évtizedek tapasztala­tai egyértelművé tették, hogy a hormonális dopping való­ban fokozza az edzéseken megszerzett képességeket. Sajnos a versenyző nem gon­dol arra, hogy a májának milyen károsodást okoz, és szervezetét mennyire sújtja, s mennyire csökkenti élet­tartamát. Tehát azt kell mondanom, hoP” a doppingolás nemcsak az élsport gondja, ezért is kell ráirányítani a figyel­met. Egyelőre az a véle­ményem — bár lehet, hogy ezt idővel meg kell változ­tatnom —, nem lenne he­lyes megnehezíteni ezeknek a hormonális gyógyszerek­nek, konkrétan a Néróból, a gyógyászatban közismert anabolikus szteroid rendelé­sét, mert ez csak a fekete­piacot élénkítené fel. Mégis elképzelhető, hogy az illeté­kes egészségügyi hatóságok idővel rákényszerülnek er­re. Eléggé meghökkentőnek tetszik, hogy többnyire a sportorvosok írják fel ezt a szert, de emberileg érthető, mert nagy nyomás nehezedik rájuk. A sportorvosok úgy vélik, még mindig jobb, ha ők adják bizonyos ellenőr­zések mellett, minthogy ki mihez hozzájut, azt szedje marékszámra. De mindenképpen olyan érzés ez, hogy az olimpiától függetlenül is meg ke^gpró- i- bálni bevetni minden szel­lemi fegyvert az edzőknél, sportvezetőknél, orvosoknál és versenyzőknél a doppin­golás mérséklésére. Tudni kell, végeredményben a dop­pingolás tilos. Hazánkban nincs büntető vagy állam- igazgatási jogszabály erről, jóllehet a törvény szelleme azt diktálja, hogy gyógy­szert csak megfelelő orvosi, egészségügyi indikációval szabad rendelni. A sport tükre a társada­lomnak. A doppingot a gyógyszerrel való visszaélés sajátos formájának tartom, kicsit a másik póluson, mint ahol a kábítószer-fogyasztás helyezkedik el. A rokonvo­nás az, hogy ez is, az is az ifjúságot érinti súlyosan. Fi­lozófiai aspektusból közelít­ve: a kábítószeres a társa­dalom értékeitől elfordul, a doppingoló túl nagy jelentő­séget tulajdonít a társada­lom kommersz értékeinek, elsősorban az anyagaiaknak. • A vásárolt doppingellenőr- ző műszerek — tudomásom sze­rint — már hatévesek. Nem szorulnak korszerűsítésre? — Itt egy műszerparkról van szó, és természetesen mint minden műszerpark, ez is állandó karbantartásra, felújításra és korszerűsítés­re szorul, de az álapműsze- rek nem elavultak. Minősé­gileg kifogástalan munkát végez a labor, és a fejlő­déssel lépést tartanak a ku­tató vegyészek, akiknek megvan a lehetőségük arra is, hogy a legkorszerűbb eu­rópai doppinglaboratóriu­mokkal tartsák a kapcsola­tot, és a metodikát átve­gyék. Viszont a kapacitás hiánya valóban problémát jelent. 9 Az ön véleménye szerint milyen ártalmakat rejt magá­ban az anabolikus szteroidok szedése? A versenyzők szerve­zetének egyensúlya a serkentő- szerek szüneteltetése, abbaha­gyása után vajon helyreáll- hat-e? — Ez a mi kutatási té­mánk is, amihez nem telje­sen a dopping révén jutot­tunk el. Viszont az anabo­likus szteroidoknak a szer­vezetre gyakorolt hatása új megvilágítást kapott a dop­ping miatt. Ügy vélem, a máj működés károsodása életveszélyt jelent. Az ana­bolikus szteroidok lebontása a májban történik, és a tar­tós szedés maradandó máj- károsodást idézhet elő. Ren­geteg szövődmény is adód­hat, felborul a hormonház­tartás. Az anabolikus szte­roidok férfi nemihormon- hatású szerek, és nemi mű­ködési zavarokat okoznak. A férfiak szervezetében a nor­mális egyensúlyt felborítják, meggátolják a saját hormon termelését, és a nemi mű­ködés átmeneti fokozódása után csírakárosodást okoz­nak. Ennek sok esetben meddőség a vége. A nőket férfiassá teszik e szerek, és szintén fellépnek a nemi működési zavarok. Az ily módon fejlesztett izomzat is csökkent értékű, sérülékeny. Sőt, a nagyobb, erősebb Izom szétszakíthat­ja az Ízületet, amely a tab­letták szedésétől nem gya­rapszik. Veszélyesebb a Nerobol- nál a valódi férfi nemi hor­mon, a tesztoszteron, s még ennél is veszélyesebb a nö­vekedési hormon, amely még nem mutatható ki egyelőre, mert nem választható el a saját hormonháztartástól. Ma a világ vezető atlétái, úszói feltehetőleg ezt sze­dik, ennek a legnagyobb az anabolikus hatása. Ám, bi­zonyos, hogy a májbetegsé­gen kívül például cukorbe­tegséget is okoz tartós sze­dés esetén. 9 Közismert, hogy vannak olyan sportágaink, ahol még a gyanú árnyéka sem merülhet fel, mégis a világ élvonalába tartoznak legjobbjaink. Felme­rül a kérdés: ml kell ahhoz, hogy ilyen kimagasló teljesít­ményre legyen képes egy spor­toló? »*.' — Kétségkívül vannak doppingérzékeny és nem doppingérzékeny sportok. Az előbbi csoportba tartoznak a teljesítménysportok: a futás, az úszás, az evezés, a ke­rékpározás, a súlyemelés, a kajak-kenu stb., ahol külö­nösen nagy szerepe van az erőnek. Az anabolizálás nemcsak izomgyarapító ha­tása miatt, hanem a fehérje beépítő hatása miatt is lé­nyeges, így ahol nem annyi­ra az erő dominál, ott is felmerül a doppingolás le­hetősége. Küzdősportokban és csapatjátékokban kisebb a jelentősége, az eredmé­nyességet kevésbé határozza meg. Az öttusában és a ka­jak-kenuban kitűnő ered­ményeket érünk el, mert jó az utánpótlás-nevelés, és ki­váló szakemberek irányíta­nak. És persze tehetségesek a sportolók. 9 Labdarúgásunk teljesen kí­vülről szemléli az eseményeket, ugyanis az MLSZ szabályzatá­ban úgy tudom, nem kapott he­lyet a doppingellenőrzés ... — A szövetség versenyki­írásában valóban nincs rög­zítve, így nem is lehet fe­lelősségre vonni a labdarú­gókat. Amíg hivatalosan nem ellenőrzik, addig, úgy mondanám, hogy jámbor óhaj marad a tiltás. Ügy gondolom, ezért nem veszik be a kiírásba. Itt megemlí­tenék egy példát is. Vblt egy legendás pesti mérkő­zés, hadd ne mondjam, kik játszottak. Az MLSZ veze­tésének közvetlen kérésére a Sportkor ház néhány orvosa a találkozó befejezése után doppingellenőrzést szeretett volna tartani, i&nelyét a csa­patok nem engedtek elvégez­ni. Hiába volt jólértesült a sportvezetés, nem bizonyít­hatta rá a doppingölást a focistákra. 9 Hazánkban a mesterséges teljesítményfokozás elleni harc­ban kikre lehet számítani? — Ritka az a sportoló, aki határozottan elutasítja a doppingolást. Sokan vannak, akik bizonytalanok. Ügy vé­lem, hogy az egészségneve­lésnek elsősorban a ver­senyzőre kell irányulnia, mert végül is az ő bőrére megy az egész. Legalább azt el kell érnünk, hogy azt a versenyzőt, aki nem akar doppingolni, azt a többiek, illetve a közeg ne kénysze­rítse erre. Mert az eddig el­mondottakon kívül a legsú­lyosabbnak mégis azt tar­tom, hogy születőben van egy olyan kétarcú sportmoz­galom, amely hivatalosan tilt, és ugyanakkor befelé egy csendes pressziót alkal­maz, azért, hogy a tehetsé­ges gyerekek elvállalják a doppingolást. Hiszen tudva­levőleg ebből él az edző, a vezető, az egyesület, a szö­vetség. Tehát az a versenyző vá­lik deviánssá, aki nem vál­lalja a devianciát. A gyere­keknél, a tizenéveseknél a legsúlyosabb a probléma, hi­szen szellemileg, erkölcsileg és biológiailag befolyásolha- tóbbak a felnőtteknél. Sze­mélyiségéhez fűződő joga, hogy ezt visszautasítsa. Meg kell védenünk a versenyző­nek ezt a jogát. Legalább idáig jussunk el azon a praktikus célon túl, hogy ne bukjon el magyar versenyző nemzetközi versenyen, Erdős Pál Attila 'BÉKÉS MEGYÉI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Föszerkesztő-helyet- ii j , f |L _ _ tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844. főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Kéziratokat, képeket n^T M Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele- Lk_LT «vrj fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlankézhe«.-*« nMtaliiva»<.lnknAI és a E-iari»>z<n a«. „„„ hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents