Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

1988. június 13., hétfő o IgHilUkfJrf Hidrometeorológiai jelentés Hogyan tovább érettségi után? Májusban kellemes, nyá­rias volt az időjárás. A hő­mérséklet területi átlagérté­ke 16 Celsius-fok, amely az évszaknak megfelelő. Csapadék: területünkön májusban 49,2 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 7,5 mm-rel alacsonyabb 50 év május havi átlagcsapadéká­nál. A csapadékmérő állo­mások közül a legnagyobb csapadékmennyiséget: 104,1 mm-t Fokközön mértek. A legkevesebb csapadék Üjsza- lontán hullott, amely 28,1 mm volt. 1988. január 1. és május 31-e közötti időszak­ban az igazgatóság terüle­tén 238,3 mm csapadék hul­lott. Ez a mennyiség 44,5 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai víz­gyűjtő területén májusban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség hullott: Berettyó Székelyhídnál 33,5 mm, Fekete-Körös Vi- gyázónál 128,4 mm, Petru Grozánál 98,2 mm, Sebes- Körös Bánffyhunyadnál 87 mm, Borodnál 37,7 mm, Nagyváradnál 56,4 mm; Fe­hér-Körös Honctőnél 62,2 mm, Kisjenőnél 69,4 mm. Talajvízszint: az igazga­tóság területén a talavíz- szint 12-50 cm-rel magasab­ban helyezkedik el, mint a sokéves átlag. A terepszint alatt 150-305 cm között in­gadozik. Az elmúlt hónap­hoz viszonyítva 15-25 ern­es vízszintsüllyedés észlel­hető. Árvízvédelem, folyószabá­lyozás: májusban árvízi ese­mény nem volt. A hónap kezdetekor már üzemelt a békésszentandrási vízlépcső és a gyulai fenékgát. Béké­sen június 3-án, Körösla- dányban 11-én kezdték meg a duzzasztást. A gyulai tűs­gát június 3-án lett felsze­relve. Ebben a hónapban a következő legnagyobb fel- vízszinteket mérték: Békés- szentandrás 50 cm, Békés 425 cm, Körösladány 280 cm, Gyula 180 cm. Belvízvédelem: máj usban a belvízi esemény a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság területén nem volt. A hó­végi csapadékok hatására a Körösökön június első nap­jaiban kisebb árhullám vo­nult le, melynek következ­tében a folyóknál a gravi­táció megszűnt. A belvíz- csatornák vízszintcsökkené- se céljából több helyen szi­vattyútelepet kell üzemel­tetnünk, így június 2-től az üzemelő szivattyútelepek térségére 2 fokú belvízvé­delmi készültséget rendel­tünk el, amely jelenleg is érvényben van. A készült­ség keretében 10 szivattyú- telepet üzemeltetünk. öntözés: májusban vala­mennyi duzzasztómű üze­melt. Békésen első alkalom­mal került sor duzzasztásra. Mintegy 4 ezer hektár rizs­telep első aratása problé­mamentesen megtörtént. A szántóföldi öntözés is meg­kezdődött, májusban mint­egy 3 ezer hektár területet öntöztek meg. Az idén üzembe állításra tervezett új, korszerű lineár típusú öntözőberendezések össze­szerelése folyamatban van, sőt a Hidasháti Állami Gaz­daság és a Sarkadi Lenin Tsz esetében az üzempróbá­ra is sor került. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemeket, hogy az öntözőtelepek mű­szaki átadása után az üze­meltetési engedélyeket hala­déktalanul kérjék meg. V ízminőség-védelem: fo­lyóinkon májusban kedvező vízminőséget mértek. Fel­színi vizeinken az elmúlt hónapban három vízszeny- nyeződés volt. A folyáséri főcsatorna öntözővíz-kivétel környékén vízszíneződést, szórványos halpusztulást ész­leltünk, mely területi bemo- sódás következtében lépett fel. Harmadfokú vízminő­ség-védelmi készültség ke­retében a főcsatornán szi­vattyús vízszintsüllyesztést, gravitációs vízbeadást, vala­mint uszadéktermelést vé­geznek. Ebben az időszak­ban a vízhasználatokat szü­neteltetik. A sebes-körösi tápcsator­na Körösladányi úti szaka­szán nagymérvű halpusztu­lást észleltek. Május 9-én a térségben növényvédő-szere- zés történt, a halpusztulás oka valószínűleg növényvé- dőszer-bemosódás volt. Az elrendelt 1. fokú vízminő­ség-védelmi készültség idő­tartama egy nap, melynek keretében a tápcsatornát át­öblítették. A Biharugrai Halgazdaság halastavainál a vízszennyezés problémát nem okozott, mert a fenti időszakban a gazdaságnak nem volt vízvételezósi igé­nye. A gyepes csatornán má­jus 24-én barnás-fekete víz­elszíneződést, bűzös szagot, szórványos halpusztulást észleltek, melyet a belvizek bepangása okozott. A 3. fo­kú vízminőség-védelmi ké­szültség keretében a 4 na­pon keresztül kárelhárítást végeztek. A szennyezett sza­kasz lokalizálására a kétági tiltót lezárták, uszadékeltá- volítást végeztek, és víz­frissítést biztosítottak a Fe­kete-Körösből. Felszíni törzshálózati- min­tahelyek vízminőségi osztá­lyozása az integrált követel­ményrendszer szerint 1988.. május hónapban: Fehér-Kö­rös gyulavárinál 1, Fekete- Körös Sarkadnál 1, Sebes- Körös Körösszakállnál 2, Sebes-Körös Körösladány vízmérce 1, Kettős-Körös Mezőberény közúti hídnál 1, Hármas-Körös Békésszent- andrás duzzasztó felett 1, Élővíz-csatorna Békés tor­kolati zsilipnél 2, Élővíz­csatorna: Békéscsaba Ve­szely-hídnál 1, Hortobágy— Berettyó Mezőtúr—Endrőd közúti hídnál 2. Nem törzshálózati minta­vételi helyek: Kettős-Körös Békésnél 1, Hármas-Körös Gyoménál 1. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Importpótló gumialkatrészek a tsz-Szemböl Korszerűsítette a technológiát, ezzel a többszörösére növelte ipari üzemének kapacitását a kenyéri termelőszövetkezet. A rendkivül kedvezőtlen talaj­adottságok között gazdálkodó Vas megyei tsz húsz éve léte­sített ipari üzemet, amely ma már saját elszámolású főága­zatként évi 70 millió forint ár­bevételt és 20-22' milliós nyere­séget hoz. Elsősorban mezőgazdasági pót- alkatrészeket gyártanak az Ag- roker-vállalatok megrendelésére. Gumi alapanyagú termékeikkel importalkatrészeket helyettesí­tenek. Kenyériben évente tiz- ezerszám készülnek a hidrauli­ka- és csigatömlők, a mezőgaz­dasági gépekhez saját fejlesz­téssel konstruált levegőszűrők és szűrőbetétek. Ez az üzem szállítja a Rába mosonmagyar­óvári gyárának a vetőgépekhez a magvető csöveket, amelyeket korábban az Egyesült Államok­ból vásároltak. A közelmúltban alumíniumön­tő berendezést helyeztek üzem­be, mert az idén várhatóan több mint 200 tonna alumíniumot használnak fel különböző rész­egységek öntéséhez. A gumi­gyártásban a korábbi korsze­rűtlen olajos vulkanizálás he­lyett gőzüzemű berendezéssel dolgoznak, így az üzem gumi- alkatrész-termelését hamarosan megkétszerezhetik. Pillanatképek a békési gimnázium végzőseiről Azzal kezdem, amit Kul­csár Pisti, a békési Szegedi Kis István Gimnázium ne­gyedik osztályos tanulója végszónak szánt a beszélge­tésünk után. „Ahogy a vak ember tartja, majd lát­juk ...” — mondta nevetve. És a többiek is nevettek. Mind a nyolcán, önfeledten, mintha még mindig védenék őket az iskolai falak. Pedig fél lábbal már mindannyian kint vannak abban a bizo­nyos nagybetűsben. Amikor találkoztam velük, már túl voltak az írásbeli érettségin, és a szóbelire készültek. Iz- gálommal, ahogy ilyenkor szokás, de ugyanakkor már a jövőt is tervezgetve... Derűsen diákos, ugyanakkor tanácstalan és aggódó is volt a hangulat, amely be­szélgetésünket övezte. A „Mi lesz velem érettségi után?” bizony ma már nem egyszerű kérdés, mint akár­csak néhány évvel ezelőtt is volt. Tálán a legkönnyebb dolga Kulcsár Pistinek és Korcsok Attilának van, akik tovább szeretnének tanulni. Ha felveszik őket, újabb négy-öt évet nyernek, és legalább biztosan tudják, hogy mik lesznek. A lányok helyzete azonban nehezebb. Dolgozni szeretnének, de hogy mit, azt általában vagy az ismeretség, vagy a vélet­len dönti el, és nem ők. — Már annak is örülök, ha egyáltalán munkám lesz, nemhogy még válogassak — mondta Nalach Marika. — Rengeteg helyen voltam, fő­leg Békéscsabán, mert Békés után talán érdekesebb lenne egy másik város, de jobb esetben is csak a nevem ír­ták fel, hogy majd értesíte­nek, ha üresedés lesz. Volt, ahol kinevettek, hogy köz- gazdaságit végzőket se tud­nak elhelyezni, nemhogy egy sima érettségizettet. Volt, aki azt mondta, bizony ne­héz lesz munkát találni is­meretség nélkül... Hát nem tudom. Én már azt se bán­nám, ha az utolsó nyári szü­netemet is fel kellene áldoz­nom, csak tudnám végre, hova kerülök. — Még nekem sincs mun­kahelyem — magyarázta hal­kan Kovács Judit —, a szü­leim is, én is, folyton nézzük a hirdetéseket, de eddig nem találtunk megfelelő helyet. Az igazság az. hogy nem szeretnék irodában dolgozni, szívesebben lennék mondjuk bolti eladó. De hát nincs ke­reskedelmi végzettségem, így ez is nehéz dió. Vagy gon­doltam már arra is, hogy el­végezném a közgazdasági pénzügyi szakát, hiszen min­dig is a matek volt a ked­venc tárgyam, de ehhez is mindenekelőtt egy munka­hely kellene ... Onnait talán tovább lehetne lépni. Hogy miért nem ment Ju­dit egyenesen kereskedeílmi szakközépbe, vagy közgazda­ságába? Erre a kérdésre va­lamennyien válaszoltak: ki tudta még 14 évesen, mit is akar majd csinálni, ha fel­nő?! — ... Érettségi meg nem árt, ha van — vette át a szót Veres Ildikó —, hiszen ma már szinte mindenhová kérik. Én is azért jöttem gimnáziumba, hogy legyen időm gondolkodni, végül is mi lenne a legjobb nekem. Határozott elképzelésem még most sincs, bár nagyon re­mélem, hogy az áfésznél dolgozó szüleim majd segí­tenek az elhelyezkedésben. Szamos Márta szerencsés. Neki már van munkahelye, méghozzá Békéscsabán. De hát ez s olyan, mint a lottó. Ha édesanyja nem találko­zik éppen egy ismerősével, aki nem beszél éppen egy megüresedett helyről a Föld­hivatalban, akkor még ő is járhatná a munkahelyeket, mint sok más osztálytársa. Csapó Ágnesnek és Kiss Katalinnak már kiforrottab­bak az elképzelései a jövőt illetően. Ági népművelő, Ka­ti kozmetikus szeretne lenni. Mindketten állították, hogy számukra többet jelent ez az elhatározás, mint akármeny- nyi pénz... És a tervek sem rövidtávúak. Ági tudja, a jelenlegi közepes teljesítmé­nye nem elég egy főiskolá­hoz. A jelleme, a szervező készsége viszont éppen erre a pályára termett. — Várnom kell tehát egy évet — mondta öntudatosan. — Addig jó lenne valami­lyen szervezőtitkári, vagy mondjuik egy képesítés nél­küli napközis állás, és köz­ben fölkészülnék a felvéte­lire ... Nyolc ember, nyolcféle út. Vajon sikerül-e megtalálni­uk számításaikat? Sikerül-e megszerezniük munkájukat, beilleszkedniük az ottani új közösségbe? Nevetésük, diá­kos optimizmusuk arról ta­núskodott, hogy tudják, ne­héz lesz, de előbb vagy utóbb csak találnak valami­lyen állást. „De hogy mi lesz a húgomékkal?” — só­hajtott Marika, aki tudja, a testvére már benne lesz a ’90-es években munkát kere­ső fiatalok óriási demográ­fiai hullámában ... Magyar Mária Gyökeres változások várhatók Orosháza tejellátásában Néhány hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a Nagybánhegyesi Zalka Tsz kezelésébe került az Oros­háza melletti gyopárhalmi tejüzem. Ezzel a megye déli körzetében szövetkezeti szer­vezésű tej- és tejtermékellá­tást biztosítanak csaknem 200 ezer embernek. Ismeretes, hogy a korábbi években a nagybánhegyesi szövetkezet az állami tej­ipar támogatásával, segítsé­gével olyan tejtermelő, fel­dolgozó és értékesítő verti­kumot hozott létre a megye déli körzetében, mint észa­kon a Sárréti Tej Szeghal­mon. Az igen eredményes és jól jövedelmező nagybánhegyesi ágazatot most továbbfejlesz­tik. A tejipar kezelésében le­vő gyopárhalmi tejüzemet a korábbi hónapokban már át­vették, fejlesztési programot készítettek, melynek alapján az üzembővítés tervezését is megrendelték a Békéscsabai Agrobernél. Szabovik Tibor, tejüzemi főágazat-vezető ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetkezet mintegy 35 millió forintos fejlesztés­re vállalkozik Orosházán. Ahhoz ugyanis, hogy ez az üzem a vele szemben állí­tott feladatoknak és köve­telményeknek megfeleljen, bővíteni kell, és alkalmassá tenni városellátó szerepkör betöltésére. Ma Orosházára máshonnan kocsikáztatják a tejet és a tejterméket, noha a város nagyüzemeiben, a környező községekben ma­gas színvonalon folyik a szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés. Sőt, a tejüzemi fejlesztéssel egy időben az Orosházi Állami Gazdaság­ban és a Kardoskúti Rákó­czi Tsz-ben igen jelentős számban növelik a tejelőál­lományt. Itt tehát minden szinkronban megy a város és környéke tejellátásának javítására. De nézzük csak a nagy- bánhegyesiek gyopárhalmi vállalkozásának a lényegét. A főágazat-vezető elmondta, hogy egy 600 négyzetméter alapterületű csarnokot épí­tenek, amelyben 800 négy­zetméter hasznos területet nyernek. (A hűtőkamrák fe­letti üzemrészben, az úgy­nevezett galérián is terme­lőrészt alakítanak ki.) Üj gé­peket helyeznek üzembe. Megépítik a tejpasztőr má­sodik vonalát, tejszínpasztő- rözőt, homogénező gépet, dezaggregátort a csokis tej készítéséhez és különböző csomagológépeket vásárol­nak, emellett az üzem infra­struktúráját bővítik, a ter­melés kiszolgálására alkal­massá teszik. Ládamosót és kazáncserét is előirányoz­tak, mivel a jelenlegi kapa­citások nem képesek kiszol­gálni a napi 60-70 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzemet. Ennek az egész vállalko­zásnak a mai előkészítő sza­kaszban van egy magyaros szépséghibája: a procedúra. Még mindig borzalmas sok irodát, íróasztalt kell (köve­telmény ez kérem) ennek a jó gondolatnak bejárnia a megvalósulásig. Azután fé­kezi a nagybánhegyesiek lendületét a tervezés lassú üteme. — Ha júniusban a terv rendelkezésünkre állna, ak­kor a szövetkezet építőbri­gádja a tervezett határidőre átadná az üzemet. Ha a nagy csarnok építésével a tél beálltáig nem készülnek el, akkor a mesterek ki­fagynak a téli munkahely­ről, és az egész mindenség csúszik — mondotta Szabo­vik Tibor. Az új, illetve a bővített tejüzem Orosházának új munkahelyeket is jelent. Igaz, nem sokat, de az a né­hány, amire lehetőséget ad, nem időszakosnak, hanem állandónak mondható. Ez is a beruházás javára íran­dó, de leginkább az a döntő ebben az egész ügyben, hogy Orosháza tej- és tejtermék- ellátása helyben szervezhető meg. Feleslegessé válik az áru hosszabb távú utaztatá­sa. Azt hiszem, ez az első ilyen és ennyire racionális vállalkozása ennek a szak­mának a megyében. D. K. Sikeres próbagyártás után megkezdődött a termelés a za­laegerszegi székhelyű Zalakerámia korszerűsített tófeji bur­kolólap-gyáregységében. Az olasz szakemberek közreműkö­désével végrehajtott több mint 170 millió forintos rekonst­rukcióval lehetővé vált a hagyományos kétszeri égetésről az egyszeri, úgynevezett gyorségetésre történő átállás. A ko­rábbi technológiával csak a második égetés 16-18 órát vett igénybe, ezután csupán 50-60 perc kell az egész művelethez. A modern, számítógép vezérlésű leijárással napi 2 ezer négy­zetméternyi burkolólapot készítenek. A termelékenység je­lentős növekedése mellett a gyártáshoz több mint 50 száza­lékkal kevesebb földgázt használnak fel és harminccal ke­vesebb munkás elegendő a berendezések működtetéséhez. Hácskó György a nyers lapokat rakja be ia kemencébe MTI-fotó: Czlika László

Next

/
Thumbnails
Contents