Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 9 1988. JÚLIUS 1., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL1H. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Villányi Miklós válasza A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubel elszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költség- vetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költség- vetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adódó következményeket mindenkinek a maga munkaterületén el kell viselnie — hangsúlyozta. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szinték csökkentése, erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a .felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a -tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteség- rendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónaik és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre Olyan igényeket terjesztenék be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudományos, műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben, és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többlet- kiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Az adóreformmal' kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetést levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Ma- róthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Ország- gyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jeBerecz Frigyes bevezetőben emlékeztette a képviselőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb-nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül kilentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal követkézéit: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. alakult az évek óta veszteséges, egyre' reménytelenebb ■ helyzetbe kerülő vállalatok ; csoportja, amelyhez 1987- i ben öt nagy, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együttes éves veszteségük meghaladta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt és őszinte vita az SZKP konferenciáján Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. Pontban 10 órakor a reggeli ülésen elnöklő Nyikolaj Rizskov kormányfő elsőként Viktor Posztyinkovnak, a sztavropoli brojleregyesülés vezérigazgatójának adta meg a szót. Posztyinkov röviden elemezte az átalakítás menetét a mezőgazdaságban, majd kijelentette: a tudomány nem segíti eléggé a termelést, s ezért a termelésirányítóknak nemegyszer „saját kútfőből” kell rátalálniuk a legfejlettebb módszerekre. A küldött-társak érzékelhető egyetértésével találkozó véleményt a vezérigazgató azzal is. megtoldotta, hogy a tudományok és a gyakorlati élet közötti indokolatlanul nagy távolsággal magyarázta az átalakítás szociális programjának lassú megvalósulását. Hangsúlyozta: ideje felhagyni a felülről és oldalról való beavatkozás káros gyakorlatával, amely hátráltatja az anyagi termelést. Elkeseredetten szólt arról1, hogy a bürokraták az állami -vállalatokról szóló törvényt annak életbe léptekor azonnal képesek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megrendelés elVét. Végezetül arról beszélt, hogy meg kell szabadulni az átalakítás ellenzőitől. Mihail Gorbacsov erre közbeszólt: ha a KB megint csak felülről, adminisztratív módszerekkel fogja leváltani a bürokratákat, akkor azzal nem viszi előbbre az ügyet. Éppen a gazdasági és politikád reformokon keresz(Folytatás a 4. oldalon) Szerkezetváltás a növénytermesztésben A tsz-szövetség elnöksége előtt a megye fehérjeprogramja Az utóbbi időben egyre többször szóba került a mezőgazdasági nagyüzemek növénytermesztési szerkezetének megújítása részben a piaci igényekhez jobb hozzáigazítása, részben pedig az állattenyésztés takarmány- szükségletének hazai termésből való biztosítása végett. Ez a folyamat lényegében évek óta tart, de az üteme lassú, mert a szövetkezetekben még mindig kevés a vállalkozói kedv. Bár az is tény, hogy az üzemek érdekeltsége sem olyan, mint amilyen lehetne a gyorsabb előrelépésre. Ezért, ha lassan is, de évről évre nő a fehérjét adó takarmánynövények vetésterülete. De nemcsak a szántóföldi termesztés ütemének növekedése lassult le, hanem az olajos magvú, fehérjét adó növények feldolgozásának hazai szervezése sem érte és éri el a kívánt szintet. Hogyan lehetne az eddigieknél gyorsabban szerkezetváltásra ösztönözni az üzemeket, hogy az állatállomány takarmányában a fehérjét többségében hazai termésből biztosítsuk, megkímélve a gazdaságokat olyan importtól, melynek helyettesítésére részben a maga erejéből is képes lenne? Erről tanácskozott tegnap a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek elnöksége Körösújfaluban. Az előterjesztés alapján a testület megállapította, hogy az utóbbi évben a Éorsó vetésterülete 32 százalékkal növekedett. A szója, a legjobb fehérjét biztosító növény 2400 hektáros vetésterülete tizenegyezer hektár fölé növekedett. Ebben az évben az ország szójatermő- területének csaknem 40 százaléka Békésben található! A gyakorlat igazolja, hogy a megye területe alkalmas szó- jatermesztésre, melyre csak az üzemek egy keskeny rétege vállalkozik évenkénti rendszerességgel. Az utóbbi években, különösen a kondorosi szövetkezeti takarmánykeverő, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz és mások vállalkozásában felgyorsult a szója takarmányozási célú feldolgozása. Az eddigi tapasztalatok feltétlen alkalmasak arra, hogy újabb szójafeltáró- üzemek létesüljenek, akár újabb tsz-ekben is lízing formájában, mert ez az egyetlen megoldás a gazdaságok jobb takarmánypozí- eiójának elérésére. Az elnökség ezt követően áttekintette a sok gonddal küszködő Körösújfalui Rákóczi Tsz helyzetét. A megújulást szolgáló programot alkalmasnak ítélte a nehéz helyzetből való kiláboláshoz, de ennek megvalósítására, valóraváltására a szövetkezet csak önerőből, nagyon kemény munkával vállalkozhat. Az elnökség a szövetkezet vezetésének és tagságának megújulási elkötelezettségét tapasztalt^ D. K. Országos élmezőnyben a Béköt újítói Az Ipari Minisztérium, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, valamint az Országos Találmányi Hivatal évről évre meghirdeti az újítási versenypályázatot. Az elmúlt évi verseny II. helyezettje a Békéscsabai Kötöttárugyár lett. Az erről szóló okmányokat a közelmúltban Budapesten ünnepélyesen adták át a Béköt képviselőinek. — A vállalat vezetősége igen nagy gondot fordít az újítás támogatására — mondja erről Szabó Sándor fejlesztési technikus, újítási előadó, majd így folytatja. — Év elején elkészíti a vállalat az újítási feladattervet, különböző fórumokon ismertetjük: miben kér segítséget a vezetőség a dolgozóktól. A tervező munkához és a kivitelezéshez pedig minden segítséget megkapunk. Évről évre nagyobb az újítások gazdasági eredménye, amellyel párhuzamosan nő az újítók anyagi és er- köcsi megbecsülése. Mintegy 500 újítót tartunk számon, közülük több száz a nő, illetve a 30 éven aluli fiatal. A 62 szocialista brigádból például 36 kollektív újítást nyújtottak be, 1987- ben összesen 100 újításunk volt, közülük 85-öt hasznosítottunk. Az újítások gazdasági eredménye hárommillió 931 ezer forint volt, az újítók díja 305 ezer. Az újításért többen kaptak kitüntetést, Vidovenyecz Pál energetikus és Kondacs György kazánházi művezető a Kiváló Újító ezüst fokozatát kapta. — Nagyon sokat segít az elbíráló bizottságnak — vezetője Mészáros Sándor — a két aktív szakvéleményező: Nagy Balázs technológiai és gyártmányfejlesztési osztály- vezető és Király Sándor műszaki osztályvezető-helyettes. Munkájuk gyors, precíz, részrehajlást nem ismernek. Arra törekszenek, az újítók kapják meg — anyagilag és erkölcsileg — annak ellenértékét, amit a vállalatnak pluszban nyújtottak. Újítóink a jövőben is a vállalat megbecsült emberei lesznek. Ary Róza Berecz Frigyes előterjesztése
