Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

1988. július 19., kedd Grosz Károly az Egyesült Államokba és Kanadába látogat Grósz Károly, a-z MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az amerikai kormány meghívására július 19-én, kedden hivata­los látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Ottani prog­ramjának befejezését követően július 28-án egynapos láto­gatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a tervek szerint megbeszélést folytat majd Brian Mulroney miniszterelnök - keli, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető személyiségei­vel, a magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállalatok képviselőivel. a A nagyvilág hírei _______ • STRAUB F. BRÚNÓ PÁRIZSBA UTAZOTT Straub F. Brúnó akadémi­kus, az Elnöki Tanács elnö­ke hétfőn Párizsba utazott a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa Felvé­teli Állandó Bizottságának ülésére, amelynek elnöki tisztét ő tölti be. • IRAN ELFOGADTA A BT TÜZSZÜNETI JAVASLATÁT Irán hétfőn bejelentette, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács 598-as határozatát, amely azonnali tűzszünetre szólít fel az Irakkal folyó 8 éves háborúban — jelen­tette az ÍRNA iráni hírügy­nökség. A határozat többek között a harcok beszüntetésére, a csapatoknak az 1980-as há­tárokra történő visszavoná­sára, valamint a béketárgya­lások megkezdésére szólít fel. Az ENSZ főtitkára hétfőn újságíróknak megerősítette az üzenet tényét, s azt, hogy Irán feltétel nélkül hajlandó a tűzszünetre. • LEGFELSŐBB TANÁCSI HATÁROZAT KARABAHROL A Karabah-hegyvidéki Au­tonóm Terület Azerbajdzsán­hoz tartozását erősítette meg hétfői ülésén hozott határo­zatában a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége. A hosszas vita után született döntés olyan intéz­kedéseket ír elő, amelyek biztosítják a főként örmé- nyek-lakta terület valódi au­tonómiáját, 'valamint az SZKP KB és a szovjet kor­mány még a tavasszal elfo­gadott, a Karabah-hegyvi- dék társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődését célzó komplex programjának ma­radéktalan megvalósítását. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a döntés egyhangúlag született. Elnökjelölt-választás Atlantában és New Orleansban A „konverciónak” nevezett rendezvény, az amerikai pártok elnökjelölt-választó nagygyűlése. Immár több mint másfél évszázada min­den negyedik évben lázba hozzák ezek egész Amerikát. Külsőségeikben leginkább show-műsorra emlékeztet­nek, de a tétet és tárgyat tekintve mégis rendkívül- komoly, sajátosan amerikai intézmények; elválaszthatat­lan részei az elnökválasztás­nak. A kialakult választási gya­korlatnak megfelelően a de­mokrata és a republikánus párt elnökjelöltségéért ver­senybe szálló jelöltek először az úgynevezett előválasztáso­kon (primary) és a helyi pártgyűléseken (caucus) mé­rik össze erejüket, felfogásu­kat, javaslataikat. Ezek alap­ján az év közepére kiderül, hogy a pártok helyi vezetői kit, kiket támogatnak legin­kább. A hagyományoknak megfelelően a két nagy párt országos értekezletét (kon­vencióját) azután júliusban vagy augusztusban tartják meg azzal a céllal, hogy döntsenek a jelöltek és a programjavaslatok között. A republikánus párt kül­döttei idén augusztus 15-től New Orleansban ülnek ösz- sze. A demokrata párt érte­kezlete most hétfőn kezdő­dött Atlantában. Négy napon át át tart a nagy show, amelynek napi­rendje egyébként többé-ke- vésbé hasonló mindkét párt esetében. Az ötven szövetsé­gi államot, a szigeteket, Pu­erto Ricát, a fővárost és a külföldön élő amerikaiakat képviselő küldöttek meghall­gatják a párt politikai prog­ramját (platformját) ismer­tető beszédet, amelyről, illet­ve részleteiről azután sza­vaznak. Szerda lesz a nagy nap: ekkor választják meg többségi szavazással az el­nökjelöltet, Az utóbbi két évtizedben a szavazás nem hozott kiélezett versenyt, el­sőre eldőlt, ki indulhat az elnöki posztért. A szavazás rendje egyébként apróléko­san kidolgozott. A demokra­táknál volt már rá példa, hogy csak a sokadik fordu­lóban dőlt el: 1924-ben a 103. szavazásnál kapta meg a szükséges többséget John Davis, aki azután alul ma­radt a republikánus Calvin Coolidge-dzsal szemben. Sok vita és egyezkedés tárgya rendszerint az is, hogy a végül többséget szer­ző elnökjelölt kit vegyen maga mellé alelnökjelöltnek. Ez most sem sima ügy a de­mokratáknál. Különböző szempontok kaphatnak hang­súlyt: hasonló legyen-e a „páros” profilja, vagy ép­pen ellentétes; ha az elnök­jelölt északi, gyakran választ déli politikust maga mellé, a liberális pedig konzervatí­vot. A két párt értekezlete után csap azután igazán ma­gasra a választási láz, s a csúcs november nyolcadika: ekkor választják meg az Egyesült Államok '41. elnö­két. (Madarász György) ÓRIÁS SZEGFŰ Bulgáriában, a „rózsák hazájában” nemrég új virá­got tenyésztettek ki, az óri­ás szegfűt. A kehely átmérő­je sokszor meghaladja a 12 centimétert is, a szár pedig szinte kétméteresre nő. Az óriás szegfű többi különle­gessége: ha kinyílt a virág, 30-35 napig friss marad, vi­rágvázában pedig két hét­nél tovább „virul”. katonaszökevény a n. világháborúból Sefcsenko ukrán faluban a rendőrség nemrég talált rá Ivan Kondratyenkóra, aki a II. világ­háború idején megszökött a Vö­rös Hadseregből és 1943 óta egy rokonánál lakik. Csak éjjel megy ki a házból, és rövid sé­tákat tesz. Megállapították, hogy Kondratyenko először 1941-ben szökött meg a Vörös Hadsereg­ből, amikor a németek elfoglal­ták szülőfaluját Harkov közelé­ben. Két évig rejtőzködött, s amikor a Vörös Hadsereg visz- szafoglalta a falut, megjelent és ismét felvették a hadseregbe, Kondratyenko azonban két hét múlva ismét megszökött. ELEFÁNTOK A SZAVAZÓHELYEN Túr indiai várostól nem messze egy szavazóhelyet megszállt harmincegynéhány elefánt. A szavazóhelyen parlamenti pótválasztásokat kellett volna tartani. Mivel az állatok nem voltak haj­landók eltávozni, a szavazó­bizottság tisztviselői áttették színhelyüket egy közeli fa­luba. ELTŰNT KÉT TANKELHÁRtTÓ RAKÉTA Fort Brag amerikai kato­nai bázisból 650 katonát már egy hete nem engednek ki, mert eltűnt két tankel­hárító rakéta. Amíg a raké­tákat nem találják meg, a katonáknak a bázisban kell maradniuk, még haza sem szabad telefonálniuk. A ra­kéták hatósugara 200 méter, és 20 centis páncélt képesek átütni. VADÁLLATOK TAMADTAK MEG SZELlDlTÖIKET Alekszandria egyiptomi város­ban 15 oroszlán és tigris meg­támadta szeliditőit, súlyos sérü­léseket ejtve rajtuk. A vadálla­tok akkor dühödtek meg, ami­kor az egyik szelíditőnő és fia megbüntetett egy oroszlánt, mert hibás ugrást hajtott vég­re. Az idomárok túlélték az esetet, mert a cirkusz felfegy­verzett őrei a levegőbe lőve megállították a vadállatok tá­madását. KÖRÜL AKARJA GYALOGOLNI ROMÁNIÁT Marija Kremar 38 éves bukaresti taxisofőr elhatá­rozta, hogy száz nap alatt körülgyalogolja Romániát. Az út hosszúsága 3 ezer ki­lométer. Marija Kremar fia­tal korában atlétikával és úszással foglalkozott, fiai (az egyik 19, a másik 17 éves) a román ejtőernyős váloga­tott tagjai. 16 EVEN ALULIAKAT NEM LEHET HALÁLRA ÍTÉLNI Az amerikai felső bfróság olyan döntést hozott, hogy a 16 éven aluli gyerekek halál- büntetése alkotmányellenes. Ezt a határozatot azzal kapcsolat­ban hozták, hogy a 21 éves William Wayne Thompsont 15 éves korában elkövetett bűn­tény miatt halálra ítélték. A felsőbíróság ezt az ítéletet hatá­lyon kívül helyezte. Eddig 14 amerikai országban a törvények lehetővé tették a 12 éven felüli kiskorúak halálbüntetését. 1916 óta három ilyen halálos ítéletet hajtottak végre. flz flrgumenti Ifakti-ben olvastuk 1964: Hruscsov váratlan leváltása II. Szuszlov itt sem volt egészen pontos. Sztálin képmását a központi lapok sokkalta többször jelentették meg, mint évi 10-15 alkalommal. Hruscsov állandóan utazgatott az ország­ban. Több mint 40-szer járt külföldön, és mindez természe­tesen tükröződött a központi lapokban is. Ugyanakkor Sztá­lin szinte sohasem hagyta al Moszkvát, illetve a Kremlt. Szuszlov nyilvánvalóan felnagyított Hruscsov fiának és lá­nyának szerepét: a fontos államügyek megoldásába gyakor­latilag nem volt beleszólásuk, nem befolyásolták apjukat. Tény, hogy a sajtóban és a pórt ideológiai szerveiben sok volt a talpnyaló. Ám ezek az emberek rendszerint a KB tag­jai; nem pedig véletlen emberek voltak. Talpnyalónak lehe­tett volna nevezni a KB Elnöksége tagjainak azt a részét is, amelyet maga Hruscsov emelt kii. Szuszlov a továbbiakban kritikusan nyilatkozott a párt­iirányításnak a termelési elv szerinti megoszlását illetően. Ez a munka úgymond két pártnak, a munkás- és paraszt­pártnak a kezdetét jelentette. Ám 1962 végén ez a reform az SZKP KB plénumán nem talált ellenvetésre, azt akkor maga Szuszlov is helyeselte. Szuszlov bírálóan reagált Hiruscsovnak azokra a javasla­taira, amelyek a szakosított mező gazdaság-irányi tás létreho­zását célozták. Hruscsov e kérdéssel kapcsolatos körlevelét a KB Elnöksége visszakérte, és megvitatását elhalasztotta. Hruscsov, Szuszlov megfogalmazása szerint, szakember­nek tekintette magát minden területen: a mezőgazdáságban, a diplomáciában, a tudományban, a .művészetben — és min­denkit kioktatott. Az NDK-ban úgy viselkedett, mintha a Szovjetunió valamely területén tartózkodott volna, és a né­meteket a mezőgazdasági termelés hogyanjára tanította. Több olyan anyagot, amelyet a KB apparátusa készített elő, Hruscsov a saját nevével tett közzé. Szuszlovnak részben kétségtelenül igaza volt. Hruscsov- ból nem hiányzott a szerénytelenség, és még R. Hurst ame­rikai kukoricatermesztőnek is több észrevételt tett, amikor meglátogatta farmján-. Ezekkel- az észrevételekkel természe­tesen- -nem lehetett egyetérteni. Szuszlov szemrehányásainak másik része azonban igazságtalan. Hruscsov sok üzenetét és nyilatkozatát valóban- a KB-apparátus készített elő, de hát ez volt az apparátus 'közvetlen kötelessége. Szuszllov, fel­szólalva a nyugati és keleti kommunista pártok kongresszu­sain, szintén tartott olyan beszédeket, amelyeket a KB ap­parátusa -készített el számára. Eközben Hruscsov Szuszlov- nál nagyobb mértékben vett részt az ilyen jellegű beszédek összeállításában-. Szuszlov tanúsága szerint, Hruscsov, amikor eljuttatta az Elnökség tagjaihoz a körleveleket, írásbeli véleményezést követelt, s erre néha mindössze 40-45 percet adott. Az el­nökség -tagjai közül senki sem tudta -ilyen rövid idő alatt azt megírni-, és az Elnökség ü-lései formálissá vál-tak. Bizonyára előfordultak ilyen esetek, de nem váltak sza­bállyá. Hruscsov a KB Elnökségének tagjait nem foszthatta meg a szavazati jogtól, bár voltak olyan helyzetek, mimt például a kariib-tengeri válság napjaiban, amikor az Elnök­ség tagjaitól jogosan követelte a gyors válaszokat a javas­latokra. Szuszlov kijelentette, hogy Hruscsov az állami bizottságok, a népgazdaságii tanácsok létrehozásával annyira összeku­szálta az i-par irányítását, hogy a kibogozása igen nehéz lesz. Az i-par most rosszabbul dolgozik, mint az előző irányítási módszerek id-ején. Ez a vád jogos volt, noha helytelen lenne kizárólag Hrus- csovot tenni felelőssé az ipar rossz -munkájáért és helytelén irányításáért. Mi-n-t Szuszlov kijelentette, Hruscsov helytelen- politikát folytatott az árképzés terén. A hús, a - tejtermékek, egyes iparcikkek árának emelése miatt romlott a munkások anya­gi helyzete. Hruscsov rossz politikát folytatott az állatte­nyésztés vonatkozásában- is, miinek következtében sok tehe­net levágtak, és csökkent a hús szállítása. Szuszlovnak igaza volt akkor, amikor azzal vádolta Hrus- csovot, hogy helytelen politikát folytatott a-z állattenyésztés területén-. De amennyiben hiba volt a hús és a tejtermék árának emelése, akkor miért maradtak meg az új árak az októberi plén-um után- is? Miért került sor több iparcikk árának növelésére a ’60-as, ’70-es években -is? Szuszlov tanúsága szerint, Hruscsov meggondolatlan volt, a-mikor beszédeket mondott és eszmecseréket folytatott. Hruscsov az újságírókkal- és üzletemberekkel folytatott magánbeszélgetései során a-z államfőkkel- való találkozóin, de a szónoki emelvényen -is, gyakran- nemcsak szokatlan, hanem túlságos őszinteséggel szólt. Hruscsov minden eszme- cseréjénék gyorsírásos jegyzetét gondosan korrigálták, majd egyidejűleg tették közzé a külföldi és szovjet sajtóban. Szuszlov a KB tagjainak beszámolt Hruscsov egyes hely­telen külkereskedelmi döntéseiről is. így például közös szer­ződés keretében Lengyelország felépített egy repülőgépgyá­rat, az AN—12-esek előállítására. A Szovjetuniónak 500 ilyen repülőgépet kellett volna megvennie, Hruscsov azonban el­utasította megvásárlásukat, mondván, mi az ugyanilyen re­pülőgépeket olcsóbban -tudjuk -gyártani. Szuszlov szavai szerint Hruscsov tízéves ténykedése alatt nemcsak hogy egyetlenegyszer sem fogadta Patolicsev kül­kereskedelmi -minisztert, hanem még telefonion sem hívta fel soha. Az iimdí-tékök ismerete hiányában nehéz -megítélni Hrus- csovnak ezeket a döntéseit. Feltételezhető például, hogy Lengyelország az AN,—12-es -gépekért túlságosan magas árat, a tervezettnél sokkal többet kért. Viszont furcsa az, hogy Hruscsov és Pa-tod-i-csev sohasem találkozott egymássa-l. Hruscsov önkényeskedését példázva, M. A. Szuszlov kitért a Tyi-m-irjazev Akadémia esetére. Aráikor Hruscsov megtud­ta, hogy a Moszkvai Tyiim-irjazev Mezőgazdaságii Akadémi­án vannak olyan tudósok, akik nem értenek egyet mező­gazdasági javaslataival, úgy döntött, hogy az akadémiát ki­telepíti Moszkvából, karait pedig különböző távol eső he­lyekre viszi át. Eközben ezt mondta: „Nincs mit az aszfal­ton- szántani,.” Szuszlov úgy fogalmazott, hogy a KB Elnök­ségének tagjai n-em értettek egyet Hruscsovval, és különbö­ző ürügyekkel halogatták a kitelepítést. Ezek a- vádak valóban jogosak. Míg a Szovjetunió és az OSZFSZK mezőgazdasági minisztériumainak a Moszkvá­tól 100-120 kilométernyire levő Mliíhajilovszkoje és Jahroma szovhozök bázisára való átállítása 'nyilvánvalóan hibás in­tézkedés volt, addig a Ty-imi-rjazev Akadémia szétrombolá- sára tett kísérlet az ostoba önkényeskedés és zsarnokoskodiás példája -lehetett volna. Szuszlov bírálattal illette Hruscsov mezőgazdasági politi­kájának több aspektusát is. Hruscsov, fellépve az ugarok ellen, leváltotta azokat a szovhozígazgatókat, aiki-k gazdasá­gaikban tiszta ug-arokat hagytak, és még indokaikat sem hallgatta meg. Le akarta váltani Kunajevet, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát is, aki védelmébe vette a tiszta ugarokat. Hruscsov anélkül mozdí­totta el tisztségéből Piszin mezőgazdaságii minisztert, hogy magyarázattal szolgált volna az Elnökség tagjainak. Az utóbbi években Hruscsov, teljesen indokolatlanul ha­dat üzent a kolhoztagök háztáji gazdaságainak. Még olya-n- ren-d-eletet is kiadott, hogy csökkentsék a háztáji részlege­ket, ami felháborodást keltett a falvakban-, mégpedig azért, mert a -megszüntetett részlegeket nem vetették be, és azo­kat felverte a gaz. Hruscsov azt ajánlotta a- Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának, hogy hozzanak -létre -két állást, és válasszák ,mieg akadémikussá T. Nuzgyint és V. Pe­rneszlót, akik Liszenko hívei voltak. A Tudományos- Akadé­mia ülésén A. D. Szaharov akadémikus elutasította e két jelölést. Liszenko emiatt durván kifakadt, és az elutasító válaszról később Hruscsovot is értesítette. Hruscsov düh-be guruit, és kijelentette, ha a Tudományos .Akadémia politi­kával fog fogla-lk-ozn-i, „ak-kor az ilyen akadémiát szétkerget­jük, nincs rá szükségünk”. Ez -ismeretessé vált az akadémia köreiben is: Hruscsov azt is szorgalmazta, hogy több terü­leten számolják fel a kolhozokat és helyettük szovhozokat alakítsanak. Elképzelését a kolhozok veszteséges gazdálkodá­sával magyarázta. Ugyanakkor Szuszlov kijelentette, hogy a kolhozok s-okka-l jövedelmezőbbek, mint a szovhozok. Szuszlovnak ezek az észrevételei teljes mértékben helyén- va-lóak. És felsorolásukat tovább lehetett volna folytam, Több területen és járásban a kolhoztagok és szovhozmunká- sok háztáji gazdálkodását az 1953. éviinél alacsonyabb szint­re szorították vissza. Kihagyom azokat a jelentéktelen, kötekedő megjegyzése­ket és észrevételeket, amelyeket aligha kelllett megemlíteni a plénumán. Befejezésül Szuszlov feltette a kérdést: „Rend- reutasíthattuk volna Hruscsovot korábban is? Az Elnökség tagjai ezt megtették, figyelmeztették, de a durva elutasítá­s-okon és sértegetéseken- kívül semmi mást nem hallottak tőle”. Beszéde végén- Szusizlov úgy fogalmazott, hogy Hrus­csov leváltása nem a- gyengeség jele, hanem a- bátorságé és az erőé, s ez szolgáljon tanulságul a jövőre nézve. Szuszlov beszédébe a KB tagjai gyakran beleszóltak. Ezek a közbesizólások Hruscsov ellen irányultak, és a felgyülemlett ingerültséget bizonyították. Amikor Szuszlov azt mondta, hogy a dolgok már személyi kultusszá kezditek faju-lmii, a te­remben valaki- közbekiáltott: „Málr -régen kultuszt csiinál-t”. Beszéde után Szus-zlov elmondta, hogy a- közbeszólásokból ítélve, a plénu-m helyesli az Elnökség döntését, és ezért nincs értelme, hogy vitát kezdjenek. A döntést »egyöntetűen elfogadták a következő megfogalmazásban: Hajlott korára és egészségi állapotára való tekintettel Nyi-kii-ta Hruscsov fel­mentendő valamennyi tisztségéből. Döntés született arról is, hogy a jövőben egy és ugyanazon személy nem töltheti be az SZKP KB első titkárának és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének -tisztét. Az SZKP KB első titkárává megválasztott L. I. B-rezsnyev rövid beszédében azt mondotta, nincs értelme, hogy önma­gunkat pocskondiázzuk, Indítványozta, hogy a pártgyűlése­ken és értekezleteken- ne vitassák meg részletesen Hruscsov felmentésének kérdését, a pártonkívüliek gyűlésein ped-i-g csalk arról legyen- szó, amit a lapok közzétesznek. A KB plénumának eredményeiről az egyik nyugati hír­magyarázó a következőket írta: „A plenum Hruscsov ellen szavazott, bár kétségtelen-, hogy voltak támogatói, -Bizonyos értelemben ez volt a legjobb időpont; -tíz évvel ezelőtt még senki sem feltételezte volna, hogy Sztálin utóda olyan egyszerű és könnyű módszerrel le­váltható, mint egy szavazás.” Ugyanezt mondta maga Nyi'ki-ta Szergejevics is. Este ha­zatérve, aktatáskáját a sarokba hajította, és ezt mondta: ,,No, most már nyugdíjban vagyok. A legfontosabb, amit csináltam, talán az, hogy egyszerű szavazással le tudtak vál­tani, míg Sztálin valamennyiüket letartóztatta volna.” (Fordították: a Kárpáti Igaz Szó munkatársai.) (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents