Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

1988. július 27., szerda o Bölcsödenyitás szeptembertől? SzSlői szemmel, aggádóan... ségemnek — kezdi az apu­ka —, szeptember óta járunk ide. Reggel nehéz a felkelés, nyűgös a gyerek. Szép ez a bölcsi, de tőlünk nagyon messze van. Amíg lehet ke­rékpáron járunk, azután busszal, de meddig?” Bácskai Istvánék a nyuga­ti kertvárosi lakótelep új la­kóival együtt ugyancsak vár­ják a nyitást. A szép nevű Kamilla utcában saját erő­ből építkeztek, s a Bartók Béla úti 10 emeletes házból költöztek ide: „Tavaly óta készen áll a szemben lévő ház is, de nem költöznek a szomszédok, mert bölcsődés korú gyerekük van — mesé­li a férfi. — Amikor bezár­ták a bölcsit, 1 évről volt szó, de nem nagyon bíztunk a határidő tartásában. A környékbeliekkel 1 év alatt építettük fel a házunkat a zöld fűtől a tetőig, mit lehet egy felújítással másfél évig bajlódni? Hiáha sajnáljuk a Sziklai utcai bölcsőde szép kertjét, az építkezés során tönkrement — iskolás lesz a gyerekünk, mire újra olyan lesz, mint volt!” A városi tanács lebonyolí­tó irodájának munkatársa, Tóth Miklós bizakodó: — „Áthúzódó ez a munka, de már a burkolatnál, a festés­nél tartanak. A legfontosabb munkálatok elkészültek, a fűtési rendszer 85 százalékig készen van. A Generál tart­ja a szerződést, ígéretük sze­rint szeptember 1-jétől jö­hetnek a gyerekek." Bede Zsóka Ki gyalog, ki kerékpáron, ki busszal jár Jaminából a bel­városba Fotó: Fazekas Ferenc 1987 júniusában bezárt a békéscsabai Sziklai utcai bölcsőde Jamináhan. Senki nem kérdőjelezte meg a fel­újítás jogosságát, elavult volt az épület, s bár csalá­dias a környezet, olykor-oly­kor a családi házakat is rendbe kell hozni. A bölcső­de vezetői tájékoztatták a szülőket (akik most aggódó kérésükkel megkerestek ben­nünket), hogy 1988. augusz­tus 30-ig bezárnak, s a gye­rekeket (az igényeket a le­hetőségekkel egyeztetve) a város más bölcsődéiben he­lyezték el. A legtöbben ké­nyelmes otthonra az új bel­városi gyermekintézményben találtak, ahol külön csopor­tot alakítottak a jaminai gyerekeknek a saját gondo­zónőikkel. A felújítást a szolgáltatószövetkezet építői kezdték el, de amikor a (szülők szerint) lassan hala­dó kőművesek neszét vették, hogy szolgáltatói pályafutá­suk véget ér, végképp eltűn­tek a felújítás színhelyéről. A Békéscsabai Városi Ta­nács lebonyolító irodája ke­reste az újabb kivitelezőt, s a munka folytatására a Ge­nerál Szövetkezet építői vál­lalkoztak. A szülők aggodal­ma nem véletlen, hiszen so­kan jártak el közülük nap mint nap a bölcsőde mellett, s nem sok haladást észleltek. Közülük beszéltünk néhány- nyal, akiknek bizony — bár jó helyen tudják gyermekei­ket — nehéz, s főként az apróságoknak fáradságos a korai kelés, a hajnali huza­kodás buszon, kerékpáron, vagy gyalog, és hazafelé a cipekedés a tömött szatyrok­kal, nyafogó gyerekkel. Baukó Andrásné, a 2 éves Ágika anyukája a téglagyár­ban dolgozik, s a Majakovsz­kij utcában laknak; „Ápri­lisban kezdtük a bölcsibe já­rást — mondja —, de pró­báljon valaki derűsen cüg- gölni gyereket hajnalban, munka előtt, és munka után élelmiszerekkel rakottan, délután! El sem tudom kép­zelni, mi lesz, ha nem adják át a bölcsődét, és eljönnek az esős, hideg napok! Azon a városrészen ez az egyetlen bölcsőde, nagy szükség van rá”. Dobroczki Mihályék is a jaminai bölcsihez laknak kö­zel, az édesapa karbantartó villanyszerelő az iKV-nál, az anyuka a Csorvási úton dol­gozik; „Nekem jobban útba esik a belváros, mint a fele­Hajt az idő gyorsan... „Hajt az idő gyorsan — rendes útján eljár — / Ha felülünk felvesz, ha mara­dunk, nem vár.” Arany Já­nos sorait idézi a Compu- terworld Számítástechnika legfrissebb számának egyik cikke. Az írás egy logikai tervezőrendszer hányatott sorsáról szól: a LADY prog­ram szerzője, Márkusz Zsu­zsanna számol be arról az évtizedről, amely alatt a fej­lesztés azért nem alakulha­tott át valódi termékelőállí­tássá, mert az érdekeltek nemigen érdeklődtek. De nem csak „Lady M”-et hajtja az idő. A szuprave­zető anyagok hazai kutatá­sáról írott beszámoló kap­csán újra csak elgondolkoz­hatunk azon, hogy kellő energiát (és pénzt) szá­nunk-e arra a területre, ahol még szorosan ott va­gyunk a világ élmezőnye mö­gött, sőt olykor-olykor előtt. A „Koalíciós kormány ala­kult” című cikk aktualitá­sát az adja, hogy most ép­pen 35 millió forint elosz­tására hoztak létre egy öt­tagú bizottságot. Ám ebben a témában nem a bizottság a lényeg, hanem a pénz- mennyiség, amiből több, mint húsz intézmény kuta­tómunkáját kell támogatni. Vajon tartjuk-e az idő­előnyt? Mindenesetre ez az összeg a fél fogukra sem lenne elég azoknak a szup­ravezetéssel foglalkozó szov­jet kutatóknak, akik a kor­látlanul felhasználható ru- belösszegéken kívül 40 mil­lió dollárral gazdálkodhat­nak. A Taurus is úgy gondol­ja, hogy háladni kell a kor­ral, vagyis — mint Jagiel- lowicz Györgyné, a vállalat vezérigazgató-helyettese megfogalmazta: új, hatéko­nyabb szervezetet kell ki­alakítani. A számítástech­nikai szaklapot az átszerve­zés természetesen szakmai oldalról érdekli, de az idő­tényező ebben a témakörben is felbukkan: óvatos derűlá­tással azt lehet mondani, hogy a jövő év második ne­gyedévében kezdődhet a Taurusnál egy új számító- gépes hálózat kiépítése. Űj idők új dalai — mondja immár új költővel az egyik cím, s ez is a vál­lalati szemlélet változásáról szól. A szponzorálás társa­dalmi jótékonykodásból mindinkább átalakul rek­lámüzletté, s hogy ebben mi az üzlet, arról a Számaik marketing főosztályvezetője beszél. „Hajt az idő gyorsan — rendes útján eljár” — mondjuk újra, mert a Com- puterworld Számítástechni­ka végül is minden hírével ezt sugallja. Jön a trans­puter; új programozási nyel­vek vannak születőben; már több, mint egyéves az IBM típusú számítógépek új ge­nerációja, a PS/2 család, amely most tovább bővült. A témák mind-mind azt su­gallják: „Ha felülünk, fel­vesz, ha maradunk, nem vár.” ALFA-RIP Kisszövetkezet FELAJÁNLJA szabad kapacitását az alábbi területeken: — épülettervezés, kivitelezés és lebonyolítás, — hő és víz elleni szigetelés. Cím: 5540 Szarvas, Petőfi u. 9. Tel.; 13-311/49. ALFA-RIP Kisszövetkezet magas kereseti lehetőséggel, progresszív bérezéssel FELVÉTELRE KERES — komplett építőipari brigádot, — kőműveseket, — burkolókat, — asztalosokat. Érdeklődni lehet: 5540 Szarvas, Petőfi u. 9. Tel.: 13-311/49. Elveszett az Orosháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, ruházati és bútorbolt, Gádoros, Kossuth u. 6. 2. feliratú bélyegzője, mely az elvesztés napjától — 1988. július hó 15. — ÉRVÉNYTELEN Szerkezetváltás és hatékony érdekeltség apjadnfcban általános jelenség az ön­vizsgálat és a kiút keresése. Az or­szágos pártértekezlet után ebben az őszinteség és a nyilvánosság is felerősö­dött makro- és miikroértelemben egyaránt. A szocializmus eddig elért teljesítménye, viszonylagosain jelentős elmaradásunk a nemzetközi élmezőnytől, kiváltja belőlünk a kérdést, vajon törvényszerűen így kel­lett ennek lennie? Ügy hiszem, csak taga­dó lehet a válasz. De hát akkor mégis, máért alakult így.. Valószínű, egyik döntő ok, hogy rossz felfogásból és kényelemből hagytuk, hogy gazdaságunk szerkezeti és műszaki korszerűségét tekintve elmarad­jon a nemzetközi követelménytől és még ehhez párosult egy ennél is lazább, rosz- szul szervezett, jórészt az érdektelenséget ösztönző munkavégzés, teljesítanény. Erre aztán ^gyűrűzhetett volna” még a jó külpiaci értékarány isi, de mivel ilyen a mi szerencsénk, onnan is a negatív ha­I tás jött. Ez nemzeti és vállalati vonatko­zásban egyaránt így volt és jórészt így is van. De van ezzel egy időben egy sor po­zitív ellenpélda, ami ugyancsak aláhúzza, hogy nem törvényszerű, hogy így áll­junk, hogy van egy „Rába gyár”, egy nagyrédei magánvállalkozó, egy Bábolna és ki tudja, hány tsz, gazdaság, vagy kis­szövetkezet, ahol azonos külpiaci gyűrű- zés és magyar szabályozók ellenére sike­res volt és ma is az a gazdálkodás. Te­gyük hát lehetővé a jó példák pölgárjogo- sultságát, számoljuk fel a zavaró akadá­lyokat és legven igazi küzdőtér, verseny­pálya, összes jutalmával és következmé­nyeivel a gazdaságok tevékenysége, mű­ködési tere. A mi gazdaságunk tapasztalatai is egy­beesnek a fenti példákkal. Miért voltunk képesek súlyos, majdnem katasztrofális évek után is talpon' maradni és kedvező pozíciókat elérni ? Először is azért, mert permanensen vizsgáltuk, áttekintettük sa­ját dolgainkat, a külső adottságokat, a belső lehetőségeket, és viszonylag megfe­lelően reagáltunk, alkalmazkodtunk, vál­tottunk és vállalkoztunk. Ha kellett, ke­rületeket szüntettünk meg, cseréltünk el, vagy korábbi vezető ágazatokat számol­tunk fel (hibrid kukorica, iucernaiiszt- granul'átum stb.) és újakat léptettünk be, szervezeti és belső működési gyakorlatot változtattunk meg. Ilyen „eretnekség” volt tíz éve a biztosítás egyoldalú felmondása, vagy más, megyén kívüli vállalattal áru­szerződéskötés és különösen az úgyneve­zett harmadik ágazat gyors kiépítése, a több lábon állás érdekében. Való igaz, hogy aki élen akar maradni, annak min­dig legalább 4-5 évvel előre keli látni és merni cselekedni. Ha ez általánossá vál­na, akkor nem kellene stabilizációs-kibon­takozási programokat készíteni. Mi nem vitatjuk, hogy egy ilyen ötezer hektáros és nagy állattenyésztéssel ren­delkező gazdaságban fő és meghatározó, hogy az alaptevékenység korszerűen és si­keresen működjön, és ez úgy tűnik, meg is van, de ezt le kell még biztosítani, ki kell' egészíteni olyan tevékenységgel, ame­lyet nem sújt az aszály, a jég az állatbe­tegség és nemcsak puffer jelleggel, de fo­lyamatosan jelentős nyereséget hoz. Erire vállalkozni nem könnyű, sok koc­kázattál és vesződséggei jár és sokan ezt nem vállalva, különféle, nemegyszer hang­zatos, konzervatív felfogás mög]é bújtatva szeretnék igazolni magukat. Erire példá- kémit megemlíteni az ipari feldolgozást és szolgáltatást. Itt négy év alatt a felfutás több mint hatszoros, és ez évben megha­ladja a 260 millió forintot, ami az egész termelés több mint 40 százaléka, de vál­lalati nyereségből' is legalább ilyen a rész­aránya. Környezetiünkben ennél sokkal szerényebb ez az aránynövekedés, körül­belül 40-50 százalék négy év aiaftt. Igen jelentős a több mint felét kitevő húsipa­ri feldolgozás (vágóhíd). Gyorsain, ugrás­szerűen nőtt az AmümoceLl- hőszigetelés, ez évben közelíti a 30 millió forintot. Most indult a Dunai Vasművel közösen kiala­kított Agjrometál vasforgalmazás és vas- szerkezeitigyáirtás. Az év végéig körülbelül 20 millió forintot tesz ki. Végül is a vál­lalati stratégia tömören nálunk azt jelen­ti: m indiánt csinálni kell1 és mindent úgy kell' csinálni, hogy minél nagyobb válla­lati és személyi jövedelem légyen. • Reméljük; az ígéretes növénytermeszté­sünk, a gyorsan fejlődő állattenyésztés, az ipari szolgáltatás, a múlt évi rekord ered­mény ez évi. megtervezett 65 százalékánál1 többre nyújt fedezetet. A sikeres gazdál­kodás másik dönltő eleme az alkotó emberi cselekvés hatékonysága, a módszerek, az ösztönzők miinél sikeresebb formáinak al­kalmazása, az ehhez megfelelő keretek kialakítása. Mondhatjuk, hogy a váliial­I ______________________________________________•________ k ozás igiazi érteimét és minden irányú kiterjedését kell előtérbe helyezni a nagy és k|is kollektíváktól az egyénekig. Mert hiszem mire és miikor készek az emberek vállalkozni, fáradozni? Arira, amiért kéz­zelfogható előnyöket, jövedelmet kapnak és belátható időn belül. Ebbe egyre in­kább beépíthető a közös kockázatvállalás, a rizikó elviselése is. Ezek figyelembevé­telével formáltuk vezetési szervezetünket és a legkülönbözőbb ösztönzőket. Már ko­rábban három önálló főágazatot szervez­tünk az összes termelési — szolgáltatási tevékenységet (növénytermesztés, állatte­nyésztési, ipari szolgáltatás) és az ezeket irányító felelős vezetők (két igazgatóhe­lyettes és egy főágazatvezető) közvetlenül az igazgatóhoz kapcsolódnak. Az önálló cselekvési és vállalkozási lehetőség, jog- és hatáskör egyúttal presztízsre menő ver­sengést is eredményezett. Az összes vál­lalati teljesítmény egyik alapja ez. Ezen túl az egyes főágazatokban és ágazatokon belül még konkrétabb és még célirányo­sabb egyedi ösztönzők, bérezési-kereseti formák kerültek bevezetésre, igazodva mindig ahhoz a gazdasági és piaci érdek­hez, ami a 'legelőnyösebb. Történetesen most a zöldbor só-be takarítás során a mennyiség és minőség összhangjánál csak a kiváló és I. osztályú minőség esetén le­hetett többletpénzhez jutni. A sertésága­zatban, a teljes értékű malac előállítása — átadása — az utónevelőkbe teljesen azonos jog mellett szinte köznapi piaci érték és csere szerint történik, aminek személyes és közösségi haszna egyértel­mű. A könnyen és direkt módon kiszámít­ható éh elvégezhető munkaformák az egy­szeri utalványozás és teljesítményelszá- molás, nagyon sók területen, alkalmazásra került. Ennek útjában áH a mai kereset­szabályozás esi személyi adózás, aminek reformja nélkül igazán nem lehet korlát­lanul fokozni a teljesítményeiket. Napja­ink izgalmas kérdése a tulajdon, a tulaj­donosi érdekösztönzés és vállalkozás új érvényesülési formáinak kialakítása és működtetése. Itt az új társasági törvény lehetőségeivel is élnünk keflll, mert ezek ugyancsak Olyan tartalékok, melyek a mai teljesítményszíinvona'l'at feljebb emel­hetik. Ennek kimunkálása most kezdő­dik. A mai gazdálkodási közegben az ösz­tönzés, az érdekeltség az egyik legnehe­zebb, de leghatékonyabb eszközrendszer, ahol állandó átértékelésre van szükség. Történetesein ma a megfelelő, keresett és piacképes termék realizálása csak az ei- lienér-ték, a pénz beérkezésével' teljes érté­kű és befejezett. Ezért az ösztönzésnek is ilyennek kell lenni, mert a pénztelen- vál­lalat olyan hátrányba kerül, hogy az eset­leges haszon: részben vagy teljesen emiatt vész el. Ugyancsak kiemelten ösztönözzük az újítást, az alkotó elgondolásokat, talál­mányokat és szabadalmakat Mai termék­szerkezetünk, sokféle tevékenységünk és vállalkozásunk sikerei jórészt ide vezet- hetök vissza. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az úgynevezett direkt érdekeltség nem minden esetben és mindenkire vonatkoz­tatva célravezető va/rázseszköz. Az élvo­nalbeli vezető szakemberek, munkatársak, ha csak ennek álapján cselekednének, a direkt pénz hiányoszlopmozgása szerint nyújtanák képességeiket és felelősségtuda­tuk ehhez igazodna, nagy bajok keletkez­nének. Igazi hivatástudat a kreatív alkotó cselekvés egy valóban: jól- elismert eg­zisztenciával párosulva képes nagy dolgo­kat produkálni. Ha valahova rangot je­lent odakerülni, és sérelmes onnét elke­rülni, az is egy sajátos ösztönző. Egy ilyen álkotó közeg kikováesoílása a teljesítmény­növelés nagy tartaléka nálunk. S ajátos és megelőlegezett ösztönzési, érdekeltségi terület a jól képzett és tehetséges emberek összehozása, szá­mukra a , gyakorló pálya” biztosítása. E téren elfoglalt előkelő helyünk egyenes arányban van gazdaságunk általános helyzetével, elért pozíciónkkal (41 felső­fokú, 130 középfokú, 280 szakmunkás vég­zettségű dolgozónk van a 630 főből). Vé­gül isi a küldöttgyűléses tulajdonosi tes­tület, a politikai szervezetek, demokrati­kus formák és fórumok, a viták, véle­ményű tközések, a belső pluralizmus lán­colatán át képesek létrehozni azt a kon­szenzust és szintézist, amely a szocialista : közérdeket és az egyéni boldogulást egy­aránt szolgálja-. A mi gazdaságunk vala­hogy így építgeti, próbálgatja önmaga ! megújulását. Dr. Násztor Sándor igazgató, Orosházi Állami Gazdaság Sietni kell az öltözködéssel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents