Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

1988. július 23., szombat Napozzunk egészségesen! Az utóbbi időben a legkü­lönbözőbb szakemberek — elsősorban a bőrgyógyászok, de a környezetvédők is — figyelmeztetnek arra, hogy a természetes ózonréteg elvé- konyodása különféle környe­zeti ártalmakkal jár. Ná­lunk is egyre többen fordul­nak orvoshoz rosszindulatú bőrpanaszokkal. Azt, hogy ebben elsőrendű szerepe a Napnak van, nem vitatja senki; abban azon­ban már eltérőek a vélemé­nyek, hogy ez mennyire ír­ható a sérült ózonpajzs és mennyire a túlzásba vitt napozás terhére. A Nap által kibocsátott, ibolyántúli (ultraviolett) su­garakat hullámhosszúságuk szerint három csoportba osztjuk Ezek közül az „A” jelzésű sugarak a leglágyab- bak, ezek esnek — hullám- hosszúságban — legköze­lebb a látható fényhez. A látható sugarak hullámhosz- sza 400—800 nanométer (1 mm = a milliméter egymil­liomod része), az „A” suga­raké 315—400 mm. Ezek a sugarak okozzák a bámu­lást, míg a 280—315 mm hullámhosszúságú „B” suga­rak felelősek elsősorban a bőrpírért, a leégésért. Á „C” sugarak a legnagyobb energiájúak, hullámhosszuk 100—280 mm. Ez utóbbiak károsítják leginkább a bőrt. Szerencsére a ,,C’ sugarakat, és a ,.B” sugarak egy részét elnyeli a légkör, a sokat emlegetett ózonpajzs. A gyorsan terjedő spray- készítmények hajtógáza olyan fluórtartalmú vegyü- let, amely a felhasználás után nem bomlik el, ha­nem — mivel a levegőnél könnyebb — felszáll. Bár nehezen vegyülő tulajdonsá­gú (ezért is alkalmas a ható­anyag „kihajtására” a pa­lackból, hiszen nem vegyül vele), az agresszív ózonnal1 azonban mégis vegyü letet képez; eközben természete­sen az ózon (mely a termé­szetben a Nap hatására ke­letkezik) elfogy. Ez az oka annak, hogy sokáig csak en­nek tulajdonították a gyako­ribb bőrrákos panaszokat. Történt is nemzetközi ösz- szefogás annak érdekében, hogy mielőbb másféle haj­tógázokat vezesenek be. Ezzel az elmélettel azon­ban nem magyarázható meg, hogy miért csak egyeseket érintenek e rosszindulatú bőrpanaszok. Azt tudjuk, hogy a napsugárnak kitett bőr kiszárad, elvékonyodik, kitágulnak a benne futó erek, a hámréteg irritálódik, a bőr felszíne érdes lesz. A baj azokat támadja meg elsősor­ban, akik szinte egész évben a szabadban dolgoznak. In­nen már önként adódik a következtetés: aki sokat, túlhajtottan napozik, azt éri előbb ez a rákmegelőző állapot. Ennek kialakulásá­hoz azonban hajlam is kell: a világos, száraz bőrű embe­rek gyakrabban, könnyeb­ben betegszenek meg, mint a sötétebb, zsíros bőrűek. Különösen az érzékenyebb bőrűek ne aszalják magu­kat sokáig a napon. Egész­ségi szempontból igencsak hasznos a mértékletes napo­zás, hatására megélénkülnek a sejt anyagcsere-folyama­tai. Ám annál többet árt a mértéktelen, a fokozat nél­küli, a gyors lebarnulás vá­gyától vezetett napozás. Ha már nem valósítható meg ez a fokozatosság, akkor leg­alább használjunk fényvé­dőt tartalmazó kenőcsöt, krémet. Ezek többségükben a „B” sugarakat, azok ártal­mait szűrik ki, és majdnem teljesen átengedik az ,.A” hullámhosszúságú, tehát barnító sugarakat. Ezek ha­tására a szervezetben egy fényvédő hatású változás kö­vetkezik be (ez a lebarnu­lás), mely aztán önmaga is védelmet nyújt a további napsugárzással szemben. A napozás befejeztével mos­suk le a napvédőszert, és helyette nyugtató, vízpótló (hidratáló) készítményt al­kalmazzunk. Ha mégis leégtünk (ez a legnagyobb óvatosság mel­lett is előfordulhat, például elalszunk a napvon), akkor a fájdalom és gyulladás enyhí­tésére a gyógyszertárakban kapható Irix nevű permet, vagy a Phlogosam kenőcs, vagy hab igen alkalmas. (Ezek vény nélkül kapha­tók.) Súlyosabb esetben, láz­zal járó megbetegedés esetén tanácsos orvoshoz fordulni. Dr. Kempler Kurt Fotó: Gál Edit Gyorsan úszó ragadozó £ iFüTiül« ... A z ékszerteknős még azoknak az embereknek is megnyeri a tetszését, akik egyébként irtóznak a hül­lőktől, kétéltűektől, kígyók­tól, békáktól. Hiszen nem­csak nevükben, hanem tes­tük, páncéljuk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös ékszerek. (Egykor készítettek is brosst a fiatal, kis termetű példányok pán­céljából.) Számos fajuk él Észak-Amerika déli részén és Délkelet-Ázsiában a las­sú folyóvizekben és a tavak­ban. Észak-Amerikából szár­mazik az a vörös fülű ék­szerteknős, amelynek egyes példányait a díszállat-keres­kedésekben nálunk is meg­vásárolhatjuk. A vörös fülű elnevezést bizonyára arról a vörös sávról kapta, amely szemétől a tarkójáig húzó­dik, mert a teknősöknek nincsen fülük, pontosabban szarulemez fedi. külső halló­járatukat, s így kívülről semmi sem árulja el az egyébként jól fejlett halló- szervüket. Fejlettsége elle­nére azonban mégsem első­sorban a hallószervükre, ha­nem inkább a látásukra, és az igen érzékeny szaglásuk­ra támaszkodnak táplálék- keresés közben, vagy az el­lenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív, vagy ovális alakú, kifejlet­ten 18-20 cm hosszú és 12- 14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szimmetrikusan elhelyezke­dő, szabálytalan foltok dí­szítik, s hasonló foltok sze­gélyezik a hátpáncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes: fején és lá­bain világoszöld csíkok fut­nak végig. Csak ivarérettsé­gük után különböztethe­tők meg a hímek és a nőstények egymástól: a hím páncélja homorúbb, far­ka hosszabb és izmosabba nőstényénél. Képünkön a kitűnő úszó hírében álló ékszerteknőst láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy lábujjai között úszó- hártyáik feszülnek. Az élénk mozgású ragadozó különféle vízi rovarokat, férgeket, pu­hatestűeket,^ „halivadékokat stb. zsákthányol természetes életterében (terráriumi ét­rendjük összeállításánál er­re figyelemmel is kell lenni). ü befőzés komiszkodó kellékei A befőzés megbecsülni való vállalkozás, sok moz­zanatból összetevődő műve­let. Nagy figyelmet követel, hogy az üvegbe töltött be­főttben, lekvárban, főzelék­alapanyagban, savanyúság­ban bomlási folyamat ne ke­letkezzék, és kifogástalan maradjon felbontásig. Ez jórészt azon múlik, hogy az eltevés kellékei tökéletesen csíramentesek, sterilek le­gyenek. A kellékek gyakran bősz- szót állnak azon, aki nem tulajdonít nekik megfelelő fontosságot. A töltésre szánt üvegen szennymaradék ta­lálható; a száraz celofánla­pocskák összetapadnak, vagy elugranak, a gumi elpattan, a spárga keményen ellenáll a szorosra bogozásnak. Mind­ez nemcsak bosszúságot okoz, hanem azzal a veszély- lyel is jár, hogy amíg a kellékekkel bíbelődünk, a levegőből olyan baktériu­mok kerülnek a hűlésnek indult készítménybe, ame­lyek bomlási folyamatot in­díthatnak el. Ügy kell a kellékeket elő­készíteni, hogy semmiféle fennakadást ne okozzanak. A legtisztább állapotban, lekötözve eltett üveg sem tekinthető sterilnek. Azzá — megnyugtatóan — csakis tiszta vízbe feltéve, 20-25 perces főzés, gyors kiemelés, frissen vasalt ruhára való ieborítás, lecsurgatás és el- törölgetés nélküli használat­OTTHONUNK tál válik. (Törölgetéssel a törlőről ugyancsak baktériu­mok kerülnek az üvegbe. A fémtetőt az üveggel együtt ki kell főzni.) A celofánt, a különböző üvegekhez méretezve nem­csak felszabni ajánlatos a töltés megkezdése előtt, hanem méretük szerint el­különítve tányér vízbe áz­tatni, majd szitán lecsurgat­ni. Ezáltal a megpuhult la­pok egymástól jól elválnak, feszesre húzhatók lesznek, és jól rátapadnak az üveg szájára. (Biztonság végett kerülhet a bádogfedél alá is egy réteg vízben felpuhított celofán.) A szorító gumigyűrűket nem érdemes egyik évről a másikra őrizgetni, mert megöregszenek, elpattannak. Jobbik eset, ha ez a celo­fánra szorítás előtt, és nem később, a kigőzölés után, észrevétlenül történik. Ha­sonló ok miatt nem ajánla­tos szűk gumit nagyobb üvegre ráerőltetni. Más a helyzet a lapos, szigetelő gu­mikarikával. Az állásban ezek is megkeményednek. Felpuhítani, megbízhatóvá tenni úgy lehet, hogy hasz­nálat előtt egy órára egy- harmad rész szalmiákszesz­ből és kétharmad rész víz­ből álló folyadékba áztatjuk, majd hagyjuk lecsurogni. Szigetelésük biztonságát az­zal növelhetjük, ha a gyűrű­ket felvert tojásfehérjével megkenjük. Ez a gyűrűt az üveghez ragasztja. A vé­kony spárgát is vízbe ázta- tással lehet kézhez puhítani. Végül: a száraz kigőzölés akkor hatásos, ha a tűzforró üvegek elhelyezésére már készen áll az öreg vánkossal vagy dunyhával kibélelt lá­da. nagy fazék; azonnal fel­veszi és megtartja az üvegek forróságát. Nem szabad ve­le várni, amíg több üveg megtelik; egyenként kell őket az „ágyba” tenni, és gyorsan letakarni. Ennyi elővigyázat meghozza a kí­vánt eredményt. Nyerges Ágnes N kendő nyáron A kendő az a kiegészítő ruhadarab, ami sokféle módon viselhe­tő. Szeles, hűvös időben nemcsak fejünkön, nyakunkon hordjuk: nyáron, a nagy melegben^strandon, üdüléskor ügyesen variálva, önálló ruhadarabként kel életre. A, B, és G rajzainkon a fejkendő különféle megkötési módjait ábrázoltuk, a C rajzon két háromszögletű kendő — vállon cso­móra kötve — kánikula-felsőrészként látható. A D, E és F ábrá­kon négyszögletes kendőkből készült felsőrészek láthatók, kü­lönböző formában kialakítva. B. K. — Doktor úr, mondja meg őszintén, tényleg az alkohol­tól lett sérvem? — Valószínű, hogy akkor emelte meg magát, amikor az üres üvegeket cipelte vissza. * * * — A szomszéd nagyon be­teg lehet! — Miből gondolod? — iMár negyedik napja van betegállományban, és még semmit nem csinált a kertben! DEÁK MÓR: Hétvég Kukori kapkodi kukoric, kétkedi két deli mangalic. Odalop a galopp dőre kuty, házgazda látszatja teli buty. Piperkőc két gyerkőc hívja macs, iája ikirálya ma a csacs. Ez a ház (lármafáz, csöndkincs fuccs! Megérte a pénze, istenuccs. Megelőző táplálkozás majonéz — SALÁTAÖNTET Két tojássárgáját tálban elkeverünk egy negyed cit­rom tevével, fél kávéskanál sóval, majd eseppenként csurgatjuk hozzá — folyto­nos keverés mellett — a másfél deci olajat. Paradi­csommal, tormával, reszelt almával, s zobasal áfáinkkal, oitranccsal (grape fruit-tal) ízesíthetjük. Juhsajt, kecs­ketúró, élesztő, joghurt, ke­fir gazdagíthatja. A majonéz SSíros, ezért ne használjuk tisztán, csak nagy ritkán, inkább joghurttal és sava­nyú tejjel, kefirrel hígítva öntsük a nyers és a párolt zöldségfélére. TORMÁS ALMA Lereszelünk 5 dkg tormát, egy evőkanál citromlével, egy evőkanál olajjal, egy evőkanál mézzel és egy deci vízzel elkeverjük, és egy csi­pet sót adunk hozzá. JOGHURTÖNTET Két tojássárgáját 2 evőka­nál citromlével és sóval ki­keverünk, majd hozzácse­pegtetünk 2 evőkanál étola­jat. Lassan hozzáadjuk a 2 dl joghurtot, majoránnát, petrezselyemzöldjét, tormát vagy kaprot, elkeverjük, a főtt, párolt zöldségfélére öntjük, például egész fej karfiolra, de fogyaszthatjuk salátaöntetként is. KÁPOSZTA MÁRTÁSBAN Egy dl aludttejben elkeve­rünk egy kávéskanál mézet, fél citrom levét, egy evőka­nál édes törött paprikát, egy evőkanál zellerzöld­jét, egy evőkanál vag­dalt hagymát, egy evőkanál tárkonyt, összekeverjük, és ráöntjük egy fél kg gyalult édeskáposztára. Cs. I. Ősi magyar galambfajták Debreceni pergő Névadó városában, Deb­recenben tenyésztették ki; ősei között keleti pergők és belső-ázsiaii pergők említhe­tők. Míg a bukógalambok repülés közben, különféle magasságban hátrafelé egyet-egyet átfordulnak test­tengelyük körül, addig a pergőfajták egymás után több átfordulást is végez­nek: peregnek. Jellegzetes tartását a fer­dén felfelé irányuló farka, valamint az aránylag hosz- szú, és lógó szárnya adja meg. Feje kicsi, két oldalról lapított, az orrdudor enyhén fejlett. A pupilla kerek és kicsi. A hát rövid és enyhén lejtő, a mell széles és telt. A lábak középhosszúak, a csűd, valamint az ujjak tol­lal fedettek. Színgazdag fajta. A te­nyésztőmunkában a három- színűeknél a megfelelő alapszín hiánya kifogásolha­tó, valamint feladat a szín- változatok közötti minőségi különbség megszüntetése. A Debreceni pergő egyre in­kább megfelel mindkét kö­vetelménynek: jó röpgalamb és kiállítási látványosság is. Hunyadvári Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents