Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

1988. július 2., szombat o Tanácsülés Fffizesgyarmaton Makai István tanácselnök számait be a napokban a Füzesgyarmati Nagyközségi Tanács ülésén a VII. ötéves terv időarányos teljesítésé­ről, a településfejlesztés céL- tudatosságárói, amelynek ki­dolgozása kollektív tervezés eredménye volt. Kiemelt feladatnak tekintették a la­kásgazdálkodás, az ivóvíz- program, a belterületi szi­lárd burkolatú úthálózat, 4 hírközlés fejlesztését, az egészségügyi alapellátás tár­gyi, technikai színvonalának javítását, az általános isko­la feltételeinek jobbítását. A nagyközség lakóinak száma gyarapodott, ebben szerepet játszik a térségben található szénhidrogén-lelő­hely feltárása, a kitermelés lehetőségeinek megteremté­se. Az eredmények közül né­hány; átadták a 27 lakásos társasházat, s hozzákezdtek az újabbak építéséhez, jár­dát, szilárd burkolatú utat építettek, üzemanyagtöltő állomást létesítettek, új épü­letbe költözött a posta, épí­tik az iskolai napközis kony­hát, fejlesztik a kereskedel­mi hálózatot. Makai István tájékoztatta a tanácsot arról, hogy július közepétől folyamatosan épí­ti ki a Dégáz a község terü­letén a gázvezetéket, elkez­dődik a gázprogram. Ezen a héten már rendeznek olyan tanácstagi tájékoztatókat, ahöl a lakosságot felvilágo­sítják a tennivalókról, a költségekről. A következő lépés az utcatársulások szer­vezése lesz. b. zs. IZUtiUKTlfcj------­S zakmunkástanulók a szerelemről * Olvasótábor Tarhoson Az előadóteremben élénk tekintetű tizenéves fiatalok nevetgélnek, beszélgetnek. A puinkfrizurás, ezüstfülbe- valós Demeter Gyuri, a ma­gas, szőke, göndör hajú Ko­vács Tibi, vagy a magabiz­tos mozgású, helyes arcú Velki Nagy Andrea már ek­kor feltűnik a padsorok kö­zött. ők és a többiek az idén 12. alkalommal meg­rendezett szakmunkásak ol­vasótáborának tagjai ... A tábor helyszíne, mint eddig is mindig, a békési Fehér Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző, tarhosi mun­kástovábbképző intézete, rendezői és patronálói az is­kolán kívül a Békési Városi Könyvtár, a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet és mások. A vezetők örömmel mesélik, hogy a tavalyi 26 résztvevőnél majdnem tízzel többen jöttek el az idén. Igaz, az azt megelőző évek­ben ennél is nagyobb szá­mú jelentkezőjük volt, de ahogy Úti Éva, a békési könyvtár igazgatója mond­ta, ha ezek a „hangadó” gyerekek továbbadják az itt szerzett tapasztalatokat, már nem múlt el eredmény nél­kül ez a szezon sem. A táborlakók ebben az év­ben a barátság, szerelem, család témakörében hallgat­hatnak előadásokat, vehet­nek részt fórumokon, de ezzel kapcsolatos a nyolc­napos tábor vetéllkedősoro- zata is, amelyhez kéziköny­vek, lexikonok és egyéb könyvtári segédeszközök áll­nak a gyerekek rendelkezé­sére. Az idei téma, amely egyébként szorosan ráépül a tavalyi szülőföld, hazaszere­tet tárgykörre, igen népsze­rűnek tűnik a tinédzserek körében... Legalábbis ezit tükrözik az érdeklődő arcok az előadóteremben, ahová ottjártunkkor Kun János előadóművészt és feleségét, Kun Jánosné Nagy Valéria pszichológust várják. A há­zaspár közös előadásának cí­me: Szerelem, szerelem, át­kozott gyötrelem. A művészi prózával és a költemények egész sorával tarkított elő­adás szól minden olyan kér­désről, amely a pubertásko­ri élet középpontjában áll­hat. Szerelem és barátság, testi kapcsolat, a házasság felelőssége — mind olyan dolgok, amelyekre sem a szülők, sem a mai magyar iskola nem készíti fel meg­felelőképpen serdülőinket. Az előadás végén maguk a gyerekek nyilatkoznak erről. — Sohasem beszélgetett velem még ennyire nyíltan és őszintén senki — mondja Berkes Péter, a Fehér Lajos Szakmunkásképző másod­éves tanulója. — Általában a barátaim­mal beszélem meg az ilyes­mit — magyarázza Demeter Gyuri is, aki még csak most volt első osztályos. — Nem sok kedvem volt eljönni ide, mert olyan riasztóan hat az elnevezés, hogy olvasótábor. Csoportfoglalkozás előtt az iskola parkjában Fotó: Béla Ottó Farkasinszki Attila beszélt rá, ő már tavaly is volt. Mindketten gyomaiak va­gyunk, és egyszer a vonaton szóba hozta, hogy jó lenne eljönni ide. Az idén pedig a téma is olyan, ami tényleg érdekel bennünket... Arra a kérdésre, hogy voltak-e már szerelmesek, mindannyian csak moso­lyognak. Ajaj! De hányszor! — Most épp összevesztem a barátnőmmel — folytatja Gyuri —, de hát az előadás­ban is elhangzott, hogy ilyen korban még csak keresgél az ember, és ez természetes. Ami aggaszt egy kicsit, az a dohányzás. Nemrég szoktam rá, de ha igaz, hogy ennyi­re kihat a „férfiasságra”, hát gondolkodom ... És ha ez valóban így lesz, a tábor máris „elérte cél­ját”. A fiatalok gondolkodó­ba esnek, megfontoltabban döntenek, és talán nagyobb felelősséggel irányítják a sa­ját, és ezáltal a partnereik életét is. — Sajnos, egyre kevesebb olvasótábor szerveződik — jegyzi meg Kun János, az előadás után —, pedig nagy­szerű élmény és egyben mankó, vagy iránytű is le­het a tizenévesek számára az életben való eligazodás­ban ... — Amíg csak tudjuk, ezt a lehetőséget mi továbbra is meg akarjuk adni a szak­munkástanulóknak — teszi hozzá Mester Péter táborve­zető —, de az itteni részvé­tel igazi hatása azon is mú­lik, hogy a tanulót küldő iskola milyen jelentőséget tanúsít az olvasótábornak. Beszámolitatja-e a gyereket, fontosnak tartja-e, hogy az itt szerzett tapasztalatok va­lamilyen formában eljussa­nak az iskola egész közössé­géhez ... Magyar Mária II személyi javaslat elkészült — várják az észrevételeket Százan 10 milliót kapnak lakásépítésre Átkelési nehézségek a magyar—román határon Csütörtökön valamennyi határállomásról nagy számban küldték vissza az akár vas­úton, akár autóval Romániába tartó ma­gyar állampolgárokat. Az intézkedés sok turistát érint. A magyar—román határon kialakult helyzetről a BM határforgalmi osztályán kért tájékoztatást az MTI, s tet­te közzé azt 13 óra 15 perckor. Czukor József határőrezredes, az osztály vezetője elmondta, hogy a román szervek­től semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak, a helyzet bizonytalan. Ami biztos: a hét határátkelőhely közül egy sincs le­zárva a magyar utazók elől. Tény viszont, hogy a magyar állampolgárokat szigorúan ellenőrzik, s a legkisebb probléma, csoma­golási szabálytalanság esetén visszafordít­ják őket. Csütörtökön 0 órától pénteken hajnali 5 óráig 2800-an kíséreltek meg át­kelni vonaton és autón, közülük 197 ma­gyar utazónak kellett megváltoztatni úti­célját mindenfajta indoklás nélkül. Bihar- keresztesnél például 900-an szerették volna átlépni a határt, 132-en kénytelenek voltak visszafordulni. Nagylakon a több mint 300 kiutazóból 33, Lökösházán a 230 utazóból 23, Gyulán 90-ből 4 személyt nem engedtek át. A határőrezredes elmondta, hogy Ro­mániából Magyarországra akadálytalanul léphetnek be la magyar állampolgárok. A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a nem tranzit céllal utazó magyarok egy ré­szét nem engedték belépni az országba a lökösházi és a kötegyáni vasúti határállo­máson. Az intézkedésekről a MÁV sem ka­pott hivatalos értesítést. Akik Romániába szeretnének utazni, azoknak tanácsolják: amíg nem tisztázódik a helyzet, lehetőleg ne induljanak útnak. A MÁV-nak egyéb­ként nem áll szándékában visszatartani egyetlen vonatot sem. A Közlekedési Minisztérium nemzetközi főosztályától kapott tájékoztatás szerint csütörtökön a légi közlekedés zavartalan volt. Információk szerint több utazási iro­da is úgy járt, mint az IBUSZ, amelynek vasárnap, illetve hétfőn indult volna útnak három csoportja. Az IBUSZ román partner- szerve telexen jelezte, hogy a szervezett csoportokat technikai okokból nem tudja fogadni. ÖTMILLIÓ FORINT TÁMOGATÁST ÉS ÖTMILLIÓ FO­RINT KAMATMENTES HITELT KÜLÖNÍTETT EL A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS V. B. ÁPRILIS 12-1 ÜLÉSÉN, A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG ÁLTAL SZERVEZETT IF­JÚSÁGI LAKÁSÉPÍTÉSI PROGRAM TÁMOGATÁSÁRA. A LAKÁSHOZ JUTÁS FELTÉTELEI MEGYÉNKBEN AZ ORSZÁGOS ÁTLAGNÁL ROSSZABBAK. Határeset A román határ előtt be­kapcsoljuk a rádiót. Péntek dél van. A déli krónikában arra kérik a magyar állam­polgárokat, ha egy mód van rá, akkor ne induljanak el Romániába. Ezek szerint nemcsak pletykáról van szó — erősö­dött meg bennünk, hiába mondták Gyulán az IBUSZ- ban, hogy már több honfi­társunkat visszafordítottak a határról, valahogy nem akartuk elhinni. A gyulai határállomáson, pontosabban a határ magyar oldalán feszültség érezhető. A határőrök és a vámosok ingerültebbek a szokottnál. Kiderül, hogy reggel óta itt is visszafordítottak jó pár kiutazni szándékozót a túl­oldalról, ilyen vagy olyan okok miatt. Van, akit ami­att, mert nem zárt jól a kocsi ajtaja. És nekünk px>nt most van dolgunk Kisjenőn! A ma­gyar nemzeti szín sávos so­rompó felemelkedik, előt­tünk a román határ. Csehek, bolgárok, lengyelek és ma­gyarok várnak a bebocsátás­ra. A H betűs felségjelű gépjárműveket külön sávba állítják. Legelöl egy Traban- tos hölgy áll, aki a gyerme­kéért utazik Romániába. Mögötte egy PH-s rendszá­mú 1300-as Lada, amelyből két fiatalember száll ki. Fo- gadkoznak: ha kell, gyalog mennek el Nagyváradra ... Mögöttünk egy 750 köbcentis Honda áll meg, orosházi fia­talember érkezett vele. Ma­rosvásárhelyre tart. Leállít­ja a „csodaszerkezetet” és máris kérdezi: — Itt áten­gednek? — Van, akit igen, van, akit nem — válaszoljuk. — Ezek szerint itt van esély! Artándról jövök, on­nan visszafordítottak, én voltam megszakítás nélkül az ötödik, aki így járt. A romániai vámos szerint ugyanis a n^Lam levő ruhák és élelmiszerek értéke meg­haladja a 150 lejt, ezért az ország nem fogadhat... A vámosok, határőrök a Trabantot közben útjára en­gedik. Fellélegzünk. Bár ez is olyan, mint a vizsgákon. Ha valakinek sikerül, tör­vényszerű, hogy a követke­zők közül valaki megbukik. Ez a valaki rögtön a ladás társaság. Nincs a pilóta ne­vére íratva a gépjármű. Hiába minden érvelésük, könyörgésük, a vámos hölgy hajthatatlan. Vissza kell fordulniuk. Rajtunk a sor. A szívünk a torkunkban dobog, pe­dig kínosan ügyeltünk arra, hogy semmiféle szabályta­lanságot ne kövessünk el. Az ellenőrzés rutinjellegű- nék tűnik. Néhány perc %latt vége van, csak az útlevél vizsgálata tart valamivel to­vább. A határátkelést há­romnegyed órával megúsz­tok. Dolgunk végeztével a dél­utáni órákban indulunk ha­za. Híreink szerint a román —magyar határon a kibo- csáttatás már semmiféle aka­dályba nem ütközik. Így történt velünk is. A ’ gyulai határőrök még elmondják, hogy reggel óta egyfolytában csöng a tele­fon. Mindenki arra kíván­csi: mi van a határon? Leír­tuk. j Béla Vali — Lovász Sándor A megyei KISZ-bizottság az ifjúsági lakásépítési prog­ramja .indításakor azt a célt tűzte maga elé, hogy a leg­rászorultabb fiataloknak se­gítséget adjanak az önálló otthon teremtéséhez. Szabó István, a megyei KISZ-bi- zottság titkára a következő­ket mondja: —. Megyénkben az ifjúsági Lakásépítési programban öt területi KISZ-bizottság vesz részt — Békéscsaba, Békés, Gyula, Gyomaendrőd és Orosháza —, ahol a helyi ta­nácsok hozziáéllása is példa­mutató. Az építő közösségek — szövetkezetek — most alakulnak, van amelyik már létrejött. Ezeknek bárki tag­ja lehet, de a KISZ-es tá­mogatásra csak azok tart­hatnak igényt, akik 1958. ja­nuár elseje után születtek; saját tulajdonú ingatlannal nem rendelkeznek; a helyi tanácsrendeletben meghatá­rozott, valamennyi személy­re szóló támogatásból a ma­ximálisát megkapják; az építkezést önerős formában meg tudják oldani és végül vállalják, hogy az elkészült Lakóépület hasznos területe nem haLadja meg a 100 négy­zetmétert. — Ki dönti el, hogy a, több ezer igényre jogosult közül ki kapja meg a hitelt és a támogatást? — A megyei KlSZ-bizott- ság az érintett területi KISZ- bizottságoktól azt kérte, hogy válasszák ki a feltételeknek megfelelő fiatalokat és te­gyenek javaslatot a támoga­tások összegére. Az az állás­pontunk, hogy a hitel és a támogatás odaítélése döntő­en a területi KlSZ-bizottsá- gok feladata és felelőssége. A javaslatokat teljesen ön­állóan állították össze, eze­ket a napokban kaptuk meg. A megyei KISZ-bizottságnak csak az a feladata, hogy az igényeket a lehetőségekhez igazítsa, az esetleges — ala­pos —* jelzéseket figyelembe véve. Az ifjúsági lakásépíté­si támogatásban részesülők névsorára a következő ja­vaslatot tették a helyi KISZ- bi zottságok: Békés; Priski n Lajos, Soltész János, Tóth Károly, Oláh Sándor, Szalai Istvánná, Szűcs Zoltán, Pet- ró István, Kovács Ferencné, Kincses Imre, Nagy Ferenc, Kocsor Mátyás, Pap Irén, Domokos Zoltán, Szabó La­jos, Pocsaji Gábor, Kiss György, Tamási Heike, Pet- rás István, Apáti Gábor, Csapó László. Gyula: Szabó Csaba, Bengery Zsolt, Barát­nő Szilágyi Erzsébet, Daró- czi László, Szabó Zoltán, Bá­lán Tibor, Kardos István, Hajdúk István Zoltán, Szto- borán Gábor, dr. Gurzó Zol­tán, Tiripon Mária Flóra, Tar Ágnes, Virág István, Bánkúti Gábor, Rusz Tiva­dar, Rusz Miklós, Ferencziné Kiss Erika, Lipcsei Attila, Bán Tiborné, Marksteinerné Fábián Éva, Törökné Li- tovszki Zsuzsa, Cserényi Margit, Mezei Gabriella, Pal- lagi Ilona, Fáskerti István, Lup Mihály. Gyomaendrőd: Uhrin Gábor, Tímár Lajos, Csorba Csaba, Hunya Zol­tán. Kissné Ombódi Ágnes, Fónagy László, Balázs György, Mátrai János, Imre Erzsébet (Szmola Zoltán Má- téné), Botos László, Földesi Ferenc, Hornok László, Pa- róczai László. Orosháza: Farkas Tamás, Szabó Zoltán, Szili Róbert, Tóth János, Kovács János, Horváth Ti­bor, Pócsik András, Tóth Ti­bor, Bregesbaner Károly, Kocsis L. László. Békéscsa­ba: Breznyik András, Haj­nal György, Belyva János, Modes Ottó, . Kovácsné Ha- pek Erika, Klenóczki László, Szatmári Lajosné, Mrsán Já­nos, Szilágyi Mihály, Bo- tyánszki Mátyás, Knyihár László, Such András, Bánsz- ki András, Mi.tykó János, Szilágyi Gábor, Erdélyi Já­nos, Erdős Zoltán, Marik György, Krnács János, Su- sánszki János. Szabó Imre, Gábor Sándorné, Dami Lász­ló, Hajdú János, Rózsa Im­re, Ballangó András, Bócsik György, «Szémán András, Tóth András, Zdolik József, Császár László, Péli Má­tyás. — Az itt felsorolt fiatalok kivétel nélkül kapnak pénzt? — Az igényelt összegek mértéke meghaladja a ren­delkezésünkre álló pénzt, ezért nem minden jelentke­zőt tudunk támogatni. Ter­veink szerint körülbelül szá­zan kapnak egységesen 50 ezer forint vissza nem té­rítendő állami támogatást és átlagosan 50 ezer forint ka­matmentes hitelt, ami azon­ban nem automatikus, dif­ferenciáltan juthatnak hoz­zá a jelentkezők. — A megyei KlSZ-bizott- ság milyen megfontolásból kérte a javasolt lista közzé­tételét? — A névsor nyilvánosság­ra hozatalának mindössze az a célja, hogy alapos okok esetén bárki észrevételt te­hessen a területi KISZ-bá- zottságök javaslataira. Eze­ket az esetleges jelzéseket július 19-ig lehet levélben eljuttatni a megyei KISZ- bizottságra, a válaszokat a helyi KISZ-bizottságok ad­ják majd meg A végső dön­tést a KISZ megyei bizott­ságának testületé hozza meg, előreláthatóan a július 28-i testületi ülésén. (Lovász)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents