Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
1988. július 23., szombat Napozzunk egészségesen! Az utóbbi időben a legkülönbözőbb szakemberek — elsősorban a bőrgyógyászok, de a környezetvédők is — figyelmeztetnek arra, hogy a természetes ózonréteg elvé- konyodása különféle környezeti ártalmakkal jár. Nálunk is egyre többen fordulnak orvoshoz rosszindulatú bőrpanaszokkal. Azt, hogy ebben elsőrendű szerepe a Napnak van, nem vitatja senki; abban azonban már eltérőek a vélemények, hogy ez mennyire írható a sérült ózonpajzs és mennyire a túlzásba vitt napozás terhére. A Nap által kibocsátott, ibolyántúli (ultraviolett) sugarakat hullámhosszúságuk szerint három csoportba osztjuk Ezek közül az „A” jelzésű sugarak a leglágyab- bak, ezek esnek — hullám- hosszúságban — legközelebb a látható fényhez. A látható sugarak hullámhosz- sza 400—800 nanométer (1 mm = a milliméter egymilliomod része), az „A” sugaraké 315—400 mm. Ezek a sugarak okozzák a bámulást, míg a 280—315 mm hullámhosszúságú „B” sugarak felelősek elsősorban a bőrpírért, a leégésért. Á „C” sugarak a legnagyobb energiájúak, hullámhosszuk 100—280 mm. Ez utóbbiak károsítják leginkább a bőrt. Szerencsére a ,,C’ sugarakat, és a ,.B” sugarak egy részét elnyeli a légkör, a sokat emlegetett ózonpajzs. A gyorsan terjedő spray- készítmények hajtógáza olyan fluórtartalmú vegyü- let, amely a felhasználás után nem bomlik el, hanem — mivel a levegőnél könnyebb — felszáll. Bár nehezen vegyülő tulajdonságú (ezért is alkalmas a hatóanyag „kihajtására” a palackból, hiszen nem vegyül vele), az agresszív ózonnal1 azonban mégis vegyü letet képez; eközben természetesen az ózon (mely a természetben a Nap hatására keletkezik) elfogy. Ez az oka annak, hogy sokáig csak ennek tulajdonították a gyakoribb bőrrákos panaszokat. Történt is nemzetközi ösz- szefogás annak érdekében, hogy mielőbb másféle hajtógázokat vezesenek be. Ezzel az elmélettel azonban nem magyarázható meg, hogy miért csak egyeseket érintenek e rosszindulatú bőrpanaszok. Azt tudjuk, hogy a napsugárnak kitett bőr kiszárad, elvékonyodik, kitágulnak a benne futó erek, a hámréteg irritálódik, a bőr felszíne érdes lesz. A baj azokat támadja meg elsősorban, akik szinte egész évben a szabadban dolgoznak. Innen már önként adódik a következtetés: aki sokat, túlhajtottan napozik, azt éri előbb ez a rákmegelőző állapot. Ennek kialakulásához azonban hajlam is kell: a világos, száraz bőrű emberek gyakrabban, könnyebben betegszenek meg, mint a sötétebb, zsíros bőrűek. Különösen az érzékenyebb bőrűek ne aszalják magukat sokáig a napon. Egészségi szempontból igencsak hasznos a mértékletes napozás, hatására megélénkülnek a sejt anyagcsere-folyamatai. Ám annál többet árt a mértéktelen, a fokozat nélküli, a gyors lebarnulás vágyától vezetett napozás. Ha már nem valósítható meg ez a fokozatosság, akkor legalább használjunk fényvédőt tartalmazó kenőcsöt, krémet. Ezek többségükben a „B” sugarakat, azok ártalmait szűrik ki, és majdnem teljesen átengedik az ,.A” hullámhosszúságú, tehát barnító sugarakat. Ezek hatására a szervezetben egy fényvédő hatású változás következik be (ez a lebarnulás), mely aztán önmaga is védelmet nyújt a további napsugárzással szemben. A napozás befejeztével mossuk le a napvédőszert, és helyette nyugtató, vízpótló (hidratáló) készítményt alkalmazzunk. Ha mégis leégtünk (ez a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat, például elalszunk a napvon), akkor a fájdalom és gyulladás enyhítésére a gyógyszertárakban kapható Irix nevű permet, vagy a Phlogosam kenőcs, vagy hab igen alkalmas. (Ezek vény nélkül kaphatók.) Súlyosabb esetben, lázzal járó megbetegedés esetén tanácsos orvoshoz fordulni. Dr. Kempler Kurt Fotó: Gál Edit Gyorsan úszó ragadozó £ iFüTiül« ... A z ékszerteknős még azoknak az embereknek is megnyeri a tetszését, akik egyébként irtóznak a hüllőktől, kétéltűektől, kígyóktól, békáktól. Hiszen nemcsak nevükben, hanem testük, páncéljuk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös ékszerek. (Egykor készítettek is brosst a fiatal, kis termetű példányok páncéljából.) Számos fajuk él Észak-Amerika déli részén és Délkelet-Ázsiában a lassú folyóvizekben és a tavakban. Észak-Amerikából származik az a vörös fülű ékszerteknős, amelynek egyes példányait a díszállat-kereskedésekben nálunk is megvásárolhatjuk. A vörös fülű elnevezést bizonyára arról a vörös sávról kapta, amely szemétől a tarkójáig húzódik, mert a teknősöknek nincsen fülük, pontosabban szarulemez fedi. külső hallójáratukat, s így kívülről semmi sem árulja el az egyébként jól fejlett halló- szervüket. Fejlettsége ellenére azonban mégsem elsősorban a hallószervükre, hanem inkább a látásukra, és az igen érzékeny szaglásukra támaszkodnak táplálék- keresés közben, vagy az ellenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív, vagy ovális alakú, kifejletten 18-20 cm hosszú és 12- 14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szimmetrikusan elhelyezkedő, szabálytalan foltok díszítik, s hasonló foltok szegélyezik a hátpáncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes: fején és lábain világoszöld csíkok futnak végig. Csak ivarérettségük után különböztethetők meg a hímek és a nőstények egymástól: a hím páncélja homorúbb, farka hosszabb és izmosabba nőstényénél. Képünkön a kitűnő úszó hírében álló ékszerteknőst láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy lábujjai között úszó- hártyáik feszülnek. Az élénk mozgású ragadozó különféle vízi rovarokat, férgeket, puhatestűeket,^ „halivadékokat stb. zsákthányol természetes életterében (terráriumi étrendjük összeállításánál erre figyelemmel is kell lenni). ü befőzés komiszkodó kellékei A befőzés megbecsülni való vállalkozás, sok mozzanatból összetevődő művelet. Nagy figyelmet követel, hogy az üvegbe töltött befőttben, lekvárban, főzelékalapanyagban, savanyúságban bomlási folyamat ne keletkezzék, és kifogástalan maradjon felbontásig. Ez jórészt azon múlik, hogy az eltevés kellékei tökéletesen csíramentesek, sterilek legyenek. A kellékek gyakran bősz- szót állnak azon, aki nem tulajdonít nekik megfelelő fontosságot. A töltésre szánt üvegen szennymaradék található; a száraz celofánlapocskák összetapadnak, vagy elugranak, a gumi elpattan, a spárga keményen ellenáll a szorosra bogozásnak. Mindez nemcsak bosszúságot okoz, hanem azzal a veszély- lyel is jár, hogy amíg a kellékekkel bíbelődünk, a levegőből olyan baktériumok kerülnek a hűlésnek indult készítménybe, amelyek bomlási folyamatot indíthatnak el. Ügy kell a kellékeket előkészíteni, hogy semmiféle fennakadást ne okozzanak. A legtisztább állapotban, lekötözve eltett üveg sem tekinthető sterilnek. Azzá — megnyugtatóan — csakis tiszta vízbe feltéve, 20-25 perces főzés, gyors kiemelés, frissen vasalt ruhára való ieborítás, lecsurgatás és el- törölgetés nélküli használatOTTHONUNK tál válik. (Törölgetéssel a törlőről ugyancsak baktériumok kerülnek az üvegbe. A fémtetőt az üveggel együtt ki kell főzni.) A celofánt, a különböző üvegekhez méretezve nemcsak felszabni ajánlatos a töltés megkezdése előtt, hanem méretük szerint elkülönítve tányér vízbe áztatni, majd szitán lecsurgatni. Ezáltal a megpuhult lapok egymástól jól elválnak, feszesre húzhatók lesznek, és jól rátapadnak az üveg szájára. (Biztonság végett kerülhet a bádogfedél alá is egy réteg vízben felpuhított celofán.) A szorító gumigyűrűket nem érdemes egyik évről a másikra őrizgetni, mert megöregszenek, elpattannak. Jobbik eset, ha ez a celofánra szorítás előtt, és nem később, a kigőzölés után, észrevétlenül történik. Hasonló ok miatt nem ajánlatos szűk gumit nagyobb üvegre ráerőltetni. Más a helyzet a lapos, szigetelő gumikarikával. Az állásban ezek is megkeményednek. Felpuhítani, megbízhatóvá tenni úgy lehet, hogy használat előtt egy órára egy- harmad rész szalmiákszeszből és kétharmad rész vízből álló folyadékba áztatjuk, majd hagyjuk lecsurogni. Szigetelésük biztonságát azzal növelhetjük, ha a gyűrűket felvert tojásfehérjével megkenjük. Ez a gyűrűt az üveghez ragasztja. A vékony spárgát is vízbe ázta- tással lehet kézhez puhítani. Végül: a száraz kigőzölés akkor hatásos, ha a tűzforró üvegek elhelyezésére már készen áll az öreg vánkossal vagy dunyhával kibélelt láda. nagy fazék; azonnal felveszi és megtartja az üvegek forróságát. Nem szabad vele várni, amíg több üveg megtelik; egyenként kell őket az „ágyba” tenni, és gyorsan letakarni. Ennyi elővigyázat meghozza a kívánt eredményt. Nyerges Ágnes N kendő nyáron A kendő az a kiegészítő ruhadarab, ami sokféle módon viselhető. Szeles, hűvös időben nemcsak fejünkön, nyakunkon hordjuk: nyáron, a nagy melegben^strandon, üdüléskor ügyesen variálva, önálló ruhadarabként kel életre. A, B, és G rajzainkon a fejkendő különféle megkötési módjait ábrázoltuk, a C rajzon két háromszögletű kendő — vállon csomóra kötve — kánikula-felsőrészként látható. A D, E és F ábrákon négyszögletes kendőkből készült felsőrészek láthatók, különböző formában kialakítva. B. K. — Doktor úr, mondja meg őszintén, tényleg az alkoholtól lett sérvem? — Valószínű, hogy akkor emelte meg magát, amikor az üres üvegeket cipelte vissza. * * * — A szomszéd nagyon beteg lehet! — Miből gondolod? — iMár negyedik napja van betegállományban, és még semmit nem csinált a kertben! DEÁK MÓR: Hétvég Kukori kapkodi kukoric, kétkedi két deli mangalic. Odalop a galopp dőre kuty, házgazda látszatja teli buty. Piperkőc két gyerkőc hívja macs, iája ikirálya ma a csacs. Ez a ház (lármafáz, csöndkincs fuccs! Megérte a pénze, istenuccs. Megelőző táplálkozás majonéz — SALÁTAÖNTET Két tojássárgáját tálban elkeverünk egy negyed citrom tevével, fél kávéskanál sóval, majd eseppenként csurgatjuk hozzá — folytonos keverés mellett — a másfél deci olajat. Paradicsommal, tormával, reszelt almával, s zobasal áfáinkkal, oitranccsal (grape fruit-tal) ízesíthetjük. Juhsajt, kecsketúró, élesztő, joghurt, kefir gazdagíthatja. A majonéz SSíros, ezért ne használjuk tisztán, csak nagy ritkán, inkább joghurttal és savanyú tejjel, kefirrel hígítva öntsük a nyers és a párolt zöldségfélére. TORMÁS ALMA Lereszelünk 5 dkg tormát, egy evőkanál citromlével, egy evőkanál olajjal, egy evőkanál mézzel és egy deci vízzel elkeverjük, és egy csipet sót adunk hozzá. JOGHURTÖNTET Két tojássárgáját 2 evőkanál citromlével és sóval kikeverünk, majd hozzácsepegtetünk 2 evőkanál étolajat. Lassan hozzáadjuk a 2 dl joghurtot, majoránnát, petrezselyemzöldjét, tormát vagy kaprot, elkeverjük, a főtt, párolt zöldségfélére öntjük, például egész fej karfiolra, de fogyaszthatjuk salátaöntetként is. KÁPOSZTA MÁRTÁSBAN Egy dl aludttejben elkeverünk egy kávéskanál mézet, fél citrom levét, egy evőkanál édes törött paprikát, egy evőkanál zellerzöldjét, egy evőkanál vagdalt hagymát, egy evőkanál tárkonyt, összekeverjük, és ráöntjük egy fél kg gyalult édeskáposztára. Cs. I. Ősi magyar galambfajták Debreceni pergő Névadó városában, Debrecenben tenyésztették ki; ősei között keleti pergők és belső-ázsiaii pergők említhetők. Míg a bukógalambok repülés közben, különféle magasságban hátrafelé egyet-egyet átfordulnak testtengelyük körül, addig a pergőfajták egymás után több átfordulást is végeznek: peregnek. Jellegzetes tartását a ferdén felfelé irányuló farka, valamint az aránylag hosz- szú, és lógó szárnya adja meg. Feje kicsi, két oldalról lapított, az orrdudor enyhén fejlett. A pupilla kerek és kicsi. A hát rövid és enyhén lejtő, a mell széles és telt. A lábak középhosszúak, a csűd, valamint az ujjak tollal fedettek. Színgazdag fajta. A tenyésztőmunkában a három- színűeknél a megfelelő alapszín hiánya kifogásolható, valamint feladat a szín- változatok közötti minőségi különbség megszüntetése. A Debreceni pergő egyre inkább megfelel mindkét követelménynek: jó röpgalamb és kiállítási látványosság is. Hunyadvári Árpád
