Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

1988, július 23., szombat o Huszonévesen Minden hónapban egymillió dollár Lehet-e nálunk karriert csinálni? Hideg Andrásnak hívják, 26 éves. Ezt azért kell mindjárt a cikk elején leszögezni, mert ebben az életkorban meglehetősen ritka dolog, hogy vala­ki mind a szakmai pályáján, mind a közéletben — nem pejoratív értelem­ben vett — karriert fusson be. (Az megint más lapra tartozik, hogy a múlt században (Petőfi ilyen idős ko­rában halt meg, s ekkorra egy teljes életművet hagyott az utókorra.) A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vál­lalat egyik kiemelt területén dolgozik, a tervosztály vezetője. Ugyanakkor a közelmúltban választották be a KISZ legmagasabb politikai testületébe, az Intézőbizottságba. — Sikeres pályakezdés ez a javából... — Igen, bár felesleges lenne eltúlozni a dolgot. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem ipari karán szereztem közgazdász- diplomámat, s kezdetben a vállalat ellenőrzési osztá­lyán előadóként dolgoztam. Két év múlva kineveztek ide osztályvezetőnek, 1988. február elseje óta vagyok a jelenlegi beosztásomban. .Nálunk azonban egyáltalán nem ritka, hogy ilyen fiata­lon valaki vezető lesz. Sőt, én még le is vagyok marad­va, van a vállalatnál 26 éves főosztályvezető is — neveti el magát. Ezután még elmondta, hogy náluk egyébként sincs túlzottan nagy jelentősége a beosztásoknak, hiszen a vál­lalat vezetési rendszerében a klasszikus hierarchikus megoldás helyett néhány éve úgynevezett teamrendszerű munka folyik, amely sokkal inkább mellérendeltségi vi­szonyt eredményez a veze­tők között. Ez azt jelenti, hogy egy-egy részproblémá­val nem egy meghatározott osztály vagy csoport foglal­kozik, hanem azoktól az osz­tályoktól vesznek részt mun­katársak ezekben a teamek­ben, amelyek a megválaszo­landó kérdésben érdekeltek, dönteni tudnak. Ezért e munkacsoportoknak az ösz- szetétele esetenként válto­zik. — Az országban lezajló gazdasági, társadalmi válto­zásokról, átalakulásokról mi a véleménye egy fiatal köz­gazdásznak, hogyan ítéli meg ezeket a reformfolyamato­kat? — Egyértelműen a piac- gazdaság híve vagyok, bár tudom, a szigorúan piaci vi­szonyokra épített gazdaság számos hátránnyal jár. Nö­vekedik . a munkanélküliség, egyes rétegek ' elszegényed­nek, a nem hatékony gyára­kat, üzemeket fel kell szá­molni. De nekem az a vé­leményem, hogy a gazdál­kodó egységeknek minden­képp csak arra kell töreked­niük, hogy minél kisebb rá­fordítással minél jövedelme­zőbben termeljenek, tehát a profitszerzés legyen a kizá­rólagos feladatuk. A szociá­lis gondokat pedig — a munkanélküliekről való gon­doskodást, az egészségügyi, kulturális ellátást, társada­lombiztosítást — az állam­nak kell megoldania. Hideg András sem a kö­zépiskolában, egyetemen, sem a vállalatnál nem volt különösebben magas KISZ- beosztásban. Jelenleg is mindössze a vállalati KISZ- bizottság Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának titkára és a városi KISZ-bi- zottság ifjúmunkás rétegta­nácsának tagja. Ezért érte kissé váratlanul, hogy a me­gyei KISZ-bizottság őt je- iölte az intézőbizottság tag­jainak sorába. — Hogyan választották végül meg ebbe a legfelsőbb politikai testületbe? — A budapesti, illetve me­gyei KISZ-bizottságok által javasoltakkal a KB-tagok beszélgettek el, majd ők tet­tek javaslatot arra, hogy kik lennének erre a posztra alkalmasak. Végül mindösz- sze három jelölt maradt, s kétfordulós szavazás után kaptam meg én a szükséges többséget. — A KISZ az utóbbi idők­ben sokkal aktívabbnak tű­nik, egyre markánsabban kirajzolódik, hogy ez a szö­vetség az ifjúságért, van, a fiatalok érdekében dolgozik. — Igen, ez igaz, a KISZ politizálódik és egyértelmű­en aktív, reformpárti lett. Jelenleg két divatos állás­pont létezik arról, hogy ma­napság mi a KISZ feladata, kit kell képviselnie. Az egyik szerint abszolút tö­megszervezetnek kell lenni, s szinte minden fiatalt ma­ga mögött kell felsorakoz­tatnia, a másik azt vallja,, csak egy szűkebb réteg, a szocializmus iránt egyértel­műen elkötelezettek szerve­zetévé kell válnia. Ügy gon­dolom, hogy a két véglet között van a helyes véle­mény. Magánéletéről semmi kü­lönösebbet nem tudott el­mondani. Ugyanúgy dolgo­zik, mint bárki más hu­szonéves. Szeret színházba, rrvoz'ba járni, de talán en­nél is jobban olvasni, bará­taival beszélgetni, vitatkoz­ni, Örömei, gondjai szintén mindennaposak. — Mégis, milyen ambíciói vannak az életben? —- A munkámban szeret­nék eredményeket elérni. Ez nem azt jelenti, hogy mi­nél magasabb pozícióba aka­rok kerülni, hanem azt, hogy amit rám bíznak, szakmai tudásomnál fogva a lehető legjobban csináljam meg. Ugyanis az az ars poeticám, hogy nem akkor vagyok okos, ha főnök vagyok, ha­nem akkor vagyok főnök, ha okos vagyok ... B Cs Fotó: Kovács Erzsébet Keresem a hibát A barátom évek óta rendszeres bevásár­ló. A család napi [élelmiszer-szükségletét általában az (ABC-ben eladásra kinált reklámszatyrokba rakja. Sokszor csak rak­ná, [mert ezek a szatyrok legföljebb sem- mirevalók. Lyukasak, vagy ha az ember beletesz két liter tejet, meg két üveg sört, ki sem ér a boltból, átereszti a 'terhet. Reklámszatyor. Vajon ettől a kategó­riájú árutól elvárhatjuk-e, hogy a célnak megfelelően használható legyen? Feltét­len, ezért árulják és mi azért vesszük, hogy ne ia markunkban kelljen hordani az árut. A baj, a riadalom, a kétszeres be­vásárlási költség azonban csak akkor je­lentkezik, jha törékeny csomagolású árut helyezünk bele i— mondják az okosok. Ha a szatyor átereszt, a sör, vagy a bor, a nemesebb ital, vagy a savanyúság a lá­bunkra folyik. (Szemetelésért még (meg is büntetnek. Ezekért a tulajdonságaiért a magyar gyártmányú szatyrokat nem sze­retem. Evek óta én csak külföldivel vásá­rolok be. A múltkor megtudtam, hogy a magyar szatyrokat ugyanolyan típusú géppel gyártják és „hegesztik”, mint a külföldit. A külföldi mégis erősebbnek tűnik, leg­alábbis nem szakad a „varrásnál” és a vége sem lyukas. Amikor megkérdeztem az illetékest, mivel magyarázza a meg­másíthatatlan tényeket, annyit mondott, hogy a (külföldön gyártott automata a hazai kezekben sajnos selejtet is gyárt. Most már csak az kérdés, hogy az auto­mata, vagy pedig a beállító kéz a hi­Építkezők, figyelem! Telepünkön kaphatók: fenyődeszka, hajópadló, lambéria, tetőszerkezethez 6, 7, 8 fm-es gömbfa, cserépléc, E7—36, 42, 48, 54-es vasbeton gerendák. CÍMÜNK: TSZKER FA- ÉS ÉPfTÖANYAGTELEP, Békéscsaba, Bokor u. 22. sz. ALFA-RIP Kisszövetkezet FELAJÁNLJA szabad kapacitását az alábbi területeken: — épülettervezés, kivitelezés és lebonyolítás, — hő és víz elleni szigetelés. Cím: Szarvas, Petőfi u. 9. Tel.: 13-311/49. A Békéscsabai Konzervgyár nagy éve? A Békéscsabai Konzerv­gyár főkönyvelője, dr. An- csin György érthetően kész­ségesen adott tájékoztatást, amikor arról érdeklődtünk, hogyan sikerült az év első hat hónapjának gazdasági mérlege. Készségesen, hi­szen talán fennállásuk óta nem volt ilyen hat hónap, különösen ami a tőkés ex­portot illeti. — így igaz, én is azt kí­vánom, soha ne legyen rosz- szabb félévünk — forgatta a frissen elkészült mérleget. — Termelési értékünk 30 százalékkal nőtt a bázishoz képest, és így ez megközelí­tette a 700 millió forintot. Hogy minek köszönhető ez a jelentős felfutás? Egyrészt annak is, hogy hamar köz­kedveltté vált belföldön is az úgynevezett Tetra pack. Sikerült megduplázni a ter­melést, mégpedig egy mű­szaki megoldás eredménye­ként, így a 0,25 deciliteres és az egyliteres kiszerelés párhuzamosan mehet a gyártósoron. Ez az egyik, de természe­tesen vannak más tényezők is, amelyek besegítettek. A termelésen túl az értékesí­tés is 25 százalékkal nőtt. Ami számunkra is nagyon fontos és lényeges, a tőkés export az első félévben 6 millió dollárt hozott! Hogy érzékeltessem az „ugrást”, tavaly ez az összeg még „csak” 2 millió dollár volt. A hatékonyságra jellemző, hogy létszámunk 2,6 száza­lékkal csökkent. A bérfej­lesztés átlagosan 10 százalé­kos volt. Természetesen nagy figyelmet szentelünk a jö­vőnek, s ebben elsősorban a műszaki fejlesztésre gon­dolunk. Azt hiszem, jól pél­dázza törekvésünket, hogy az utóbbi öt esztendőben többet fordítottunk —mint­egy másfél milliárd forintot — a műszaki megoldásokra, mint annak előtte 18 év alatt. — Ha már itt tartunk, hallhatnánk valamit a je­lenlegi feldolgozási kam­pányról? — A napokban ért véget a zöldborsószezon. A várt­nál — 12 ezer tonna — va­lamivel kevesebbet tudtunk átvenni és feldolgozni az aszályos időjárás miatt. Most az elmúlt napokban kezdtük meg az uborkasze­zont, ebből mintegy 2 ezer tonnát szeretnénk átvenni és feldolgozni, örvendetes­nek tartjuk, hogy a termelő mezőgazdasági üzemek, de a kistermelők is jól használ­ták fel azt az anyagi támo­gatást, amelyet az újfajta, úgynevezett támrendszeres uborkatermesztéshez ad­tunk. Ezzel lényegesen ja­vulhat a termék minősé­ge. Jó üzletnek bizonyult a csemegekukorica-termelte­tés. A tavalyi 7,5 ezer ton­náról az idén 15 ezer ton­nára növeljük a felvásárolt mennyiséget. Ez szinte ki­vétel nélkül tőkés orszá­gokba kerül. Megjegyzem, itt gondok is akadnak. Ugyanis a KITE garantál­ta, hogy kukoricatörésre itt lesznek a betakarítógépek. Sajnos, a mai napig ezek nem érkeztek meg. Sürgős intézkedésre van szükség, mert a késés nemcsak hogy gátolja a tőkés exportszállí­tásokat, de az előírt határ­időkre sem leszünk képesek eleget tenni kötelezettsége­inknek. Szerencsére jók a termés- kilátások a paradicsom-, a zöld- és pritamin paprika- táblákon, így bízunk a si­keres folytatásban és ab­ban, hogy a jövőben is tar­tani tudjuk a havi 1 millió dolláros tőkésexport-árbevé- telt. Erre már csak azért is nagy szükségünk lenne, mert ennek teljesítése a garancia arra, hogy a tárcaközi bi­zottsághoz benyújtott pá­lyázatunkat elfogadják, és megkapjuk azt a pénzt, ami a további műszaki fejleszté­sekhez szükséges. Hiszen évente csak Svájcból mint­egy másfél millió dollár ér­tékben hozunk be csoma­golóanyagot, ami elengedhe­tetlen termékeink kiszállí­tásához. Kép, szöveg: Béla Ottó Nemrégiben fejeződött be a zöldborsószezon Növekvő mirelitexport — gondokkal A Mirelité Külkereskedel­mi Közös Vállalat az év el­ső felében 16 ezer tonna árut értékesített külföldön, hatezer tonnával többet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A vállalatnál elmondot­ták: az év elején átszerve­zett hűtőipar önállósult vál­lalatai és a közös vállalat munkájába bekapcsolódott termelőszövetkezeti hűtőhá­zak nagyobb mennyiségű ex­portárut kínáltak fel eladás­ra, például a külpiacon igen keresett gyorsfagyasztott hagymából és sárgarépából, továbbá csemegekukoricá­ból, fagyasztott paradicsom- kockából és mirelit tész­tákból. Az export növelését a mi­relit termékek belföldi fo­gyasztásának csaknem tíz- százalékos visszaesése is ma­gával hozta. Mivel a hazai üzletekbe szánt áruk több­nyire elérik az exportmi­nőséget, értékesítésük nem okozott különösebb gondot. A vállalat szolgáltatásai is a jobb minőségű áruk ter­meléséhez járultak hozzá. Az év első felében 15 mil­lió forint értékű gépet és alkatrészt inmportáltak. így jutott hagymafeldolgozó be­rendezéshez a Békéscsabai Hűtőház. A Mirelité a második fél­évben exportálandó áruinak több mint 80 százalékára megkötötte a szerződést partnereivel, így a termé­kek döntő többségének biz­tos piacot teremtett. A HAJTÓMŰVEK ÉS FESTŐBERENDEZÉSEK GYÁRA 3. SZ. GYÁR, Békéscsaba, Berényi u. 134. (Telefon: 24-566.) felvételt hirdet — lakatos, betanított \lakatos^ — hegesztő, minősített hegesztő — esztergályos — marós — köszörűs munkakörökbe — forgácsoló meós (középfokú végzettséggel). A tervezési osztályra villamosmérnököket, üzemmérnököket ^veszünk fel. Várjuk jelentkezésüket a gyár üzemgazdasági osztályán. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT AJÁNLATA az építkezőknek a Szegedi Ipari Vásár időtartama alatt, 1988. július 22. és 31. között, a vásári nagydíjjal ikitüntetett MD belső ajtók is 15 SZÁZALÉKOS szezonárengedménnyel vásárolhatók, a Mátra hőszigetelő falazóblokk 20 SZÁZALÉKOS árengedménnyel. A helvéciai betontermékek 15 SZÁZALÉKOS árengedménnyel kaphatók az ipari vásár területén, valamint a Bács, Békés, Csongrád megyei telepeinken. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT VÁRJA VÁSÁRLÓIT. fl/áeéatal

Next

/
Thumbnails
Contents