Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

\ 1988. június 7., kedd Miért nehéz rendezvényeket tartani? Az állatorvosi és kertészeti szakosztály számvetése Kenzervek Ausztráliába — egymillió dollárért A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete a napokban tartotta meg soron következő el­nökségi ülését. A jelenlevők első napirendi pontként a MAE Állatorvosi Szakosztályának 1986 87. évi tevékeny­ségéről, valamint a további elképzelésekről hallhattak szóbeli előterjesztést. — Mind a rendezvények számában, mind pedig a részvételben csökkent az ál­latorvosi szakosztály aktivi­tása a társadalmi feladatok­hoz — állapította meg dr. Gajdács György, a szakosz­tály elnöke. 1986-ban még hat rendezvényen mintegy 635 résztvevőt számlálhat­tak, tavaly azonban már csak három eseményt ren­deztek, az idén pedig egyet, maximum kettőt terveznek, egyre kisebb létszámmal. A munkahelyi átszerveződések, valamint a tovább nehezedő gazdasági körülmények mi­att évente mindössze egy nagy rendezvény megtartá­sára mutatkozik reális lehe­tőség. A MAE-tól kapott tá­mogatás ellenére a kötöttsé­gek miatt kezd kritikussá válni — az egyébként sokak által igényelt és nagyon fon­tos — társasági életi tevé­kenység sorsa. A szakemberek tovább­képzése az információszer­zés és -csere miatt, továb­bá a szakmai és politikai to­vábbképzés érdekében szin­te elengedhetetlenek a kü­lönböző rendezvények. Ezen meggondolásból a szakosz­tály, ha szűkebb keretek kö­zött is, de megrendezi a szakmai újdonságokat magá­ban foglaló előadásokat, ta­nácskozásokat. — Semmi értelme a hang­zatos terveknek, ha azokat nem vagyunk képesek be­csülettel végrehajtani — je­lentette ki az előadó. Egy­úttal utalt azokra a ténye­zőkre, amelyek gátat szab­nak a teljesebb körű mun­kának. Kisebb probléma a terembérleti díj, az igazi gondok az előadói díj és a reprezentációs alap körül je­lentkeznek. Egyszerűen a „reprezentáció” szó is el­avult, hiszen ez legtöbb eset­ben csupán a távolról érke­zett előadó megebédeltetését jelenti, s ismerve a mai ét­termi árakat, bizony az erre szánt keretet hamar kimerí­ti. — Az állatorvosi szakosz­tály pedig szeretne tovább­ra is jó szakmai programo­kat, rendezvényeket tartani a több mint 200 tagjának •— mondta befejezésül dr. Gaj­dács György. Ezt követően Szabó And­rás, a kertészeti szakosztály elnöke adott számot két év munkájáról, valamint a jövő feladatairól. — A 70—85 között mozgó taglétszám hűen tükrözi a kertészet helyzetét megyénk­ben. Bár meg kell vallani, hogy a szakosztállyal kap­csolatba kerülő tsz-ek, fel­vásárlóhelyek, iskolák révén ennél jóval több kertészettel foglalkozó emberhez is elju­tunk. Hagyományainkhoz híven évente legalább négy — megyei, országos, sőt nemzetközi — rendezvényt tartunk, melyen évente 600- 1200 szakember, érdeklődő vesz részt. Ilyen volt leg­utóbb például a nemzetközi részvételű kertészeti termé­keket tartósító tanácskozás, vagy a nagyszénási paprika­bemutató — hangsúlyozta az előadó. A kertészeti szakosztály­nak mind nagyobb lesz a szerepe, mivel a zöldségter­mesztés a termelőszövetke­zeti szférából egyre inkább áttevődik a háztáji gazdasá­gokba. A rendezvényeiket úgy időzítik, hogy éppen a legaktuálisabb feladatokról , szóljanak. Jó kapcsolatot alakított ki a szakosztály a növényvédősökkel, melynek révén eredményes az együtt­működés. — Ezen az úton kívánunk tovább haladni, s ugyancsak jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani a megyében lévő kertészeti szakközépiskolák­kal, szakmunkásképzőkkel, hogy már a diákokat is meg­nyerhessük a szakosztály rendezvényeire — ' mondta Szabó András. Az elnökségi ülés végén Horváth Pál, a MAE megyei szervezetének elnöke össze­gezte az elhangzottakat, majd bejelentette, hogy Tóth Ilona, az egyesület titkára, egyéb irányú elfoglaltságai miatt felmentését kérte tiszt­ségéből, amit az elnökség el­fogadott. Egyúttal a titkári feladatok ellátására Borbély Lászlót, a növényvédelmi szakosztály elnökét válasz­tották meg a jelenlevők. Bacsa András Egymillió doliáros auszt­ráliai szállításról kötött szer­ződést a Nagykőrösi Kon­zervgyár. Eszerint egy éven belül összesen 1500 tonna dzsemet, befőttet és sava­nyúságot szállítanak a távoli kontinensre. A gyár termékei már nem ismeretlenek az ausztrál pia­con, kisebb tételeket már eddig is értékesítettek ott. A nagy tételű szállítást az tette lehetővé, hogy a nagy­kőrösiek folyamatosan fej­lesztik gyártási technológiá­jukat, javítják termékeik minőségét. Az év elején Svédországból beszerzett gépsoron például a korábbi­nál aromásabb, jobb minő­ségű, világosabb színű dzse­meket állítanak elő. A folyamatos gyártásfej­lesztés elengedhetetlen része volt a csomagolás korszerű­sítése is. Az első lépést a twist-off (csavaros) üvegzá­rás, majd a -tálcán, zsugor- fóliázással csomagolt termé­kek bevezetése jelentette. Ezt követte a dobozos kon- zerveknél a hegesztett pa- lástú gyártástechnológia meghonosítása. Az ízesítés­ben is alkalmazkodtak a külpiaci -igényekhez. Mind­ennek eredményeként a tő­kés piacra szállított konzer- vek kétharmada már telje­sen megújult, s itőkés ex­portjuk értéke tavaly 10,7 millió dollár volt. A további exportnövelés érdekében Nagykőrösön foly­tatják a termelési körülmé­nyek korszerűsítését, és ez alapot ad arra, hogy a gyár az idén teljesíthesse 13-14 millió dolláros konvertibi­lis árbevételi előirányzatát. BÉKÉSCSABÁN. AZ V. KERÜLETBEN, Kolozsvári út 27. szám alatt az Univerzál vas-műszaki és háztartási szaküzlete, ahol az alábbi cikkek széles körével állunk a kerület vásárlóinak rendelkezésére: VASÁRUK: — szegáruk, szögvasak, kerítésdrótok — kézi- és mezőgazdasági szerszámok — horganyzott és műanyag vödrök, locsolók — szórófejek, csirke- és malacitatók. -etetők — különböző szerszámnyelek. MŰSZAKI CIKKEK: — elektromos szerelési anyagok (vezetékek, izzók stb.) ^ — zsebrádiók, magnók — elektromos háztartási gépek (hűtők, mosógépek, centrifugák, porszívók, kávéfőzők, vasalók) — férfi és női kerékpárok, mopedek. HÁZTARTÁSI CIKKEK: — olaj- és zománcfestékek, hígítók, ecsetek — mosó-, mosogató- és tisztítószerek — kozmetikai cikkek ZÖLDSÉG- ÉS NÖVÉNYTERMESZTÉSHEZ: — vetőmagok, virágföldek — növényvédő szerek, agrofóliák. Űj szaküzletünkbe hétfőtől péntekig, 7.30—17.00 óráig várjuk kedves vásárlóinkat! (Szombaton zárva.) Univerzál Jól kihasználják az esős napok okozta kényszerpihenőt Bé­késen, a Hidasháti Állami Gazdaság 5. számú kerületének gépműhelyében. Ennek a növénytermesztésben dolgozó MTZ 80-as traktornak elégtek az elektromos vezetékei, így most teljes vezetékfelújítás után ismét dolgozhat, ha az idő is engedi Fotó: Veress Erzsi Központi előírás Az Orosházi Állami Gazdaság levelet kapott Budapestről, melyben arról értesítették, hogy 1987. évi kiemelkedő nye­reséget -termelő munkájáért az ágazati vezetés Dicsérő el­ismerésben részesíti a kollektívát. Mondanom sem kell, hogy mennyine megörültek a jó hírnek, örömük azonban, csak a -következő -bekezdésig tartott, mert a levél írója hi­vatali tömörséggel azt is közölte, hogy a kitüntetés átvé­tele során, milyen vállalati magatartás tanúsítása az in­dokolt. Szabadon fogalmazva: sem népünnepélyt, sem lako­dalmat, sem ilyesmit nem szervezhetnek, örömük legyen mérsékelt. Dr. Násztor Sándor igazgató bajban volt. A levél elol­vasása után majdnem tudathasadást szenvedett, mert nem tudta, hogy a hatszáz fős kollektíva a 600 milliós termelési érték elérésének egyáltalán örülhet-e, vagy sinalomházba vonuljon, s ott várja az újabb előírás megérkezését csen­desen fohászkodva a távozásra régen megérett időnek. Valójában a termelés 17,5, az eredmény 20,5 százalékos növekedésének egy olyan esztendőben, mint amilyen 1987. volt, egyáltalán szabad-e örülni? Meg kellene kérdezni Bu­dapesttől, mekkora mosolyra adnak ilyen eredmények hal­latán engedélyt? Talán azt ,is meg kellene kérdezni, hogy a hatszázas kollektívából iki, mennyire örülhet, ki, mennyi­re mosolyoghat mások előtt, mások szeme láttára, vagy csak csendesen örüljenek maguk között, nehogy bárki is valamilyen szélsőséges következtetésre jusson vidám, jó­kedvüket látva. rlyen megokolásokból a vállalat szűk körű vezetése azon gondolkozott, hogy a Dicsérő Oklevél átadásának időpontját j az esti órákra teszi, hogy az eseményről a környezet egyál­talán ne szerezzen tudomást. Az esti rendezvény mellett szólt az, hogy ilyen tájt az utca elcsendesedik, örömüket. I a városi népség az éji sötétség -miatt nem láthatja. Azután Násztor Sándor az asztalra csapott. Lám, már nemcsak Genfben, Washingtonban és Moszkvában mernek i az asztalra ütni a peresztrojka hívei, hanem Orosházán is. ! és kikérik maguknak a központi kioktatást. Teljesen jogo­san, hiszen, ha dr. Násztor Sándor és csapata hosszú évek I óta alkalmas arra, -hogy az Orosházi Állami Gazdaságot a ! kiemelkedő eredménnyel gazdálkodók között vezesse, ered­ményeit tartóssá tegye, s a hatszáz fős kollektíva évente j 600 milliós termelési értéket tegyen a népgazdaság aszta- ■ Iára, és ugyanott munkára, kockázatvállalásra alkalmas po- ! litikai légkört formáljon, a nyereségbből pedig magas szin- | vonalú keresetet biztosítson kinek-kinek munkája szerint, | akkor legyen alkalmas és felruházott döntési jogköre arra 1 is, hogy a keveseknek jutó országos elismerés átvételekor maga döntse el örömének jogosságát. És örüljön, kapjon ! életre, vállalja az 1988. évi igen nehéznek tűnő körülmé­nyek között a gazdálkodás még eredményesebb szervezését. Ha nem veszik rossz néven, egy dátumot írok e jegyzet i végére: 1988-at, és egy nagyon fontos eseményt, melyet a párt májusban tartott. Ügy látszik, a pártértekezlet szele a budapesti hivatalokba még nem ért el. Mi, itt vidéken ta­valy nyár óta fokozottan érezzük előrehaladásunk kerekén ; a csikorgó fékeket. D. K. Nagyobb nyereség után több prémium a molnároknak Új ösztönző prémium- rendszert vezettek be az or­szág legnagyobb malmában, a Ferencvárosi Malomban. Az üzem nyereségéhez kö­tődő jutalmazási forma a fi­zikai dolgozók — a molná­rok, a karbantartók, a cso­magolok — munkájának jobb elismerését szolgálja, és a korábbinál ugyancsak köz­vetlenebbül honorálják a minőségellenőröket is. _ A malom gazdasági veze­tése — a szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben — munkálta ki az új prémi­umfeltételeket. Az alappré­mium havi 1450 forintos összege — természetesen az alapfizetésen felül — akkor jár a molnárcsapat tagjai­nak, ha a malomban egy mázsa búza őrlésekor a vég­termék értéke átlagosan el­éri az 539 forintot. A to­vábbi érdekeltség ahhoz iga­zodik, hogy a molnárok mennyivel teljesítik túl az 539 forintos értéket. Ha a liszt mennyiségének, illetve az első osztályú áru arányá­nak növelésével sikerül a végtermék értékét például egy forinttal emelni, akkor a molnárcsapat tagjait sze­mélyenként további 100 fo­rint prémium illeti meg. A jól teljesítő molnárok alap­bérüknek általában 15-20 százalékát kapják jutalom­ként. A karbantartókat szintén érdekeltebbé tették a jobb munkában. Ök akkor kap­nak külön pénzt, ha a ma­lomban az üzemóra-kiesés nem haladja meg a 2 szá­zalékot. Ha ez így alakul, akkor a karbantartók alap­fizetésük 12 százalékának megfelelő összeghez jutnak. Hasonló elbírálásban ré­szesülnek az új prémium- feltétel bevezetése óta a cso­magolok is, akik a kilós lisztből naponta 60 ezret ta- sakolnak. Amennyiben mun­kájukra reklamáció nem ér­kezik, havonta személyen­ként 750 forint prémium il­leti őket. Ugyancsak premi­zálják a minőségellenőröket; munkájuk alaposabb és jobb lett azáltal is, hogy nem­csak kétóránként vesznek mintát, hanem ennél gyak­rabban ellenőrzik a tárolás­ra, csomagolásra kerülő liszt nedvességét, színét, a fo­gyasztókhoz kerülő készáru beltartalmi értékeit. Nem vész kárba a hulladék Elmés pvc- és fémhulladék­feldolgozó rendszert dolgoztak ki a Balassagyarmati Kábel­gyár fejlesztő mérnökei. A nagyüzemben évente mintegy ezer tonna alumínium- és pvc- hulladék keletkezik, ami eddig a vállalat számára jóformán el­veszett. A hulladékfeldolgozó­rendszer gépegységei a csupasz vezetéket vagy so.dratot 5-20 milliméter hosszúságúra dara­bolják; a szigetelt kábelről egy ügyes masina lefejti a műanyag burkot, egy másik felaprítja. A -rendszer nagy előnye, hogy a feldolgozás a hulladék kelet­kezésének helyén történik, kü­lön munkaerő alkalmazására nincs szükség, s mind a visz- szanyert alumínium, mind a pvc alapanyag-tisztaságú. A fel­dolgozás során visszanyert alu­mínium zömét a gyár a fém­kohászatnál értékesíti, kisebb részét — finomra őrölve — a gyógyszeripar vásárolja meg, a pvc-hulladékból pedig ismét ve­zeték-, illetve kábelköpeny lesz. A hulladékhasznosítás évente mintegy 20 millió forint hasz­not hoz a Balassagyarmati Ká­belgyárnak. Emellett a techno­lógia és az alapgépegységek is értékesíthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents