Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

1988. július 30., szombat NÉPÚJSÁG Gutaütött kajszik Védekezés a kérokozék ellen Megütötte a guta a gyü­mölcsfámat! Hányszor hall­juk termesztőktől ezt a mon­datot. Bővebb információk­kal niem tudnak szolgálni, hiszen nem is értik, nem tudják, mi történt tulajdon­képpen. Csak azt vették észre, hogy a fa egyik nap­ról a másikra elpusztult. Népiesen szólva: megütötte a guta. Az igazi okról, a csonthéjas gyümölcsfák be­tegségéiről és azok elleni vé­dekezésről beszélgettünk a Növényvédelmi Kutatóinté­zetben Rozsnyay Zsuzsa tu­dományos főmunkatárssal és Klemén,t Zoltán akadémi­kus, egyetemi tanárral. — Mi is ez a gutaütés? — A csonthéjas gyümölcs­fák közül legismertebb a kajszi gutaütés-betegsége — kezdi a beszélgetést Rozs­nyay Zsuzsa. — Azért hív­ják így, mert a fák valóban egyik napról a másikra hal­nak el. Ha az egész fa el­pusztul, akkor a törzsén van a baj, ha csak valamelyik ága. akkor az elhalás alatt találjuk a betegség fészkét, a kéregszövetnek a rákoso- diását. Mivel a beteg háncs­szövet felrepedezik, ezért hívják rákos betegségnek. — De ez a folyamat nem azonos az emberi rákkal? — Nem, mert ebben arz esetben nem beszélhetünk sejtburjánzásról, sejtszapo­rodásról'. Itt egyszerűen el­halnak a beteg szövetek, ugyanakkor az egészségesek tovább fejlődnek. A beteg­ségnek az az oka, hogy kór­okozók támadják meg a szö­vetet, amelyek sebzéseken keresztül jutnak a fába. A sebzés oka többféle lehet: például bármilyen mechani­kai sérülés, főleg a metszés. A nyúlrágást sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Min­den országban az éghajlati körülményektől függ, hogy mely kórokozók okozzák a kajszi gutaütését. Nálunk a leginkább előforduló kór­okozó a Cytospora cincta nevű gomba és a Pseudomo­nas syrinigae baktérium. — Csak a kajszira veszé­lyesek? — A gombáinak több faja fordul elő, melyek megtá­madják az őszibarack-, meggy-, cseresznye- és sail- vafákat, az alma- és a kör­tefának azonban más gom­bák okozzák a kéregalhalá- sos betegséget. Tehát a fa­jok specializálódnák bizo­nyos gazdanövényekre. — Természetesen a guta­ütéssel kapcsolatban -elter­jedt néhány népi elképze­lés — vesizi át a szót Kle- ment Zoltán. — Az egyik szerint például azért pusz­tul el a fa, mert előző év­ben sok volt rajta a termés, ami megviselte a gyümölcs­fát. Mások a téli fagyokat okolják. A népi megfigyelé­seknek mindig van valami igazságmagva. Közös kísér­leteink során azt tapasztal­tuk, hogy például Jugoszlá­viában, az Adriai-tenger partján aránylag kevés ilyen betegség fordul elő. Észak felé közeledve már egyre in­kább találkozunk az emlí­tett kártétellel. Nálunk egy év alatt gyakran egy méter hosszú is lehet a gyümölcs­fán a rákos elhalás. Kimu­tattuk a téli fagy és a bak­térium közötti kölcsönha­tást. Kiderült, hogy az em­lített baktórium csak a téli hónapokban fertőz, és mint azt már említettük, sebzésen keresztül. — Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja, hogy az idén hiába akartuk elkülöníteni a baktériumot, ez nem sike­rült, mert az elmúlt tél eny­he volt, s ilyenkor inkább csak a gombás fertőzések je­lentkeznek — szóit közbe Rozsnyay Zsuzsa. — Mi történik, ha a bak­térium bekerül a szövetek­be? — A szövetekbe bekerült baktérium nagymértékben alszapor od ik. Sza porodás közben saját testének a fel­építésére felhasználja a ké­regszövetben levő oldható cukrokat. A cukor csökke­nésének következtében a megtámadott szöveték fagy­érzékennyé válnak — foly­tatja a tájékoztatást Kle- merut Zoltán, — Mindehhez hozzájárul a baktériumnak egy érdekes tulajdonsága, a jégmagképzés. Ez azt je­lenti, hogy ha 0 fok alatti vízbe egy csepp baktérium kerül, a víz hirtelen, rob­banásszerűen megfagy, te­hát a baktérium jégkristá­lyokat állít elő; erre-más baktérium képtelen. A cu- korszint csökkenése miatt a fa érzékennyé válik. A bak­térium megindítja a szöve­tekben az említett jégkris­tályképzést, a kristályok szétroncsolják a sejteket, és az a szövetrész, ahol a bak­tériumok elszaporodtak, erő­sen károsodik. Védekezni ez ellen leginkább úgy lehet, ha a termesztők nem télen, hanem csak rügyfakad ás előtt metszik a fákat. Külö­nösen óvjuk a fákat a nyúl- rágásoktól. Van kémiai vé­dekezés is. Bordóilével és más rézkészítményekkel való lemosó permetezés csökkenti a betegség előfor­dulását. A baktérium elter­jedését csak megelőzni le­het, a gombás fertőzést vi­szont gyógyítani is: a beteg részt késsel kitisztítjuk, majd gombaölő sebkezelő anyaggal bekenjük. Ajánl­juk a Celicid, valamint a Vulneron Cs nevű anyago­kat. — Beszélhetünk más be­tegségről is? — Igen, a kajszinak van egy súlyos betegsége, a sár­ga vírus. Ez rnár a faiskolá­ból kerülhet a gyümölcsös­be, ezért a védekezést is itt kall elkezdeni. Ennek a vírusnak a kártétele a lom­bozaton vehető észre, in­kább a gyümölcsön, illetőleg a magon találunk elválto­zást. A sötétbarna magon élénk világossárga, gyűrű alakú foltok jelentkeznek. A vírus a fának a folyamatos, lassú leromlását eredmé­nyezheti, előnytelenül vál­tozik a gyümölcs íze is. Fer­tőzött gyümölcsöt külföldre nem szállíthatunk, így ' az export kérdésessé válik. — hargitai — * Hangulatos előszobafalat állíthatunk össze keretekből. Ezeket úgy rögzítjük a fal­hoz, hogy egy oldallap hátsó élére szekrényakasztó vas- pántot csavarozunk, s a fal­ba akasztóhorgokat tipli- zünk. A keretek vaspántok­nál fogva ezekre felakaszt-1 hatók. A kalaptartót sima polc lapból építjük. Az er­nyőtartó egy fenéklappal el­látott, vízgyűjtő fémbetéttel kombinált, földre állított keretelem. A keretelemek egyszerű­en készíthetők el, önállóan megállnak, egymásra szerel­hetők, vagy falra rögzíthe­tők. Legjobb anyag hozzá a 20 milliméter vastag fenyő­fa deszka: a kész elemeket elegendő csak lakkozni vagy pácolni és politúrozni, mert a fa rajzolata szép és mu­tatós. Rajzainkon a keretek kül- mérete 30x60x30 centiméter. Szükség esetén a kereteknek hátlapot is készíthetünk. Természetesen ilyen ke- retelemekből. -más helyiség­be is csinálhatunk különféle térkompozíciót. B. K. RAKOTT ZÖLDBAB Hozzávalók: 60-70 dkg zöldbab. 1 deci tejföl, só, 10 dkg tarja vagy sonka, 10 dkg reszelt sajt, 1 db tojás, 5 dkg vaj, 1 evő­kanál liszt, 2 dl tej. A zöldbabot megtisztítjuk, felvagdossuk apró darabokra, és puhára főzzük. Közben besa­men (vajmártást) készítünk: a vajat, a lisztet, a tejet és a tojást kikeverjük. Jénai tálat kizsírozunk, és egy sor bab után egy sor sajtot, egy sor füstölt tarját vagy sonkát ra­kunk egymásra, közben a már­tással öntözzük. Tetejére re­szelt sajtot hintünk. Sütőbe süt­jük. PAPRIKA ÉS PARADICSOM SÜTVE Hozzávalók: 50 dkg paradi­csom. 50 dkg paprika. 15 dkg darált hús., 10 dkg rizs, só, bons, kis vöröshagyma, 1—2 to­jás, 1 pohár tejföl. A paprikát és a paradicso­mot megmossuk, belsejét ki­szedjük, és megtöltjük a követ­kező töltelékkel: a dinsztelt hagymát, az előfőzött rizst, a darált húst összekeverjük, hoz­záadunk 1-2 tojást, fűszerez­zük sóval, bonssal, ízlés szerint kevés majoránnát is adhatunk bele. Jénai tálba rakjuk egy­más mellé a paprikákat, a pa­radicsomokat és a tejfölbe ke­vert paradicsomok belsejével leöntjük, és sütőben megsütjük, ízletes, finom egytál étel. Ha izzadunk... A bőrünkben lévő körül­belül kétmilliónyi kis verej- tékmirigynek hőszabályozó szerepe van. Ezek testünk belső hőmérsékletének gon­dos őrei. A verejtékmirigyek biztosítják azt, hogy a leg­forróbb nyárban se legyen testünk hőmérséklete maga­sabb az optimálisnál. A ve­rejtékmirigyeknek tehát fon­tos egészségügyi feladatuk van. Éppen ezért nyári hő­ségben nem a verejtékezés természetes folyamatát kell meggátolnunk, a teendőnk inkább a fokozott tisztálko­dás és a dezodor használata. Mint ismeretes, a friss ve­rejték szaga alig érezhető. A kellemetlen szag egy bi­zonyos idő után jelentkezik, amikor a kiválasztott, de el nem párolgott verejték er­jedni kezd. Ha az izzadás a combhaj­latok tájékán okoz gondot, használjunk intim dezodort. Ezek a készítmények nem tartalmaznak alkoholt, ha­nem zsírszerű anyagot és gli­cerint. A kellemes illatú initm dezodorok puhítják, nyugtatják az érzékeny bőrt. A dezodoroknak különféle illatuk van, ezért ajánlatos az egyéb kozmetikai szereink illatához simuló készítményt vásárolni. Legegyszerűbb, ha egy kozmetikai családhoz tartozó termékeket vásáro­lunk. Ma már a kozmetiku­mokat gyártó cégek ügyelnek arra, hogy a termékcsaládók illata harmonizáljon egymás­sal. Előfordulhat, hogy a hó­naljüregben lévő szőrzeten — az erős izzadás következ­ményeként — gombák sza­porodnak el.. A kedvező mikroklímában a szokásos­nál is gyorsabban válik az izzadság kellemetlen szagá­vá. Gombaölő szerekkel gyorsan megszüntethető ez. Nyáron a verejtéktúltengés és az ebből eredő különböző bőrpanaszok megelőzésére célszerű a hónaljszőrzetet két-három hetenként eltávo­lítani. Szőrtelenítés után két napig ne használjunk dezo­dort. Ha napközben úgy véljük, hogy szükségünk van szagtalanításra, akkor egy benedvesített zsebkendő­vel, frissítő kendővel, vagy vizes vattával töröljük meg a hónaljunkat, és aztán, használjunk dezodort. Tar- tósabb szagtalanító hatást érhetünk el. F. K. Ősi magyar galambfajták Magyar óriás A régebbi időben nagy nép­szerűségnek örvendett, az ud­varok díszének számított. Év­századok óta tenyésztik hazánk­ban. Nagy testű, mély törzsű faj­ta. Nyugodt vérmérsékletű, sze­líd, testtartása majdnem víz­szintes. A szem a fehér alap- színűeknél bükönyszínű, a többi színűnél narancssárga. A fej viszonylag erős, gömböly- ded alakú, a tarkót csodálato­san szép körfésű díszíti. Színgazdag fajta. Előfordul fehér, sárga, vörös, fekete, kék színekben, valamint ezen szí­nekben habozott és foltosam tar- kázott változatban, továbbá kék- és vörösderes színekben is. A csőr a sötétebbeknél szaru­színű, a világosoknál csontszí- nű. örvendetes, hogy a barátraj­zolatú változat minősége is felzárkózott a többi színű vál­tozat minőségéhez, s itt a fej, vaLamint a csőr alatti rész 7-8 cm mélységig, továbbá a a szárnyevezők, a farok és a lábtollazat fehér, a test más részei színesek. A kifejlett hím súlya egy kg is lehet, a szár­nyak fesztávoLsága 100 cm kö­rüli. A lábak rövidek és erősek. A fajtára jellemző a lábtolla- zat, amelyet kemény gerincű tollak alkotnak, s ezek 15-18 cm hosszúak. Hunyadvári Árpád Nyárra — sajátkezűig Gyorsan készíthető strandöltözék lesz két frottirtörülközőből. Megoldása: a vállon összegépeljük, oldalt 2-2 gombot és slingelt gomboláspántot varrunk rá. Másik lehető­ség: a váltaknál szalagot varrunk rá, mas­nival csukódik, derekát pedig hímzett, vagy színben hozzáillő övvel fogjuk össze. A három divatos, ujjatlan és mélyen ki­vágott trikót egészen vékony fonalból köt­jük, illetve horgoljuk, de aki szabni tud, az alkalmi boltokban olcsón kapható szép, vékony pamutjerseyből is készíthet akár 3-4 darabot a változatos öltözködés bizto­sítására. B. K. Hogyan vészeljük át a forröságot? A kánikulában fáradt és ked­vetlen? Gondoljon arra, hogy mennyire várta a nyarat, az­után kezdje utánozni egyes dé­li országok lakóit: — Kora reggel kezdje a na­pot, különösen, ha délben nincs ideje pihenőre. Reggel legkönnyebb dolgozni, akkor még hűvös van. — Mivel a nehezen emészthe­tő táplálék nem esik jól, kiváló alkalom nyílik, hogy gyümöl­csöt és főzelékfélét fogyasztva lefogyjunk. Kevés semmit sem enni. A fő étkezés a vacsora le­gyen. — Könnyebben viselik el a forróságot azok, akik könnyen izzadnak. Annyi folyadékot fo­gyasszunk, amennyi jólesik. Legalkalmasabb az ásványvíz, különösen a nátriumban gazdag. — A szobahőmérsékletű italok tartósabban oltják a szomjat, a belek ugyanis gyorsabban fel­szívják, és ez a folyadék nem okoz zavart a szervezet hősza­bályozó mechanizmusában. — Ugyanebből az okból lan­gyos vízzel kell zuhanyozni.. Ez azonnal lehűti a szervezetet. Hatásos, ha karunkat könyékig néhány másodpercre hideg víz­be mártjuk. — A bő ruha kellemes levegő­áramlást tesz lehetővé, a szűk pedig kellemetlen lehet. — Az alsónemű is legyen vé­kony, és ne legyen túl szűk. Készüljön természetes anyagból. — Ha a hőség elviselhetetlen, permetezzük magunkat vízzel, vagy álljunk be a zuhany alá.

Next

/
Thumbnails
Contents