Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
1988. július 5„ kedd o fl termés! fokozó szennyvíziszap Dél-békési határszemlén Biztató terméskilátások Ismét zápor áztatta a határt, nyugtázzuk derűsen, amikor reggel korán elindulunk a gerendási művelődési házhoz, hogy a hagyományos nyár eleji határszemlén részt vegyünk. Az útvonal Gerendás, Csanádapáca, Pusztaföldvár, Kardos- kút, Tótkomlós. A rendező, a megyei tsz-szövetség. — Egy-két szövetkezeti vezető kifogásolta, hogy nincs már jelentősége a határjárásnak, idejét múlta. Mi azonban úgy látjuk, a szövetkezeti szakemberek többsége örömmel jön, sőt, szinte várja, hogy szétnézhessen a más portáján — mondja Csukás Gyula titkárhelyettes. — Júniusban árul el legtöbbet avatott szemnek a határ. Ki mint vet, úgy arat — tartja a mondás, és ez örök igazság. Régebben a falusi gazda minden hulladéka előbb vagy utóbb a trágyadombra került. Amikor már túl nagyra nőtt a kakasok és kapirgáló tyúkok birodalma, a gazda fogta magát, s tél végén, tavasz elején kivitte a földjére, s azzal tette ter- mőbbé a talajt. Éppen ezért különös, hogy amikor a szennyvizekkel akarják ugyanezt tenni a kutatók, mindenki visszahőköl azok felhasználásától. Persze az is igaz, hogy már a szennyvíz sem a régi. Aki látott már sertéstenyésztő telepről elfolyó, fákat megmérgező agresszív vegyhatású, bűzös levet, aligha jut róla eszébe a hajdani falusi udvar. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a pesti, budai csatornákon tisztítatlanul a Dunába folyó szennyvizet néhány tucat kilométeren keresztül nemcsak felhígítja, hanem ártalmatlanná is oxidálja az élővíz oxigéntartalma. Nem kell tehát félni a szennyvizek mezőgazdasági célú fel- használásától, különösen akkor nem, ha segítségükkel nem közvetlenül a táplálék- láncunkba illeszkedő termel- vényeket öntözzük, vagy a szennyvíz feldolgozásából eredő szennyvíziszappal trágyázunk. Magyarországon 300 szennyvíztelepre évente több mint 450 millió köbméter kommunális szennyvíz érkezik. Ebből 4,5 millió köbméter szennyvíziszap keletkezik, amelynek az elhelyezése igen nagy gondot okoz. Egyetlen lehetőség erre, hogy a talajba juttatva fokozzuk földjeink termőképességét, csökkentsük a műtrágya-felhasználást. Az összes szennyvíziszap túl sok ahhoz, hogy szántóföldi növénykultúrákra kerüljön, s felhasználása is csak az agrotechnika és az időjárás által megengedett időben lehetséges. Kísérletek igazolják, hogy megfelelő eljárások bevezetésével, és az előírások betartásával a környezet ártalma nélkül hasznosíthatók a nagy Az utóbbi időben mind gyakrabban hallani a motorizált civilizáció káros hatásairól. A kipufogógázok magas széndioxid, -monoxid, ólomtartalmáról és más káros anyagokról, amelyek elárasztják környezetüket. Többen már-már „halálos” ellenségnek tekintik a közlekedésünkben viszont már szinte nélkülözhetetlen gépjárműveket. Tény, hogy az embert, környezetet egyaránt romboló hatás okai közt szerepelnek mind a gépjárművek, mind az üzemanyagok. A bajok megelőzése érdekében mindkét területen komoly intézkedéseket kell foganatosítani, és korszerűsíteni a termékeket. Hogy milyen elképzelései vannak az üzemanyag károsító hatások csökkentésére erről így ír az Ásványolaj forgalmi Vállalat egyik idei kiadványa: Az elmúlt öt évben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az Áfor szinte minden esztendőben beszámolhatott egy-egy fontos, új termékfejlesztésről, amely egyben minőségi előrelépést is jelentett. Így 1983-ban a nemzetközi piacon is figyelmet keltő MSE— SAE 15 W 40-es magyar motorolaj család, vagy 1985- ben a több millárd forintos beruházás eredményeként készülő, csökkentett ólomtarszervesanyag-tartalmú iszapok a faanyag termelésben, főleg a gyorsan növő fajok esetében. A szennyvíziszapot talajjavítási és trágyázási célra egyaránt felhasználhatják. Említsünk néhány kísérletet, amely már szép eredményeket hozott a szennyvíziszap-felhasználásban. Kiskunhalason üzemi méretű kísérlet folyik egy hyár- faültetvényen, Sopron környékén fás növényeket táplálnak az erdészeti és faipari egyetem irányításával, Gödöllőn, Keszthelyen a délpesti rothasztott szennyvíz- iszappal végeznek tenyész- edényes és kisparcellás kísérletet, ugyanezzel az alapanyaggal Borsodcirákon, Al- sónémediben félüzemi kísérletek folynak. Szombathelyen a meszes kezelés után létrejött masszát a savanyú talajok javítására használják. Gyöngyösvisontán azt vizsgálják, hogyan lehet a felszíni bányaművelés rekultivációjában felhasználni az egri városi szennyvíziszapot. A kertészeti egyetem szőlő- termesztési tanszéke üvegházi és fóliasátras edényekkel modellkísérletet, s szabadföldi kísérleteket végez. Persze azt is tudni kell, hogy minél nagyobb városban képződik a kommunális szennyvíz, annál nagyobb a veszélye, hogy abba egyéb anyagok is. bekerülhetnek. A mezőgazdasági hasznosításkor elengedhetetlen követelmény, hogy ellenőrizzék a szennyvíziszap összetételét, különösen a nehézfém-koncentrációt. Hogyan hat a szennyvíz- iszap a talajokra? A fertőző hatás 4-9 hónap alatt enyészik el csupán. A növényi tápanyagkészlet jelentősen megnövekszik, nő a foszfor- és a nitrogéntartalom. Előbbi a felső rétegben, utóbbi a mélyebb rétegekben is. A nyers szervesanyag- és a humusztartalom is gyarapodik, s ez kedvezően hat a talajszerkezetre és a vízháztartásra. talmú motorbenzinek debütáltak. A tavalyi esztendő újdonsága a mélydermedéspontú, úgynevezett „C” jelzésű gázolaj szélesebb körű elterjesztése volt. Ezek megjelenése mind-mind a környezetet jobban kímélő korszerűbb termékek közé tartoznak. A hazai kőolajfeldolgozóipar a következő években is lépést kíván tartani egyrészt a felhasználói struktúra átalakulásával, másrészt a termékszerkezetek dinamikus korszerűsítésével. A további fejlesztés meghatározói tehát a járműtechnika minőségi alakulása, valamint a környezetvédelem szem előtt tartása. Ugyancsak nagy léptékű feladat vár a finomítógyárakra. Az OKGT célkitűzése az, hogy a motorhajtóanyagok piacán ne maradjanak el az eur<?t>ai színvonaltól és a hazai gépkocsiállomány tervezett típuskorszerűsítésének a kőolajipar ne legyen a hátráltatója. E feladat során korszerűsítésre kerül a mintegy 20 éves motorbenzin-választék. Mivel a valamikor legkeresettebb 86 oktánszámú normálbenzin iránti kereslet lényegesen visszaesett, növelni szükséges a magasabb oktánszámú üzemanyagok részarányát. A Dunai Kőolajipari , Vállalatnál az A szántóföldi növények kedvezően reagáltak szennyvíziszapos kezelésre. Elsősorban a növények vegetatív fejlődését -gyorsítja, de kedvező a szemtermés növekedése is. A minőségre az iszapkezelés nem volt káros, a növények mikroelem-tartalma csak a nehézfémekkel erősen szennyezett iszapok esetében növekedett. A hasznosítás érdekeltségi viszonyainak kialakításánál figyelembe keli venni, hogy az iszapkezelés és -feldolgozás költséges művelet, amelynek költségein osztozkodhat a vízmű és a mező- gazdasági egység is. A szennyvíziszap erdészeti. hasznosításában kiderült, hogy a nyárfák, fűzfák, akácfák, erdei fenyők az iszapnak még a legnagyobb terhelését is elviselték, a minden fafaj kibírta a folyékony iszap közvetlen adagolását is. Az erdei talajok a mezőgazdaságiakhoz hasonlóan változtak a szennyvíziszap-kezelés hatására. Az olasznyárfa az iszap hatására statisztikailag igazoltan nőtt, a többi fafajnál is értek el eredményt. Mivel a nyárfatermeléshez amúgy is sok víz szükséges a sovány homoktalajon, az iszaptrágyázást össze kell kapcsolni az öntözéssel, amely történhet szennyvízzel is. A talajok vizsgálata azt mutatta, hogy elviselték a szennyvíziszap-terhelést, s a faállomány sem károsodott még ' a legnagyobb iszapkezeléskor sem. Az iszap földbe juttatásának a legjobb módszere az lett, hogy a szippantókocsira erősített 50 milliméteres locsolócsővel a fák sorközein a talaj felszínén egyenletesen elterítették az iszapot, s utána betárcsázták a földibe. A kutatók megállapították, hogy kis és közepes községek szennyvíziszapjának ártalommentes elhelyezésének egyetlen lehetséges és gazdaságos módja egész éven át a faültetvények, a különféle növénykultúrák trágyázása. Gőz József 1990-re tervezett új — évi 600 ezer tonna kapacitású — reformálóüzem termelése lehetővé teszi, hogy 1991-től megszüntethető legyen a 86- os normálbenzin. Helyette az „új normálbenzin”, amely a tervek szerint 91— 92 oktános lenne 0,15 g/liter mennyiségű ólmot tartalmazna. Emellett dinamikusan növekedhet a 98-as extra, szuperbenzin-termelés is, de nem lesz akadálya a nagyobb mennyiségű ólommentes benzin gyártásának sem. Hasonló termelésnövekedés várható a „C” jelű gázolaj területén is. Lényeges változás viszont, hogy a dízelüzemanyagtól a háztartási tüzelőolajat teljesen elkülönítik. A hajtóanyagok terén továbbra is elsődleges cél a környezetkímélés. Így ezeknél az üzemanyagoknál is csökken majd a káros- anyag-tartalom. Ma még 0,5 százalék kéntartalmat enged meg a szabvány, ám ez néhány év múlva 0,2 százalékra mérséklődik. Az országos érdekeket szem előtt tartó, termékszerkezet-korszerű- sítő és mindenképpen környezetvédelmi célokat is szolgáló beruházások megkezdéséhez azonban még felsőbb szintű döntésekre is szükség van. B. A. Mielőtt útnak indul a társaság, Barabás Béla, a tsz- szövetség munkatársa rövid tájékoztatást ad a megye szövetkezeteinek idei vetés- szerkezetéről, — Valamennyi növény területe növekedett, különösen a szójáé. Ez évben 12 ezer 300 hektárról takaríthatjuk be az értékes hazai fehérje- alapanyagot. Az viszont elgondolkoztató, hogy a növekedés a kukorica rovására történt. Közel 80 ezer hektárra csökkent ez a fontos takarmány-alapanyag. A kukorica ára a kistermelők és nagyüzemek adásvételénél egyaránt közelítették a má- zsánkénti 500 forintot, kérdés, jövőre mennyivel ugrik meg az ára? Mielőtt buszba száMunk, érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet Barabás Béla: — A szántóföldi főbb növények termelési költsége között megyén belül, de azonos adottságú szövetkezeteknél is kétszeres^ háromszoros az eltérés. A kukorica esetében hétszeres. Az egyik szövetkezet egy tonna termést 2300 forintért, míg a másik 14 ezer forintért állítja elő. Vajon mi okozza ezt a megmagyarázhatatlannak tűnő ellentétet? A rövid beszámoló után autóbuszba ül a társaság. A hangú Tat kitűnő. Tréfából, ugratásból sincs hiány. Mindenkinek van egy-két csipkelődő szava a másikhoz. „Levették a lábáról” A gerendási területek szemet gyönyörködtetőek. — A növények fejlettsége, a terméskilátás itt, a déli részen lényegesen jobb, mint észákon — jegyzi meg az előttem ülő társának Barabás Béla. Mértani pontossággal vetett cukorrépatábla mellett haladunk él. — No, nem a vetésünk ennyire pontos — magyarázza Szántó Péter, a Gerendási Munkácsy Tsiz főagronó- musa. — A szövetkezeti tagok kézi kapálással állították be a tőszámot és gyom- talánították a területet. A belső vállalkozásért családomként, vagy tagonként a terület árbevételének 8 százalékát fizetjük. Igaz, a személyi jövedelemadó miatt most kevesebben vállalkoztak. Mindenki mérlegel, megéri-e a levonás ellenére vesződni ezzel a nehéz munkával? Többet sajnos nem tudunk felajánlani az árbevételből. A cukorrépa jövedelmezősége pedig aligha bírná el a bruttósítást — fűzi hozzá nevetve Szántó Péter. A búzatáblák sűrű, enyhén sárguló kalásztömegei valóban szép terméssel kecsegtetnek. Bár a viharos májusi esők sok helyen „levették lábáról” a súlyos kalászt viselő kenyérnekvalót. Egy-két táblából veszélyes gyomok magasodnak ki. Ragadósga- laly, vadzab. — Sajnos a gyomirtáshoz egyre nehezebb megfelelő, speciális készítményt vásárolni, a költségek pedig olyan magasak, hogy kevesen vállalják a teljes gyomirtást. Napjainkban a búzavetőmagok egy része is fertőzött — magyarázza a látottakat a főagronómus. Lassan elhagyjuk a gerendási határt. A feltűnően egyöntetű, dőlésmentes búzatáblák arról árulkodnak, hogy már más területén járunk. Nincs ellenszer — Minden évben használunk szárszilárdító készítményt, hogy a búzadőlést megelőzzük — kezdi mondanivalóját Mitró József, a Csanádapácai Széchenyi Tsz főagronómusa. — A többlet- költség nem jelentős, ám ha az időjárás jó, veszteség nélkül takaríthatjuk be a rekordtermést. — Igen, most Olyan az időjárás, hogy a Regulator rendszeres használata hálásan fizet —‘ ismerik el többen is. — A növények azért is ilyen egyöntetűek, mert kizárólag folyékony műtrágyát használunk. Saját keverőüzemünkben a talaj és a növény igényei szerint tudunk keveréket előállítani — magyarázza Mitró József, amikor valamennyien megcsodáljuk a haragoszöld tavaszi vetésű növényeket. Többsoros kukorica-fajtakísérlet mellett haladunk el, ezek a fajták a gyökérfejlő- dés erőssége és a gyökér nagysága alapján szelektáltak azért, hogy a szárazságtűrő képességük jobb legyen. A Kiskunhalasi Gazdasági Társaság nemesíti, egyiptomi mérnök-kutató irányításával. Igaz, néhányan hangosan megjegyzik: — JIúsz éve bOlondít bennünket a fajtáival. Az élmúlt öt évben igafl zán lehetett volna bizonyítani, hiszen alig kaptunk esőt. Pusztaföldváron az egyik búzatáblából többen fehéren elszíneződött kalászokkal térnek vissza. — Nézzétek! A fusárium már pusztít. Húsz-harminc százalékot is elvihet, ha nem védekezünk időben — állapítják meg a szemrevéteie- zők. — Csakhogy nem lehet gombaölő szert kapni — méltatlankodnak jogosan többen is. Csak ígéret van. — Majd úgy járunk ezzel is, mint a gyomirtó szerek egy részével vetéskor. Akkor kínálták a forgalmazók, amikor már régen kikelitek a növények — mérgelődik Hornok Péter, a Pusztaföldvári Lenin Tsz főagronómusa. Rekordévre számíthatunk. Az időjárás eddig kegyes vólt hozzánk. Ám, ha a termesztés feltételeit nem tudjuk biztosítani, könnyen csalódás lehet a vége. Jégverés utón Kardoskút és Orosháza határában is jól fejlett növényekkel találkozunk. Ám, ahogy tovább halódunk, egyszer csak megváltozik a táj. Szétroncsolt levelű növényeket látunk mindkét oldalon. — Jég ostorozta végig az orosházi és tótkomlósi határt. Amit most látunk, ennek a műve. De van olyan kukoricatáblánk, ahol a háromnegyed órás jégverés után nem maradt más, csak a szár — jegyzik meg keserűen az itteniek. — A búzakalászok sérülése legalább harmincszázalékos termésveszteséget jelent. Igaz, biztosítása mindenkinek van. Ám az igazi veszteségre, amit egy-egy tragikus elemi csapás okozhat, nincs gyógyír. Kardoskúton az új agrokémiai telepet nem tudjuk megnézni. Az utóbbi napok esőzése miatt áll a víz a telepen. — Mindenfelé folyik a víz, csak a levezetőcsatomákba nem — mondja Szlovák György, a kardoskúti tsz főagronómusa. — Azt sem tudjuk, mikor lesz folyamatos üzemelés, hiszen ipari vizünk még mindig nincs a telepen. Utunk végső állomása a Nagykopáncsi Kossuth Termelőszövetkezet. Mindössze 2500 hektár területen gazdálkodik. A táblák jó része metiorál't, így most belvíz- veszély nem fenyeget. — Alaposan mérlegelni kell, hová, milyen növényt vessünk, mert az utóbbi években még jó termés esetén sem maradt annyi jövedelmünk, hogy az előző évekről eltett tartalékot ne kelljen igénybe venni. Eddig sikerült hitel nélkül' gazdálkodni, most azonban már erre is szükségünk van — teszi hozzá ismertetőjéhez a tsz-elnök, Danis József. * * * A határszemle után a jelenlevők a látottakat, az úton szerzett tapasztalataikat beszélték meg. Csukás Gyula, a szövetség titkárhelyettese többek között a következőket mondta: — Ebben a körzetben számíthatunk a legjobb búzatermésre. Rossz búzát nem is láttunk. A kukoricának azonban még sok ideje van hátra, erről korai lenne véleményt rhondani. A politikai és az érdekvédelmi szervezetek egyaránt elfogadták azt a tényt, hogy a növénytermesztés szabályozásán változtatni kell. Itt az ideje, hogy a gabona jövedelempozícióját javítsuk, hiszen ezen növények területe országosan csaknem egyharmad résszel csökkent, holott állattenyésztésünknek, de a népgazdaságnak is szüksége lenne rá. Rákóczi Gabriella Nz Áfor a környezetkímélő üzemanyagokért Szép képet mutat az ősziárpatábla Fotó: Fazekas Ferenc
