Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
1988. július 28., csütörtök o Skandináv típusú ülőgarnitúra a festett Gerda BÉTA-termékek exportra Kinek az érdekében? A BÉTA, azaz a Békéscsabai Építő-, Tatarozó- és Asztalosipari Kisszövetkezet az elmúlt évben 30 millió forint értékű ülőgarnitúrát szállított tőkés országokba. , Érdekesség, hogy mindezt 40 szakember állította elő, akik ezenkívül 11 ezer franciaágyat gyártottak hazai piacra. A hetvenes években fellendült a bútorgyártásunk, amikor állami segítséget is kaptunk — mondja Uhrin Mátyás, a faipari ágazat ve- i zetője. — Engedélyt kaptunk nyílászárók, tehát ajtók, ablakok készítésére. A Kinizsi utcai műhely szűknek bizoAz úgynevezett biokert vagy biofarm néhány esztendő alatt ismert fogalommá vált. Művelői bebizonyították, hogy igen csekélyke területen tudnak dísz- és pihenőkertet, mellette haszonkertet létrehozni, s bebizonyították egyszersmid azt is, hogy mindenféle vegyszer nélkül is szép termelési eredményeket lehet elérni. Más kérdés, hogy az ilyen biokert bizony jóval több törődést, fejtörést, valamint jóval több szakmai és kétkezi közreműködést követel. Száz évvel ezelőtt a kisgazdaság alig használt a kocsikenőcsön kívül gyárilag előállított vegyszert (de talán a nagy sem). Az utóbbi néhány évtizedben azonban megtöbbszöröződött a vegyszerek mezőgazdasági hasznosítása. Ma már a termelés egyik fontos és nélkülözhetetlen feltétele, hogy elegendő és változatos ösz- szetételű műtrágya, növényvédő szer, gyomirtószer, üzem- és kenőanyag, állatgyógyszer és tápszer, sőt az utóbbi‘években már sokféle növekedést és megtermékenyítést szabályozó vegyszer is álljon a termelést irányínyult, ezért kiköltöztünk a Kétegyházi útra. Háromnégy esztendő alatt a termelés olyannyira megnőtt, hogy évente 30-40 ezer nyílászáró került ki a kezünk alól. Már ekkor megpróbálkoztunk az exporttal, az első külföldi partnerünk a Szovjetunió volt, majd Csehszlovákia következett. A hetvenes évek közepén azonban telítődött a piac ezekből a termékekből. Oj profil után kellett nézni. Így jött létre az Artex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a francia üzlet. Évente 5 ezer garnitúra fenyőfából készült kerti bútó szakemberek rendelkezésére. A ’60-as években kiderült, hogy többféle vegyszer az emberi és állati szervezetben felhalmozódik, és súlyos, életveszélyes elváltozásokat okozhat. A túlzott és indokolatlan vegyszerhasználatnak rövidesen jelentkeztek az ellenzői. Egyre fokozódott a félelem a vegyszermaradványoktól, ami tort szállítottak a Tropik cégnek. A forint felértékelése miatt azonban nem volt gazdaságos exportálni. Megfeneklett a francia kapcsolat. A szövetkezet másfél évig csak belföldre gyártotta termékeit. Többnyire a Skáia-Coopnak adták el a bútoraikat. — Ez viszont kevésnek bizonyult — folytatja a részlegvezető. — Kapcsolatot teremtettünk az NSZK-beli IMK céggel skandináv típusú kárpitozott ülőgarnitúrák gyártására. Ez az üzlet két esztendeig tartott, majd az IKEA svéd cég következett, ahova kárpit nélküli ülőgarnitúrákat szállítottunk. Két év után ismét váltottunk, megállapodást kötöttünk a Steinhof NSZK-beli céggel. A Danci fantázianévre keresztelt ülőgarnitúra a kölni világkiállításon futott be. Az idén 22-23 millió forintos tőkés exportra számítunk. Persze, a hazai értékesítést sem hanyagolják el, és sok energiát fordítanak a piackutatásra, a reklámra, a minőségi munkára. Tagjai a TÉKA-társulásnak. Ez azt jelenti, hogy az ország különböző szaküzleteiben a katalógusból kiválasztott bútorokat házhoz szállítják. Gyulán, a Várfürdőben kiállítást rendeztek, ahol termékeik egy része látható és megrendelhető. egyes nyugat-európai országokban oda vezetett, hogy kezdték többre becsülni a férges, de nem permetezett gyümölcsöt a tetszetős, de esetleg vegyszermaradványokkal szennyezettnél. Egyes városokban úgynevezett reformüzletek nyíltak, ahol vegyszer nélkül termelt zöldségeket, gyümölcsöket lehet vásárolni. Számos országban tekintélyes szervezetek alakultak — és alakulnak ma is —, amelyek a vegyszerek nélküli Vegyianyagforgalom kontingensen kívül A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat szocialista országokkal lebonyolított forgalmában egyre jelentősebb értéket képviselnek azok az államközi megállapodásokon kívüli szállítások, amikor az áru közvetlenül áruért cserél gazdát. E bar- terüzletek alapján tavaly összességében 50 millió, 1988 első felében pedig már 70 millió rubelért kötötték magyar vállalatok a Chemolimpex közvetítésével megállapodásokat szocialista partnereikkel. Ezeknek a szerződéseknek a keretében a magyar vállalatok különféle vegyi cikkekért cserébe egyebek között színes fotópapírt és fotóvegyszert, autóbuszt, számítástechnikai cikkeket, orvosi berendezéseket, de kisebb tételekben bútorokat, textilipari termékeket és háztartási készülékeket szállítanak. A legjelentősebb barter-megállapo- dásokat a külkereskedelmi vállalat csehszlovák, lengyel, szovjet partnereivel kötötte. Az ilyen üzletek révén a magyar vállalatok egyrészt olyan vegyi anyagokhoz juthatnak, amelyek nem szerepelnek az államközi megállapodásokban, másrészt viszont azokból a termékekből is kielégíthetik a többlet- igényeiket, amelyek szállítását ugyan előirányozták a kontingensek, de a szüksé-' gesnél kisebb mértékben. A kereskedelemnek ez a formája segít áthidalni azokat a gondokat is, amelyek a hagyományos, áliamközi szerződéseken alapuló áruforgalomban tapasztalhatók. A hagyományos konstrukcióban ugyanis bizonyos termékek szállításában érdektelenség mutatkozik mind a hazai, mind pedig a külföldi felek részéről. Az érdekeltség hiányát jelzi, hogy az államközi szerződésekben rögzített kontingensek egy része kitöltetlen marad. A Chemolimpex tevékenységi körébe tartozó vegyi cikkek esetében az idei, összességében 434 millió rubeles importkontingensből egyelőre csak 384 millió rubelnyit kötöttek le konkrét szállítási szerződésekkel, az exportban pedig ez az arány 266 millió rubel előirányzattal szemben 204 millió rubel. Ugyanakkor a magyar vállalatok szinte valamennyi, a megállapodásokban rögzített vegyi termékből az előirányzottnál többet vásárolnának. termelést írták a zászlójukra. Sokan úgy vélik, hogy a permetezés az egyetlen igazán eredményes eljárás a kártevők, a betegségek leküzdésében. Pedig a modern körülmények között is számos, jól bevált, ökológiai szempontból kifogástalan növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási módszert lehetne jobban hasznosítani, melyek ráadásul olcsók, anyag- ' és energiatakarékosak és gazdaságosak. Igaz, hogy ezzel szemben általában több emberi munkaerőt vesznek igénybe, ezért elsősorban a kistermelésben, hétvégi kertekben, családi házak kertjeiben hasznosíthatók, ahol a munkaerő mint költségtényező kisebb problémát jelent. A biofarmok most már terjednek a Távol-Keleten is. A Tokiótól 30 kilométerre fekvő Funabasi város nagyáruházában próbaüzembe helyeztek egy számítógépes vezérlésű „zöldségüzemet”, biofarmot, amelyben teljesen vegyszermentesen, és a normálisnál kétszer gyorsabban termesztik a hagyományosnál ugyan 50 százalékkal drágább, viszont egészségesebbnek reklámozott zöldségféléket. Szakszervezetek Országos Tanácsa tárH sadalmi vitára bocsátotta elgondolásait a magyar szakszervezetek tevékenységének megújításáról. Érzékelve a gazdaság gondjait és az emberek jelentős részének nehezedő megélhetését, felvázolta, hogy milyen feltételek között és milyen eszközrendszerrel kapcsolódhat a mozgalom a kibontakozás társadalmi programjához. Megfogalmazta, hogy a szakszervezet belső életét (szervezeti és működési rendjét) méginkább a tagság érdekében az érdekképviselet és érdekvédelem mai követelményeinek megfelelően kell kialakítani. Tovább erősítve az ágazati szerveződésben megjelenő munkahelyi érdekeket és az alapszervezeti önállóságot, újból felszínre került az élet- körülményeket alapvetően befolyásoló területi munka (város- és községpolitikai) szakszervezeti kezelésének kérdése. Időszerűségét fokozza a gazdaságirányítás decentralizálási törekvése, a tanácsi önállóság erősödése, amely együttjár a lakóterületi érdekek előtérbe kerülésével. A jelenlegi felépítésben a városi és nagyközségi szakszervezeti bizottságok koordinációs jogkörrel igyekeznek a tagsági érdekeket képviselni és részt vállalni a helyi érdekegyeztető folyamatban. Figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat — megítélésem szerint — a hagyományos keretben és módszerekkel e tevékenység színvonala nem emelhető. Az alábbi kérdések fogalmazódnak meg: a jelentős állami hatáskörökkel és eszközökkel felruházott tanács mellett szükséges-e alulról (munkahelyekről) épített szakszervezeti területi testület? Ha igen, az a következő kérdés: milyen formában szerveződjön és miben képviselje a tagságot, megbízóit? A formát alapvetően a tartalomnak kell eldöntenie. Melyek lehetnek azok a kérdések, amelyekben érdemi érdekképviseleti és érdekvédelmi feladata lehet egy területi szakszervezetnek? El kell a tagságnak döntenie, hogy szakszervezeti kereten keresztül is bele kíván-e szólni a saját életkörülményeit meghatározó tanácsi költségvetésbe, a személyi jövedelemadó, a lakossági befizetések és az átvett pénzeszközök felhasználásába. Szükséges-e a szakszervezeti érdekfeltáró és érdekegyeztető munka a működési és fejlesztési elAz Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó hét iparág ezernél is több vállalata és szövetkezete 1988 első fél évében, igaz meglehetősen nagy hullámzással, változatlan áron számolva, 1,2 százalékkal növelte termelését, amely összességében 570 milliárd forint értéket tett ki. A növekvő termelés nem járt több energiafogyasztással, sőt, az energiafelhasználás 5 százalékkal csökkent, de ezen belül a villamosenergia-fogyasztás csak egy százalékkal mérséklődött. Ami az ipari termékek értékesítését illeti: a belföldi szállítások a vártnál néhány százalékkal alacsonyabbak voltak, ennek oka elsősorban a múlt év végi erőteljes lakossági felvásárlás, továbbá az export fokozása. A szocialista országokba a tavalyi első fél évinél két százalékkal kevesebbet exportáltak az ipari üzemek, ösz- szesen mintegy hárommilli- árd rubelért. Konvertibilis elszámolású exportját minden iparág növelte, összessőbbségek és naturális mutatók meghatározásánál. Az egyéni érdekvédelem során igényt tartanak-e a szociális juttatások, a lakásgazdálkodás — helyi támogatás — és a fogyasztói érdekvédelemben a szakszervezet közreműködésére, a döntések társadalmasítására, az ellenőrzés fokozására. Ha többek között ezekben is konkrétabb szakszervezeti jelenlétet igényel a tagság, akkor végig kell gondolni területi szakszervezeti szövetség létrehozásának kérdését. Ez feltételezi, hogy azok az alapszervezetek, ahol a tagság úgy dönt, hogy szüksége van területi szak- szervezeti képviseletre, hozzák létre városi bizottságukat, amely már alapvetően a tagsági érdekek hordozója. A szövetség gazdagítaná a szakszervezeti érdekfeltáró és érdekegyeztető tevékenységét, az önállóan tevékenykedő alapszervezetek érdekközössége szerint működne. Jelen gondolatok nem teljesen újszerűek, mivel már a július 8-i SZOT-ülésen is felvetődött a területpolitikai munkában való hatékonyabb szakszervezeti közreműködés igénye. A területi szakszervezeti érdekszövetség megvalósulását sürgeti az előzőekben felvázoltakon kívül az a versenyhelyzet, amely a képviseleti tevékenységben és a különböző egyesületek és szövetségek létrejöttével a mozgalmat kihívás elé állítja. A területi szövetség megalakulásának jelen időszakban legkomolyabb akadálya a túlzottan centralizált irányítási rendszer szubjektív és objektív gátjai. Ez többek között abban is megjelenik, hogy a központi vezetőségek a tagdíjnak általában a felét elvonják a szakszervezeti alapszervezetektől, így főleg a kisebb létszámú alapszervezeteknél komoly forráshiány jellemzi a gazdálkodást, amely lehetetlenné tenné még egy helyi érdekeket hordozó szövetség fenntartását és működtetését. A békéscsabai tapasztalatok is azt erősítik, hogy szükséges a szakszervezeték városi tevékenysége, de jobban a tagság érdekeinek közvetítése és védelme legyen alapvető feladata, amely csak egy szorosabb (szervezeti és anyagi) függőségi viszonyban valósulhat meg az alap- szervezetektől és tagságtól. Tábor Antal, a Szakszervezetek Békéscsabai Városi Bizottságának titkára ségében 23 százalékkal, így a félévi kivitel elérte az 1,6 milliárd dollárt. A behozatal erről a piacról mérséklődött, s ez nem kevés gondot jelentett és jelent most is a feldolgozóipari üzemeknek. Végül is az ipar külkereskedelmi forgalmának pasz- szívuma 360 millió dollárral, mintegy 45-50 millió dollárra csökkent. Az egyes iparágak közül az alumínium- ipar és a vaskohászat, a szerves és szervetlen vegyipar, a műanyag- és vegyi- szálgyártás, valamint a villamos gépeket gyártó üzemek növelték az átlagosnál erőteljesebb ütemben nyugati exportjukat, míg — bár termelésüket bővítették — az átlag alatt értékesítettek konvertibilis valutáért a különböző feldolgozó ágazatok, mint például a műszer- gyártás, a híradástechnikai ipar, a papír- és a bútoripar, valamint a textilruházati ipar. ' . Az iparban a dólgozók létszáma január óta mintegy 30 ezerrel, 3,4 százalékkal csökkent. A biofarmtechnikus a paramétereket ellenőrzi a vezérlőberendezés terminálján (MTI Külföldi Képszerkesztőeég) Növekedett az ipar első félévi teljesítménye Tavaly 11 ezer franciaágyat gyártottak hazai piacra Fotó: Béla Ottó Számítógépes biotarm
