Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

1988. július 13., szerda o HunHis Körösújfalu a kibontakozás útját keresi Az idén. már jócskán ben­ne járunk a hatodik hónap­ban, de még mindig nem rendeződött a Körösújfalui Rákóczi Tsz 1987. évi gaz­dálkodásának szanálási ügye. A szanálószervezet régen túl­jutott a tények feltárásán, a szövetkezet gazdasági meg­újítására fogalmazott inten­ciók közreadásán. A szövet­kezet is levont bizonyos kö­vetkeztetéseket az észrevéte­lekből és azután minden to­vábbi intézkedéssel leálltak. A szanálás célja, a szövet­kezet anyagi talpraállása a hitelképtelenség folytán nem következett be. Ennek kö­vetkeztében ma ugyanolyan kedvezőtlen a szövetkezet helyzete, mint tavaly volt. Annak ellenére, hogy a bank semilyen célra nem folyósít számukra hitelt — tavaly nyár óta hitelképtelenek —, a szövetkezet él, dolgozik, termel és a népgazdaság vál­lalatainak nagyon fontos élelmiszereket, nyersanyago­kat szállít. Ezeket át is ve­szik tőlük, egyik állami vál­lalat sem mondja, hogy a körösújfalui hízott sertésre, gyapjúra, bárányba, mostan­tól pedig búzára nem tart igényt. Sőt, valamennyi partner vállalat partner abban, hogy a meg­termelt értékek után járó pénzt ne a tsz egyszámlájá­ra, hanem egy elkülönített számlára utalják át. Az élet csak azért folyik tovább, mert a bezárt nagykapu mel­lett egy kisebb nyílt banki segédlettel, mely a régebbi kötöttségek feloldásával, mel­lőzésével a megújuláshoz, az élet továbbviteléhez mind­addig lehetőséget kínál és biztosít, amíg a szanálási el­járás során a szövetkezetnek ígért anyagi támogatások csatornái nem érik el Körös­újfalut. Ez a hosszan tartó pénz­telenség csak arra jó, hogy a veszteségek újratermelőd­jenek. A vezetőség kezében nincs semmi lehetőség önál­ló kezdeményezésre, kocká- r"tvállalásra. Hitelképtelen vetkező öt évben. Egyet azonban már most mondha­tok: az aranynak és néhány más nemesfémnek óriási szerepe lesz az űrhajózásban. Ezt azért említem, ,mert a legtöbb ősi népnél arany- és ezüstolvasztással találko­zunk, akkor, amikor más ércekről még fogalmuk sem volt! Mi ennek a magyarázata? Hiszen nem ismerték sem a pénz fogalmát, de a fémek értékét sem ... mégis ren­geteg árányat mostak ki vagy bányásztak abban az lidőben. Ismeri az aranybor­jú történetét? Tudja, milyen temérdek arannyal rendel­keztek a mayák, az inkák, az egyiptomiak? Mi célt szolgált ez a kincs? ... A vá­laszt majd csak ezután kap­juk -meg. Egy azonban már szinte bizonyos: .„azoknak” kellett ez a sok arany. Mi­kor aztán azok „tüzes szeke­rükön” visszamentek a csil­lagok közé, az emberek ci­comára kezdték használni ezeket a m;a már „straté­giai” fémeket. Szem előtt kell persze tar­tanunk azt a fényt is, hogy e rengeteg évszázad folya­mán a „látogatók” különbö­ző nemzedékei érkeztek hoz­zánk, egyre magasabb tech­nikai szinten levők, és való­színűleg változó társadalmi rendek ivadékai. Szándéka­ik tehát, ha kezdetben tisz­tán tudományos jellegűek voltak is, idővel megváltoz­hattak, és ma nem lehet tud­a szövetkezet, s mint ilyen gazdasági egységet sehol senki sem szolgál ki üzem­anyaggal, alkatrésszel, gép­pel, műtrágyával, növényvé­dőszerrel, takarmánnyal... Hogy ezekből nem szenved­tek hiányt, az nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a tsz vezetése eddig zsebből okosan gazdálkodott. Vajon e szükség kovácsolta erény mikor válik bűnné? De bűn­né válhat-e, amikor ebben az egészben nem a tsz a lu­das, hanem a szanálási szer­vezet késedelmes ügyintézé­se. Bár kétségtelen, hogy nem illik erről beszélni, sürgetni a veszteség okainak feltárá­sában részt vevő állami szerveket a gyorsabb és a megértőbb munkára. De miérjt ne tennénk ezt, ami­kor a tények megállapításán régen túljutottak és állást foglaltak a szövetkezetnek nyújtandó anyagi segítség nagyságrendjében, a vissza­fizetés módjában. Vélemé­nyüket elfogadtatták a szö­vetkezettel, a tagság felso­rakozott a feladatok meg­valósítására, csak éppen az hiányzik a kibontakozás el­kezdéséhez, amit a szanáló­szervezet ígért. Itt most hallatlan erőfe­szítéseket tesznek a terve- ' zett melioráció első ütemé­nek befejezésére. ötszáz hektárnál valamivel na­gyobb területen folyik ez a munka, hogy több teremjen, mint korábban. A második ütem tervei is készek, a be­ruházáshoz szükséges saját erőt a szövetkezet letette, de félnek a hitelképtelenség következményeitől, hiszen megítélésük körül annyi minden változott az utóbbi időben. S ami a legérdeke­sebb: legkevésbé az állami szervek bíznak bennük! Partner vállalataik, például a Borsod Megyei Húsipari Vállalat kész az újjászerve­zett sertéshizlalási .munkáju­kat finanszírozni. nii, milyen indítékok .vezérlik majd őket, ha ismét megje­lennek. Piramisok a Marson — Egy bizonyos: nem csu­pán a mi bolygónkon jártak, ugyanis a Marson is' létez­nek piramisok, sőt, egy szfinxnek a fejét is felfedez­. ték azokon a fotókon-, ame­- lyekárthernrégi-ben a Viking nevű szonda készített. Ezek a piramisok már romos álla­potban vannak, ami arra utal, hogy ott előbb jártak, mint minálunik. Volt-e ak­koriban élet a Marson, erre majd csak eztán adhat vá­lását a tudomány. Vagy mi, ha majd a szondák helyettr már élő emberek szállnak le a vörös bolygóra. — Azt jelentené ez, hogy a piramisokat nem az egyip­tomi nép építette? — De igen. . Rabszolga módra. • Olyan, fantasztikus építmények ezek, amelyek tiitkát tudósok, építészek és régészék a mai napig sem tudták megfejteni.... alig hihető hát, hogy egy primi­tív nép olyan tervezőmérnö­köket termelt ki magából, hogy azok elkészítették vol­na akár az egyiptomi, akár a mexikói piramisokat. Tud- ja-e, hogy a libanoni Baal­- bekban a rómaiak arra az alapkőre építették Juptemek szentelt templomukat, ame­lyet még a régi arameusok idején helyeztek el ott? Ez az egy darabból álló gránit kőlap kettőezer tonna súlyú, Mit is jelent ez az újjá­szervezés? Azt, hogy a szö­vetkezet saját tagjainak bér­be adja a nagyüzemi sertés­hizlalást szolgáló épületeket, berendezéseket. A borsodiak adják a takarmányt, a hí- zóalapanyagot, a süldőt, a tag kisvállalkozásban meg­hizlalja a jószágokat és az átadás után a vállalattal rögvest elszámol. Az érde­keltség növelésétől az eddi­gieknél több jövedelmet adó munkára számolnak. A juhászaiban is hasonló termelésszervezésre és érde­keltség megteremtésére gon­dolnak. A növénytermesztés gépeinek bérbeadása is szó­ba került. Minden javaslatot alaposan megvizsgálnak. Ha a munkabér jellegű kiadá­saikat csökkenthetik az új üzemelési formákkal, egyből ráállnák. Számolnak azzal, hogy szövetkezeten belül csökken a foglalkoztatottak száma, de máris intézkedtek az ebből származó gondok megelőzésére. A háztájit sze­retnék bővíteni bérhizlalás­sal és olyan növények ter­mesztésével, melyek az áru­kukoricánál nagyobb jöve­delmet biztosítanak. összességében ezektől a lépésektől remélik gondjaik könnyebbé válását és azf) hogy Körösújfaluban minden ember megtalálja megélheté­sét. A Békés Megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szö­vetségének elnöksége legu­tóbbi helyszíni ülésén átte­kintette a Körösújfalui Rá­kóczi Tsz helyzetét, az 1987. évi gazdálkodást követő sza­nálási javaslatok, előírások gyakorlati megvalósítását és megerősítette a szövetkezet vezetését a gazdaság meg­újítására tett intézkedései­ben. Az elnökség állást fog­lalt a jelenlegi gazdálkodási keret — forma — megőrzé­sében, mivel Körösújfalun a termelőszövetkezet egyetlen alternatíva a település né­pességmegtartó képességének megőrzésében. és fekvő állapotban maga­sabb az embernél. Milyen ókori kőfejtők vésték ki va­jon a több mint száz mér- földnyire levő .sziklás hegy­ből ezt a kétmillió ktlo- grammnyi kőtömböt, és mi­lyen szállítóeszközökkel hoz­ták el onnan és helyezték el ott, ahol ma is áll? És a fő kérdést MINEK? Milyen célt szolgált? Válasz nincs! Kik. készítették a közép- amienikai dzsungelben talált óriás szobrokat, és miért? Milyen megalomániás mű­vész faragta vajon és me­lyik. nagyzoló uralkodó szá­mára? Hasonló az eset azokkal az egyiptomi óriás szobrok­kal is, amelyeket az UNI­CEF csak hatalmas techni­kai felkészültséggel, dara­bokban volt képes áthelyez­ni, amikor az asszuáni vízi erőmű miatt meg kellett őket menteni Abu-Simbel- taő'l..., holott valamikor egyetlen óriási kődarabból voltak kifaragva és odahe­lyezve! Vagy meg tudná-e magya­rázni nekem annak a földbe vert vasoszlopnak a történe- ] j tét amelyet Indiában talál- 1 tak? ... Az analízis megmu- I tatta, hogy ez az oszlop 97.8 | százalék tiszta vasat tartat- I máz. Ilyen tiszta összetételű 1 vasfémet a leg triód er nebb 1 technológia sem képes ma | előállítani. (Folytatjuk) Lányi István ; Megjelent a Mikrovilág Gyorsítás „Bármilyen furcsának is tűnik, az utóbbi időben egy­re népesebbé válik a PC-tu- lajdonosok tábora a Szovjet­unióban.” A PC-peresztrojka szellemében folytatódik a Li- tyeraturnaja Gazetának az a cikke, amelyben egy szak­ember ad jóindulatú taná­csokat. A Mikrovilág 88/14- es új számának a címlap­rajzával is hangsúlyozott írása a szovjet „Élet és Iro­dalom” cikkét ismerteti. Le­het, hogy e téren néhány kérdésre nálunk már sike­rült válaszolni, a szovjet problémák szisztematikus felsorolása a magyar PC- gyártók és -felhasználók szá­mára is szolgálhat tanulsá­gokkal. „Tóparti kurzus” a címe annak a hosszabb Összeállí­tásnak, amelyben a Mikro­világ riportere a Számaik egyik érdekes tanfolyamáról számol be. A „Gazdálkodá­si formák a számítástechni­kában” címet viselő négyna­pos tanfolyamon négy elő­adó tartott előadást a ho­nunkban ma még mindem napinak egyáltalán nem mondható cégformákról. A manapság divatos témáról, a vegyes vállalatok alapításá­ról és a Novotrade fejlő­déstörténetéről szól részlete­sebben az írás, valamint egy interjút is közread, amely­ben napjaink sikerembere, a Novotrade vezérigazgatója, Rényi Gábor válaszol az új­ságíró nem éppen szokvá­nyos kérdéseire. A házi számítógépek sze­relmesei a' programmelék- letben a Commodore 64, 16 és Plus 4 gépekre találnak érdekes szoftvereket, az En- terprise-típusú számítógépek több mint tízezres tábora ezúttal magnókezelő rutin­nal ismerkedhet meg. A video és a kultúra, köz­művelődés-kapcsolatát bon­colgató sorozat a Mikrovi­lág új számában négy szak­ember véleményével folyta­tódik. Az írásból kitűnik, hogy a video fontos eszköze lehet a kultúra és az isrrté- retek terjesztésének, azonban szakértő szervezőmunkára van szükség ahhoz, hogy a közkönyvtárakhoz hasonló videotárak jöhessenek létre. Aratnak Mezőhegyesen Nagyüzem van ezekben a napokban a Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát gabonatábláin. Megyénk legnagyobb mezőgazdasági vállalatánál ebben az évben 4600 hektár őszi kalászos aratására készültek fel. Már befejeződött az 545 hektár őszi árpa betakarítása. A kombájnok most a több mint négyezer hektár búzát vágják. Mint Spániel József nö­vénytermesztési igazgatótól megtudtuk: az első félévben kedvezően alakult a csapa­dékhelyzet, így bizakodó hangulatban kezdték a nagy nyári munkát. Sajnos, az utóbbi napok kánikulai idő­járása némiképp rontott a búzák minőségén, így fajtá­tól függően 4-10 százalékos , terméskieséssel számolnak. ! Napjainkban öt brigádban. 27 kombájn dolgozik a föl­deken. A mezőhegyesiek 12-14 nap alatt szeretnék befejezni a gabona aratását. A szállító- eszközökön, valamint a kom- bájnszérűkön dolgozókkal, és a szervizmunkát ellátók­kal együtt mintegy 120-130 dolgozó vesz részt az aratás­ban. Az első táblák biztató hozamot mutatnak, így van remény arra, hogy a terve­zett 6,3 tonnás hektáronkén­ti átlagtermésnél magasabb hozamot érnek el. A minő­ség jó, a hektolitersúly meg­haladja a nyolcvanat, a si­kértartalom eléri a 33 szá­zalékot. v. i D. K. Hidrometeorológiai helyzet Június hónapban a hő­mérséklet területi átlagérté­ke 18,5 Celsius-fok volt, mely a sokéves átlagnál 0,8 C-fokkal ^alacsonyabb. Csapadék: - 1988 júniusá­ban 68,5 mm csapadék hul­lott, ez a mennyiség 2,7 mm- rel magasabb az 50 év júni­us. havi átlagos csapadék-, mennyiségénél. A legna­gyobb csapadékmennyiség Csabacsüdön hullott, 43,9 mm. 1988. január 1.—június 30. között ßz igazgatóság terüle­tére 360,8 mm csapadék hul­lott, ez a mennyiség 47,2 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai víz­gyűjtő területén vízfolyá­sonként júniusban a követ­kező csapadékmennyiséget mérték: Berettyó Székelyhídnál 67,1 mm; Fekete-Körös Vi- gyázónál 145,5 mm; Petru- groza 81,9 mm; Sebes-Kö­rös Bánfihunyadnál 113,1 mm; Borodnál 106,3 mm; Nagyváradnál 70,1 mm; Fe­hér-Körös Honctőnél 91,2 mm; Kisjenőnél 60,8 mm. Talajvízszint: a talajvíz- szint a sokévi átlag közelé­ben helyezkedik .el. A terep­szint alatt 170—-320 cm kö­zött ingadozik. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva lénye­ges' vízszintváltozás nem észlelhető. ^ Árvízvédelmi folyószabá­lyozás: a hónap első nap­jaiban kisebb áradások a duzzasztóművek üzemelését befolyásolták, emiatt szüne­telt az üzemelés: Gyulánál június 2—9-ig üze­melés alatti max. duzzasztás 180 cm, Békésnél június 2—10-ig 450 cm, Körösla- dánynál június 3—7-ig 280 cm, Békésszentandrásnál jú­nius 4—7-ig 500 cm. E na­pokon kívül a duzzasztók egész hónapban üzemeltek. Belvízvédelem: 1988. júni­us 2—8-ig az üzemelő szi­vattyútelepekre és szivattyú- állásokra 2. fokú belvízvé­delmi készültség volt ér­vényben. A készültség el­rendelését a Körösökön jú­nius elején levonuló kisebb árhullám tette szükségessé, mivel a megszűnő gravitáci­ós lehetőség idején a belvíz- csatornák vízszintcsökkené- sét szivattyúzással tudtuk biztosítani. Öntözés: június első felé­ben a csapadékos időjárás hatására a szántóföldi öntö­zés lényegesen elmaradt a várttól. A halastó- és rizs­telepi vízellátás is kevesebb vízmennyiséget igényelt. A hónap közepétől jelentkező forró, száraz időjárás hatá­sára erőteljesen megemel­kedett a szántóföldi öntö­zés, a vízügyi szolgálat fel­készült a megnövekedett vízigények kielégítésére. A Körös-völgy valamennyi duzzasztója üzemel a lehető­ségek szerinti maximális szinten, árkokban, csator­nákban, ahol adottak a mű­szaki feltételek, igény sze­rint biztosítjuk a .vízszolgál­tatást. Vízminőség-védelem: jú­nius első felében az átla- gbsnál hűvösebb időjárás miatt felszíni vizeinken vi­szonylag kedvező vízminősé­get regisztráltunk. A hónap végére a felmelegedés és a folyóinkon — az öntözővizet biztosító — duzzasztás hatá­sára megindult a fokozott alga- és vízinövényzet-ter- melés. A vízvédelmi bejárás során tapasztaltuk, hogy a szarvasi holtágon is inten­zív az algatermelés, ezért június 10-én intézkedtünk a szivornyák beindításáról: a gyepes csatornán a vésztői műút hídjánál ismételten jelentős mennyiségben ösz- szetorlódott a vízinövényzet, amelynek leszedésére intéz­kedés történt. A Fekete-Kö­rösön június 28-án a reme­tei híd és a szabadstrand térségében hártyaszerű be­vonat képződött, mely a hid­rológiai vízszolgálat szerint a vízvirágzás eredménye. A Hortobágy—Berettyó főcsa­tornán a hónap folyamán egyre erőteljesebbé vált vg vízinövényzet, a békalencse termelődése, a hónap végé­re a Hármas-Körösön is megjelent a békalencse, jú­nius 29-én .a Hortobágy— Berettyó és a békésszent- andrási duzzasztó közötti szakaszon már 50 százalékos volt a borítottság, a kiala­kult helyzet miatt július 1-jén 3. .fokú vízminőség-vé­delmi készültség keretében megkezdtük a békalencse lokalizálását, és letermelé­sét a fenti folyószakaszon. A Kettős-Körös'bal partján lé­tesített dánfoki szivornya június 3-án átadásra került, ezen a napon megkezdte az üzemelését, amelynek lénye­ge, hogy az Élővíz-csatorna Békés belterületi szakaszát friss vízzel látja el. A felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált kö­vetelményrendszer szerint 1988. június hónapban: Fehér-Körös Gyulavári­nál 1, Fekete-Körös Sarkad­nál 1, Sebes-Körös Körössza­káinál 2, Sebes-Körös körös- ladányi vízmércénél 2, Ket­tős-Körös Mezőberény, köz­úti hídnál 1, Hármas-Körös Békésszentandrás, duzzasztó felett 2, Élővíz-csatorna Veszely-hídnál 1, Élővíz-csa­torna Békés torkolati zsilip­nél 2, Hortobágy—Berettyó Mezőtúr—Endrőd közúti híd­nál 2. Nem törzshálózati minta­vételi helyek: Kettős-Körös békési duzzasztó felett 1, Hármas-Körös gyomai köz­úti hídnál I. Önálló exportiogot kaptak a Balaton-parti bortermelők Ónálló exportjogot kapott ten­gerentúli forgalmazásra a Ba- latonfelvidéki Szőlő- és Borter­melők Egyesülése. Az első min- taszállitmányt útnak is indítot­ták Japánba és Kanadába. A nagyobb kereskedelmi önállósá­got azért igényelték, mert a többi borvidékhez hasonlóan a Balaton-parti pincékben is je­lentős készletet tárolnak. Mint­egy 80 ezer hektoliterrel több bor van most a 16 taggazdaság­nál, mint az elmúlt év hason­ló időszakában. Az egyesülés igazgatótanácsa részletes hely­zetelemzés után úgy döntött, hogy elsődlegesen növekvő ex­porttal mérséklik készleteiket. Szóba került az árcsökkentés is. Ezt azonban nem tartják meg­oldásnak, a világhírű Balaton- parti borvidék termése — meg­ítélésük szerint eddig is — mér­sékelt árú volt. Most elhatá­rozták, hogy ászokhordókban érlelik tovább boraikat, és ké­sőbb mint óbor-különlegességet értékesítik. Terveikben szerepel még, hogy az évjáratokat fel­tüntetve kínálják majd a bort a fogyasztóknak. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat munkavédelmi önálló csoportja felihívja a lakosság figyelmét, hogy A MEGYE TERÜLETÉN LÉVŐ bányagödreiben fürdeni, A BÁNYA TERÜLETÉRE /BEMENNI életveszélyes és szigorúan tilos!

Next

/
Thumbnails
Contents