Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-29 / 180. szám
1988. július 29., péntek IZIjUUKTilcj Jelentés egv különös napról: Galga-menti lakodalmas Székkutason szarvasiak előadásában A menyasszony feketében ropja, díszes pártával A székkutasi lakodalmas ház előtt autócsodák parkíroznak. A bebocsátásra váró belga vendégek videofelve- vőikkel, fényképezőgépeikkel állnak lesben, és egyszer csak — különös ellentéteként e modem technikáknak — valahonnan, a vacsorához berendezett nyitott szín mögül, felcsendül a muzsika. Táncosok jönnek, élükön a vőféllyel. A sort a zenekar zárja. Kezdődik a vendégek köszöntése, a betáncoltatás, szóval a lakodalom. A hatalmas bográcsok ínycsiklandozó illata jótékonyan belengi a hatalmas udvart, beszökik az asztalok közé, körülöleli a helyüket kereső vendégeket, aztán tova leb ben. A zene egyre szól, a fiatalok teljes erőbedobással ropják. A tréfás halottsira- tásnál már csak a menyasz- szonybúcsúztató arat nagyobb sikert. A galgamenti lakodalmak évszázados koreográfiáját idézik fel a szarvasi Tessedik táncegyüttes tagjai. * * * Persze a vőfély szavait, a dalok szövegét nem értik a belga vendégek, ezért Herman Steppe, a csoport vezetője hangosbemondón magyarázza a történteket. Jól ismeri hazánkat — s ezek szerint népi hagyományainkat is —, hiszen nem először jár Magyarországon. Élményeiről, tapasztalatairól riportokban számol be odahaza, hiszen — mint később elmondja — amellett, hogy utazásvezető, az Info Va- kantiegenoegens című idegenforgalmi lap szerkesztője is. Sürög, forog, intéz amit kell, közben időt szakít arra is, hogy bemutasson Séminek Oetaagnak, a belga konzulnak, aki külön erre a programra utazott ide Budapestről: — Három éve vagyok Magyarországon — mondja —, de ezt az úgynevezett „Pi- roska-programot” még nem láttam. Ezért döntöttem úgy, hogy megnézem. Még csak az elején vagyunk, de máris elmondhatom, érdemes volt eljönni! Nagyon tetszik a környezet, s a táncosok produkciója ... A vendégekkel már beszélnem sem kell, hiszen szemmel láthatóan jól érzik magukat az első kupica után ... Közben belga táncosok lépnek a közönség elé. ők is a turistacsoport tagjai, s kérték, kapjanak lehetőséget a bemutatkozásra ezen az estén. * * * Amíg a belga táncosok szórakoztatják társaikat, a mi vőfélyünk kifújhatja magát. Csasztvan András — a Tessedik néptánccsoport vezetője — jól ismeri a galgamenti lakodalmas szokásokat, s úgy tűnik, táncosai sem jönnek zavarba egy kis im prov i zá lás tói. — Erre neveltük őket kezdettől fogva. Háromórás programunk jó része ebből áll. De megtalálható benne minden, amit összesűríthettünk egy teljes nap, a lakodalom napjának mozzanataiból. Félszemmel a belga táncosok produkcióját nézi. Látom az arcán, tetszik is, meg nem is. A látvány maga megkapó — próbálom kitalálni gondolatait. —, de az általuk bemutatott lakodalmas egységébe, stílusába, hangulatába valóban nem illik. Kétszeres energiába kerül majd, mire visszavarázsolják a vendégeket az alaphelyzetbe. — A hetvenes években rossz vélemény alakult ki az ilyen idegenforgalmi látványosságokról — fordul felém ismét —, az akkiroban dívó csöpögős, cigányzenekaros, stílustalan produkciók méltán keltették visszás érzelmeket. Mi igyekszünk eredeti anyagból meríteni, mikor a pénzszerzésnek ezt a módját választjuk. Mert rákényszerülünk az ilyen lehetőségek megragadására is, ha tovább akarunk dolgozni... * * * Az idegenforgalmi attrakciók minőségéről beszélgetünk dr. Málovics Jánossal, a Szeged Tourist vezetőhelyettesével is. — Hugó Hartung „Ich denke oft an Piroschka” című romantikus szerelmi történetére alapozva rendeztük meg először három éve ezt az úgynevezett „Piroska- programot”, mely Vásárhelyen, a tanácsházán egy fogadással kezdődik, mapd itt, Székkutason népi lakodalmassal folytatódik. Korábban a Szeged tánc- együttessel dolgoztak, azután, hogy ők nem élhettek e lehetőséggel elfoglaltságaik miatt, hát a szarvasiakra esett a választás ... — Szépen táncolnak, de azt kell mondjam,' számunkra nem ez a lényeg. A fontos, hogy látványos, csillogó, mozgalmas műsort adjanak. A hagyományhűség csak másodlagos, sőt, sokadlagos követelmény ... Természetesen ezzel nem értek egyet, s úgy látom, a szarvasiak sem így vélekednek ... Mindenesetre nem szállók vitába az utazási iroda képviselőjével, hiszen elvárás ide, elvárás oda, már a belgák is táncra perdültek népviseletbe öltözött fiataljaink oldalán. Jól érzik magukat, s ez a fontos a Szeged Touristnak, a táncosoknak, s a vendégeknek egyaránt... Nagy Agnes Országos elődöntőben a gyulai dzsesszbalett együttes Megyénkből négy produkció jutott be a Ki mit tud? országos elődöntőjébe: a méhkeréki néptánccsoport, a gyulai d zsasszbalett-együ t - tes, a békéscsabai Prometheus tűznyelő duó és Szabó Csaba, gyomaendrődi néptáncos műsora. Ezúttal a gyulai dzsesszbalettosokat szeretnénk kicsit közelebbről bemutatni. Az Erkel Ferenc Művelődési Központban több mozgásművészeti-, társas-, néptánc- és bailettcsoport működik ősz óta. A dzsessz- balétt tulajdonképpen nem szerepelt a meghirdetett foglalkozásók között, a közönség igényére vették fell a kívánságlistára, s mivel körülbelül százan jelentkeztek, külön csoportokat indítottak általános és középiskolások részére. A jelenleg is közel ötven dzsesszbailettes közül „a piramis csúcsa ez a hat lány” — így fogalmazott Gulyás József, a művelődési központ igazgatóhelyettese. Kedves, mosolygós és ügyes hat lány, a fényképen balról jobbra: Lupsón Judit, Steigerwald Katalin, Seres Enikő, Medve Dóra, Szabó Krisztina és Arató Márta. Gimnazisták, egyikőjük „közgés”, és mindannyian szeretnek táncolni, négyen versenyszerűen „űzik” a társastáncot is — a dzsesszba- lettel párhuzamosan. Hogy miért kezdték el ezt az egészet? Természetesen a mozgáslehetőség és a művészet kedvéért. A Ki mit tud ?- os felhívás csak később érkezett, és gondolták, miért ne próbálnák meg. Az együttes vezetője, dr. Csaba Istvánná tornatanár, a Testnevelési Főiskolán dzsesszbalettes továbbképzésen vett részt, és annak vi- deoanyagát megvette a művelődési ház. Elemek, lépések: ebből készül a koreográfia, a tánc, amit szintén Csabáné állít össze. Dr. Ko- valcsik Éva balett-táncos múltjának tapasztalatai segítik a foglalkozásokat. A fellépőruhákat a gyulai szabók varrják. A tévé műsorából felvett videoanyagok is hasznosak a tanulásiban. Nyugalmasabb időkben hetente két próba volt, de most komolyra fordult a dolog. A Ki mit tud? megyei döntőjében nagy sikert arattak a lányok. A megérdemelt nyári pihenésnek vége, ismét naponta próbálnak, készülnek az országos elődöntőre, amely augusztus 24-én este 8 órakor lesz. Izgatottan nézik a televízióban a régi Ki mit tud?-okat idéző adásokat, s úgy gondolják, első a részvétel, de ha már eddig eljutottak, szeretnének szépen szerepelni... Steigerwald Kati találóan fogalmaz: „A Ki mit tud? csak tehetségkutatás, egy alkalom, de nem elég ahhoz, hogy valakiből művész legyen. Ahhoz még nagyon sokat kell tanulni, fejleszteni a képességeket.” Lenke néni, Judit, Kati, Enikő, Dóra, Krisztina és Márta szeretnek táncolni, és szívesen vállalják a komoly munkát, nem sajnálják az időt a próbákra. A képernyőn, az egész ország előtt nem mindegy, hogyan szerepelnek majd. De úgy tűnik, fő céljuk mégis az, hogy együtt -maradjanak és táncoljanak tovább a jövőben is. A hat lány a tószínpad székelykapuja előtt Hétvége Nagykamaráson Az lehet, hogy az újságírásban uborkaszezon van, de a-z alig több -mint kétezer Lelkes Nagykamaráson most diinnyeszezon-. Ez az ízletes gyümölcs határozza meg az ott élők életét, a hétköznapokat és ünnepeket egyaránt. Nem cs^d'a hát, hogy a hétvégi kulturális program iránt érdeklődő kérdésünkre vagy egy jóízű nevetés, vagy pedig egy kurta, ám nem feltétlenül idézendő kifejezés volt a válasz. A kultúrház agilli®, hozzáértő vezetője is bizonyára dinnyeügyben volt távol a látogatásunkkor, igaz, a művelődési ház csak délután háromtól van -nyitva, s addiig sok egyéb munkát is él kell végezni. Végül a tanácselnök, Köböl András és a vb-tifkár, Varga Józsefné adott egy rövid áttekintést. PéldáuL arról, hogy a település vendéglőjében mindén péntekien és szombaton- van diszkó, így legalább a fiatalok szórakozhatnak, már akiket nem fognak be a dinnyeszedésbe. Az elnök szerint a -múlt hét végén kellett volna érdeklődnöm, mert akkor a Boda-tónál szombaton- és vasárnap vidám, ám igen eredményes horgászversen-y volt. A fiatalok kll-ubja is működik a művelődési házban, lehet számítógépezn-i, van video is, aki meg akar, biliárdoz- hat. Moziműsor csak szombatonként, de legalább még van. Működik a községi könyvtár lis, no és sokain eljárnak a faluból a pósteléki autósmoziiba, a Gyulai Várszínházba, meg az újkí-gyósi diszkóba. A beszélgetés során azt is említették, ha tartana a labdarúgószezon, dinnye ide vagy oda, a téesz férfiai csak elmennének, ahogyan azt teszik minden Előre-meccsnél. De hát most — fordul vissza a beszélgetés az élőször megpengetet-t témához — az embereket nem a kultúra, hanem az irányítatlan kereskedelem izgatja. A kamarásnak 270 hektáron termelnek dinnyét, régi hagyomány ez az ott élőknél, s most azon keseregnek, hogy a nagybani felvásárlók öt forintért veszik tőlük, a-ztán tizenkettőért árulják. De hát a termelőnek nincs ideje piacozni, kénytelen ezt a kiszolgáltatott helyzetet elfogadni. Ez a gond viszont már nemcsak e hétvégén iagiatja a nagykamará- siakat... B, S. E. Száznegyvenhárom oldalon az Új Bonra ezévi második száma Megjelent az Űj Aurora idei második száma. Az igen nagy terjedelmű anyagot tartalmazó lap néhány kuriózumot is kínál olvasóinak: Hamvas Béláné Kemény Katalin novéllá-ját, Hamvas Béla esszéjét, Sin- ka, István tizennégy ismeretlen versét Medvigy Endre bevezetőjével. A hatvanéves Juhász Ferencet Rónay László és Po- mogáts Béla tanulmánya köszönti. Folytatódik Angyalost Gergely írása a hetvenes évek lírakritikájáról, s egy kétrészes írás -kezdődik Rónay Györgyről Tüskés Tibor tóilláiból. Haiman György Kner Imre és a bibliofillá viszonyáról, N. Horváth Péter Fáy Dezső Dante-illusztrációiról ír. A Talpalatnyi föld című táj rovat két néprajzi munkát is hoz: Krupa Andrásét, Egy népszerű ál-hiedalem- mondáröl és Beck Zoltánét a ba-ttonyai temetési szokásokról. Az igen gazdag szépirodalmi anyagban Balázsovics Mihály, Bisztray Ádám, Csengey Dénes, Endrödi'Sza- bó Ernő, Győri László, Kántor Zsolt, Nagy Gáspár, Sass Ervin, Tóth László, Varga Imre verseit, Sarusi Mihály regényrészletét olvashatjuk. A Téka rovat Féja Géza, Gergely András, Csoóri Sándor, Sinka István, Endrődi Szabó Ernő könyvéről közöl ismertetést. A lap képzőművészeti rovatában Lipták Pálról Lakatos István kölltő ír. N. K. fl Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs, 39-es dandár út 19. Telefon: (72) 15-856 bányamunkára felvesz 18—30 éves férfiakat a következő munkakörökbe: éves kereseti lehetőség vájár 190—260 ezer forint, segédvájár 150—220 ezer forint, szállítócsillés 95—100 ezer forint, villanyszerelő 96—110 ezer forint, a gyakorlattól, illetve a teljesítménytől függően. — Bányászati szakképzés. családosoknak albérleti hozzájárulás, — kedvező lakásjuttatási lehetőség, — vidékieknek kényelmes munkásszálló, — 25—44 nap évi szabadság. Felvételi feltétel: egészségi alkalmasság, büntetlen előélet. JÖJJÖN DOLGOZNI AZ URÁNIPARBA, MEGTALÁLJA SZÁMÍTÁSÁT! Levélben! érdeklődés a fenti címen. Ez itt a betáncolás Fotó: Kovács Erzsébet
