Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

Akinek inge... A Lectra rajzol a Szirénbeír A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet­ben a nyolcvanas évek elején kezdték alkalmazni a szá­mítástechnikát. Commodore 64-es gépeken tárolják ma is a rendeléseket, a raktári anyagokat, s a normakata­lógus is számítógépen van. Mindezek azonban „csak” a termelés hátterét segítik. Ám az ez év elején a fran­cia JLectra cégtől \— 10,5 millió forintért — vásárolt számítógépes gyártás-előkészítő rendszer alkalmazása minden eddiginél látványosabban bizonyítja a számí­tástechnika létjogosultságát a közvetlen termelés kerü­letén is. 1988. július 4„ hétfő „Úgy érzőm magam jtt, mint otthon” Fél óra a kórusmuzsika professzoraival A tavaly mintegy 260. mil­lió forintos termelési érté­ket produkáló szövetkezet vezetői még 1985-ben Buda­pesten, a Limexpo nemzet­közi könnyűipari gépkiállí­táson találkoztak először a francia Lectra cég gyártás­előkészítő rendszerének gé­peivel, s azon melegében el­határozták, hogy megvásá­rolják- e rendszer néhány fontosabb berendezését. Az elhatározást tett követte, s ez év januárjában a Hunga- rotex Külkereskedelmi Vál­lalat segítségével megérke­zett a Szirénbe a Lectra 305-ös számítógépen alapuló gyártás-előkészítő rendiszeröt gépe: egy digitalizáló beren­dezés, egy úgynevezett gra­fikus munkahely, egy 180 cm széles plotter, azaz raj­zológép, egy mkiiplotter, és egy központi -egység. Hogy e gépek mire valók, és miért hasznosak, arról Sznyida András műszaki vezető a következőket mondja: — Egyes termékeink, pél­dául az ingek tervezését ed­dig „kézi munkával” végez­ték szakembereink. Először meg kellett szerkeszteni egy bizonyos modellt, egy bizo­nyos — nálunk a 40-es — méretben, majd a mérettáb­la alapján szériárajzot ké­szítettek 38, 39. 41, 42. stb. méreteikben. Lassú és körül­A környezetvédelem szük­ségességéről, fontosságáról aligha kell győzködni a jó- zanabbul gondolkodó embe­reket. Figyelembe véve a megye földrajzi, éghajlati viszonyait, számos nagy horderejű feladat előtt ál­lunk, hogy méltóvá váljunk a környezetvédelmi minta- megye elnevezésű rangos cím viselésére. A globális gonddk megoldásán túl mind nagyobb szerep jut a kisebb közösségeknek, akik maguk alakítják, formálják környe­zetüket. Az ily módon el­végzett munkát értékelve né­hány üzem az egészséges, tiszta munkahelyi környeze­tért elismerő oklevelet is ka­pott, a környezetvédelmi világnap alkalmából. A SZOT Elnöksége Elis­merő Oklevelét nyerte el a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat oroshá­zi üzeme. A vállalatnál a munkahelyi környezet meg­őrzésének feladatait amun- kaverseny-mozgalom részévé tették. A szocialista brigá­dok mintegy 4992 óra társa­dalmi munkát fordítottak a létesítmények karbantartá­sára, parkosítására, faülte­tésre. Figyelemre méltó, hogy a „tiszta munkahely” versenyre minden munkate­rület dolgozói beneveztek. Rendszeresen mérik a gép­járműveik kipufogógázainak szénmonoxid-tartalmát. Az olaj kitermelés következtében károsodott földterületből 1,5 hektárnyit már visszaadtak a mezőgazdasági termelésnek. Ez időszakban a rekultivá­cióra 4,5 millió forintot for­dított a vállalat. Jelenleg tízezer négyzetméternyi te­rületen folynak kísérletek az olajjal szennyezett föld bakteriális tisztítására. ményes munka volt ez, rá­adásul manapság a kisszé­riás modellek a kelendőek, ily módon a különböző mo­dellek szériára jzának elké­szítése rendkívül sok időbe tellett. Korábban egy szak­ember négy rajzot készített el nyolc óra alatt. Most pe­dig ezekkel a gépekkel egy óra alatt 3 rajz is elkészül. A vásárolt rendszer ugyanis a megfelelő adatok bevitelé­vel rajzolja le akár több példányban is — a szabás­A Békés Megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat ugyancsak tulajdonosa lett az előbbihez hasonló el­ismerő oklevélnek. A válla­lat 628 ezer forint költségrá­fordítással javította öt bolt­jában a klímafeltételeket, háromban pedig a káros zajhatást csökkentették. A kollektívák rendben tart­ják a munkahelyük környe­zetét, s tavaly mintegy 13 950 óra társadalmi munkát vé­geztek, melynek értéke meg­haladja az 1,8 millió forin­tot. Jelentősen részt vesz­nek a megye fejlődésében, hiszen csupán környezetvé­delmi-célokra 1,7 millió fo­rintot ajánlottak fel. Nem kisebb az érdeme' a Szarvasi Állami Tangazda­ságnak sem. Náluk a mun­kavédelem szervezeti rend­szerébe épült bele a környe­zetvédelmi feladat is. A gaz­daság 10 önelszámoló egysé­ge külön is versenyt folyta­tott, és belső önértékelést ké­szített a tevékenységeiről. A társadalmi munka zömét a munkahelyeik esztétikusab­bá tételére, fásításra, parko­sításra fordították. Emellett bekapcsolódtak a városszé- pítési akcióba is. A veszélyes hulladékokról nyilvántartást készítettek, s a kezelésével megbízott műszakiaknak tanfolyamokat szerveztek. Szigorú intézkedést hoztak a termőföld védelmében, a ta­laj rendezésre, vízrendezésre, a tápanyagok káros feldúlá- sának elkerülése érdekében rendszeresen végeznek talaj- minőség-vizsgálatokat. A Békéscsabai Konzerv­gyár többek között azért kapta meg az elismerést, mert a gyár már a rekonst­rukciója során arra töreke­dett, hogy anyag-, energia- takarékos és hulladéksze­mintát. A mai és pontos szállítások miatt nagyon lé­nyeges a gép hatékonysága és gyorsasága. Emellett javul a minőség, s jelentős az anyagmegtakarítás is. A raj­zológép, a plotter, szebben, egyenletesebben rajzolja meg a kiszabandó szabás­mintáit, mint az emberi kéz. A gép kiszámolja, az egyes alkatrészek, például az ing­ujj, vagy a gallér kerületét, ami a szabásnál, a vágási hossz megállapításánál nél­külözhetetlen. A szarvasi Szirén szakem­bereit a Lectra cég bécsi szervizében tanították mega gépek kezelésére, s az okta­tás költsége, valamint a gép­re vállalt 12 hónapos garan­cia is benne foglaltatik a számítógépes gyártás-előké­szítő rendszer árában. S hogy mikorra térül meg a beruházás? A műszaki ve­zető szerint, ha évente csak egyszázalékos anyagmegta­karítással számolnak, akkor három év múlva „bejön” a Lectra-gépek ára. Hornok Ernő gény technológiát valósítson meg. Ezen túlmenően jelen­tős a város szépítéséért vég­zett társadalmi munkájuk, melynek során 8 ezer virá­got ültettek ki a kertészeti brigádok. A gépjárművek ellenőrzésére korszerű mű­szereket szereztek be, me­lyek azonnal jelzik az eset­leges hiányosságokat. A vi­zek szennyezettségének meg­állapítására üzemi vízminő­ség-vizsgáló laboratóriumot létesítettek. Ezen intézkedé­sek jelentősen hozzájárultak az Élővíz-csatorna szenny­vízterhelésének csökkenté­séhez. Ugyancsak elismerést ka­pott az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára. A le­vegőtisztaság védelmére por­leválasztót, a vizek védel­mére rendszeres mintavételt, a talaj védelmére pedig hul­ladékgyűjtőt létesítettek, il­letve vezettek be. Megoldot­ták az üveggyártás során ke­letkező nagy mennyiségű fá­radtolaj gyűjtést és -értéke­sítést az Áforon keresztül. Az olajos szennyvíziszapot ártalmatlanításra speciális szakvállalathoz szállítják. A vállalat brigádjai a termé­szeti értékek védelmében Gyopárosfürdő környékét tették rendbe. A gyáron be­lül pedig versenyt hirdettek „A legtisztább üzem” cím­mel. örvendetes, hogy mind szélesebb körben terjed az igény a jobb, szebb munka­helyi környezet iránt. Évről évre növekszik azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a száma, amelyek nemcsak tenni akarnak, de tesznek is a helyi és megyei környezet­védelemért. Mindezt a ma­guk, de anji ennél is fonto­sabb, a köz javára. Bacsa András Mire ezt az írást olvashat­ják, már lezajlott a mester­kurzus hallgatói számára megrendezett I. Országos Kóruskarnagyi Verseny, sőt a továbbképző tanfolyam és a mesterkurzus záróhang­versenye is. A szombati elő­döntőbe Katona Tibor veszprémi, Túri Ilona deb­receni és Drucker Péter bu­dapesti karnagyhallgató ju­tott be. Hogy ki nyerte el a Kóta által felajánlott díjat, arról is értesítjük olvasóin­kat. Most térjünk vissza arra a szerdai, a békési zeneiskolában folytatott be­szélgetésre, ahol az idő rö­vidsége miatt mindössze két kérdésre válaszolhattak a vendégek. Az első az otthoni munkájukra vonatkozott, a második azt tudakolta, mii jelent számukra a mester- kurzus, és a Békés-tarhosi Zenei Napok. A fiatal, Hannoverből ér­kezett Hans Reinecke máso­dik alkalommal vesz részt a mesterkurzus munkájában. Első gondolatai elkalauzol­nak bennünket otthonába, Alsó-Szászországba. S hogy nemcsak Hannover kórus­mozgalmáról szól, annak az az oka, hogy gimnáziumi ta­nári munkája mellett ő Al- só-Szászország Kórusegyesü- Leteinek az elnöke is. — Két kórust vezetek ott­hon. Egy hatvantagú felnőtt és egy huszonkét tagú ifjú­sági vegyes kart. Emellett kórusvezetői tanfolyamokat is tartok. A kórusmozgalom a munkáskórusok révén a XIX. században kapott erő­re hazánkban. A kórusok nem intézményekhez — is­kolákhoz, munkahelyekhez — tartoznak nálunk, hanem a kórusszövetséghez. Anya­gilag is önállóak természe­tesen. Most azon fárado­zunk, hogy egyre jobban megközelítsük a nemzetközi szintet. Bár kétségtelen', hogy mi is utánpótlási gon­dokkal küszködünk. A né­met zenei tanács támogatá­sával háromévenként orszá­gos kórushangversenyeket rendezünk, de magunk is szervezünk „Eurotreff” né­ven nemzetközi kórustalál­kozókat. Innen származik Gulyás György tanár úrral a kapcsolatom. Második kérdésére vála­szolva ... A mesterkurzuson nagyon érdekes munka fo­lyik. Sok örömöt ad számom­ra a magyar hallgatók fel- készültsége, magasfokú kép­zettsége. Nyitottak és ér­deklődők. A professzor kol­légákkal is jó az együttmű­ködés. Találkozásaink lé­nyegét úgy lehetne megfo­galmazni, hogy azok szak­mai tapasztalatcserét szol­gáló nemzetközi fórum érté­kűek. Békés-Tarhosnak a legnagyobb erőssége, hogy önálló karaktere, arculata van. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Békés Megyei Szervezete, a KITE, a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi ^ Állomás, valamint a Békéscsabai Ag- roker Vállalat, a japán Hok- ko Chemical Industry, a Sumitomo Corporation ke- reskédőház és az Uniroyal Chemical képviselőinek rész­vételével rizstermesztési és növényvédelmi tanácskozást rendezett a napokban Gyo- maendrődön, a Katona Jó­zsef Művelődési Központ­ban. Krikoor Csetinyan a bul­gáriai Plovdivból érkezett, ahol a Plovdivi Zeneművé­szeti Egyetem énekkar- és hangszerzenei tanszékének a vezetője. Sőt, három éven át a Plovdivi Opera igazga­tója is volt. — Jelenleg két kórust is vezetek — mondja. — A legrégebbi bolgár énekkari egyesület kórusát, az Angel Bukoresliét, valamint van egy női énekkarom a zene- művészeti egyetemen is. E két kórussal bejártuk már az európai országokat, s a női karral 1980-ban Debre­cenben is részt vettünk a kórusfesztiválon'. Ott ismer­kedtem meg Gulyás úrral, akivel azóta intenzívvé vált a kapcsolatom. Egyre többet foglalkozom a magyar zene­kultúrával is. Nemcsak a kórusmozgalom problémái állnak közel hozzám, hanem a zenei mozgalom minden kérdése. Itt, a mesterkurzu­son ezeket a problémákat is- megvitatjuk. Negyedik al­kalommal veszek részt eb­ben a munkában, ahol kó­rusvezető zenetanárok a hallgatóink, olyan fiatalok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a fiatal zenei értel- miséggjel. Meg kell mondjam, az el­múlt négy év alatt sokat ja­vult a szervezés — néz rá jelentőségteljesen a zenei napok művészeti vezetőjére,. Gulyás Györgyre és a tanfo­lyam titkárára, László lm- rénére. — Ugyanakkor ja­vult a hallgatók felkészült­sége is, akiknek emberi me­legsége, szeretete nagy ha­tást gyakorolt rám. Az itt folytatott munkánk gazda­gítja az otthonit is. Partitú­rákat cserélünk, tapasztala­tokat, ami mindnyájunk számára hasznos. Vlagyimir Leonyidovics Zsivov még csak először van Békésen, de kapcsolata Gu­lyás György tanár úrral és a magyar kórusmozgalom­mal már több évtizedre te­kint vissza. A moszkvai pro­fesszor magyar beszéddel fű­szerezett anekdotáiból, tör­téneteiből e kapcsolat színes, olykor tréfás oldala is ki­derül. — Még a moszkvai kon­zervatórium hallgatója vol­tam, mikor Debrecenben megismerkedtem Gulyás Györggyel. Erről elbeszélést lehetne írni. Azóta állandó­an magamon érzem a tanár úr és a magyar zenei kul­túra hatását. Minden, ami az életemben van, elképzelhe­tetlen lenne az előbb emlí­tett találkozás .nélkül. Most próbálom Magyarországon visszaadni mindazt, amit itt kaptam. Zsiivov professzor birtoko­sa a Kodály- és a Lisizt-em- lékéremnek. Néhány kórus- kötete is .megjelent hazájá­ban., cikkeket ír Debrecen­ben szerzett tapasztalatok­A rendezvény házigazdája a Körösi Állami Gazdaság volt, amely idén mintegy 600 hektáron termeszt rizst. Dr. Dávid Imre, az állami gazdaság igazgatójának rö­vid bevezetője után Yitji Ogawa, a Hokko Chemical képviselője tájékoztatta a jelenlévő mintegy száz szak­embert a Kasumin nevű vegyszer használatáról, majd Papp Zoltán, az Uniroyal Chemical budapesti irodájá­nak képviselője a Harvade 25 F nevű érésgyorsító anyag .tulajdonságait ismertette. ról, és a Moszkvai Zenepeda­gógiai Főiskolán docens. Ve­zénylést tanít, kórust vezet, és a kórus tanszéket vezeti. Húsz éve irányítja a nagy­hírű Gaudeámus kórust és emellett van egy „profi” kó­rusa is. — Itt a következők hatnak meg — folytatja a mondan­dóját. — Először is a hall­gatók új .ismeretek iránti fo­gékonysága, és az a lehető­ség, hogy különböző orszá­gok kórussal foglalkozó pro­fesszorai — akik különböző iskolákat, stílusokat képvi­selnek — kicserélhetik ta­pasztalataikat. A vendégsze­retet miatt úgy érzem itt magam, mint otthon. Nem­csak teljesítik, de a tekinte­tünkből előre kitalálják a kívánságainkat. A hangver­senyek pedig igazi ünnepet jelentettek a számomra. A továbbképző tanfolyam vezetője, Hollerung Gábor csak pár percre tudott el­szakadni a délutáni munká­tól. Úgyhogy vele a szó szo­ros értelmében „villáminter­jú” készült. — A továbbképző tanfo­lyamon olyan hallgatók van­nak, akik tanárképző főisko­lát végeztek, tanítanak már, de továbbképzésük nem megoldott. Itt kéthetes in­tenzív együttletre, munkára van ■ lehetőségük, s a jó ké­pességű gyakorló kórus köz­reműködésével — a békési zenei általános iskola kóru­sáról van szó —, olyan da­rabokkal foglalkozhatnak, amelyek gazdagítják a re­pertoárokat, s bátorságot ad számukra a darab választá­sokhoz. Itt kialakul, a hall­gatókban az együvé tartozás érzése, s egymást segítve jutnak el a problémák meg­oldásához■ A legfontosabb célunk: erőt, önbizalmat ad­ni számukra a mindennapi munkához. Könnyű dolgom volt az idén a hallgatókkal. Tehetséges társaság jött ösz- sze, akikkel bőséges zenei élménnyel leptük meg egy­mást, és tanultunk is egy­mástól. Búcsúzóul Gulyás tanár úr is megfogalmazott néhány fontos tapasztalatot. — A Művelődési Miniszté­rium gondolata volt a mes­terkurzus életre hívása. Elő­nye, hogy Európa-szerte is­mert, kvalifikált vendég­tanárok tanítanak iitt, olyan szakmai, technikai, stílusbe­li ismereteket adva a hall­gatóknak, amit más képző intézményekben nem sajátít­hatnak el. Nos, az itt tanító professzorok érdeme is, hogy a létesítendő, önálló kóruskarnagyi továbbképző intézet megvalósítása elér­hető közelségbe került. Ez­zel végre megtörténik — s ez a zenei napok -eredmé­nye — az egykori békés- tarhosi énekiskola rehabili­tációja is. A rizs károkozói elleni védelem tapasztalatairól szólt Kertész Ferenc, a KITE rizságazatának vezető­je. Ezután Fónagy László, a Körösi Állami Gazdaság nö­vényvédelmi szakirányítója mondta el tapasztalatait a rizstermesztésről és a nö­vényvédelemről . A tanácskozás után a meghívott szakembereik megtekintették a gyomaend- rődi gazdaság rizstábláit. H. E. Itt a ceruzát és a vonalzót nem 'ismerik. A digitalizáló egy­ség elektronikus táblája A szerző felvétele Hz egészséges, tiszta munkahelyi környezetért B. Sajti Emese Hokko, Uniroyal, Sumitomo Növényvédelmi tanácskozás Gyomaendrödön

Next

/
Thumbnails
Contents