Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

1988. július 15., péntek n gazdálkodó szervezetek adminisztrációjának csökkentéséért 99 Térségi környezetgazdálkodást Sajtótájékoztató a Kövizignél 99 A tervgazdálkodási ' bi­zottság 1988. március 2-i állásfoglalásával összhang­ban a kormány felkérte a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületét arra, hogy szer­vezze meg, és irányítsa azt a munkát, amely a gazdál­kodó szervezetek admi­nisztrációjának csökkenté­sét célozza. A kormánynak — az irá­nyításban, illetőleg a - gaz­dálkodó szervezetek önálló­ságában, mozgásterük bő­vülésében végbemenő vál­tozásokhoz igazodva — ha­tározott célja, hogy mér­séklődjenek a gazdálkodó szféra adminisztrációs ter­hei. Ehhez mindenekelőtt az állami (a központi és az igazgatási) statisztika adat­szolgáltatási igényeinek, a gazdálkodó szervezetek ad­minisztrációs kötelezettsé­geinek rendszerelmélem át­tekintésére van szükség. Ennek jegyében került sor a .napokban — a Békés Megyei Tanács V. B. pénz­ügyi osztálya által koordi­náltan — egy konzultatív jellegű megbeszélésre, ame­lyen 10 Békés megyei vál­lalat, illetve szövetkezet gazdasági vezetői vettek részt. A megbeszélést dr. Scholcz . Rezső, a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületé­nek ügyvezető elnöke ve­zette. A hozzászólások és a vita során egyöntetűen annak adtak hangot a résztvevők, hogy valóban túlmérete­zettnek. és jó néhány eset­ben feleslegesnek tűnik az a jelentéshalmaz, amelyet a főhatóságok és más szerve­zetek kérnek a vállalatok­tól és szövetkezetedtől. Nem is beszélve arról, hogy a jelentésekben statisztikai kimutatásokban foglaltak gyakran átfedéseket, párhu­zamosságokat is tartalmaz­nak. A hozzászólások utal­tak arra, hogy az említett információs igények csak jelentős mértékű adminiszt­rációs munkával, és termé­szetesen bérköltséggel old­hatók meg, ami kedvezőtle­nül befolyásolja az ered­mény alakulását is. a Végítélet napjára stb.) és az „angyalok” bukása, vala­mint a Szentírásban felso­rolt számos egyéb példa, de Jézus tanítása is arra utal, hogy egy magas fejlettségű, humánus civilizáció gondo­latvilágából származnak és nem a mi, sok tekintetben még állati sorban vergődő, öldökléssel megszállott agyunkan születtek meg. Elég 'szomorú, hogy etikánk sokkal lassabban fejlődik, mint a civilizáció és a tech­nika; a földgolyó felén még úgyszólván éheznek az em­berek, nincs meg a legele­mibb fejlődés előfeltétele; írástudatlanság, sötétség uralkodik. Tehát nemcsak űrhajózásban vagyunk lema­radva azok mögött, akik itt jártak . de az a legszomo­rúbb, hogy azok a népek sem okosabbak, akiknek fiai már a csillagos világmindenséget járják! Ha majd túltesszük ma­gunkat azon, hogy orosz vagy amerikai tegye-e elsőnek a lábát egy ismeretlen bolygó­ra, ha tehát az emberiség nevében lépünk majd a csil­lagoik ösvényére, akkor vá­lunk majd csak az „istenek­hez” hasonlókká! Atlantisz — Valahol olvastam, hogy a legendás Atlantisz is „azoknak” volt a települé­se .. . A hozzászólók azonban nemcsak a problémákról szóltak, hanem megfogal­mazták azokat a főbb fel­adatodat is, amelyeket a továbblépés, az adminiszt­rációs munkateher mérsék­lése érdekében a lehető leg­rövidebb időn belül meg kell oldani. Az egyik, hogy koncentrált adatkérés le­gyen. A vállalatok, szövet­kezetek szívesen adnak in­formációt, szívesen szolgál­tatnak adatot, de ezt az adatszolgáltatást egy szer­vezetnek kellene összefog­ni. Erre legalkalmasabb a KSH, és utána mindenki más ettől a szervtől kapja meg a számára fontos ada­tot. A minisztériumok, a ta­nácsok, a pártszervek. Eb­ben az esetben természete­sen már a határidők ütkö­zése sem fordulhat elő, az egységes mérési rendszer is biztosított, és így az adat­kérés akkor történik meg. amikor az már a valós ér­tékben áll rendelkezésre. A számítógépes feldolgo­zást egyre több vállalat al­kalmazza. A központi adat­kérés táblarendszerét is eh­hez a formához kell igazí­tani, mert így gyorsabb és pontosabb lesz az informá­ció. A gazdálkodó szerveze­tek ingyenes adatszolgálta­tást végeznek, de ugyanak­kor a visszajövő informá­cióhoz már csak anyagi el­lenszolgáltatás után jutnak. Ezen változtatni szükséges. A jelenlevők felvetették az új adórendszerrel kap­csolatosan (ÁFA, személyi jövedelemadó) megnöveke­dett vállalati, adminisztrá­ciós feladatokat is. Az ÁFA-törvényben a számla kiállítására meghatározott 3 napos határidő sok eset­ben rövid. Pl.-»- a mezőgaz­dasági üzemektől a húsipar, a gabonaipar által történt felvásárlások esetében. A jelenlevők egyértelmű igényeként fogalmazódott meg, hogy az itt elhangzott­javaslatuk a vállalati admi­nisztrációs rendszer egy­szerűsítésénél hasznosítás­ra kerüljön, nem úgy, mint az a korábbi években tör­tént. — Magam is így hiszem, de véleményem szerint nem a Gibraltár környékén nyelte el a tenger vize .... sőt úgy vélem, hogy nem is süllyedt el, hanem ők maguk építet­ték a tenger színe alá, még­hozzá a Bermudáik közelé­ben. Ne feledjük el, hogy ezen a tájon fordul a me­leg Golf-áramlat délről északnak, s hogy itt a leg­gazdagabb a mélyvízi állat- és növényvilág, de az is le­het, hogy a tengerfenék ott ásványokban is gazdag. Ezt még nem tudjuk, mert a so­rozatos hajószerencsétlensé­gek és repülőgép-katasztró­fák miatt a kutatók mesze elkérülik. Nincs kizárva, hogy ebben a tenger mélyén levő bázisban még ma is működik valamilyen sugara­kat kibocsátó berendezés, amely végzetesen hat az ar­ra tartó hajókra és repülő­gépekre, s amely összekötte­tést tartott fenn a világűr­ben keringő anyahajókkal. Erre persze, majd csak ak­kor kapunk megfelelő vá­laszt, ha megoldódik az ún. bermudai háromszög titka. Mindenesetre különös, hogy az Atlantisz, az „el­süllyedt világ” talányával először épp az aztékok, a mayák mondavilágában ta­lálkozunk! És az sem vélet­len, hogyan kapta ez az óceán a nevét.. . — Miért építettek volna a világűrbeliiek települést a tenger felszíne alá? „A béke kérdése után a környezetvédelem a második legnagyobb horderejű kér­dés napjainkban.” „Termé­szeti erőforrásainkkal rosszul gazdálkodunk.” „Mindenki aggódik ugyan a környeze­tért, de ugyanakkor önvizs­gálatot nem tart!” Ez a há­rom — a szemléletet ponto­san jellemző —' megállapítás kívánkozik az élre dr. Goda Péter Kövizig-igazgató teg­napi sajtótájékoztatójáról, amelyet a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság tartott a szanazugi védelmi központ­jában. A vízminőségi helyzetről, a vízszolgáltatásról, az ön­tözésről, a kibővülő hatás­körről, s a tervezett vízügyi bemutatóházról adott részle­tes tájékoztatást ezúttal az igazgató. Elmondta; ami vi­zeink állapotát illeti, az igazgatóság területén kedve­ző a folyók állapota, kivéve az Élővíz-csatorna okozta terhelés miatt a Kettős-Kö­röst Mezőberény és Körös- tarcsa között. Összességében a megyében jó a helyzet, a kommunális szennyvizek jó- része ugyanis tisztítva kerül a befogadóba. Az igazgató­— Mi igazán nem tudjuk, hogy a „csillagok háborúja” nem zajlott-e le már nagyon régen, a mi kőkorszakunk idején .. . Mint ahogy azt sem tudjuk, egyazon bolygó­ról érkeztek-e látogatóink, még kevésbé vannak ada­taink arról, mi minden ment végbe náluk, az ő bolygóju­kon. Csak találgatni lehet. Mert az sem bizonyos, hogy a Földön lejátszódó (és az Ótestamentumban is feljegy­zett) kataklizmáknak termé­szetes előidézői voltak-e . . . Nem emlékezteti önt a Noé bárkájáról szóló monda ne­tán valami másra, mint egy törékeny hajócskára? ... De ha nem is a „csillagok háborúja” vagy egyéb okozta volna az Atlantisz megépí­tését, lehetett annak tisztán tudományos oka is, hiszen „azokat” bizonyára nemcsak a szárazföldön nyüzsgő élő­világ érdekelte! Azt sem tar­tom kizártnak, hogy boly- gónkszerte több ilyéh tenger alatti támaszpont is épült. .. Legújabb könyvemben, a Vajon tévedtem-e címűben egyébként sok új bizonyíték­kal szolgálok elméletem alá­támasztására és többek kö- 'zött Atlantisz kérdéseivel is foglalkozom. Elvégre a jég­korszak beállta meglephette az érkezőket és a meleg ten­gerekben való meghúzódás logikus, nem? (Folytatjuk) Lányi István ság működési területén kí­vül eső északi térségből ugyanakkor a vízminőséget rontó anyagok érkeznek a vízzel, s amikor a békalen­cse, hínár, egyéb vízinövény az egész vízfelszínt lefedi, sziszifuszi munkával tisztí­tani kell, mert bűzössé, szennyezetté válik a víz. Napjaink igen aktuális té­mája "az- öntözés. Vidékün­kön nagyobb a párolgás, mint amennyi csapadék hull, így tehát a „téli aszályt” a nyári esők nem tudják pó­tolni. Megyénkben jelenleg 6603 hektáron juttatnak ki mesterségesen vizet a növé­nyekre a mezőgazdasági nagyüzemek. Természetesen szó esett a tájékoztatón az Élővíz-csatornáról, amelytől sokat szenvedett Békés vá­rosa. A megoldás nemrég született: a békési duzzasztó egy mellékfunkciójaként Dánfokon az idei nyáron ad­tak át egy szivornyát, amely másodpercenként 2-3 köb­méter vizet juttat az Élővíz­csatornába. Ami pedig a jövőt illeti: várhatóan hamarosan meg­jelenik a környezetvédelem és vízgazdálkodás integrá­A Mezőhegy esi Vasipari Szövetkezet az idén igyeke­zett úgy alakítani termék- szerkezetét, hogy megfelelje­nek a gazdaságossági köve­telményeknek. A szövetkezet első félévi eredményei alap­ján — ha nehézségek árán is —, teljesíteni tudták vál­lalásaikat. Kovács József el­nök részletesebben elemzi a helyzetet. — A tervezett árbevéte­lünk 39 és fél millió forint volt, amelyet hozni tudtunk. Mindez akkor tűnik jó ered­ménynek, ha figyelembe vesszük, hogy január elsején 7 százalékkal csökkentettük a termelői árat. Nőtt a ter­melékenység is szövetkeze­tünknél, ezt igazolja, hogy 8 százalékos létszámcsökken­tés mellett értük el a fenti eredményt. Megjegyzem, mi nem küldtünk' el senkit: a nyugdíjasokat és a távozókat nem pótoltuk. Jelenleg 185- en dolgoznak a szövetkezet­ben és jóleső érzéssel mond­hatom el, emelni tudtuk az első félévben a béreket. Am.i a nyereséget illeti, az a ter­vezettet meghaladó, és meg­közelíti a tavalyi első félévit. Az elnöktől azt is megtud­tuk,. mintegy 25 százalékban változott a termékszerkezet. A kis nyereséget adó, vagy ciójáról szóló jogszabály. A Kövizig a jövőben Körös- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság néven látja el tevékenységét, tevé­kenységi körükbe tehát még inkább belekerül a környe­zetvédelem, amely sok te­kintetben eddig is természe­tes része volt munkájuknak, ha az elnevezésben ez nem is szerepelt. A megye összes természeti erőforrását foko­zottan igénybe vesszük, így azok igen sérülékenyek. Er­re egyetlen adat: Békésben a területnek több mint 70 százaléka szántó! Ahogyan az igazgató fogalmazott: „A természeti erőforrásokkal va­ló gazdálkodásból ránk há­ruló feladatokat úgy tervez­zük megoldani, hogy a tér­ségi környezetgazdálkodás kérdéseit kívánjuk kiemelten kezelni.” Végül elhangzott a tájé­koztatón, hogy az igazgató­ság Gyulán, a jelenlegi szék­hazával szemben levő épü­letben, melynek kezelői jo­gát megkapta, vízügyi be­mutatóházat kíván létesíteni. * * * — Szó esett a tájékoztató­jában a vízszennyezésről. veszteséget termelő ágazato­kat megszüntették, és más jövedelmező munka után néztek. A lakatosüzemben a Békéscsabai Mezőgéppel új kopoerációs kapcsolatra lép­tek. Megszüntették a ráfize­téses öntödei tevékenységet, az itt dolgozó tizenkét em­bert más munkaterületre irá­nyították. Az év elején 'gép­járműszervizük megkapta a hatósági vizsgáztatási jogot, ennek köszönhetően 10 szá­zalékkal emelkedett forgal­muk. A legtöbb gonddal a töm­lőgyártás területén kellett megküzdeniük. Mivel tőkés import anyagokat' használ­nák fel, így csak több hó­napos késés után jutottak megfelelő alapanyaghoz. Emiatt májusban és 'június­ban csak túlmunkával tud­ták teljesíteni a féléves ter­vet. Új termékeik a víz-gőz- tömlő valamint a gépalkat­részék tőkés importot válta­nak k,i. Az első félévben több mint 18 millió forintér­tékű importkiváltó árut ter­meltek, A második félévre lekötöt­ték k a pa c i tásu kát,' most má r csak azt várják, hogy idő­ben megkapják a szükséges importanyagot. Nagy vállal­kozásba fogtak, a Taurusnak Számonkérik-e ezt az elkö­vetőkön, gyakori-e a bírsá­golás?— kérdeztük a tájé­koztató után dr. Goda Pé­tert. — Hogyne! Éves nagyság­rendben úgy 10 millió forint szennyvízbírságot vetünk ki, de tavaly ez nyolcmillió fo­rintra visszaesett, mert több tisztítótelep, például a bé­késcsabai belépett. Vannak olyan bírságoltak, mint pél­dául a szarvasi Termál­hasznosító Gazdasági Tár­saság, ők szakaszosan, duz­zasztáson kívüli időben fe- nolos vizet engednek le, hadd tegyem nyorpban hoz­zá; engedéllyel, nem lévén más megoldás pillanatnyilag. —- Furcsa ellentmondás, hogy engedéllyel teszik, ugyanakkor bírságot fizet­nek?! — Valóban. De tudomásul kell vénünk, hogy rákény­szerülnek, s ha már ez a helyzet, akkor legalább a tudtunkkal, szabályozottan tegyék. Hasonló egyébként a helyzet a Sarkadi Cukorgyár esetében, ők tározzák a szennyvizet, és olyankor bo­csátják be, amikor árhul­lám van. Hozzá kell tenni, hogy épül a tisztítójuk, te­hát megoldódik ez a gond. — Mint utalt rá, a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium területi szerve lesz kibővített névvel az igazgatóság. Mire terjed ki a hatáskörük? — A környezetvédelem ta­nácsi hatásköre változatlan marad, főleg a kommunális tevékenységgel összefüggő területeken. Az igazgatóság a veszélyes hulladékgazdál­kodással, zaj- és rezgésvé­delemmel, levegőtisztaság­gal és rádioafctív környezeti ártalmakkal foglalkozik. Természetesen bírságolási hatáskörrel rendelkezik. — Végül hadd kérdezzem meg, hogy mint szakember, ön tapasztal-e cselekede­tekben is megnyilvánuló szemléletváltozást a környe­zetvédelem kérdéseiben? — Azt hiszem, igen. Az egyik legnagyobb -ártalom a szennyvíz, és sorra kez­deményezik a csatornaépí­tést, szennyvíztisztítást, péD daként említhetem Vész­tőt, Mezőberényt, Gyulát, Békéscsabát, Szarvast. Való­színűnek tartom, hogy rö­vid időn belül az élővilág védelmében és a hulladék- kezelésben is hasonló lesz a helyzet. A mezőgazdaság­ban is a környezetet res­pektáló szemlélet kezd ki­alakulni. A szemlélet válto­zását persze nehéz kimutat­ni a gyakorlatban, de köz­vetve már ott van az intéz­kedésekben, megnyilatko­zásokban. Tóth Ibolya _________________* 5-6 ezer méter mélytengeri fúráshoz használatos bélés­csövet gyártanak. Kovács Jó­zsef kitért az új adórendszer bevezetésének tapasztalataira is.1 — A tavalyi évhez képest rendkívüli módon megnőtt az adminisztrációs teher, az ÁFA és az SZJA bevezetése miatt. Míg 1987-ben 12 cí­men fizettünk be a költség­vetésnek adót, s mindez száz tételt tett ki, addig az idén négy adónemben, több mint tízezer tétellel kellett dol­goznunk. Már most foglal­koztat bennünket a jövő évi szabályozás kérdése. Reméld jük, mielőbb nyilvánosságra hozza a kormány az 1989. évi szabályozókat. Ugyancsak foglalkoztat bennünket a szövetkezeti ipar megújulási programja. Várjuk a továb­bi intézkedéseket a vagyon­jegy-, részjegy-bevezetéssel kapcsolatban. Nálunk egyéb­ként az első félévben mint­egy húsz százalékkal nőttek a keresetek, emellett célfel­adatra negyedévenként pré­miumot is fizetünk, ennek ellenére a dolgozók úgy ér­zik, hogy csak szinten tud­ják tartani az életszínvona­lukat, sőt egyeseknél csök­kenéssel kell számolni. . v. 1. Korszerű öntözés a békéscsabai határban Fotó: sarkadi László Már a jövő évre gondolnak Termelésnövekedés — létszámcsökkentéssel

Next

/
Thumbnails
Contents