Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

1988. július 2., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Gondok a magasvérnyomás-betegség kezelésében O Békéscsabán, a városi kór­ház ebédlőjé­ben május 12- én került sor a megbesizélés- sorozat utol­só, ötödik ta­lálkozójára, amelyre a megyeszék­helyről és von­zásterületéről hatvanöt or­vos jött el. Dr. Irányi János főorvos bevezetőjében ismertette a korábbi megyei felmérés bé­késcsabai vonatkozásait, me­lyet az alapellátásban dolgo­zó kollégáktól kértek. Ez a kérdőíves tájékozódás fel­ölelte a betegségről való lé­nyegesebb tudnivalókat, a gyógyszeres kezelés legin­kább kedvelt formáját (il­letőleg a kombinációkat), to­vábbá a betegek részvételét a szervezett gondozásban. Ezek után- a „nem -gyógy­szeres” kezelésről és haté­konyságukról hangzott el rövid tájékoztató Juhász István professzor és munka­társainak az Orvosképzés egyik ’86-os számában meg­jelent kitűnő összefoglalója alapján (a sóbevitel meg­szorítása, a kalória-bevitel csökkentése, egyéb diétás vonatkozások, az alkoholbe­vitel kérdése, életmódbeli változtatások). Dr. Pocsay Gábor főorvos röviden azokról a magas- vérnyomásos formákról be­szélt, melyeket másodlagos­nak tartunk és az összesnek 5-10 százalékát teszik ki. Ezek jelentősége nagy, mert adott esetben végleges -gyó­gyítás és gyógyulás várható például bizonyos sebészi be­A galambtenyésztés több évezredes története során rengeteg fajta, fajtaváltozat, valamint rajz- és színválto­zat jött létre, de különféle okok miatt az utóbbi 25 év­ben több nagy múltú fajta vesztett jelentőségéből, illet­ve népszerűségéből. Néhá­nyat a 'kipusztulás veszélye fenyeget. Az ilyen sorsra ju­tott fajtában fellelhető gé­nek a fajta kipusztulásával örökre elvesznek. Az 1960-as évektől kezdő­dően a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés térnyerésé­nek következtében, a nagy táblák kialakítása során csőikként az alföldi tanyák száma. Növekedett a műtrá­gyák, növényvédő szerek használata, és bizonyos ve­gyi készítmények — például a csávázószerek — külön ve­szélyt is jelentenek a ma­dárvilágra, így a mezőkre kijáró galambokra is. 1975- től 'kezdődően a fajták — a nemes fajtiszta tenyésztés fajtái — a tenyésztői munka során háttérbe szorultak, ugyanis a húsgalambtenyész­tés fejlődése ekkor már fi­gyelemre méltó teljesítmé­avatkozásokka-1 (vesefőverő- ér- szűkületének megoldása, mellékvese-daganatok eltá­volítása, stb.). A kezelés sok­rétűségére rátérve hangoz­tatta a régebbi, ún. lépcső­zetes kezelési forma mellett az egyénre szabott és egy­mással csaknem korlátlanul kombinálható és különböző hatásmechanizmusú gyógy­szerek adását. Beszélt arról is, milyen nehézségek adód­nak elsősorban az alapellá­tásban rendelkezésre álló szegényes gyógyszerarzenál miatt az ún. krizisállapotok hatékony befolyásolására. Ezeken a betegeken a ko­rábbi rendszeres gyógyszer­szedés abbahagyása, elégte­len szedése, nagyobb izgal­mak, meteorológiai front- változások hatására vérnyo­máskiugrás és életet veszé­lyeztető állapot jöhet létre (például agyvérzés), ezért e betegek elsődleges ellátása után többnyire intézeti meg­figyelés és kezelés szükséges a hatásos és egyelőre csak kórházakban hozzáférhető import gyógyszerekkel. Dr. Irányi János főorvos az ún. malignus (lefolyásá­ban rosszindulatú) magas­vérnyomásban szenvedő be­tegek — akiknek az alsó di- asztólés értékét általában száz Hgmm fölött mérjük — sorsának kedvezőbb alakulá­sát említette az egyre több és hatásosabb gyógyszerek és ezek kombinációja segítsé­gével. Ezen betegek közül az ismertté vált rnagias vérnyo­más időpontjától számítva — 30 évvel ezelőtt — egy év múltán alig volt már valaki életben. Ma az ötéves túl­élés is közel 75 százalékos! Nem lehet tehát eleve re­nyeket produkált. Fénykorá­nak csúcsteljesítménye 1981- ben volt, amikor is 635 ton­na vágott galambot expor­táltunk. Az azt követő évek­ben már erőteljes csökkenés volt tapasztalható, s 1984- ben már a csúcsévben ter­melt felét sem állították elő! A tiszta vérű tenyésztés területén az óriás galambok, a tyúk- és hegyes galambok és néhány rövid csőrű fajta tenyésztésében ez az időszak már nem volt probléma- mentes. Több tenyésztő a húsgalamb-előállítást az anyagi okok miatt választot­ta, a díszgalambtenyészetek így fogyni kezdtek. Néhány fajtán belül a vérfrissítés hiánya miatt a rokonte­nyésztés vette kezdetét, amelynek hátrányos követ­kezményei hamar megmu­tatkoztak. 1983—84-ben hazánkat is elérte az 1981-ben az olasz- országi Emilia tartományban észlelt galambbetegség, a Paramyxo-vírus fertőzése. A kórokozót ’82-ben Máltán izolálták, majd végigsöpört Spanyolország, Portugália, a mén y télén nek tekinteni a kezdetben nehezen beállít­ható betegeket sem. Dr. Simon-Fiala János fő­gyógyszerész részletesen szólt a nálunk használatos főbb vérnyomáscsökkentőkről, ezek előnyös, továbbá nem- kívánatos hatásairól és a tervezett újabb gyógyszerek közelii forgalomba kerülésé­ről. Dr. Dudás Mihály szakor­vos saját tapasztalatok alap­ján emlékeztetett arra, hogy a krízishelyzetben kórházi belosztályra szállított magas vérnyomásos betegek 75 szá­zalékában nem volt megfe­lelő a kezelés, s ebben nem kizárólag a betegek voltak felelőssé tehetők, hanem többször a beteget kezelő orvos is, akinek nem min­dig volt betegével megfelelő kapcsolata. Ismert, hogy a magas vérnyomásos betegek körülbelül egyötöde nem tö­rődik betegségével, nem jár rendszeresen (vagy egyálta­lán nem!) ellenőrzésre, fel­tartóztathatatlanul halad sa­ját végzete irányába, mely vagy agyvérzés, vagy szív­elégtelenség formájában előbb-utóbb bekövetkezik! Annak ellenére, hogy ideá­lisnak tartható szer jelenleg nem áll rendelkezésünkre, a hazánkban található közel harmincfajta ilyen gyógy­szerből legtöbbször ki lehet válogatni akár az egyénre szabott, akár a korábban megszokott lépcsőzetes ke­zelés megfelelő formáját, vagy formáit. (Folytatjuk) összeállította: Dr. Iványi János Benelux-államok, Franciaor­szág Nagy-Britannia, az NSZK, Ausztria, Csehszlová­kia és Jugoszlávia területén is. A járványos megbetege­dések a fajtákban is eltérő kártétellel jelentkeztek, a hazánkban izolált vírustör­zset a Paramyxo—1-es cso­portba sorolták. A felsoroltak talán min­den tekintetben megindokol­ják annak a feltételezésnek a megalapozottságát, misze­rint a 24. órában vagyunk; nincs vesztegetnivaló idő az ősi magyar galambfajták megmentésében. Ezért is lát­tuk szükségesnek egy kisál­lattenyésztő galambtörzste- lep megalapítását, a veszé­lyeztetett fajok megmentésé­nek fáradságos munkájában részt vállaló tenyésztőknek országos egyesületbe történő tömörítését. A pusztuló élő értékeink megmentését or­szágos állami és társadalmi szervezetek, intézmények is támogatják, annak bázisa Békés megyében van. Ahhoz azonban, hogy a munka sikerrel járjon, szük­séges a szélesebb közvéle­ménnyel is_ megismertetni a veszélyeztetett fajokat. A következő hetekben ezeken a hasábokon erre teszünk kí­sérletet. Hunyadvári András, az egyesület vezetője, Csorvás Pusztuló élő értékeink Ősi magyar galambfajták HUMOR — Szörnyű milyen szóra­kozott vagyok! Aláírtam a névtelen levelemet! * * * — Sokat megspórolok az­zal, hogy főzök otthon. — Mennyit? — A férjem jóval keve­sebbet eszik. * * * — Válni akarok. — Miért? — A feleségem állandóan azzal gyötör, hogy rosszul ment férjhez ... Miért szen­vedjek én amiatt, hogy ő rosszul választott. * * * — Gratulálok, uram, szü­letett egy kislánya és egy kisfia! — Az lehetetlen! Nekem csak egy feleségem van itt! * * * A mama veszekszik Ká- rolykával, mert nem akarja megenni a tejbegrízt. A pa­pa beavatkozik: — Engedjük meg neki, hogy ő döntse el, mit akar... Károlyka, grízt akarsz, vagy verést? És Károlyka megette a tej­begrizt. * * * — Pincér, azonnal hívja ide a vezetőt! — Tessék, uram, itt va­gyok, mi a panasz? Talán nem ízlik a kávénk? — De igen, nagyon ízlik, csak azért hívattam, mert kávézás közben mindig sze­retek valakivel beszélgetni. József nttila VÍZSZINTES: 1. József Attila függ. 17. című verséből idézünk (zárt betűk: SZ, G,' V, A). 14. Becézett férfinév. 15. Gyorsított ütemű alkalmi tömegmunka. 16. Takarékos nép. 18. Lábsómárka. 19. United Kingdom, röv. 20. La­kat. 21. Közlekedési eszköz. 23. Fejér megyei község. 24. Ecua­dori autójelzés. 26. Női név. 27. A három testőr egyike. 28. Spa­nyol kisváros a Turia folyó mellett. 31. Attila névváltozata. 33. Módosított zenei hang. 34. Francia köztársasági elnök volt (Emile). 36. Sáp betűi, keverve. 38. Fordított névelő. 39. Törpe- ség. 43. Vízben puhul. 45. Erre a helyre. 46. összetákolt kunyhó. 48. Szabolcs-Szatmár megyei község. 50. Becsap másokat. 52. Idegen női név. 53. Változat. 54. Varr. 56. A laurencium vegyje- le. 57. Török tiszti rang. 58. Tá­madás. 59. Mauna . . . ; vulkán. 60. Luxemburgi és belga autó­jel. 61. Téli sporteszköz, régie­sen. 63. Hatalom jelzője lehet. 64. Magyar orvos volt, utóneve kezdőbetűjével. 67. Köszönés. FÜGGŐLEGES: 1. Az asztáci- um vegyjele. 2. Iskolai szünet. 3. Szerelemisten. 4. Van szeme. 5. Les a szélein! 6. Uccle város névváltozata. 7. Kicsinyítő kép­ző. 8. Egyszerű gép. 9. Asztal része. 10. Ebben a másik irány­ban. 11. A Német Szociáldemok­rata Párt nevének rövidítése. 12. NA. 13. A halottakat pártfogoló isten az egyiptomi mitológiá­ban. 16. A versidézet második része (zárt betűk: ö, A, E). 17. A vers címe. 22. Tea, németül. 23. Mutató névmás. 25. Beleszól a kártyajátékba. 27. Európai hegységrendszer. 29. Szeszes ital. 30. ...Athén: görög sport­klub. 32. Belülről rág. 35. Vízlá­gyító és tisztítószer. 37. Brazil író (Olavo, 1865—1918). 40. Arra a helyre. 41. Skót családnevek­ben: fia. 42. ...mail; légipos­tával. 44. Dicsőséget növel, gya- rapft. 47. ... a szemébe a haja. 49. Menyasszony. 50. Hadihajó­ellenőrzést végez. 51. Romániai folyó. 55. Galilea magányos he­gye. 59. Kévéből rakott kereszt. 61. Satöbbi, röv. 62. Üdülőhely Opatija és Lovran között. 63. Kettőzve: dobfajta. 65. Gyerek­köszönés. 66. A prométium vegyjele. 67. Jég szélei! 68. Til­tószó. Jankov László Beküldendő: a vers címe és az idézett két sor. Beküldési határidő: 1988. július 12. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111. A meg­fejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfej­tők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorso­lunk ki, amelyet postán küldünk el- A június 18-ai rejtvény megfejtése: Vajda János, Gül ba­ba, Edison, Shakespeare, Deák Ferenc, PaoLino, Gagarin, Nelson. Nyertesek: Somogyi Margit, Szeghalom; özv. Szabó János- né, Orosháza; Szabó Gyula, Budapest; Kocsis Imréné, Békés­csaba; Erdei Krisztina, Gyula. Májból — mindenféle SONKÁS MÁJTEKERCS Személyenként 2 szelet gépsonkát és körülbelül 15 deka sertésmájat számít­sunk. A májat vágjuk vé­kony csíkokra, hintsük meg kevés majoránnával, sóval, borssal. Halmozzuk egy-egy iszelet sonkára úgy, hogy ha hengert formáltunk belőle, össze tudjuk tűzni hústűvel. Forró zsiradékban, közepes lángon, de megfordítás előtt lefedve kisütjük, és krump- lipürére sorakoztatva tálal­juk. VÖRÖSBOROS MÁJ A szeletekre vágott májat megsózzuk, megborsozzuk, lisztben megforgatjuk, és for­ró olajban hirtelen kisütjük. Sütés közben tegyünk hoz­zá fejnyi aprított vörös­hagymát. A májszeleteket a sütés után melegített tálra tesszük, a pecsenyelevet ke­vés vörös borral addig for­raljuk, amíg a hagyma pép­pé nem válik. Ekkor öntjük vele nyakon a kisült májat. MUSTÁROS MÁJ Nagyobb fej vöröshagy­mát apróra vágva lankasz­szuk meg kevés olajon. Ami­kor már üveges, hintsük meg paprikával, és rögtön tegyük rá a csíkokra metélt májat. Sózzuk meg, és rotyogtassuk addig, amíg a máj vörös szí­nét el nem veszti. Akkor a léből merjük ki, tegyük fél­re. A levet keverjük ízlés szerint mustárral, tejföllel, és hintsük meg majoránná­val. A visszatett májat ro­tyogtassuk meg a lében, és főtt burgonyával tálaljuk. SZALONNÁS MÁJTEKERCS A májdarabot vágjuk fe­le vastagra. Megvágott felét tűzdeljük meg füstölt sza­lonnával. Tekerjük össze úgy, hogy a szalonnadara­bok befelé essenek. Kötöz­zük meg a tekercseket cér­nával. A tekercseket forgas­suk bele lisztbe, majd pu­hítsuk meg fokhagymával ízesített vajban vagy mar­garinban. Huszonöt-harminc perces párolás után levét eresszük fel fehér borral, és adjunk hozzá paradicsompü­rét. Nyerges Ágnes „Küzdjünk a kábítószerek, a drogok ellen!” elnevezés­sel a Magyar Posta július 7-én négyforintos bélyeget ad ki, amely Kass János grafikusművész terve alap­ján egymillió 151 ezer 300 fogazott és 4 ezer 700 foga- zatlan példányban, többszí­nű ofszetnyomtatással a Pénzjegynyomdában ké­szült. A bélyeg mindenfajta pos­tai küldemény bérmentesíté­sére korlátlanul felhasznál­ható; árusítása 1990. decem­ber 31-ével szűnik meg. flz uborka növényvédelme Tapasztalt kertészek meg­figyelései szerint az uborka melegigényes és könnyen el­gyomosodó növény. A gyors* indanövekedés a tavaszi ve­tésű vagy ültetésű uborkán kelés után 3-4 hét, nyári ve­tésnél viszont 2-3 hét után indul meg. A későbbiekben a lombozat szinte teljesen beborítja a talajt, de a sze­dés kezdetétől —, ha nem figyelünk oda — könnyen el­gyomosodhat. A gyomos növényállo­mány, a száraz meleg idő­járás, a 21-22 Celsius-folk körüli hőmérsékletek és a hosszú nappalok elősegítik a kétfoltos takácsatkák elsza­porodását. Erről a kártevő­ről tudnunk kell, hogy nem válogat a tápnövényetoben: különösen kedveli az ubor­kát. a babot, a paradicso­mot, a paprikát, a szegfűt, a mályvát, a szamócát, de még az almafát is. Szabadföldön akkor okoz­za a legtöbb problémát, ha elhanyagoljuk a gyomirtást, és ha a lisztharmat ellen nem védekezünk — atka- gyérítő tulajdonsággal is rendelkező gombaölő szerek­kel, mint például 0,03 szá­zalékos Morestonnal vagy a 0,1 százalékos Karathane Fn —57-tel. A nedvesíthető kén 0,3 százalékban ugyancsak korlátozóan hat az atkák el­szaporodására. Levélkorong módszerrel igen egyszerű, jó előrejelzé­si lehetőség áll a rendelke­zésünkre. A növényekről 4 hetenként vegyünk levél­mintákat, majd egységnyi területen belül összesen 10- 10 négyzetcentiméter felüle­ten állapítsuk meg a popu­láció (a létrejött utódok) nagyságát. Védekezni csak akkor indokolt — gondol­junk a környezet vegyszer- terhelésének kímélésére — és gazdaságos, ha a populá­ció növekedést mutat. De akkor azonnal permetezzünk, mert a védekezésünk csak úgy lesz igazán eredményes, ha a három pár lábú lár­vák és a négy pár lábbál rendelkező első fokozatú nimfák ellen lépünk fel. Az atkák szívogatása sú­lyos elváltozásokat okoz a növények normális anyag­cseréjében és szabályos élet- tevékenységében. A levelek színén kezdetben csak apró halvány foltok jelentkeznek, majd a fertőzött levelek, barnás, bronzos, esetleg ólomszínt öltenek. Ha a le­veleket megfordítjuk, a le­vél fonákján sajátos szöve­déket pillanthatunk meg. A beteg levelek párologtatása megnövekszik, a levelekben levő klorofil (zöld szín­anyag) tönkremegy. így a fotoszintézis lelassul, illetve megszűnik. A levelek idő előtt elszáradnak, lehulla­nak, s a termés csökkent ér­tékű lesz Ha elmulasztjuk a megfe­lelő idői n végzett védeke­zést, az . Kák öt-hét nemze­déke is kifejlődhet egy ve­getációs időszakban. A je­lenleg kereskedelmi forga­lomban levő szerek a 0,3 százalékot töménységben ki­szórható Mitac 20, vagy a 29 százalék! dózisban alkal­mazható Pol-Aka-Ritex (ez utóbbi c-ak a lárvák ellen hatékony) filmszerű permet- lébevomat nélküli nem elég hatásosak Dr. Széles Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents