Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
1988. június 13., hétfő o IgHilUkfJrf Hidrometeorológiai jelentés Hogyan tovább érettségi után? Májusban kellemes, nyárias volt az időjárás. A hőmérséklet területi átlagértéke 16 Celsius-fok, amely az évszaknak megfelelő. Csapadék: területünkön májusban 49,2 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 7,5 mm-rel alacsonyabb 50 év május havi átlagcsapadékánál. A csapadékmérő állomások közül a legnagyobb csapadékmennyiséget: 104,1 mm-t Fokközön mértek. A legkevesebb csapadék Üjsza- lontán hullott, amely 28,1 mm volt. 1988. január 1. és május 31-e közötti időszakban az igazgatóság területén 238,3 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 44,5 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén májusban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség hullott: Berettyó Székelyhídnál 33,5 mm, Fekete-Körös Vi- gyázónál 128,4 mm, Petru Grozánál 98,2 mm, Sebes- Körös Bánffyhunyadnál 87 mm, Borodnál 37,7 mm, Nagyváradnál 56,4 mm; Fehér-Körös Honctőnél 62,2 mm, Kisjenőnél 69,4 mm. Talajvízszint: az igazgatóság területén a talavíz- szint 12-50 cm-rel magasabban helyezkedik el, mint a sokéves átlag. A terepszint alatt 150-305 cm között ingadozik. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva 15-25 ernes vízszintsüllyedés észlelhető. Árvízvédelem, folyószabályozás: májusban árvízi esemény nem volt. A hónap kezdetekor már üzemelt a békésszentandrási vízlépcső és a gyulai fenékgát. Békésen június 3-án, Körösla- dányban 11-én kezdték meg a duzzasztást. A gyulai tűsgát június 3-án lett felszerelve. Ebben a hónapban a következő legnagyobb fel- vízszinteket mérték: Békés- szentandrás 50 cm, Békés 425 cm, Körösladány 280 cm, Gyula 180 cm. Belvízvédelem: máj usban a belvízi esemény a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén nem volt. A hóvégi csapadékok hatására a Körösökön június első napjaiban kisebb árhullám vonult le, melynek következtében a folyóknál a gravitáció megszűnt. A belvíz- csatornák vízszintcsökkené- se céljából több helyen szivattyútelepet kell üzemeltetnünk, így június 2-től az üzemelő szivattyútelepek térségére 2 fokú belvízvédelmi készültséget rendeltünk el, amely jelenleg is érvényben van. A készültség keretében 10 szivattyú- telepet üzemeltetünk. öntözés: májusban valamennyi duzzasztómű üzemelt. Békésen első alkalommal került sor duzzasztásra. Mintegy 4 ezer hektár rizstelep első aratása problémamentesen megtörtént. A szántóföldi öntözés is megkezdődött, májusban mintegy 3 ezer hektár területet öntöztek meg. Az idén üzembe állításra tervezett új, korszerű lineár típusú öntözőberendezések összeszerelése folyamatban van, sőt a Hidasháti Állami Gazdaság és a Sarkadi Lenin Tsz esetében az üzempróbára is sor került. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemeket, hogy az öntözőtelepek műszaki átadása után az üzemeltetési engedélyeket haladéktalanul kérjék meg. V ízminőség-védelem: folyóinkon májusban kedvező vízminőséget mértek. Felszíni vizeinken az elmúlt hónapban három vízszeny- nyeződés volt. A folyáséri főcsatorna öntözővíz-kivétel környékén vízszíneződést, szórványos halpusztulást észleltünk, mely területi bemo- sódás következtében lépett fel. Harmadfokú vízminőség-védelmi készültség keretében a főcsatornán szivattyús vízszintsüllyesztést, gravitációs vízbeadást, valamint uszadéktermelést végeznek. Ebben az időszakban a vízhasználatokat szüneteltetik. A sebes-körösi tápcsatorna Körösladányi úti szakaszán nagymérvű halpusztulást észleltek. Május 9-én a térségben növényvédő-szere- zés történt, a halpusztulás oka valószínűleg növényvé- dőszer-bemosódás volt. Az elrendelt 1. fokú vízminőség-védelmi készültség időtartama egy nap, melynek keretében a tápcsatornát átöblítették. A Biharugrai Halgazdaság halastavainál a vízszennyezés problémát nem okozott, mert a fenti időszakban a gazdaságnak nem volt vízvételezósi igénye. A gyepes csatornán május 24-én barnás-fekete vízelszíneződést, bűzös szagot, szórványos halpusztulást észleltek, melyet a belvizek bepangása okozott. A 3. fokú vízminőség-védelmi készültség keretében a 4 napon keresztül kárelhárítást végeztek. A szennyezett szakasz lokalizálására a kétági tiltót lezárták, uszadékeltá- volítást végeztek, és vízfrissítést biztosítottak a Fekete-Körösből. Felszíni törzshálózati- mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrendszer szerint 1988.. május hónapban: Fehér-Körös gyulavárinál 1, Fekete- Körös Sarkadnál 1, Sebes- Körös Körösszakállnál 2, Sebes-Körös Körösladány vízmérce 1, Kettős-Körös Mezőberény közúti hídnál 1, Hármas-Körös Békésszent- andrás duzzasztó felett 1, Élővíz-csatorna Békés torkolati zsilipnél 2, Élővízcsatorna: Békéscsaba Veszely-hídnál 1, Hortobágy— Berettyó Mezőtúr—Endrőd közúti hídnál 2. Nem törzshálózati mintavételi helyek: Kettős-Körös Békésnél 1, Hármas-Körös Gyoménál 1. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Importpótló gumialkatrészek a tsz-Szemböl Korszerűsítette a technológiát, ezzel a többszörösére növelte ipari üzemének kapacitását a kenyéri termelőszövetkezet. A rendkivül kedvezőtlen talajadottságok között gazdálkodó Vas megyei tsz húsz éve létesített ipari üzemet, amely ma már saját elszámolású főágazatként évi 70 millió forint árbevételt és 20-22' milliós nyereséget hoz. Elsősorban mezőgazdasági pót- alkatrészeket gyártanak az Ag- roker-vállalatok megrendelésére. Gumi alapanyagú termékeikkel importalkatrészeket helyettesítenek. Kenyériben évente tiz- ezerszám készülnek a hidraulika- és csigatömlők, a mezőgazdasági gépekhez saját fejlesztéssel konstruált levegőszűrők és szűrőbetétek. Ez az üzem szállítja a Rába mosonmagyaróvári gyárának a vetőgépekhez a magvető csöveket, amelyeket korábban az Egyesült Államokból vásároltak. A közelmúltban alumíniumöntő berendezést helyeztek üzembe, mert az idén várhatóan több mint 200 tonna alumíniumot használnak fel különböző részegységek öntéséhez. A gumigyártásban a korábbi korszerűtlen olajos vulkanizálás helyett gőzüzemű berendezéssel dolgoznak, így az üzem gumi- alkatrész-termelését hamarosan megkétszerezhetik. Pillanatképek a békési gimnázium végzőseiről Azzal kezdem, amit Kulcsár Pisti, a békési Szegedi Kis István Gimnázium negyedik osztályos tanulója végszónak szánt a beszélgetésünk után. „Ahogy a vak ember tartja, majd látjuk ...” — mondta nevetve. És a többiek is nevettek. Mind a nyolcán, önfeledten, mintha még mindig védenék őket az iskolai falak. Pedig fél lábbal már mindannyian kint vannak abban a bizonyos nagybetűsben. Amikor találkoztam velük, már túl voltak az írásbeli érettségin, és a szóbelire készültek. Iz- gálommal, ahogy ilyenkor szokás, de ugyanakkor már a jövőt is tervezgetve... Derűsen diákos, ugyanakkor tanácstalan és aggódó is volt a hangulat, amely beszélgetésünket övezte. A „Mi lesz velem érettségi után?” bizony ma már nem egyszerű kérdés, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt is volt. Tálán a legkönnyebb dolga Kulcsár Pistinek és Korcsok Attilának van, akik tovább szeretnének tanulni. Ha felveszik őket, újabb négy-öt évet nyernek, és legalább biztosan tudják, hogy mik lesznek. A lányok helyzete azonban nehezebb. Dolgozni szeretnének, de hogy mit, azt általában vagy az ismeretség, vagy a véletlen dönti el, és nem ők. — Már annak is örülök, ha egyáltalán munkám lesz, nemhogy még válogassak — mondta Nalach Marika. — Rengeteg helyen voltam, főleg Békéscsabán, mert Békés után talán érdekesebb lenne egy másik város, de jobb esetben is csak a nevem írták fel, hogy majd értesítenek, ha üresedés lesz. Volt, ahol kinevettek, hogy köz- gazdaságit végzőket se tudnak elhelyezni, nemhogy egy sima érettségizettet. Volt, aki azt mondta, bizony nehéz lesz munkát találni ismeretség nélkül... Hát nem tudom. Én már azt se bánnám, ha az utolsó nyári szünetemet is fel kellene áldoznom, csak tudnám végre, hova kerülök. — Még nekem sincs munkahelyem — magyarázta halkan Kovács Judit —, a szüleim is, én is, folyton nézzük a hirdetéseket, de eddig nem találtunk megfelelő helyet. Az igazság az. hogy nem szeretnék irodában dolgozni, szívesebben lennék mondjuk bolti eladó. De hát nincs kereskedelmi végzettségem, így ez is nehéz dió. Vagy gondoltam már arra is, hogy elvégezném a közgazdasági pénzügyi szakát, hiszen mindig is a matek volt a kedvenc tárgyam, de ehhez is mindenekelőtt egy munkahely kellene ... Onnait talán tovább lehetne lépni. Hogy miért nem ment Judit egyenesen kereskedeílmi szakközépbe, vagy közgazdaságába? Erre a kérdésre valamennyien válaszoltak: ki tudta még 14 évesen, mit is akar majd csinálni, ha felnő?! — ... Érettségi meg nem árt, ha van — vette át a szót Veres Ildikó —, hiszen ma már szinte mindenhová kérik. Én is azért jöttem gimnáziumba, hogy legyen időm gondolkodni, végül is mi lenne a legjobb nekem. Határozott elképzelésem még most sincs, bár nagyon remélem, hogy az áfésznél dolgozó szüleim majd segítenek az elhelyezkedésben. Szamos Márta szerencsés. Neki már van munkahelye, méghozzá Békéscsabán. De hát ez s olyan, mint a lottó. Ha édesanyja nem találkozik éppen egy ismerősével, aki nem beszél éppen egy megüresedett helyről a Földhivatalban, akkor még ő is járhatná a munkahelyeket, mint sok más osztálytársa. Csapó Ágnesnek és Kiss Katalinnak már kiforrottabbak az elképzelései a jövőt illetően. Ági népművelő, Kati kozmetikus szeretne lenni. Mindketten állították, hogy számukra többet jelent ez az elhatározás, mint akármeny- nyi pénz... És a tervek sem rövidtávúak. Ági tudja, a jelenlegi közepes teljesítménye nem elég egy főiskolához. A jelleme, a szervező készsége viszont éppen erre a pályára termett. — Várnom kell tehát egy évet — mondta öntudatosan. — Addig jó lenne valamilyen szervezőtitkári, vagy mondjuik egy képesítés nélküli napközis állás, és közben fölkészülnék a felvételire ... Nyolc ember, nyolcféle út. Vajon sikerül-e megtalálniuk számításaikat? Sikerül-e megszerezniük munkájukat, beilleszkedniük az ottani új közösségbe? Nevetésük, diákos optimizmusuk arról tanúskodott, hogy tudják, nehéz lesz, de előbb vagy utóbb csak találnak valamilyen állást. „De hogy mi lesz a húgomékkal?” — sóhajtott Marika, aki tudja, a testvére már benne lesz a ’90-es években munkát kereső fiatalok óriási demográfiai hullámában ... Magyar Mária Gyökeres változások várhatók Orosháza tejellátásában Néhány hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a Nagybánhegyesi Zalka Tsz kezelésébe került az Orosháza melletti gyopárhalmi tejüzem. Ezzel a megye déli körzetében szövetkezeti szervezésű tej- és tejtermékellátást biztosítanak csaknem 200 ezer embernek. Ismeretes, hogy a korábbi években a nagybánhegyesi szövetkezet az állami tejipar támogatásával, segítségével olyan tejtermelő, feldolgozó és értékesítő vertikumot hozott létre a megye déli körzetében, mint északon a Sárréti Tej Szeghalmon. Az igen eredményes és jól jövedelmező nagybánhegyesi ágazatot most továbbfejlesztik. A tejipar kezelésében levő gyopárhalmi tejüzemet a korábbi hónapokban már átvették, fejlesztési programot készítettek, melynek alapján az üzembővítés tervezését is megrendelték a Békéscsabai Agrobernél. Szabovik Tibor, tejüzemi főágazat-vezető ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetkezet mintegy 35 millió forintos fejlesztésre vállalkozik Orosházán. Ahhoz ugyanis, hogy ez az üzem a vele szemben állított feladatoknak és követelményeknek megfeleljen, bővíteni kell, és alkalmassá tenni városellátó szerepkör betöltésére. Ma Orosházára máshonnan kocsikáztatják a tejet és a tejterméket, noha a város nagyüzemeiben, a környező községekben magas színvonalon folyik a szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés. Sőt, a tejüzemi fejlesztéssel egy időben az Orosházi Állami Gazdaságban és a Kardoskúti Rákóczi Tsz-ben igen jelentős számban növelik a tejelőállományt. Itt tehát minden szinkronban megy a város és környéke tejellátásának javítására. De nézzük csak a nagy- bánhegyesiek gyopárhalmi vállalkozásának a lényegét. A főágazat-vezető elmondta, hogy egy 600 négyzetméter alapterületű csarnokot építenek, amelyben 800 négyzetméter hasznos területet nyernek. (A hűtőkamrák feletti üzemrészben, az úgynevezett galérián is termelőrészt alakítanak ki.) Üj gépeket helyeznek üzembe. Megépítik a tejpasztőr második vonalát, tejszínpasztő- rözőt, homogénező gépet, dezaggregátort a csokis tej készítéséhez és különböző csomagológépeket vásárolnak, emellett az üzem infrastruktúráját bővítik, a termelés kiszolgálására alkalmassá teszik. Ládamosót és kazáncserét is előirányoztak, mivel a jelenlegi kapacitások nem képesek kiszolgálni a napi 60-70 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzemet. Ennek az egész vállalkozásnak a mai előkészítő szakaszban van egy magyaros szépséghibája: a procedúra. Még mindig borzalmas sok irodát, íróasztalt kell (követelmény ez kérem) ennek a jó gondolatnak bejárnia a megvalósulásig. Azután fékezi a nagybánhegyesiek lendületét a tervezés lassú üteme. — Ha júniusban a terv rendelkezésünkre állna, akkor a szövetkezet építőbrigádja a tervezett határidőre átadná az üzemet. Ha a nagy csarnok építésével a tél beálltáig nem készülnek el, akkor a mesterek kifagynak a téli munkahelyről, és az egész mindenség csúszik — mondotta Szabovik Tibor. Az új, illetve a bővített tejüzem Orosházának új munkahelyeket is jelent. Igaz, nem sokat, de az a néhány, amire lehetőséget ad, nem időszakosnak, hanem állandónak mondható. Ez is a beruházás javára írandó, de leginkább az a döntő ebben az egész ügyben, hogy Orosháza tej- és tejtermék- ellátása helyben szervezhető meg. Feleslegessé válik az áru hosszabb távú utaztatása. Azt hiszem, ez az első ilyen és ennyire racionális vállalkozása ennek a szakmának a megyében. D. K. Sikeres próbagyártás után megkezdődött a termelés a zalaegerszegi székhelyű Zalakerámia korszerűsített tófeji burkolólap-gyáregységében. Az olasz szakemberek közreműködésével végrehajtott több mint 170 millió forintos rekonstrukcióval lehetővé vált a hagyományos kétszeri égetésről az egyszeri, úgynevezett gyorségetésre történő átállás. A korábbi technológiával csak a második égetés 16-18 órát vett igénybe, ezután csupán 50-60 perc kell az egész művelethez. A modern, számítógép vezérlésű leijárással napi 2 ezer négyzetméternyi burkolólapot készítenek. A termelékenység jelentős növekedése mellett a gyártáshoz több mint 50 százalékkal kevesebb földgázt használnak fel és harminccal kevesebb munkás elegendő a berendezések működtetéséhez. Hácskó György a nyers lapokat rakja be ia kemencébe MTI-fotó: Czlika László
