Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
1988. július 21., csütörtök o „A víz olyan korlátozott kincs, amelynek minden cseppjével ésszerűen kell gazdálkodni” Országos tanácskozást szervezett a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete Fellebbezésnek helye nincs! Vége a négyéves „csirkeper”-nek Befejeződött ia csirkeügy, jogilag legalábbis. Talán még emlékeznek olvasóink, az elmúlt év augusztus 18-án „Uram” címmel arról írtunk, hogy Gyulán egy igazgató csirkefarmot tart, szomszédaitól, Metz Andráséktól alig pár méterre, megkeserítve azok életét. A glossza megjelenése után felfedte kilétét az igazgató, Ulich 'József, így ismertté vált a neve is. S miután szükségesnek tartotta az ő véleményét, észrevételeit , nyilvánosságra hozni, „Cikkünk nyomán” címmel azt is leközöltük. Akkor még azt 'hittük, eleget tettünk a lovagiasság szabályainak. Nem így történt... A Népújságot sajtóperre citálta, amit elsőfokon Gyulán, a Megyei Bíróságon dr. Kardos György tanácsa előtt megnyert. A Legfelsőbb Bíróság viszont lapunknak adott igazat, Ulich József levelének megjelentetése után helyre- igazításra nem kötelezte a szerkesztőséget. Tapasztalataink szerint mindkét írás nagy visszhangot váltott ki. Telefonon és levélben sokan kérték, hogy adjunk tájékoztatást, mi történt az ügyben. Hosszú hallgatásunknak az volt az oka, hogy csak a közelmúltban született jogerős ítélet, tehát most fejeződött be — jogilag — a Metz András kontra Illich József per. Szarvason befejezte munkáját az a kétnapos országos tanácskozás, melynek témája a Vízgazdálkodás és környezetvédelem. A rendező szervek között találjuk a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Békés Megyei Területi Szervezetét is, mely tagegyesülete a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés Megyei Szervezetének. A vízparti területek hasznosítása jegyében zajló — szakmai előadásokat, bemutatókat és szekcióüléseket is magába foglaló — rendezvény kapcsán beszélgettünk dr. Goda Péterrel, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójával, az MHT területi szervezetének elnökével a megyei egyesület tevékenységéről. — A meghívóban felsorolt rendező szervek egyike az MHT Békés Megyei Területi Szervezete, de nyilván nem ez az első alkalom, hogy aktívan részt vesz a Hidrológiai Társaság valamilyen tanácskozás megszervezésében, lebonyolításában? — Csupán az elmúlt három évre visszatekintve kilenc nagy rendezvényünk volt. Ezenkívül harmincnál több előadói és vitaülést, klubnapot tartottunk, de jelentős a száma a különböző tanulmányutaknak és szakmai bemutatóknak is. Rendezvényeinket főleg a megyei tavaszi műszaki fejlesztési hónap idejére időzítjük. Egyúttal keressük az együttműködés lehetőségét a központi szakosztályokkal, társ- egyesületekkel, a szomszédos területi szervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, a tanácsokkal és a gazdálkodó szervezetekkel. Programjaink — melyek ez idő alatt közel ötezer főt mozgattak meg — általában sikeresek, aktualitásuk vonzza az érdeklődőket. — A vízgazdálkodás, s ezzel együtt a környezetvédelem ma különösen sokakban ébreszt gondolatokat. Kicsit későn, talán a huszonnegyedik órában eszméltünk rá a természeti viszonyok gyökeres megváltoztatásából eredő veszélyes egyensúlymegbomlásra. A vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek, mérnökök, mezőgazdászok, jogászok szakmai közösségének megteremtésére, egy rendszeres vitafórum létrehozására Békés megyében úgy a hatvanas évek elején kerülhetett sor. — Valóban, ekkortájt érett meg az idő arra, hogy a vizekkel oly gazdagon behálózott, az ár- és belvizek által, területének kétharmadán veszélyeztetett Viharsarokban megtelepedhetett a Magyar Hidrológiai Társaság. Az MHT-tagcsoport 36 fővel, nagy lendülettel kezdte meg zászlajára tűzni e vidék egyre égetőbbé váló problémáit. Ezek közül is elsődleges helyre került a lakosságnak az egészséges ivóvízzel való ellátása, de nem veszíthetett jelentőségéből a szinte kimeríthetetlen termálvízkincs hasznosítása, valamint a szennyvizek mező- gazdasági felhasználása, továbbá a környezet- és vízminőségvédelem sem. A területi szervezet életképességét máig bizonyítja a stabilan nagy számú jogi tag és a folyamatosan növekvő taglétszám. Az egyesületnek ma 389 tagja van, melyből az ifjúság 152 főt képvisel. A Békéscsabai Konzervgyár, a Gyomaendrődi Béke Tsz, valamint a Telekgerendási Vörös Csillag Tsz belépésével huszonnyolcra nőtt a jogi tagságunk száma. A Magyar Hidrológiai Társasággal szemben megnövekedett elvárások miatt fejlődött a Békés megyei csoport területi szervezetté, majd megalakultak a szarvasi (1974- ben), gyulai (1981-ben) városi csoportok, illetőleg a központi, a szarvasi főiskolai, valamint a békéscsabai szakközépiskolai ifjúsági csoportok. — Látszólag tehát felhőtlen az MHT Békés Megyei Területi Szervezetének élete. Nincs gond az utánpótlással, s a tevékenységi körének megfelelő feladatokkal is ellátják az egyesületet a megye mezőgazdasági üzemei. — A magyar gazdasági, társadalmi környezet átalakulása, a műszakiak — különösen a pályakezdő fiatalok növekvő egzisztenciális gondjai — az életszínvonal csökkenésének mérséklésére irányuló fokozott jövedelem- szerzési törekvések nem kedveznek a társadalmi tevékenységek vállalásának. A szakmai kérdések iránti érdektelenséget már sajnos évek óta tapasztaljuk az MHT-tagság körében is. Egyes rétegek, csoportok — elsősorban fiatalok — nem szívesen vállalják a rendezvények előkészítését, szervezését, lebonyolítását, inkább jövedelmezőbb munka után néznek. Ami az MHT feladatait illeti, valóban jól el vagyunk látva. Társadalmi munkában gesztoráljuk a megyei MTESZ megbízásából a környezetvédelmet, a három megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád — együttműködése keretében az ivóvíz- ellátás, valamint a termálvíz-hasznosítás problémakörét. Szakértői tevékenységünkkel a szerződéses munkavégzés révén 1986-ban MHT-szinten mind a munkák számával, mind a bevétellel a legmagasabb eredményt értük el. A szerződéses munkavégzés iránt az igény rendkívüli módon megsokszorozódott, s visszatérő megrendelőink is vannak. E jövedelemszerzési lehetőség népszerű tagtársaink körében, és emellett segíti őket a szakmai fejlődésükben. Elfogadhatatlan vi1- szont, hogy a bevételek növekedése ellenére évről évre csökkentik működési kiadásainkat, s ezzel együtt a jutalmazási keret nagyságát is. — Mivel a folyóvizek nem Ismernek országhatárokat, a vízgazdálkodás óhatatlanul Is kapcsolatba kerül a szomszédos államokkal. Hogyan tud ebben közvetíteni az MHT? — A Körösök vízgyűjtő területén a hivatalos határközi együttműködés aláírása sajnos a próbálkozások ellenére sem sikerült. A román szakembereket nem tudtuk megnyerni arra, hogy ismereteiket, tapasztalataikat szakmai, társadalmi fórumokon közkinccsé tegyék. A vízközmű és ipari vízellátási, szennyvíztisztítási és vízbeszerző létesítmények tekintetében a kapcsolatfelvétel a személyes ismeretségeken keresztül sem vezetett eredményre. Így a határzónában levő ilyen jellegű tevékenységet nem ismerjük. Ami azon túl, hogy nehezíti napi munkánkat, komoly bizonytalansági faktort jelent a határon átkerülő vízkészletek hasznosíthatóságának megítélésében. ígéretes, új kapcsolatot alakítottunk ki viszont az osztrák, nyugatnémet és jugoszláv szakemberekkel. Tagtársaink sikeresen szerepeltek az ISWA és a Biológiai vízgazdálkodás nemzetközi konferencián, Hollandiában népszerűsítették a magyar vízgazdálkodás eredményeit. Rendszeres résztvevői vagyunk a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szervezete Algalógiai Iskolájának. — Messzire kalandoztunk a vizek táján, de Itt, Békésben mi valósult meg eddig a Hidrológiai Társaság közreműködésével, s milyen célkitűzések előtt állnak? — Az MHT, valamint az MTESZ Békés Megyei Szervezete által hozott határozatok szellemében törekszünk a középtávú terv szakmai megalapozását a víztakarékossági és vízminőség-védelmi, valamint az energiaracionalizálási kormány- programok tükrében végrehajtani. Szervezetünk úttörő szerepet vállalt a nagy tömegű úszó vízinövényzet kialakulására és annak ártalmatlanítására irányuló feltáró munkában. A vízgazdálkodásban alkalmazott vagy alkalmazható biológiai, biotechnológiai módszerekkel támogatjuk a megye ilyen célú kiemelt programjait. Számos új műszaki megoldás bevezetését segítették az értékelemző munkáink, és az iparivíz-racio- nalizálási programjaink. Megvalósult a közreműködésünkkel Békéscsaba szennyvíztisztítása, megindult. a szarvasi holtág rehabilitációja és Békés város vízminőségi problémáinak rendezését célzó beruházási és fenntartási munkálata. Rendezvényeink a legkedvezőbb műszaki megoldások kidolgozását, megismertetését, elterjesztését célozzák. Bacsa András Az emberi tévedés lehetőségét kizárva, az adott alapanyagra a legjobb területkihasználással viszi fel a szabásmintát a Debreceni Ruhagyár komputeres rendszere. Most ehhez a rendszerhez igazodó, olyan nagy teljesítményű szabászgépet állítottak munkába, amely 25 perc alatt nyolcszáz ruhát képes kiszabni Fotó: Oláh Tibor Az elveszett dokumentumok 1984 júniusában, amikor Metz Andrásék először fordultak panaszukkal a Gyulai Városi Tanácshoz, talán álmukban sem gondolták, hogy ügyük évekig elhúzódik majd. Egy év múlva, 1985. június 5-én Gyula Városi Tanács VB Tér mélés ellá tá sf elü g ye- leti Osztálya a panasz nyomán határozatban tiltotta meg Illich Józsefnek a baromfitartást. Az indoklásban — többek közt — utált arra, hogy a Békés Megyei Köjál a légelszívó ventilátorok zajossága miatt zajszintmérést végzett. A megengedettnél magasabb értéket állapítottak meg, ugyanakkor a lakóépülettől mért védőtávolság is kevesebb volt a megengedettnél. Á Gyulai Városi Tanács — fellebbezés miatt — 1985. szeptember 3-án az összes iratokat megküldte a Békés Megyei Tanácsnak, ahova ezek a fontos iratok sohasem érkeztek meg. Rejtélyes módon elvesztek! A kevés megmaradt dokumentum viszont elég volt ahhoz, hogy a Békés Megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya helybenhagyja a Gyulai Városi Tanács VB Termelés-e 1 Iá t ásfel ü gyeleti osztálya elsőfokú határozatát. A határozat ellen Illich József panasszal élt, amelynek eredményeként 1985. november 25-én ügyészi óvás folytán a megyei tanács a két határozatot hatályon kívül helyezte és az ügy visszakerült a városi tanácshoz, ahol az eljárást felfüggesztették. így 1986. május 28-án Metzék a városi bírósághoz fordultak és birtokháborítás címén pert indítottak. 1986 júniusában Illich József ellenkérelmet nyújtott be a bírósághoz: „Tisztelettel előadom, hogy bár az én tulajdonomban álló ingatlanon, de a sérelmezett tevékenységet nem én, hanem a fiam végzi... Álláspontom szerint az sem közömbös — számomra semmiképp sem —, hogy igen nagy összeget (kölcsönt) is fektettem a csirketartásba. A tevékenységtől való eltiltás számomra, de különösen fiam számára nagy anyagi kárt jelentene ...” Az 1986. augusztus 12-én megtartott tárgyaláson Illich József elmondta, hogy fia 1983-ban kezdte a baromfi- tartást egy fóliasátorral, hogy megélhetését biztosítsa ... „...a fóliasátrat bontsa le!” Egy esztendő elteltével, 1987. szeptember 23-án (időközben Ildiich Józsefnek a „sérelmezett tevékenységet” folytató fia nyugatra távozott), szakértőt is meghallgatott a gyulai városi bíróság. A szakértő elmondta, hogy háromszor is járt a helyszínen (tavasszal, júliusban és augusztusban). Megállapítása szerint a ventilátorok üzemzaja a megengedett zajszint körül lehet, de ennek pontos mérését műszer hiányában nem tudta elvégezni. A sátrakon belül végzett szagtalanítást és fertőtlenítést megfelelőnek találta. A szag — véleménye szerint — a környezetben nem nagyobb, mint amilyen 4—6 hízósertés tartásakor. Az üzemelési módon nem lehet változtatni, mert az így szakszerű ... A Gyulai Városi Bíróság 1987. október 30-án ítéletet hozott, amely szerint: „Az alperes (Illich József) a szokásos mértéket meghaladó baromfitartással felperesek (Metzék) sérelmére birtokháborítást valósított meg. Ezért kötelezi az alperest, hogy a baromfitartást 30 nap alatt szüntesse be, és az ingatlanán létesített fóliaházat ugyanezen határidő alatt bontsa le. Az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható!” Ezt az ítéletet, pontosabban a fóliasátor lebontását Il'lich József nem végezte el! Lebontás helyett viszont megfellebbezte az ítéletet. A fellebbezés eredményeként dr. Kardos György tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét 1988. január 5-én hatályon kívül helyezte és utasította az elsőfokú bíróságot a per újratárgyalására és újabb határ ozat hozatal ra. Ablakot nem lehet nyitni A Gyulai Városi Bíróságon Ráczné dr. Balogh Katalin tanácsvezető bíró 1988. március 30-án ítéletet hirdetett. Részlet az ítéletből: „ ... A bíróság álláspontja szerint az, hogy adott helyen milyen állat és milyen mennyiségben tartható, államigazgatási hatáskörbe tartozó kérdés és erre vonatkozólag jelenleg is a 2/1982. számú tanácsi rendelet az irányadó. Ennek értelmében viszont az állattartást oly módon, kell folytatni, hogy az ne sértse a szomszédok jogos érdekeit, és korábban az államigazgatási szerv éppen erre a rendeletre hivatkozással tiltotta be az alperesek további csirke- tartását ... Lényegében a birtokháborítást az alperesek nem a szabálytalan tartási körülményekkel valósították meg, hanem azzal, hogy olyan mennyiségű csirkét tartanak évek óta a felperesek lakóházának közvetlen közelében, aminek a szaghatása — a legnagyobb gondosság mellett is — meleg nyári időszakban., de a széliránytól függően más évszakban is zavarja a felpereseket az ingatlanuk rendeltetésszerű használatában. Nem tudnak ablakot nyitni, a teraszon, illetve a kertjükben tartózkodni... Ezért kötelezi az alpereseket, hogy a nagyüzemi baromfitartást az ingatlanon 30 nap alatt szüntessék meg, és az ottlevő fóliasátrat ugyanezen határidő alatt bontsák le. Az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” (Közben hosszú vajúdás után megszületett Gyula Város Tanácsa VB termelés-ellátási elügyeleti osztályának új határozata/ amelyben Illich Józsefet az állattartástól eltiltotta. * * * Az elsőfokú bíróság ítélete után kérésre a Békés Megyei ügyészség két munkatársa kiment az Ilosvai út 11. számú házba Illichékhez, hogy megbizonyosodjanak arról, se bűz, se zaj nincs a sátor mellett. Metzék észrevették ottlétüket és áthívták őket a házukba, ott is bizonyosodjanak meg arról, hogyha tele a sátor, a kis távolság miatt bizony nagy lehet a zaj és a bűz...) Az ügyészség végül is nem lépett be a birtokháborítási perbe. A zöldek eltakarják a fóliasátrat Ulich József megfellebbezte az elsőfokú bíróság ítéletét és mielőtt a lebontásra hagyott 30 nap letelt volna, a 'megyei bíróságon, ismét dr. Kardos György tanácsa hozta meg most már a jogerős ítéletet: „A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. (Idézet az ítéletből) ... az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben felderítette, a felek közötti jogvita eldöntése érdekében minden irányadó körülményt feltárt... alperesek a tartási körülményeket tekintve minden előírást, szabályt betartanak. Az alperesek sem államigazgatási, sem állategészségügyi szabályt nem sértenek. Mindehhez képest azt lehet tehát megállapítani, hogy a ventilátorok száma és üzemeltetése előírásszerű, birtokháborítást, vagy környezetvédelmi szabályokat sértő zajhatásról nem lehet beszélni. Ugyanígy a szaghatás vonatkozásában sem lehet olyan mértéket állítani, amely a szomszédjog szabályainak előírásait sértené ... Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi tevékenységet nagyüzemi méretűnek tekintette, ugyanis a perbeli létszámú — háznál — tartott állomány ezt a fogalmat nem meríti ki... A felperesek arra hivatkoztak, hogy a nyári időszakban még inkább zavaró a baromfitartás. A megyei bíróság által megtartott helyszíni szemle napsütéses, meleg időben történt. Ennek ellenére a kellemetlennek megjelölt tünetek nem voltak észlelhetők. sőt, a k.izö Idült természet, a számos gyümölcsfa és örökzöld a látványt kellemessé tette, a zöldek csaknem teljes egészében eltakarták a fóliasátrat... Értékelni kellett azt a tényt" i£, hogy az évnek kb. egybaf- mad részében valósul-* meg a tartás a perbeli ingatlanban, így az állatneveléssel együttjáró kellemetlenségek csupán időszakosan jelentkeznek ... Az ítélet ellen, fellebbezésnek helye nincs!” * * * ' - . ^ A megyei bíróság ítéletének meghozatala után a Gyulai Városi Tanács új tanácsrendeletet hozott, mely szerint .......üdülőhelyi hat árvonalon kívül a város belterületén 3500 kisállat (kivéve liba) tartható... Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiség (ól, fólia stb.) lakó-, vagy üdülőépülettől 10 méter távolságra lehet...” Az ügy tehát 'jogilag befejeződött. Tanulság? Természetesen van, de annak levonását ezúttal hadd bízzuk az olvasóra! 'Szerkesztőség
