Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

NÉPÚJSÁG 1988. július 20., szerda Francia kacsák Vadászok, vadak, valuták Vadkacsacsapat a vízen — Mindent megesziink? flz ellenőrök örökzöld tapasztalatai Július 19., délután. Ülök a kereskedelmi társadalmi el­lenőri bizottság összejövetelén és majdnem unatkozom. Pedig meglehetősen izgalmas dolgokról folyik a szó. Ár­ellenőrzésről, az áruellátás alakulásáról, a boltok tiszta­ságáról, a fogyasztói érdekvédelemről. A megállapítások azonban visszaköszönnek, fásulttá tesznek. Csaknem fél évtizede hallom, hogy még mindig sok a szűkmérés, a súlycsonkítás, a többletszámolás és így tovább. Az idei első félévi adatokat hallgatva újra elfog a kétségbeesés. Mi következik ezután? Az előadó azt mondja: óriási erőfeszítések árán növelik az ellenőrzések számát, hi­szen az év első hat hónapjában 1293 vizsgálatot tartot­tak, míg tavaly egész esztendőben 1165 ellenőrzésre ke­rült sor. Írták a jegyzőkönyveket, s javaslatukra 86 ezer 700 forint bírságot szabtak ki a hatóságok. Járták az üzleteket a gazdasági rendészettel, a kereskedelmi fel­ügyelőség, a vendéglátóipari vállalat szakembereivel, még a megyei Népi Ellenőrzési Bizottsággal is volt kö­zös vizsgálatuk. A tapasztalatok viszont örökzöldek. Nem tehetek róla, de már bosszankodni se tudok igazán azon, hogy a bol­tok nagy részében záráskor nincs tej, kenyér. Azon sem lepődöm meg túlságosan: rengeteg a lejárt fogyasztha­tósági idejű termék a boltokban. Ilyen a tej, a vaj, a tejszín . . . No, és a sör! Nem csalás, nem ámítás, Gyu­laváriban és Eleken olyan Kőbányai és Kinizsi sört ta­láltak az ellenőrök, amelyeknek egy hónapja lejárt a szavatossági idejük. Mégis itták, mint a gödény. És több ezer üveg ilyen sörről van szó. Ügy látszik, a kánikula megzavarja az embereket. Tűr­jük, hogy a kenyeret zsebkendőnyi papírba csomagolják, a kettévágott cipót csak úgy szemmérték alapján, mérés nélkül elébünk tegyék. Mi fizetünk, mint hajdanán a ka­tonatisztek. Valahogy így vagyunk a fagylalttal is. Ál­lunk a tűző napon, lökdössük egymást a sorban, kinyit­juk a pénztárcánkat a papagályszínű gömbök láttán, né­hány lépés után pedig elhajítjuk. Pedig már az olasz­nak, sőt osztráknak nevezett fagyizókban tíz forintot is elkérnek egy gömb hűsítőért. A szabad ár nyilvánvaló, élnek vele, csak a súlya labilis. Volt olyan hely, ahol kereken öt dekával csapták be a gyanútlan vásárlót. El­lenőrző mérleg meg sehol. A rosszmájúak azt mondják: erre már nem telik a vállalatnak, a tulajdonosnak. De hadd beszéljenek helyettem a tények. A 33 ellenőrzött üzlet közül 30-ban kellett valamilyen szabálytalanság miatt az üzlet vezetőjét felelősségre vonni. A bírság ösz- szege összesen 108 ezer 500 forintot tett ki. Nem csekély összeg, csak az a kérdés: van-e visszatartó ereje. Egy­szer egy szezonban mondjuk 5-10 ezer forintot kifizetni nem nagy megerőltetés annak, aki százezreket keres a bolton. Erre való a mellényzseb. És akkor nem beszél­tünk a minőségről. Mert többnyire halandók vagyunk és naivak. Elhisszük, hogy banánt, kékszilvát nyaloga­tunk, még élvezzük is az ízeket. Ha tudnánk, hogy mit eszünk! Talán jobb is, hogy nem tudjuk. S. S. Amire először figyelek fel Nagy Sándor megyei vadá­szati és halászati főfelügyelő asztalán, az egy kettényílt, bizonyára szétrobbant va­dászfegyver csöve. — Ez is mutatja, hogy nem veszélytelen sport a va­dászat. Az elmúlt vadászsze­zonban szerencsére mindösz- sze három könnyű sérülés­sel járó vadászbaleset tör­tént. Ebből is kettő külföldi vadászok számlájára írható. — Bizonyára ismertek már azok az adatok — hiszen véget ért az őzbakvadászat —, amelyekből lemérhető, milyen volt az év első hat hónapjának mérlege vadá­szati szempontból? — Először is talán arról néhány szót, ami tulajdon­képpen az őszi évad alapja­it jelenti, hogy a megyében működő 51 vadásztársaság több mint félmillió fácán­csibét nevel. Az előnevelésen már túl vannak, ezekben a Enmyi lenne tényszerűen az a hír, amire Gyulán rég­óta vártak már, a lakosok 'közül is elsősorban az idő­sebb, magányosan élő nők. Merthogy a szatír — úgy gondoljuk, nyugodtan nevez­hetjük a büntetett előéletű Bállá Józsefet így — kizáró­lag idősebb nők lakásaiban — egyikőjükinéi kétszer — bukkant fel, s követte el bűntetteit, összesen hat al­kalommal. A ferde Hajlamú fiatalember legidősebb áldo­zata 83, míg a legfiatalabb 61 éves volt. * * * Az egyik áldozat így em­lékezett vissza arra a ször­nyű éjszakára: „Már alud­tam, s az éj közepén hangos szuszogásra ébredtem. Fel akartam kapcsolni az éjjeli lámpát, de hiába nyomogat­tam a gombot, nem gyulladt fel a villany. Gondoltam, ki­megyek a konyhába a zseb­lámpámért, s leszálltam az napokban kezdődik az ugyancsak fontos időszak, az úgynevezett utónevelés, amikor még mindig nagy gondoskodást igényelnek a félig vad madarak, hogy átvészeljék az átmenetet a természetes környezetben. Ide tartozik az is, hogy a közelmúltban fácántenyész­tési gyakorlati bemutatót rendeztünk Körösladány- ban, amelyen hivatásos va­dászok, vadgazdálkodási szakemberek és vadkereske­dők vettek részt. Fontos ez, hiszen tavaly a 180 ezer zsákmányolt fácánból 60 ez­ret a külföldi vadászokkal lövettünk le. Az országos te­ríték 33 százaléka van Bé­kés megyében! Ami az őzbakvadászatot illeti, soha ne legyen rosz- szabb idény, mint a mostani volt. Bár az őzvadászat nagyjából már befejeződött, még néhány bak kilövését engedélyeztük. Az ered­ágyról. Egy testre .léptem, azt hittem, hogy a kutyám — máskor is be-beszökött—, még bele is rúgtam egy ki­csit. Azután a konyhából visszatérve odavilágítottam a zseblámpával, s a legna­gyobb megdöbbenésemre egy férfit láttam, összegömbö­lyödve feküdt ott. Ki maga, miit keres itt?! — kiáltottam rá, de meg sem mozdult, egy szót sem szólt. Azonnal hí­vom a rendőrséget, ha nem megy el! — mondtam, s meg is ráztam, de úgy tett, mintha aludna, s nem moz­dult. A telefonkönyvből ki­kerestem a rendőrség szá­mát, s már tárcsáztam, ami­kor felugrott, s nekem tá­madt. Az ágy felé vonszolt, s közben tépkedte rólam a ruhákat. Sokáig dulakod­tunk, míg az erőm el nem hagyott.” * * * 1986-ban követte el első meny; csaknem 400 őzbakot lövettünk ki külföldi vadá­szokkal. De ami a mennyi­ségen túl még fontosabb, az érmes arány jobb az előző évinél, meghaladta a 30 szá­zalékot. A legszebb trófeák Orosházáról, Gyomaendrőd- ről, Mezőhegyesről — innen öt aranyérmes trófea érke­zett —, Tótkomlósról, Csor- vásról, Kondorosról érkez­tek. Ezek közül is kiemelke­dőnek ítéltük meg — a tró­feabírálatok Békéscsabán történnek — az Orosházáról hozott 684 grammos, 152,1 pontot érő trófeát. Hogy ér­zékeljük ennek a kiválósá­gát, megjegyzem: 130 pont­tól már aranyérmes! Erdeinkbe, a vadászterüle­tekre , százan jöttek külföld­ről. örvendetesen sokan vol­tak köztük, akik már „törzs- gárdatagnak” számítanak, hiszen ez azt is jelenti, az előző években is meg vol­tak elégedve nemcsak a zsákmánnyal, hanem a ven­dégfogadással is. De hogy elviszik jóhírünket, azt meg az igazolja, hogy évről év­re újabb nemzetek nimród- jai is jönnek! Az idén elő­ször látogattak el hozzánk spanyolok és belgák. ők most mintegy 130 millió fo­rint értékű valutát hagytak itt a társaságoknál. Sajnos, nagyon kevés szálláshellyel rendelkezünk. Mindössze néhány olyan vadászházunk van, ami megfelelő körül­ményeket tud nyújtani az ide érkezőknek. Pedig, au­gusztus 1-től mintegy ezer olasz vendég jelezte érkezé­sét az úgynevezett állomány- szabályozó gerlevadászatra. Ehhez a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium engedélye szükséges, amit Békésen kívül csak Szolnok és Csongrád megyé­ben adnak ki. Ugyancsak augusztusban kezdődik a vad kacsa vadászat. Több mint 60 ezret neveltek a va­dásztársaságok. Köztük egy új fajtával kísérleteznek, Körösladányban, ahova fran­cia kacsákat importáltak, és ha beválnak, ebből szeret­nék a törzsállományt felfris­síteni. Mindezek amolyan nyári kiegészítő 'vadászatnak szá­mítanak a majd szeptem­berben kezdődő fácánvadá- szatig. A vadászat szervezé­sével foglalkozók szerint az összes kereső- és hajtóvadá­szat során — amelyre már megvannak a jelentkezők —, az idén is mintegy 60 ezer fácánterítékre kötöttek kül­földiekkel szerződést. Kép, szöveg: Béla Ottó tettét Bállá József, s azóta még ötször lepett meg véd­telen, egyedül élő idős asz- szonyt a városban, A bűn­cselekményeket a fentiekhez hasonló körülmények között követte el, s mindig éjsza­ka: Az első két eset után már megállapítható volt, hogy rendkívül körültekin­tően járt el, jó előre felmér­te a terepet, tanulmányozta a kiszemelt áldozatok szoká­sait. A lakásokba a lehető leglehetetlenebb módokon jutott be, nem kis fejtörést okozva ezzel is a nyomozók­nak. Ha már benn volt, ak­kor elbújt, hol a szekrények közé, hol az ágy vagy éppen egy földiig érő terítőjű asz­tal alá. S várt, sokszor órá­kon keresztül. Megvárta míg áldozata el­aludt, vagy kiment a mel­lékhelyiségbe, s akkor kikap­csolta a biztosítékokat, csak azután kezdett „akcióba”. Volt. amikor az alvó nő mel­lé feküdt, s volt amikor az ágy mellé. Ilyenkor megvár­ta', míg az áldozatai feléb­redtek. Soha egyikhez sem szólt, egyszer sem. A rendőrség — természe­tesen — már az első eset után rendkívül nagy erővel kezdte meg a nyomozást. Minden apró momentumot részletesen elemeztek, min­den ilyen jellegű bűncselek­ményt már elkövetett sze­mélyt ellenőriztek az ország­ban. S ahogy — szinte fél­évente Ismétlődtek az esetek — több személyleírást is kaptak az áldozatoktól, egy­re több dolognak kellett ala­posan utánajárniuk. A sze­Változások, újdonságok az Orosházi A. G.-ban Az Orosházi Állami Gaz­daság igyekszik a változó közgazdasági feltételekhez igazítani termelési szerkeze­tét. Növelik a feldolgozott­sági fokot az egyes termé­keknél, bővítik ipari szol­gáltató tevékenységüket. Jú­lius elsejétől önálló egység­ként működik a vasszerke­zeti üzem, az Agrometál és a vasanyag-forgalmazási üz­letág. Az Aminocell hőszi­getelés további mennyiségi felfutást ér el. A sertéságazatban a fő naturális mutatók és az ipa­ri feldolgozottság szintje lé­nyegesen jobb a múlt évi­nél. A sertéstelepen három­éves beruházási programot valósítanak meg mintegy 65 millió forint értékben. Ta­valy már elkészült a süldő­szállás, megvásárolták a melléktermék feldolgozó gé­peit. Ebben az évben har­mincmillió forintot fordíta­nak a hizlaldák korszerűsí­tésére és a melléktermék­feldolgozó üzembe helyezé­sére. A növénytermesztésben a szőlősi termelési egység­ben júniusban átadták a mintegy tíz kilométer hosz- szuságú nyílt csatornarend­szert, amely a gazdaság ser­téstelepén képződő hígtrá­gya tározására szolgál. Az elképzelések szerint a táro­zóban felgyülemlő hígtrá­gyát a növények betakarí­tása után, sávos ésőztető be­rendezéssel juttatják a ta­lajra. Ily módon mintegy nyolcszáz hektár területet tudnak táplálni, az évente keletkező hígtrágyával. A vállalatnál évek óta eredményesen dolgozik az újítómozgalom. Tavaly de­cemberben ötletnapot tartot­tak, amelyen 51 ötletet nyújtottak be a gazdaság szakemberei, s ezekből 47- et fogadott el a zsűri. Az újításokból 1987-ben mint­egy 3 és fél millió forint ha­szon keletkezett. Az idén bevezetett új személyi adó­zási rendszer azonban nem ösztönzi kellőképpen az újítókat. V. I. mélyleírások ugyanakkor nem könnyítették a munkát, hiszen egymásnak ellent­mondó adatokat kaptak az idős nőktől, igaz, érthetően, hiszen ők félelmükben nem jegyezhették meg jól táma­dójukat. Ettől függetlenül minden aoró részletet végigellenőr- zött a rendőrség, s több ezer — a személyleírásoknak va­lamiféle módon megfelelő — embert számoltattak el. A bűntetteket a város egy meg­határozott szűk területén — szinte egymásba nyíló utcák­ban — követte el Bállá, s az adott környéken hosszú hó­napokon át éjszakai: figyelő- szolgálatot tartottak a nyo­mozók. Az aprólékos, mindenre ki­terjedő nyomozómunka vé­gül is meghozta az ered­ményt, a július 11-én végre­hajtott utolsó tette után né­hány nappal elfogták a sza- tírt. * * * Balia József — akitől az idős nők rettegtek Gyulán — immár lakat alatt, hétfőtől a Gyulai Városi Ügyészség elrendelése alapján letartóz­tatásban van. A vékony, be­esett arcú, középtermetű fia­talember kihallgatása jelen­leg is folyik. Most sem túl beszédes, nem nagyon akar a részletekre emlékezni. Min­denesetre a bűncselekmé­nyek elkövetését beismerte. S ezekért hamarosan bíróság előtt kell felelnie. Pénzes Ferenc Meglepve kapták fel a fe­jüket a hírre, akik néhány évvel ezelőtt először hallot­ták, hogy a békéscsabai Sza­bó Pál Téifi Általános Isko­la pedagógusai, Tóth Balázs és felesége, s az iskola egy diákcsapata Egerbe és a Hortobágy megismerésére indul kerékpárral. A követ­kező évben Pécsre és kör­nyékére, majd a Balatonhoz, Zala megye, az Őrség beba­rangolásához vezetett az út­juk. Egyre több lelkes gye­rek csatlakozott a túrázók­hoz, akik már nemcsak ke­rékpár-, hanem barlangtúrára is vállalkoztak, s újabb pe­dagógusvezetőjük is lett, Hanyecz András személyé­ben. így kezdődött, és 1987 decemberében Békéscsabán megalakult a városi diák­sport-egyesület. — Két szakosztályunk van, a kerékpáros és a bar­langász — tájékoztat Tóth Balázs. — Lassanként gya­rapszik a vagyonunk, van egy autóbuszunk, 11 kerék­párunk és barlangászfelsze­relésünk. Irányító szervünk a városi úttörőelnökség, tá­mogat bennünket néhány vá­rosi üzem, s például az Uni- verzál Vállalat, a Hungária Biztosító. Nem akartuk el­veszíteni azokat a vállalko­zó szellemű gyerekeket, akik kinőttek az általános iskolá­ból, ezért alakult meg az egyesület. Tagja lehet min­den békéscsabai és város környéki általános és kö­zépiskolás diák. A barlangász csoport az idén Lillafüreden járt, télen újra elmennek ide, s a tá­volabbi cél a külföldi bar­langtúra lesz. A kerékpáro­sok a napokban érkeztek meg közel 800 kilométeres túrájukról: a Dunakanyar, Sopron, Kőszeg, Szombathely érintésével Bécsbe karikáz- tak. 21 kerékpáros, a diákok 10—21 éves korig járták az országot, és jöttek haza gaz­dagon élményekkel és ta­pasztalatokkal. Az utat hosz- szú előkészítő munka előzte meg. hiszen térítés nélkül csak így kaptak szállást az iskolák tantermeiben. Bécs- ben ugyancsak a barátok, a jó kapcsolatok, a talpraesett, gyors döntési készség segí­tett, hogy boldoguljanak, és a város melletti hegyekben egy diákcentrumban hajthat­ták álomra a fejüket. Ilyen­kor nyáron az osztrák fővá­rosban minden diák ingyen utazhat a tömegközlekedési eszközökön, bebarangolták hát alaposan a környéket. A legmaradandóbb külföldi élményt az emberi segítő- készség jelentette számuk­ra. Az osztrákok mindenfelé szeretettel fogadták a ma­gyar gyerekeket, sőt, az egyik vendéglőben kólával, naranccsal és jégkrémmel kedveskedtek nekik — in­gyen. A kerékpárokat igen­csak próbára tette a hosszú út és a kánikulai forróság, egvmást érték a műszaki hi­bák és defektek. Egy auszt­riai szerelő nemcsak hogy ingven segített, de még új kereket is adott az egyik tönkrement kerékpárhoz. — Nehéz a dolga a kerék­páros turistának — mesélték a gyerekek. — Idehaza ne­hezen viselik az autósok a jelenlétünket, némelyik vá­roson belül lehetetlen közle­kedni. A kerékpárutak a .legtöbb helyen rossz minő­ségűek ... Merész vállalkozói kedvü­ket azonban nem veszítették el. Jövőre a jugoszláv ten-« gerpart elérését tervezik, s a távoli nagy cél: kerékpárral eljutni Párizsba. B. Zs. „Hangos szuszogásra ébredtem" Elfogták a gyulai szatírt Rendőrségi hír: a többrendbeli erőszakos közösülés, illetve árra irányuló kísérlet [bűntettének elkövetésével alaposan gyanúsítható Bállá József, 24 éves gyulai la­kost a Gyulai Rendőrkapitányság Július 15-én őrizetbe vette. A rendőrségi vizsgálat Szakértők bevonásával fo­lyamatban van. Kerékpárral Becsben

Next

/
Thumbnails
Contents