Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

1988. Július 16-, szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Köszöntjiik a résztvevőit! Harminc évvel ezelőtt a Munkácsy Múzeumban tar­tott nagyszabású kiállítás­sal kezdődött Békéscsabán a szervezett akvarizálás. Az évforduló alkalmából kapta meg a Magyar Akvarista és Terrarista Országos Egyesület (MATOE) el­nökségétől a csabai terüle­ti szervezet (amely taglét­számát tekintve az egyik legnagyobb hazánkban) azt a jogot, hogy az évenként megrendezésre kerülő ta­lálkozó házigazdája legyen. A MATOE tagjai, a több mint száz — részben kül­földről jött — vendég kö­zül többen részesei voltak annak az öt évvel ezelőt­ti békéscsabai találkozó­nak, amelyen döntés szü­letett az országos egyesü­let megalakítására. A találkozó tegnap este a ' kiállítás megnyitójával kezdődött, amely a Kner Nyomda Lenin úti köz­pontjának művelődési ter­mében jövő vasárnapig, naponta 10 és 18 óra kö­zött várja látogatóit, az érdeklődőket. Ma és hol­nap ja találkozó résztvevői előadásokat hallgatnak meg, eszmecseréket foly­tatnak az akvarisztika és terrarisztika legújabb ered­ményeiről, a mozgalom to­vábbfejlesztésének lehető­ségeiről. Talán különösnek tűnik, hogy napjainkban, amikor a családok költségvetéséből mind kevesebb hányad jut a szórakozásra, a művelő­désre, és a különböző hob­bikra, szinte virágkorát éri a díszhalak \és más. terráriumi állatok tartása. Ennek magyarázata talán éppen abban keresendő, hogy a természettől elsza­kított ember egyre nagyobb indíttatást érez, hogy ezt a kapcsolatot /valamilyen módon újrateremtse, ha műszaki eszközök segítsé­gével is, de közvetlen kör­nyezetébe helyezze. Egy-több akvárium fenn­tartása azonban már-már tudományos alaposságú is­mereteket is feltételez lé­tesítőjétől. Nem elég egy üvegmedencébe sódert, vi­zet, pár szál növényt és ékes-szép halacskákat ten­ni. Egy ökológiailag zárt egység gazdája, felelős „ve­zetője” lesz az, aki erre vállalkozik. Kötelessége, hogy biológiai, ichtyoló- giai, botanikai, de akár elektrotechnikai, fizikai, vízkémiai, genetikai — és lehetne a sort tovább foly­tatni! — tudást szerezzen. Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy a hobbik soká­ban a legszerteágazóbb is­mereteket követeli (műve­lőjétől az akvarisztika és a terrarisztika. Kívánjuk, hogy a kör­nyezet- és természetvédel­mi mintamegyénknek, Bé­késnek székhelyén találko­zó amatőr” szakemberek — akvaristák és terroris­ták — újabb híveket tobo­rozzanak hasznos és vala­mennyiünk érdekét szol­gáló hobbijukhoz, s hogy az itt eltöltött napok él­ménygazdagon teljenek el, s hogy újabb ismeretekkel felvértezetten, kellemes emlékekkel búcsúzhassa­nak. (nemesi) Aktuális tanácsok utazáshoz Az utazás fontos kelléke a bőrönd, és sokak által nem kedvelt velejárója a csoma­golás. Ezzel kapcsolatban né­hány fontos dolgot érdemes megjegyezni. Először is a kiszemelt kof­fernek legyen jó a zárja, a zipzárja és a fogója. Egy kö­zepes bőrönd mellett elkél egy olyan táska is, amibe mindazok a holmik kerül­nek, amelyeket az utolsó percig halasztunk berámolni, például piperecikkek, fog­ápolási eszközök, vagy ame­lyekre az úton szükség le­het: ernyő, esőkabát, kardi­gán. Célszerű előre teljes listát, készíteni, hogy tudjuk, mit keLl rendbe hozni, odakészí­teni, esetleg megvásárolni, s ha bepakoltuk a böröndbe, kipipáljuk a listát. A lista alapján csomagolunk haza­utazáskor is, így nem felej­tünk ott semmit. A nehéz vagy nem gyúró­dó holmikat tegyük alulra, a kényesebbeket ezek tete­jére. Aki nem akar rögtön érkezéskor vasalással bíbe­lődni, tegyen a ruhák közé selyempapíríveket, nem gyú­ródnék a holmik. A börönd sarkait és az oldalán levő kis hézagokat töltsük ki a kisebb holmikkal. Ide rakhat­juk például a selejtes nej­lonharisnya szárába bújtatott cipőket, amelyekbe előzőleg bedugdostuk a harisnyákat, a zoknikat. A szükséges hol­mikat érdemes úgy összeál­lítani, hogy a ruhadarabok egymással variálhatók le­gyenek, így a kevés holmi is elegendő lesz. Egy apró ötlet a nyara­láshoz: vegyünk egy-két nagy üveg Diana sósbor- szeszt, és öntsük át egy jól kimosott, üres és könnyű, de jól záró műanyagflakonba. Vigyünk magunkkal egy cso­mag vattát is, s amikor már szédelgünk a hőségtől, egy marék vattát itassunk át a sósborszesszel, s dörzsöljük le magunkat tetőtől-talpig. Még órák múlva is kellemes, friss a közérzetünk, szinte úgy érezzük, hogy végre ki­csit fázunk. Bányai Katalin öt címletű, tizenhat forint össznévértékű új sorozatot bocsátott forgalomba június utolsó napján a Magyar Pos­ta, „Híres hajók" elnevezés­sel1. A bélyegsor Dudás László grafikusművész ter­vei alapján kettőszáz híján 400 ezer fogazott és 6 ezer 700 fogazatlan példányban, többszínű ofszetnyomtatás­sal az Állami Nyomdában készült. A bélyegképeken az alábbi híres hajókat mutat­ják be: Santa Maria — 1492, Mayflower — 1620 és So­vereign of the Seas — 1637 (2 forintos); Jylland — 1860 (4 forintos); Szent Jupát — 1985 (6 forintos). A bélyegsor mindenfajta postai küldemény bérmente­sítésére korlátlanul felhasz­nálható; árusítása 1990. de­cember 31-ével szűnik meg. ÚJSOROK Óvatos becslések szerint is hazánkban több százezer la­kásban tartanak, több-keve­sebb sikerrel gondoznak ak- váriumi-terráriumi állato­kat. Sajnos, a hazai könyv­kiadás nem kellő súllyal ve­szi figyelembe ezt a tényt: jószerével csak könyvtári kölcsönzéssel juthat magyar nyelvű szakirodalomhoz az, aki most kezd érdeklődni ezen hobbik iránt. A napok­ban két, a kezdőknek és a „haladóknak” is alapvetően fontos könyv jelent meg — ismét nagyon korlátozott példányszámban, szűk ter­jesztési körben! (A kötetek megyénkben szinte csak a díszállat-kereskedésben kap­ható !) Két új könyv Az Idegenforgalmi Propa­ganda és Kiadó Vállalat (IPV) gondozásában látott napvilágot Kápolnási Béla Halak és akváriumok című, 152 oldalas, tizenhat színes táblával (ezen 192 díszhal fotója) kiegészített, igen tö­mör és a téma minden ágát átfogó kötete. A bizony nem épp>en olcsó áru, de hiány­pótló könyv kivitelezé­sét tekintve nem tartozik a legsikeresebbek közé.. . Másik, használhatóságát csökkentő hibája az, hogy a magyar és tudományos név­mutatója egymástól függet­len, így jószerével felesleges — elsősorban a szinonimá­kat még nem ismerőknek. Néhány fejezetcím a fen­tiektől eltekintve nagyszerű, Egészséges táplálkozás: müzlivel Napjainkban egyre több szó esik a társadalom egész­ségmegőrzésének fontossá­gáról. Az egyik legjelentő­sebb terület, amelyen még sok lemaradásunk van: a táplálkozás. A századforduló idején dr. Bircher Benner találta fel a müzlit. A jeles orvos különböző gabonafé­leségeket, diót és gyümöl­csöket kevert össze nagy ér­tékű nyers táplálékká. A müzli Nyugat-Európá- ban régóta ismert, szinte minden család asztalán ott áll a reggelinél. Hideg, vagy meleg tejjel, kakaóval, jog­hurttal, kefirrel, gyümölcsle­vekkel keverik össze, s úgy fogyasztják. A müzlinek rendkívül nagy a fehérje-, Budapesti tükrös Viszonylag fiatal fajta, amely a Bécsi tükrös és a Budapesti rövid csőrű faj­ták keresztezéséből alakult ki. Színváltozatai: sárga éávö­rös. A színek mélyek. A fej közepes nagyságú, a homlok enyhe töréssel megy át a lapos fejtetőbe. A sze­mek nagyok, kissé kiállóak. A szemgyűrű kétsoros, sima szövésű és felületű. A szi­várványhártya világos, ár­nyalata kékes, erezettségtől mentes. Az ék alakú csőr világos szaruszínű. A felső csőrkáva enyhén az alsóra hajlik, az orrdudor síma. E fajtát tenyészteni igé­nyes tenyésztői feladatot je­lent. A fajtáról 1962-ben ké­szült és jelent meg hivatalos standard. A tenyésztői mun­kában a szelekció némikép­pen eltér a szokványostól. A már kitollasodott fiatal vitamin- és ásványianyag­tartalma. Hosszabb időre megszünteti az éhségérzetet, segíti és szabályozza az emésztést. A Mohai mannát, az egyik legújabb müzliféleséget a Fejér megyei Sárkeresztesi Előre Termelőszövetkezet készíti. Szurok József, tsz- elnö'k a következőket mon­dotta az általuk gyártott élelmiszerről. — Tavaly kezdtük meg a müzli gyártását a szövetke­zet mohai üzemében. Mazso­lás, zöldséges és gyümölcsös formában állítjuk elő ezt a magas biológiai értékű élel­miszert. Tartalmaz szárított, aszalt gyümölcsöket, búza­egyszínű, (sárga vagy vörös), s a vedlés során fehéredik ki a szárnypajzsa, s körül­belül öt hónapos korában le­het csak minőségét jobban elbírálni. A legutóbbi országos kiál­lításon tanulmányozva a fajta helyzetét, megállapít­ható volt, hogy igen vesz­tett népszerűségéből. A 23 bemutatott egyedet négy te­nyésztő hozta el. Szép fajtánkat egységesí­téssel javítani, óvni, védeni kell. Magyar fodros E fajtánk nevét a szárny­fedőtollak végeinek dugóhú­zószerű csavarodásáról kap­ta. A legutóbbi országos ki­állításon is csupán nyolc te­nyésztő állított ki e fajtá­ból. Előforduló fajtaváltoza­tát a franciák tenyésztik, az fésűs fejű. A magyar fodrosgalamb szemgyűrűi világosak, finom szövésűek, szivárványhár­tyája narancsvörös, vala­mennyi színváltozatánál. A csőr színe a feketéknél és a kékdereseknél fekete, a többi színnél pedig világos szaruszínű. A tollazat ke­ménysége biztosítja a meg­fellő fodorképződést. Fekete, fehér, kék-, vörös­csírát, olajos magvakat, ga- bonap>elyheket, búzakorpát és szőlőcukrot. Ügy gondol­juk, minden egészséges táp­lálkozásra törekvő ember­nek szüksége lehet a müzli­re, amely kizárólag termé­szetes alapanyagokból áll. Békés megyében a múlt év vége óta a Békés Szövker, és a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szak­üzleteiben árusítják a Mohai mannát. Napjainkban már. nem a feltaláló, dr. Bircher Ben­ner módszere alapján, ha­nem dr. Kolláth eljárása sze­rint készítik a müzlit a Sár­keresztesi Előre Tsz-ben. V. L. és sárgaderes színben fordul elő. A kékdereseknél a szárnyszalag mindig fekete, a szárnypajzs, Valamint- a fej világos, vagy sötétderes. Az evező- és a kormánytol­lak kékek, a nyak tollazata mindig sötétebb, mint a fe­jé, a farktoliakat sötétebb szalag szegélyezi. A fodrozottság a vállbu- bukra is kiterjed, s a szárnyszalagok is fodrozot- tak. Jellemző továbbá az evező- és kormánytollak zászlóinak hullámos széle. A fajta egyedszáma csök­kenni látszik, s a zárt tartá­si viszonyokkal magyarázha­tó az, hogy vitalitásuk is csökken. A Magyar fodros fajtát a szakirodalom már 200 éve említi, védelme te­hát akár ezért is indokolt. Hunyadvári Árpád Ősi magyar galambfajták fl fürdőzésről mindenkinek A fürdővíz minő­sége annak hasz­nálata során je­lentősen válto­zik, mert az em­ber egész testfe­lülete, a testnyí­lások nyálkahár­tyája érintkezik a vízzel és vá­ladékai, anyag- cseretermékei szennyezik. Egy átlagos hi- giénéjű fürdő­vendég kb. száz millió bakté­riummal terheli a vizet. Több­ségük egészségére ártalmatlan, azonban köztük jelentős szám­ban lehetnek kórokozók is, amelyek a fertőzésre érzékeny egyének megbetegedését ered­ményezhetik. Tünetmentes fertőzés, lappan­gó betegség vagy lábadozás ese­tén egészséges, vagy egészsé­gesnek látszó egyén is fertőz­heti a vizet kórokozó mikroor­ganizmusokkal. A fertőzött fürdővíz lenyelése után az egész szervezetet érintő megbetegedés jöhet létre, ami­re legtöbbször a fürdőző has­menése hívja fel a figyelmet. A szennyezett fürdővíz a bőr, vagy a nyálkahártyák betegsé­gét is okozhatja (pl. fülgyul­ladást, kötőhártyagyulladást). Ezeket a megbetegedéseket természetesen nemcsak a fürdő­víz terjeszti. Amennyiben hasmenése, kötő­hártyagyulladása, vagy gennyes sebe van, tisztában kell lennie azzal, hogy a fürdőmedence használata során a megbetege­déseket okozó baktériumok a közös fürdővízbe mosódnak. Így újabb megbetegedések terjesz­tőivé, esetleg egy járvány ki­robbantójává válhat a gondat­lan fürdőzői magatartás. Ezért az ilyen betegségben szenvedő egyének a fürdőket nem láto­gathatják és ne is látogassák! A medencés fürdők használa­ta, vagy szabadban való für­dés esetén sem nélkülözhető azonban a rendszeres otthoni tisztálkodás, amely a fürdő igénybevétele előtt legalább olyan fontos, mint utána. A strandolási szokásokon is vál­toztatni kell, mert a felnőttek és a gyermekek is csak a leg­ritkább esetben veszik igénybe a WC-t fürdőzés közben. Ez pe­dig a fürdővíz szennyeződését és esetleg járványt okozhat. A fürdővíz tisztaságának megóvá­sa érdekében fontos továbbá az előzuhany és a lábmosók hasz­nálata is. minden medencébe lé­pés előtt. A fertőzési veszélyt növeli, hogy fürdőzés után a testfelü­let erősen lehűl, ami az ellen­állóképességet csökkenti. Fel­mérések bizonyították, hogy tíz éven alul kétszer akkora fertő­zési veszélynek vannak kitéve a gyerekek, mint a tíz éven fe­lüliek. Egészségünk védelme ér­dekében a pancsolómedencéket csak a tíz éven aluliak hasz­nálhatják. Az előbbiekben csak a für­dőzés veszélyeiről szóltunk, azokról a tényezőkről, amelyek megbetegedést okozhatnak. Meg­felelő higiénés magatartással azonban a fürdőzés ártalmai je­lentősen csökkenthetők, sőt op­timális esetben kiküszöbölhetők. Ennek megvalósulása mindnyá­junkon múlik. közérthető módon és nem kevés új faj leírását is közlő kötetből: Az akvárium mű­szaki berendezései; Az ak­varista segédeszközei; A ví­zinövények; Csigák az ak­váriumban; A halak; Az akvárium gondozása; A ha­lak betegségei; Haltársítá­sok; Az akyarisztika és a természetvédelem; Az akva­risztika jövője. A másik nagyszerű, kis­méretű könyv a népszerű Süni című természettudo­mányos gyermekmagaziin szerkesztőségének gondozá­sában, s szintén az IPV ki­adásában jelént meg. Első­sorban a kezdő terraristák- nak szól Kovács Zsolt Kis- emlősök a lakásban és Bár­sony Katalin Hörcsögöt kap­tam című, egymást kiegészí­tő dolgozata. A kis kötet el­ső része bemutatja a leg­gyakrabban előforduló kis- emlősfa jókat (tengerimalac, burunduk, csincsilla, degu, hörcsögök, egzotikus és „kö­zönséges” egérfajok stb.), a második részben pedig — a Süni című lap szerkesztősé­gébe érkezett levelek nyo­mán — a tar fásukkal, te­nyésztésükkel kapcsolatos kérdésekre adott nagyon gyakorlatias, közérthető vá­laszok sorjáznak. A 96 olda­las kis könyvben mindössze két fekete-fehér és borító­ján két színes fénykép kap­hatott csak helyet. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents