Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JtJNIUS 10., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 138. SZÄM Áramszolgáltatási centenárium Jubileumi nagygyűlés Budapesten Ma hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában tegnap ünnepi nagygyűlést rende­zett a Magyar Villamos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergia-szolgáltatás megkezdésének 100. évfordulója alkalmá­ból. A jubileumi megemlékezésen megje­lent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, továbbá képviseltették magukat a villamos energia termeléséhez, szállításához és szolgáltatásához kapcso­lódó gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint 11 országból a tröszttel műszaki­tudományos együttműködést és energia- cserét folytató partnerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileu­mi nagygyűlést, majd Grósz Károly mon­dott beszédet. Grósz Károlynak, • az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársa­ság ■ miniszterelnöke. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Mint ismeretes, az Elnöki Tanács június 29-re össze­hívta az Országgyűlést. Ter­vezett napirendje az 1987. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslat, valamint az ipar szerkezetátalakítási prog­ramjáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésszakot megelőzően tanácskozott tegnap Mezőkovácsházán a megyei képviselőcsoport. A képviselőket és a vendége­ket — köztük Cseh József ipari miniszterhelyettest, Gyulavári Pál megyei ta­nácselnököt, Lovász Matil- dot, a megyei pártbizottság titkárát — Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára kö­szöntötte, majd Németh Fe­renc, a megyei képviselő- csoport vezetője fűzött ki­egészítőt a napirendhez. Az 1987. évi költségvetés­sel kapcsolatban a megyei tapasztalatokról is elhang­zott tájékoztató, amelyből kitűnt, hogy a nehezebb kö­rülmények ellenére is sike­rült az alapvető célkitűzése­ket teljesíteni, a fejlesztések pedig meghaladták a terve­zettet. így javultak az okta­tás, az egészségügy feltételei, több mint 2800 lakás épült a megyében. A településfej­lesztésben jelentős volt a társadalmi munka értéke is. Az ipar szerkezetátalakí­tási programjához Cseh Jó­zsef miniszterhelyettes fű­zött kiegészítőt és válaszolt a képviselők kérdéseire. A vi­tában — amelyen felszólalt Ancsin Károly, Balogh László, Bankó Mihály, Ivá- nyi Lajos, Magyar Pál, Ma­róthy László, Németh Fe­renc, Sebest Lászlóné, Szarvas Andrásné, Vass J6- zsefné — az érdekeltségről, a szabályozókról, az áraknál, az elmaradott térségek fej­lesztéséről, a fővárosi köz­pontú megyei üzemek hely­zetéről esett a legtöbb szó. Maróthy László egy kérdés­re válaszolva a bős-nagy­marosi vízlépcső építéséről, környezeti hatásairól adott tájékoztatót. A képviselők délután részt vettek a mezőkovácsházi biológiai tisztítómű avatásán. Felavatták a biológiai tisztítót Mezőkovácsházán Maróthy László vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter mondott beszédet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter átvágja a szalagot A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevé­ben köszöntötte az Iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a leg­különbözőbb posztokon szol­gálatot teljesítő vezetőket a közcélú villamosenergia- szolgáltatás 100 éves jubile­uma alkalmából. — Olyan iparág centená­riumát ünnepeljük, ' amely meghatározó jelentőségű az általános emberi civilizáció, a tudományos-technikai és a társadalmi-gazdasági fejlő­dés szempontjából, ugyan­akkor ezernyi szállal kötő­dik az élet minden területé­hez — hangsúlyozta beveze­tőben. — A centenáriumi ünnep­ség olyan időpontban kerül sorra, amikor hazánk és né­pünk nagy sorsfordulóhoz érkezett, aminek semmivel sem kisebb a tétje, mint az eddigieknek, változatosan gazdag és hányatott törté­nelme során. Ez a történel­mi felelősség hatotta át pár­tunk közelmúltban lezajlott értekezletét. Arra kerestük a választ, mit kell tennünk an­nak érdekében, hogy a ma­gyarság — immár az ezred­fordulóhoz közeledve — mél­tóképpen megállja a helyét a népek nagy versengésé­ben, hogy saját értékeit megőrizze és gyarapítsa, s ezzel járul jon hozzá az egye­temes emberi haladáshoz. — A pártértekezlet politi­kai tapasztalatokban rend­kívül gazdag előkészületei, a tanácskozás alkotó légköre és egyértelműen pozitív társa­dalmi visszhangja alapján joggal állíthatjuk, hogy nemcsak a párttagság ha­nem a magyar nép döntő többsége is a szodalázmus mellett foglalt állást. Élni és alkotni akar. Jövőjét szocia­lista keretek között tartja biztosítottnak. Ennek a rendszernek a hatékonyabb működésében látja megma­radásának és fejlődésének legfőbb garanciáját. A szo­cializmus ügye Magyarorszá­gon 10 millió emberre tar­tozik. Kötelességünk élni ez­zel a bizalommal. Keresnünk kell állhatatosan minden olyan lehetőséget, eszközt, anyagi és erkölcsi erőforrást, ami hozzásegíti népünket önbizalma erősödéséhez, nagy nemzeti vállalkozása sikeréhez. Ebben nélkülözhetetlen szerepe van annak, hogy megbecsüljük nemzeti múl­tunkat, tanuljunk szocialista építésünk tapasztalataiból, közkinccsé tegyük elődeink áldozatos erőfeszítéseit, ki­magasló teljesítményeit. A villaimasenergia-ipar centenáriumi ünnepsége er­re is jó alkalmat ad. A nagy elődöknek kijáró tisztelet illeti Jedlik Ányost, Déri Miksát, Bláthy Ottót és Zipernovszky Károlyt, Kandó Kálmánt és Bródy Imrét. Annak a kiváló mű­szaki gárdának — mérnö­köknek, technikusoknak, szakmunkásoknak —, akik az imént említett nagy sze­mélyiségek kortársaiként és részben munkatársaiként te­vékenykedtek, elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gazdaságilag közismerten elmaradott Magyarország a villamosság tekintetében a nemzetközi élvonalba került, és ezt a pozícióját a felsza­badulás utáni időszakra is sikerült átmentenie — mon­dotta többék között. Ezt követően Hatvani György, a tröszt vezérigaz­gatója méltatta a villamos­energia-szolgáltatás egy év­százados fejlődését. Elmon­dotta, hogy 1888-tól, a Má­tészalkán működő Szálkái Gyártelep és Mezőgazdasági Rt. áramfejlesztő telepétől a Kossuth Lajos utca 16. szá­mú lakóházig kiépített veze­ték és közvilágítása lámpák átadásától számítják a ha­zai közcélú villamosenergia- szolgáltatás kezdetét. Ezt kö­vetően a századfordulóig épí­tették fel a nagyvárosok kö­zül Budapest, Eger, Pécs, Miskolc, Szeged, Szolnok és Debrecen áramszolgáltató villamos műveit és alapvető vezetékhálózatát. 1900-ban összesen 24 közcélú villa- mosmű termelt áramot az országban. A fejlődésinek a felszaba­dulásiig terjedő következő szakaszában már körzeti erőművek és ugyancsak kör­zeti középfeszültségű elosz­tó hálózatok létesítésével alapozták meg a viíilamos- energia - fogyasztók gyorsan növekvő igényeinek kielégí­tését. A magánvállalkozók és a bankok is jó üzletet lát­tak a viilamosenergia-ter- melésben, -elosztásban és -értékesítésben. Így 1935- ben mór 245 vállalat foglal­kozott áramszolgáltatással, s teljesen villamosították az akkor meglevő 56 várost, va­lamint a községek harminc százalékát. A II. világháborúban sú­lyosan megsérült villamos- energia-tér meló és -elosztó berendezések újjáépítésével, majd államosításával meg­kezdődött harmadik fejlődé­si szakaszban már nagy erő­művek épültek, és együtt­működésüket nagyfeszültsé­gű hálózatokhoz kapcsolva hangolták össze. Az áram­termelés összehangolásának alaplétesítménye az Orszá­gos Villamos Teherelosztó, amelynek 1949. évi átadásá­tól számítják a magyar együttműködő villamosener- gia-rendszer kialakulását. Az áramszolgáltatás gyors fejlődését segítette a falu- villámosítási program. A fel­szabaduláskor csak a tele­püléseknek alig 40 százalé­ka részesült közcélú áram­szolgáltatásban. 1950 és 1963 között évente mintegy 120 községét villamosítottak, több mint 11 ezer kilométer hosszú közép- és kisfeszült­ségű vezeték és mintegy 1700 transzformátor-állomás fel­építésével. Az utolsó község, Aporliget közvilágítási háló­zatán 1963. augusztus 20-án gyulladtak ki a lámpák. A tröszt jelenleg több mint négymillió ipari, mezőgazda- * ságg háztartási és kommu­nális fogyasztónak szolgál­tat villamos energiáit. A nö­vekvő igények kielégítésére folytatja az erőművek re­konstrukciós programját, a Paksi Atomerőművet 1000 megawattos blokkokkal bő­víti, üzembe helyezi a Bős­nagymarosi Vízlépcsőrend­szer magyar létesítményeit, s a kilencvenes évek elején összesen 440 megawatt tel­jesítményű, kombinált cik­lusú blokkot épít fel a Du- maimenti Erőműben. Ebben a munkában a mintegy ne­gyedmillió féle terméket használó villamosenergiia- ipar továbbra is Számít a hazai és a külföldi háttér­ipari partnerek gyümölcsöző együttműködésére. Ezután Grósz Károly át­adta a Minisztertanács Ju­bileumi Oklevelét Hatvani György vezérigazgatónak. A v ililamosenergia- iparban hosszú időn át végzett ered­ményes munkájuk elisme­réseként négyen kapták meg a Munka Érdemrendet, s öten' vették át a Kiváló Munkáért kitüntetést. „A település közműves vízellátását követően 1983. december 14-én alakult meg Mezőkovácsházán a csator­namű-társulat 1603 érdekelt­ségi egységgel, melyből 225 volt a magánszemély. A jogi érdekelték hozzájárulása egységenként 21 ezer forint volt, melyet 10 év alatt kell megfizetni, á magánszemé­lyek hozzájárulása 20 ezer forint, 15 évi részletfizetés­sel. A beruházás kivitelezé­se 1984-ben kezdődött, és 1987. december 31-ére való­sult meg.” Ez olvasható abban a meg­hívóként is szolgáló tájékoz­tatóban, amelyet a Mezőko­A tisztítómű felülnézetből vácsházi Városi Tanács és a csatornamű-társulat készí­tett a létesítmény tegnapi avatására. Az ünnepélyes ak­tusra Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási minisztert kérték fel, aki avatóbeszédében többek között ezeket mondotta: — Ahhoz, hogy egy város igazán azzá legyen, nem elég csak látványos, szemet gyönyörködtető létesítmé­nyeket építeni, olyanokra is szükség van, amelyek a vá­rosiasodás kommunális fel­tételeit is biztosítják — mondatta. — Ez a biológiai tisztítómű ennek felel meg, s van még -két olyan mo­mentuma, amely külön is szót érdemel. Az egyik az, hogy példás összefogással, benne a lakosság anyagi hozzájárulásával épült. Ed azért tartom lényegesnek, mert a mostani nem könnyű időkben különös jelentősége van és lesz a -közös gondol­kodásnak, a gondok közös megoldásának. A másik do­log, hogy a környezetvéde­lemnek egy olyan műve, amely nemcsak a ma, ha­nem a holnap igényeit is fi­gyelembe veszi. Meggyőző­désem, hogy a létesítmény jelentős állomása a -környe­zetvédelmi mintamegyévé fejlesztés programjának, melynek egyre több jelét látjuk Békésben. Elismerés illeti mindazokat, akik eb­ben közreműködtek, a terve­zőket, a kivitelezőket, a la­kosságot — mondatta, majd jelképesen átadta a létesít­ményt Fekete Lajosnak, a városi tanács elnökének, il­letve az üzemeltető víz- és csatornamű vállalatnak. Mit tud valójában a tisz­títómű? Idézünk ismét a tá­jékoztatóból. „A beruházás keretében megépült és üzem­be helyeztünk 8,7 kilométer csatornahálózatot, melyből 2,5 kilométer az 1970-es évek elején készült, és eddig nyárfás szikkasztóteleppel üzemelt. A tisztítómű napi kapacitása 840 köbméter, a nyárfás szikkasztóé 250 köb­méter. A megépült csatorna­hálózat biztosítja a tovább­fejlesztést.” Végül még egy momen­tum: a beruházás a tervezett 64 millió forintos költségen belül, határidőre valósult meg- S. F. Fotó: Veress Erzsi Grósz Károly beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents