Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
1988. július 30., szombat o Uz állattenyésztés dél-alföldi fejlesztői Az ipari vásáron a mezőgazdaság néznivalóit is meg kell tekinteni annak, aki Békés megye szereplésére kiváncsi. Az élelmiszer-gazdaság képes „összeházasítani’', jól tudjuk, a két termelési ágat elválaszthatatlan kapcsolattá. Megyénk gazdasági arculatának meghatározója ez az összefonódás. A Szegedi Ipari Vásár „G” pavilonjában forgolódva a kapcsolatok konkrét, működő gyakorlatát próbáltam megismerni közelebbről, hogy a vásári jelentések sorozatában adhassam közre. Külön meghívó invitált a Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság bemutatójára. A korábbi nevén Délalföldi Állattenyésztés-fejlesztő Vállalat 1983 óta váltatta fel az illetékes állattenyésztési felügyelőséget. Ez a névváltozás azt a lényeges különbséget is magában foglalta, hogy a költségvetés helyett bevételből kell gazdálkodniuk. Ez nyilván szabadságot enged meg a kapcsolatokban, de az önálló versenyben maradás kényszerét is jelenti. Erről kezdtük a beszélgetést Timkó Rudolffal, a gazdaság Békés megyei állattenyésztő állomásának igazgatójával. Kaptam egy ismertető lapot, abból tudom, hogy a három dél-alföldi megyeszékhelyen működnek állattenyésztő állomások, valamint megyénkben Mezőhegyesen van a lótenyésztő állomás. Az utóbbi összesen 90 fedeztető állomást üzemeltet a régióban. Az állami gazdaság négy vizsgálóállomása közül egy van Békéscsaba térségében. — Mi a dolguk, hogyan fejlesztik (régi nevük szerint) az állattenyésztést? — A tenyésztésszervezésben: a törzskönyvezéssel és a származásellenőrzéssel, teljesítményvizsgálatokkal, tenyészállatok előállításával, forgalmazásával, őshonos fajták fenntartásával állunk rendelkezésére partnereinknek, de feladatunk az apaállat-gazdálkodás is. Szaporodásbiológiai szolgáltatásaink sorában mesterséges termékenyítést végzünk. A szaporítóanyag előállításán és forgalmazásán kívül biológiai szolgáltatást is nyújtunk. Ezenkívül bizonyos kutatási-fejlesztési témákban is közreműködünk. Mindennel foglalkozunk jelenleg, tehát gyakorlatilag ami az állattenyésztéssel kapcsolatos. — Itt most a szereplésünk legfőbb célja, hogy bemutassuk a klasszikus szolgáltatási körön (törzskönyvezés, mesterséges termékenyítés) túlmutató szolgáltatásainkat — foglalja össze Dobi Antal, a gazdaság főmérnöke. — Ezek nem látványos dolgok, de igen fontosak! — Milyenek a kapcsolatai megyénkkel és országosan? — A három dél-alföldi megyében több mint 230 mezőgazdasági üzemmel van napi kapcsolatunk. Békés megyében valamennyivel. Ezenkívül az egész országban vannak partnereink. — Magántermelőket is segítenek? — A legszélesebb körben. Csaknem minden közigazgatási egységgel együttműködünk. A közvetítésünkkel szakmai tanácsadással is tudjuk segíteni a termelőket. — Milyen újdonságokkal álltak elő első vásári szereplésükön? — Bemutatunk egy számítógépes programot, ami a juhtenyésztés törzskönyvezési munkáit segíti. Ezt egyébként Tótkomlóson, Füzesgyarmaton, Mezőgyánban már eredményesen használják. Azután a debreceni társvállalatunkkal közösen bemutatunk egy dán fejőgéptípust. Erről talán elég, ha annyit mondok, hogy 20 ezer üzemórát működött már karbantartás nélkül a Hidasháti Állami Gazdaságban. Kedvező árfekvésben, igen jó paraméterekkel rendelkezik. — Milyen megyénkben termesztési sikerekhez van közük? — Az ország legjobb tejtermelő állománya Békés megyében, illetve közelebbről a Hidasháti Állami Gazdaságban van. A tavalyi évben a tejtermelésben Békés megye az első helyen áll országosan. Az ország tenyészbika-előállításában a megyének meghatározó szerepe van. A bikanevelő törzstehenek országos állományát 35 százalékban Békés és Csongrád megye adja. Emögött komoly tenyésztőmunka kell, hogy álljon. — Az eltelt néhány nap hozott-e már konkrét üzleti eredményeket? — Üzletkötés még nem történt, csak az előkészítések voltak meg. Talán nem is ez most a legfontosabb, sokkal inkább a nagy nyilvánosság előtti bemutatkozás — ezt a lehetőséget pedig csak egy ilyen fórum adhatja meg. Pleskonics András Ipari rangsor, 1987 Békés megyeiek a százasok klubjában Hagyomány már, hogy a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve a Figyelő című gazdasági hetilap elkészíti a száz. legnagyobb termelési értéket előállító iparvállalat különböző mutatóit tartalmazó top-listáját. Sok érdekes következtetés vonható le a rangsorból, amelyben Békés megyei iparvállalatokkal is találkozhatunk. Az 1986. évi 57. helyről tavaly 36 helyet esett vissza a Gyulai Húskombinát, a termelési értéket vizsgálva. Az exportpozícióban szintén némi visszaesést tapasztalhatunk a Gyulai Húskombinátnál. A gyulaiak tavaly több mint 1 milliárd forint értékű terméket exportáltak, s ezzel a 63. helyre kerültek a listán, szemben az előző évi 43. helyezéssel, örvendetes a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat előretörése. A vállalat a 44. helyre került az exportáló hazai gazdálkodó egységek versenyében. Előrelépésük jelentős, hiszen 1986-ban csak a 65. helyet foglalták el a táblázaton. A Békéscsabai Konzervgyár néhány hellyel visszaesett, s jelenleg a 77. helyen található ezen a listán. A Gyulai Húskombinátnak javultak a hatékonysági mutatói. Ezt igazolja, hogy a nettó árbevétel arányos vállalati eredmény alapján öt helyezést léptek előre 1986- hoz képest, s jelenleg a 60. helyen találhatók. A 100 forint bruttó munkajövedelemre jutó vállalati eredmény alapján a 44. a nagy élelmiszer-feldolgozó nagyüzem. Még ennél is jobb pozíciót harcoltak ki a 100 forint lekötött eszközre jutó vállalati eredmény alapján, hiszen ezen a listán a 27>ek a gyujaiak. A 100 forint erőforrásra jutó vállalati eredmény alapján pedig az előkelő 34. helyet foglalják el. összességében megállapítható: tavaly a Békés* megyei élelmiszeripari vállalatok a nehezebb feltételek mellett is igyekeztek hatékonyan gazdálkodni. Bár néhány területen visszaesett eredményük, a százas listán elfoglalt helyezések mégis azt mutatják, van erő és tartalék bennük. V. I,. A Gyulai Húskombinátnál javult a hatékonyság A Templom zugi holtág vize is tisztább, frissebb lesz Vízfrissílfi program Csatorna a holtágak között Gyomaendrődön a közeljövőben kezdődnek meg azok a munkálatok, melyek során öt, idegenforgalmi szempontból is jelentős holtágat — Templom zug, Só- czó zug. Bónum zug, Kecskés zug, Peresi holtág — kötnek össze csatornával. Az 5,3 millió forintos beruházás a Hármas-Körös vizével fogja javítani a felsorolt holtágak vízminőségét. A csatornarendszer kivitelezésének ötlete nem új keletű Gyomaendrődön. Az előzmények a hetvenes évek végére nyúlnak vissza, amikor is az endrőd i tanács a Budapesti Műszaki Egyetem illetékes tanszékével elkészíttetett egy üdülőterület- fejlesztésá tervet, amely az Endrőd térségében található holtágak hasznosítását célozta. Az úgynevezett komplex fejlesztési terv a környezet- védelmi szempontok figyelembevételével vizsgálta a holtágak terhelhetőségét, vízvédelmét, a telkek kiosztásának rendjét. Szerepelt itt erdősáv az üdülőövezet körül, uták, ABC. étterem, kemping és a terület teljes közművesítése. valamint Endrőd mintafaluvá való fejlesztése. A tervet akkoriban a helyi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta. ám ez idáig mindössze a villany- és az úthálózat valósult meg, igaz, jóval szerényebb kivitelben. E tervezet már utalt arra is, hogy a kiosztott telkek számának növekedésével meg kell oldani a holtágak vízfrissítését. A tanács felkérésére a Kövizig még a nyolcvanas évek elején elkészített egy tervet, amelynek megvalósítása 10-12 millió forintba került volna. A terv hibája — a magas ár mellett. — az volt, hogy a leghosszabb, a 29 kilométeres Peresi holtág, és a Kecskés zug vizének frissítését nem oldotta meg. E két alapos ok miatt a tervet végiül is elvetették. Ám a téma azóta is felszínen van. A közelmúltban a helybeli Béke Tsz megkérte a Kövi- ziget, hogy dolgozzanak ki egy olcsóbb megoldást. A Béke Tsz is érdekelt az ügybeu. hiszen e holtágaik partjain mintegy 130 telket osztottak ki az utóbbi években. A terv ez év közepére készült el. A kivitelezés költsége olcsóbb, körülbelül 5,3 millió forint. Nem kell elektromos vízkivételi műtárgyat építeni. A terv a természetes gravitáció kihasználására épül. A két szélső holtág — a Templom zug és a Peresi holtág — között 30 centiméteres vízszintkülömb- ség van. ami azt jelenti, hogy a legmagasabb vízszintű holtág vizébe betáplált víz az összekötő csatornákon, illetve a közbeeső holtágakon át a Peresi holtágba folyik. A vizet csak egy helyen, a Peresi holtág előtt szükséges szabályozni. Itt. épül majd meg egy tiltós áteresz. Mint Hunya Elek, a Béke Tsz elnöke elmondta, a Kövizig 1,7 millió forint értékben vállalta az élő Körösből a Templom zugba vezető csatorna felújítását és a már meglevő szivornya villamosítását. A Lenin Tsz és a Béke Tsz elvégzi a másfél millió forintba kerülő csatornaépítést. A hiányzó 2 millió forint az ígéretek szerint a megyei tanács mező- gazdasági osztályának melio- rációs alapjából, valamint a helyi tanács koordinálásával az érintett mintegy 600 vízparti telektulajdonostól kért 1-2 ezer forintos hozzájárulásokból jönne össze. A beruházás generálkivite- lezésére a Békési Vízgazdálkodási Társulatot kérték meg. A munkálatok ez év végén kezdődnék, s várhatóan jövőre fejeződnek be. H. E. Kalkulált biztonság A "Mikrovilág új, 88/15-ös számának címlapján egy biztosítótűn adathordozók lógnak. A címlap rajza arra utal, hogy a lap hosszabb összeállításban foglalkozik a hazai biztosítók szolgáltatásaival. A számítástechnikai eszközök biztosítása új üzletággá nőtte ki magát, amiben nincs semmi csodálatos, hiszen a hazánkban működő számítástechnikai eszközök értéke milliárdokban mérhető. Az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító különböző ajánlatokkal fogadja ügyfeleit: erről szól az egyik írás. A biztosítók maguk is alkalmazzák a korszerű számítástechnikai berendezéseket. A lapban olvashatunk arról, hogy miként segíti az új technológia az ügyfelek gördülékeny kiszolgálását. A Maszekvilág Magyarországon című írás egy maszek számítógép-kereskedő panaszait tárja az olvasók elé, Ma, amikor a kibontakozás egyik sarkalatos kérdése a vállalkozások esély- egyenlőségének elérése, igen tanulságos az, amit a maszek kereskedő elmesél hétköznapi megpróbáltatásairól. „B” KATEGÓRIÁJÚ IPARI VÁLLALAT önálló számviteli csoportvezetőt keres Bérezés: megegyezés szerint. A munkakör nyereségpremizált. Jelentkezni lehet: a személyzeti vagy munkaügyi vezetőnél, Telefon: (66) '28-155. Egy éve adta hírül a Mikrovilág, hogy megjelent Magyarországon az Enterprise 128 házi számítógép. Azóta több mint tízezer gép talált gazdára. A pult másik oldaláról című interjúban Pásztor Tamás, a Centrum Nagykereskedelmi Vállalat munkatársa szól a gép értékesítésének egyéves tapasztalatairól. A lapban ezúttal is található több program a házi számítógépek kedvelőinek. Az Égi Jelek melléklet közli a hazánkban fogható műholdas műsorokat, és egy rövid írás megrajzolja a Super Channel műsorában fellépő Eric Clapton portréját. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat Gépgyártó Üzeme FELVÉTELRE KERES műszaki vezetőt, felsőfokú műszaki iskolai végzettséggel. Jelentkezni lehet: a gépgyártó üzem vezetőjénél, Békéscsaba, Orosházi út 32. Fotó: Béla Ottó
