Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JtJNIUS 10., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 138. SZÄM Áramszolgáltatási centenárium Jubileumi nagygyűlés Budapesten Ma hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában tegnap ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villamos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergia-szolgáltatás megkezdésének 100. évfordulója alkalmából. A jubileumi megemlékezésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, továbbá képviseltették magukat a villamos energia termeléséhez, szállításához és szolgáltatásához kapcsolódó gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint 11 országból a tröszttel műszakitudományos együttműködést és energia- cserét folytató partnerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileumi nagygyűlést, majd Grósz Károly mondott beszédet. Grósz Károlynak, • az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság ■ miniszterelnöke. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Mint ismeretes, az Elnöki Tanács június 29-re összehívta az Országgyűlést. Tervezett napirendje az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ipar szerkezetátalakítási programjáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésszakot megelőzően tanácskozott tegnap Mezőkovácsházán a megyei képviselőcsoport. A képviselőket és a vendégeket — köztük Cseh József ipari miniszterhelyettest, Gyulavári Pál megyei tanácselnököt, Lovász Matil- dot, a megyei pártbizottság titkárát — Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára köszöntötte, majd Németh Ferenc, a megyei képviselő- csoport vezetője fűzött kiegészítőt a napirendhez. Az 1987. évi költségvetéssel kapcsolatban a megyei tapasztalatokról is elhangzott tájékoztató, amelyből kitűnt, hogy a nehezebb körülmények ellenére is sikerült az alapvető célkitűzéseket teljesíteni, a fejlesztések pedig meghaladták a tervezettet. így javultak az oktatás, az egészségügy feltételei, több mint 2800 lakás épült a megyében. A településfejlesztésben jelentős volt a társadalmi munka értéke is. Az ipar szerkezetátalakítási programjához Cseh József miniszterhelyettes fűzött kiegészítőt és válaszolt a képviselők kérdéseire. A vitában — amelyen felszólalt Ancsin Károly, Balogh László, Bankó Mihály, Ivá- nyi Lajos, Magyar Pál, Maróthy László, Németh Ferenc, Sebest Lászlóné, Szarvas Andrásné, Vass J6- zsefné — az érdekeltségről, a szabályozókról, az áraknál, az elmaradott térségek fejlesztéséről, a fővárosi központú megyei üzemek helyzetéről esett a legtöbb szó. Maróthy László egy kérdésre válaszolva a bős-nagymarosi vízlépcső építéséről, környezeti hatásairól adott tájékoztatót. A képviselők délután részt vettek a mezőkovácsházi biológiai tisztítómű avatásán. Felavatták a biológiai tisztítót Mezőkovácsházán Maróthy László vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter mondott beszédet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter átvágja a szalagot A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte az Iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a legkülönbözőbb posztokon szolgálatot teljesítő vezetőket a közcélú villamosenergia- szolgáltatás 100 éves jubileuma alkalmából. — Olyan iparág centenáriumát ünnepeljük, ' amely meghatározó jelentőségű az általános emberi civilizáció, a tudományos-technikai és a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából, ugyanakkor ezernyi szállal kötődik az élet minden területéhez — hangsúlyozta bevezetőben. — A centenáriumi ünnepség olyan időpontban kerül sorra, amikor hazánk és népünk nagy sorsfordulóhoz érkezett, aminek semmivel sem kisebb a tétje, mint az eddigieknek, változatosan gazdag és hányatott történelme során. Ez a történelmi felelősség hatotta át pártunk közelmúltban lezajlott értekezletét. Arra kerestük a választ, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a magyarság — immár az ezredfordulóhoz közeledve — méltóképpen megállja a helyét a népek nagy versengésében, hogy saját értékeit megőrizze és gyarapítsa, s ezzel járul jon hozzá az egyetemes emberi haladáshoz. — A pártértekezlet politikai tapasztalatokban rendkívül gazdag előkészületei, a tanácskozás alkotó légköre és egyértelműen pozitív társadalmi visszhangja alapján joggal állíthatjuk, hogy nemcsak a párttagság hanem a magyar nép döntő többsége is a szodalázmus mellett foglalt állást. Élni és alkotni akar. Jövőjét szocialista keretek között tartja biztosítottnak. Ennek a rendszernek a hatékonyabb működésében látja megmaradásának és fejlődésének legfőbb garanciáját. A szocializmus ügye Magyarországon 10 millió emberre tartozik. Kötelességünk élni ezzel a bizalommal. Keresnünk kell állhatatosan minden olyan lehetőséget, eszközt, anyagi és erkölcsi erőforrást, ami hozzásegíti népünket önbizalma erősödéséhez, nagy nemzeti vállalkozása sikeréhez. Ebben nélkülözhetetlen szerepe van annak, hogy megbecsüljük nemzeti múltunkat, tanuljunk szocialista építésünk tapasztalataiból, közkinccsé tegyük elődeink áldozatos erőfeszítéseit, kimagasló teljesítményeit. A villaimasenergia-ipar centenáriumi ünnepsége erre is jó alkalmat ad. A nagy elődöknek kijáró tisztelet illeti Jedlik Ányost, Déri Miksát, Bláthy Ottót és Zipernovszky Károlyt, Kandó Kálmánt és Bródy Imrét. Annak a kiváló műszaki gárdának — mérnököknek, technikusoknak, szakmunkásoknak —, akik az imént említett nagy személyiségek kortársaiként és részben munkatársaiként tevékenykedtek, elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gazdaságilag közismerten elmaradott Magyarország a villamosság tekintetében a nemzetközi élvonalba került, és ezt a pozícióját a felszabadulás utáni időszakra is sikerült átmentenie — mondotta többék között. Ezt követően Hatvani György, a tröszt vezérigazgatója méltatta a villamosenergia-szolgáltatás egy évszázados fejlődését. Elmondotta, hogy 1888-tól, a Mátészalkán működő Szálkái Gyártelep és Mezőgazdasági Rt. áramfejlesztő telepétől a Kossuth Lajos utca 16. számú lakóházig kiépített vezeték és közvilágítása lámpák átadásától számítják a hazai közcélú villamosenergia- szolgáltatás kezdetét. Ezt követően a századfordulóig építették fel a nagyvárosok közül Budapest, Eger, Pécs, Miskolc, Szeged, Szolnok és Debrecen áramszolgáltató villamos műveit és alapvető vezetékhálózatát. 1900-ban összesen 24 közcélú villa- mosmű termelt áramot az országban. A fejlődésinek a felszabadulásiig terjedő következő szakaszában már körzeti erőművek és ugyancsak körzeti középfeszültségű elosztó hálózatok létesítésével alapozták meg a viíilamos- energia - fogyasztók gyorsan növekvő igényeinek kielégítését. A magánvállalkozók és a bankok is jó üzletet láttak a viilamosenergia-ter- melésben, -elosztásban és -értékesítésben. Így 1935- ben mór 245 vállalat foglalkozott áramszolgáltatással, s teljesen villamosították az akkor meglevő 56 várost, valamint a községek harminc százalékát. A II. világháborúban súlyosan megsérült villamos- energia-tér meló és -elosztó berendezések újjáépítésével, majd államosításával megkezdődött harmadik fejlődési szakaszban már nagy erőművek épültek, és együttműködésüket nagyfeszültségű hálózatokhoz kapcsolva hangolták össze. Az áramtermelés összehangolásának alaplétesítménye az Országos Villamos Teherelosztó, amelynek 1949. évi átadásától számítják a magyar együttműködő villamosener- gia-rendszer kialakulását. Az áramszolgáltatás gyors fejlődését segítette a falu- villámosítási program. A felszabaduláskor csak a településeknek alig 40 százaléka részesült közcélú áramszolgáltatásban. 1950 és 1963 között évente mintegy 120 községét villamosítottak, több mint 11 ezer kilométer hosszú közép- és kisfeszültségű vezeték és mintegy 1700 transzformátor-állomás felépítésével. Az utolsó község, Aporliget közvilágítási hálózatán 1963. augusztus 20-án gyulladtak ki a lámpák. A tröszt jelenleg több mint négymillió ipari, mezőgazda- * ságg háztartási és kommunális fogyasztónak szolgáltat villamos energiáit. A növekvő igények kielégítésére folytatja az erőművek rekonstrukciós programját, a Paksi Atomerőművet 1000 megawattos blokkokkal bővíti, üzembe helyezi a Bősnagymarosi Vízlépcsőrendszer magyar létesítményeit, s a kilencvenes évek elején összesen 440 megawatt teljesítményű, kombinált ciklusú blokkot épít fel a Du- maimenti Erőműben. Ebben a munkában a mintegy negyedmillió féle terméket használó villamosenergiia- ipar továbbra is Számít a hazai és a külföldi háttéripari partnerek gyümölcsöző együttműködésére. Ezután Grósz Károly átadta a Minisztertanács Jubileumi Oklevelét Hatvani György vezérigazgatónak. A v ililamosenergia- iparban hosszú időn át végzett eredményes munkájuk elismeréseként négyen kapták meg a Munka Érdemrendet, s öten' vették át a Kiváló Munkáért kitüntetést. „A település közműves vízellátását követően 1983. december 14-én alakult meg Mezőkovácsházán a csatornamű-társulat 1603 érdekeltségi egységgel, melyből 225 volt a magánszemély. A jogi érdekelték hozzájárulása egységenként 21 ezer forint volt, melyet 10 év alatt kell megfizetni, á magánszemélyek hozzájárulása 20 ezer forint, 15 évi részletfizetéssel. A beruházás kivitelezése 1984-ben kezdődött, és 1987. december 31-ére valósult meg.” Ez olvasható abban a meghívóként is szolgáló tájékoztatóban, amelyet a MezőkoA tisztítómű felülnézetből vácsházi Városi Tanács és a csatornamű-társulat készített a létesítmény tegnapi avatására. Az ünnepélyes aktusra Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert kérték fel, aki avatóbeszédében többek között ezeket mondotta: — Ahhoz, hogy egy város igazán azzá legyen, nem elég csak látványos, szemet gyönyörködtető létesítményeket építeni, olyanokra is szükség van, amelyek a városiasodás kommunális feltételeit is biztosítják — mondatta. — Ez a biológiai tisztítómű ennek felel meg, s van még -két olyan momentuma, amely külön is szót érdemel. Az egyik az, hogy példás összefogással, benne a lakosság anyagi hozzájárulásával épült. Ed azért tartom lényegesnek, mert a mostani nem könnyű időkben különös jelentősége van és lesz a -közös gondolkodásnak, a gondok közös megoldásának. A másik dolog, hogy a környezetvédelemnek egy olyan műve, amely nemcsak a ma, hanem a holnap igényeit is figyelembe veszi. Meggyőződésem, hogy a létesítmény jelentős állomása a -környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztés programjának, melynek egyre több jelét látjuk Békésben. Elismerés illeti mindazokat, akik ebben közreműködtek, a tervezőket, a kivitelezőket, a lakosságot — mondatta, majd jelképesen átadta a létesítményt Fekete Lajosnak, a városi tanács elnökének, illetve az üzemeltető víz- és csatornamű vállalatnak. Mit tud valójában a tisztítómű? Idézünk ismét a tájékoztatóból. „A beruházás keretében megépült és üzembe helyeztünk 8,7 kilométer csatornahálózatot, melyből 2,5 kilométer az 1970-es évek elején készült, és eddig nyárfás szikkasztóteleppel üzemelt. A tisztítómű napi kapacitása 840 köbméter, a nyárfás szikkasztóé 250 köbméter. A megépült csatornahálózat biztosítja a továbbfejlesztést.” Végül még egy momentum: a beruházás a tervezett 64 millió forintos költségen belül, határidőre valósult meg- S. F. Fotó: Veress Erzsi Grósz Károly beszéde
