Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÜLIUS 23., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Hz elnök: megyénk és a kamara jé kapcsolatáréi Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár Tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották a szegedi ipari vá­sárt. Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megnyitó beszédében a vá­sári kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta, és különösen fontosnak ítélte a külföldi testvérvárosok nagyobb ará­nyú szereplését. A gazdaság általános helyzetét értékelve, pozitívumként említette, hogy az idei év első öt hó­napjában nem volt csere­arány-veszteség a dollár- elszámolású piacokon. A dél-alföldi régiót is érintő jelentőségű adat, hogy 1987-ben élelmiszeriparunk 7,2 százalékos növekedést ért el, csaknem 45 milliárd forint külkereskedelmi célú értékesítésével. Elmondotta még, hogy az .új társasági törvény várhatóan kedvező­en fog hatni a gazdálkodó szférában — a működő tőke felszabadítása, valamint a magán- és a külföldi tőke beáramlása által — és a különböző tulajdonformák kialakulására. Reménykeltő az elmúlt két év óta kiala­kulóban lévő preferencia- rendszer, ami a külföldi partnerek érdeklődésének felkeltését szolgálja. A nagyközönség számára tegnap délután 2 órakor nyitotta meg kapuit a vásár, mintegy 34 ezer négyzetmé­ternyi területen, ami a Marx tér egy részét és a szomszé­dos vasútforgalmi szakközép­iskola területét foglalja ma­gába. A vásár július 31-ig naponta 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépőjegyek csak az áfával növekedtek az idén, 20-ról 25 forintra. A szakmai napokat július 25. és 29. között rendezik meg. A vásár mintegy 2 ezer pavilonjában elsősorban a fogyasztási cikkeket vonul­tatják föl a kiállítók. A rendezők célja volt, hogy minél több hiányt pótló cik­ket ismertessenek meg a gazdasági szemle tíz napja alatt. Közönségcsalogató új­donság a gépkocsicsodák be­mutatása, és a vásár terü­letén két helyen is kivetített parabolaantennákkal hely­ben fogott műholdas televí­ziós programok. Érdekes és szórakoztató egészségügyi vizsgálati szolgáltatással is kedveskedik a vásár a láto­gatóinak az idén. * * * A nap folyamán Beck Ta­más, a gazdasági kamara el­nöke, a vásárigazgatóságon szűkebb körben fogadta az újságírókat. A helyi sajtó képviselőinek kérdéseire el­mondta, örvendetesnek tart­ja, hogy a hagyományos sze­gedi esemény kiállításból, egyre inkább vásárrá válik. Nagyot lépett előre azzal, hogy az üzleti életnek egyre nagyobb teret enged, és szé­lesíti, erősíti a külföldi kap­csolatokat is. Az Alföldi Tü- zép Vállalat termékeit hozva példának elmondta, hogy egyre több olyan terméket látni, amelyek megvásárol­hatók, nemcsak illuzórikus kínálatot jelentenek. Felmerült — mint említet­te —, hogy az ipari vásár a későbbiekben a tanácsi ha­táskörből kilépve, önálló vállalattá alakulhatna. A határ menti kereskedelem né­hány nehézségének ismerte­tése után a Magyar Gazda­sági Kamara és «megyénk kapcsolatáról kérdeztem Beck Tamást. — Nemrégen jártam Békés megyében, ahol a megye ve­zetőivel megvitattuk az együttműködés lehetőségeit. Ügy láttam, hogy a vezetők nagyon pozitívan értékelik a kamara tevékenységét, jelen­létét a megyében, ahol egy munkatársunk dolgozik. Azért különösen értékes ez a jó kapcsolat, mert azok­ban a megyékben, ahol nem a megyeszékhelyen van a regionális területi bizottsá­gunk, ott — talán valami sértődöttség miatt — mindig gyengébb az együttműködés. Nem így Békés megyében. Szó van arról például, hogy Békés megyében kamarai se­gítséggel állítanak helyre egy kastélyt, és létrehozná­nak egy idegenforgalmi ve­gyes vállalatot. Egyebekben egyre kifejezettebb törekvé­sünk, hogy a megyéknek és a városoknak is legyenek kamarai képviseletei. , Pleskonics András Icdíjat kapott a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat Békéscsabai Gyárának holland cserépcsaládja Fotó: Béla Ottó Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat konzervüzemében évről évre növelik a továbbfeldolgozott baromfitermékek gyártását. Az idén már 3 ezer 500 tonna krémkonzervet és húsipari hentesárut állítanak elő, részben belföldi értékesí­tésre, részben pedig külföldi rendelésre. Az ország baromfi­iparához tartozó vállalatok közül elsőnek itt vállalkoztak konzervkészítésre. Képünkön Szállási Józsefné, az automata töltőgép kezelője baromfimáj alapanyagú krémkonzervet tar­talmazó dobozokat tölt és zár Fotó: D. K. Ülést tartott a KNEB Több országos vizsgálat tapasztalataival is foglalko­zott tegnapi ülésén a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Megvitatták a ta­nácsi szociálpolitika gyakor­latáról, a közérzetjavító in­tézkedésekről, az importki­váltásról, valamint a bérla­kás-gazdálkodásról készített vizsgálati jelentéseket, s úgy döntöttek, hogy megállapí­tásaikat a Minisztertanács elé terjesztik. Ezután hatá­roztak a tanácsi úthálózat fejlesztését, fenntartását el­lenőrző programról, illetve a második félévre tervezett vizsgálatokról. A bérlakás-gazdálkodás helyzetét elsősorban a köz­érdekű bejelentések alapján vizsgálta a KNEB. A népi ellenőrzéshez 1985-től nap­jainkig mintegy ezer, a bér­lakásokkal foglalkozó beje­lentés érkezett, s további 1000-1500 olyan jelzés, amely más ügyekhez kapcsolódva érintette ezeket a gondokat. A jelzések 90 százaléka az ingatlankezeléssel foglalko­zik. A beadványok 5-7 szá­zaléka az elosztással, a la­kásgazdálkodással, a lakás­cserével, tetőtér-beépítéssel, értékesítéssel kapcsolatos. Ä bérlakás- és szükséglakás- igénylők kilátástalan hely­zetét is sokan tették szóvá. Nagy számban bírálták a bejelentők a jelenlegi sza­bályozás lazaságát, a kivé­telezéseket, az üzletelést az állami lakásokkal, illetve a lakások más célú használa­tát. A bejelentők konkrét helyzetükből kiindulva ál­talában nem érzékelik a la­kásállomány négymilliósra növekedését, a komfortosság javulását, az alaptestetek változását. Évente ugyanis mintegy 4-6 ezerrel nő a nyilvántartott lakásigénylé­sek száma, s ezen belül emelkedik a lakással nem rendelkezők-aránya. A vá­rosi településeken mintegy 200 ezer családnak nincs la­kása. Az utóbbi időben egy­re többen kérnek kis alap­területű, olcsóbb lakásokat, ez azonban nem a valós la­kásigényt, hanem a megél­hetési gondokat tükrözi. A lakással nem rendelkezők 5- 10 százaléka helyzetét any- nyira reménytelennek látja, hogy be sem adja lakás­igénylését. Mi újság, emberek? Hétköznapi témák öt településen Vevő lop vevőtől — Válogatás taxisok — Kevés a munkahely Mi újság, mi foglalkoztatja mostanában az embereket a lakóhelyükön? — erre a kérdésre kértek és kaptak vá­laszt városi tudósítóink: Gyulán Szőke Margit, Szeghal­mon Molnár Lajos, Orosházán Csete Ilona, Nagykamará­son és Almáskamaráson pedig mezőkovácsházi tudósí­tónk, Halasi Mária. Zöldfolyosó a hegyeshalmi határátkelőhelyen A mezőgazdák Gyulán is aggódva kémlelik az eget: vajon az elkövetkező két hétben jut-e eső a kukori­cára? Azután találkoztunk jó néhány helyi üggyel is, ami a kérdések sorát hozta ki a város lakóiból. Például a bolti lopások: mert nemcsak a kereskedők járnak pórul az üzletekben, amikor a vásárlók „eltesz­nek” valamit, de tessék el­hinni, a vevők is! Tőlük is lopnak ... No, nem az el­adók, pénztárosok elszámítá- saira gondolt az a több- gyermekes házaspár, akik apróságaikat terelgették az utcán, hanem azokra az em­bertársaikra, akik a bejárat­nál hagyott táskákat emelik el. — Beljebb nem akartam vinni a szatyraimat — pa­naszolta a fiatalasszony —, mert másutt is vásároltam már. Talán bizonygassam, hogy nem ebben az üzletben vettem? Meg aztán, képzelje el, mint tudok én vásárolni! Egyik karomón a kosár, má­sik kezemmel vezetem, két­éves lányomat, a retikülömet már a nyakamba kell akasz­tani! Mondhatom, hideg zu­hanyként ért, amikor rájöt­tem, hogy ellopták a bejá­ratnál hagyott szatyraimat. Minden kulcsom bennük volt, a személyi igazolvá­nyom és egyéb irataim is. Még mindig az üzleteknél maradva, sokán állítják, zsú­foltak, kicsi az áteresztő képességük. — Különösen idegenfor­galmi szezonban kiborító a helyzet — mondja egy házi­asszony, aki tömött szaty­rokkal lép ki a szupermar­ketből. — Miért nincs ebben a forgalmas üzletben több pénztáros? Én még csak rá tudok szánni a bevásárlásra másfél órát, de azok, akik dolgozni sietnek ...? A rosszul kiszámított dol­gok bizony alaposan felpap­rikázzák az embereket. A posta kábelépítési munkái miatt például kétszer keltett felbontani rövid időn belül a járdát a Béke sugárúton, az Erkel moziig, pontosab­ban a kábelfektetés után le­betonozták az utat, majd né­hány akna szélesítése miatt több helyütt újra felbontot­ták. Esztelenség — fogalmaz­ta meg egy idős férfi — és ráadásul mindezt a mi zse­bünkből! Aztán itt van a telekábelügy: sokaknak be van vezetve a kábel a laká­sába, de mégsem tudnak igazán örülni, se a műhol­das, se a „rendes” tévémű­soroknak. Rossz ugyanis a képminőség. Sokan kétség- beesetten kérdezték, miért nem ellenőrzi az elvégzett munkát már valaki?! * * * Szeghalmon még mindig a múlt hónapi tanácselnök­választás a fő beszédtéma. Nem az új tanácselnök sze­mélyét kifogásolják, hanem a választás módszerét. Most, mikor a többes jelölés egyre gyakoribb, miért volt csak egy jelölt? így nem tehet választani. Az új tanácsel­nök munkáját nagy várako­zás előzi meg. A másik visszatérő téma, hogy az itteni dolgozóknak jóval alacsonyabb a bére, mint ugyanannak a vállalat­nak a ’ fővárosi központjá­ban. Például a Csepel Autó­gyár budapesti gyárában — fogalmazták meg a Szegha­lom és Vidéke Áfész dolgo­zói — az itteni bérek 150 százalékát fizetik. — Valóban így van ez? — kérdeztük Fülöp Sándortól, a Csepel Autógyár 4. számú gyárának főkönyvelőjétől. — Ez teljesen irreális. A két gyár bérei között a kü­lönbség átlagosan tíz száza­lékon belül van, nyilván a munka jellegétől függően változik. A munkaerőpiacon is most már a piac uralko­dik. A fővárosban az anya- vállalatunk körzetében el­szaporodtak a kisvállalkozá­sok, ezek felhajtották a bé­(Folytatás a 3. oldalon) A világútlevél bevezetése óta jelentősen megnöveke­dett a hegyeshalmi közúti határátkelőhely utasforgal­ma. Szintén növekszik azok­nak a magyar állampolgá­roknak a száma, akik haza­téréskor külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott áru­kat vámkezeltetnek. Az ok­mányok kitöltésével, kezelé­sével együtt járó kényszerű várakozás esetenként torló­dásokat okozott, és hátrál­tatta a vámkezelést nem igénylő utasok folyamatos haladását. Ezért a Vám- és Pénzügyőrség intézkedett a vámellenőrzési rendszer át­szervezéséről. Az autóbuszos magyar utasok vám- és út­levél-ellenőrzése jelenleg is elkülönítve, a régi közúti határátkelőhelyen történik. További lépésként július 25- től az új közúti átkelőhe­lyen külön forgalmi sávokon végzik a vámmentes keretet meg nem haladó értékű áru­val belépő utasok vámellen­őrzését, és külön sávokat tartanak fenn a nagyobb ér­tékű árukkal érkező utasok számára. A repülőtéren megszokott piros-zöld folyo­sóhoz hasonlító rendszerről jól látható táblák adnak tá­jékoztatást a határt átlépők részére. A Vám- és Pénz­ügyőrség kéri az utasokat, hogy a megfelelő sáv kivá­lasztásával, valamint á szük­séges nyomtatványok időben történő kitöltésével segítsék elő a hegyeshalmi határát­kelőhely forgalmának gyor­sítását. Végegyházi hét BÉKÉS MEGYEI a EESQEZa-ban Lapunk mai számának 3. odalán beszélgetést olvashat­nak Pasek Ágnessel, a végegyházi községi pártalapszerve- zet titkárával. A 6. oldalon olvashatják felhívásunkat a Múltról valló tárgyaink sorozatról. Érdekes képriport zár­ja a napi ajánlatot, lapunk 7. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents