Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. június 1.. szerda

o

Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak

„Ha újra lehetne kezdeni — vállalnánk”

Talán azért, mert népes családból származom, nagyon szeretem az embereket, megkülönböztetett tisztelettel az öregeket. Érdekel, hogyan alakult sorsuk, gazdag élettapasztalatukból mit tudnak átadni az utókor számára. Ilyen céllal kerestem fel a minap Békéscsabán a Fövenyes u. .5. szám alatt, a szépen berendezett, ragyogóan tiszta lakásukban az Oszlács házaspárt, Mihály bácsi 85 éves. Dorottya néni 88, akinek jóságos tekintete őszinteséget, szeretetet sugároz.

— Ebben a korban már önkéntelenül „leltárt" készít az ember, hangosan gondolkodik arról: mit csinált jól. rosszul saját maga és a társadalom érdekében — vallja a házigazda. — Korán meg- edzett az élet, keserves gyermek- és ifjúkorom volt. talán ezért tudtam elviselni a sok megaláztatást, meghurcoltatást, a csendőri ütlege- ket. a tiltott gyűlésekért az elzárást,

— Nagyszénáson születtem. ..gányók" (dohánykerté- szek) voltak a szüleim. Később Csorvásra költöztünk, szerettük volna folytatni az ősi mesterséget, de ahhoz erős, egészséges emberek kellettek. Édesanyám tüdőbajt kapott, iszonyúan sokat szenvedett. Amikor meghalt, kilencéves voltam, 4-en maradtunk árván. Több mostohám is volt. újabb testvéreim* születtek. nem az ő bűnük volt a szegénység. Édesapám dinnyetermeiésre szegődött, tavasszal kiköltöztünk a mezőre. ott éltünk október végéig. Én jószágőrzéssel voltam megbízva. Csak télen jártam iskolába, ösz- szesen három elemit végeztem. Apámat, elvitték katonának az I. világháborúba, el kellett áll nőm cselédnek. Csorváson múltja volt. a munkásmozgalmi' hagyományoknak. én is bekapcsolódtam, a pártnak 19.30 óta tagja vagyok.

— A feleségem is cselédlány volt. Első perctől egy

nézetért voltunk, mindig közösen gondolkodtunk és cselekedtünk. Amikor összeházasodtunk — 1927-ben —

egy búzakenyeret és egy darab szalonnát kaptunk útra- valóui. De szerettük egymást és nagyon boldogok voltunk. Egymás után sorra jött a hat gyermek, hol volt munka, hol nem. Pedig mindent elvállaltam. Voltam hangyaszövetkezeti dolgozó. vásározónál gépkocsivezető. részesarató, csépiőmun- kás. kommenciós cseléd és amit akar. Csakhogy tiltott listán voltam. csak akkor kaptam munkát, ha valaki visszamondta, vagy a gazdának nem felelt meg. Még bocsánatkérésre se mehettem, mert az elvemhez mindig hű maradtam. De csak a feleségem hűségének, kitartásának köszönhetem,

hogy mindezt el tudtam viselni.

— Amikor a férjemet behívták katonának a II. világháború elején, már megvolt a hat gyermek — veszi át a szót Dorottya néni. — Se a gazda, se az elöljáróság nem fizetett. Volt. hogy három hétig csak sült tököt ettünk. Én elvállaltam a disznógondozást, Mihály fiam — aki most a néphadsereg magas rangú tisztje — elszegődött félkommenciósAz Oszlács család szerencsére együtt volt. amikor 1944. október 6-án felszabadult Csorvás. Mihály bácsi mindjárt jelentkezett a pártba, őt bízták meg a földmunkás-szakszervezet szervezésével. Székházzá lefoglalták az elmenekült jegyző lakását. Oszlácsék itt kaptak lakást a mosókonyhában. A feleség volt a takarítónő, a fizetség: elengedték a lakbért, a fűtést és a világítást. Mihály bácsit megválasztották a földosztó bizottság elnökévé, mint nagycsaládosnak. neki is jutott 11 hold.

— Határtalan volt az örömünk — emlékeznek egyszerre. — A család ..fél” vetőmagot kapált a búzaföldbe, hogy maradjon beszolgáltatásra is. Jól műveltük a földet. ezért Mintagazda kitüntetést kapott Mihály.

— Minden ment szép simán — magyarázza Doroty- tya néni. — 1949-ben azonban gyökeresen megváltozott az életünk. A férjemet behívták a megyei pártbizottságra dolgozni. A családtól távol, pirinyó fizetéssel, bizony nehéz volt az életünk. A család, a haza, a nemzet számunkra mindig egyet jelentett. ezért mentünk, ahova szólított a párt. Sokat dolgoztunk a közösségért.

— Téged pedig kineveztek a Gvulai Állami Gazdaság

vezetőjének, ahol két hónap híján négy évet lehúztál — emlékezteti feleségét a ház ura. — Én dolgoztam a pártbizottságon, a megyei tanácsnál. Szarvason, voltam ősz tá 1 y vezet ő. téeszs zer vező. brigádvezető, kihelyezett té- eszélnök. Ahányszor kiemeltek. annyiszor lett kevesebb a pénz. Amikor az ötvenes évek elején jegyre adták a kenyeret, ha nem értem rá sorba állni, egész napi eledelem pár kockacukor volt.

— Milyen emlékek fűzik az igazgatói székhez? — kérdezem Dorottya nénit,

— Nem tudom, hogy lehettem annyira bátor, hogy elvállaltam. Szerettem az embereket, a dolgozók között éreztem jól magam, hajnali háromkor keltem, késő este kerültem ágyba, elláttam a családot is. Nem egy sűrűn kérdezték a felsőbb szervek, miben segíthetnének. de a jók között szerepelt a Gyulai Állami Gazdaság. Ha újra lehetne kezdeni, mindketten vállalnánk . . .

Oszlácsék 1957-ben visszakerültek Csorvásra, Mihály bácsi két ciklusban a Vörös Október Tsz párttitkára volt, innen ment nyugalomba. Másfél évtizedig itt éltek még szép kertes házukban. de amikor elfogyott a fizikai erő. beköltöztek a kényelmes, összkomfortos városi lakásba.

— örömük?

— Hat gyermekünk, 15 unokánk, 20 dédunokán^ becsületes ember, munkában, tanulásban mind helytáll. A menyünk lányunk, a vőnk fiunk, nagy szeretetben élünk. A 60. házassági évfordulónkra 60 szál rózsát és szegfűt kaptunk a sok ajándék mellé.

— Fájdalmuk?

— Fáj látni a laza munkaerkölcsöt. Mindig mondtam. hogy ez megbosszulja magát. Nehéz helyzetbe jutott az ország, de ..más ez a szerelem", más ez a szegénység. A lecke fel van adva. ha mindenki becsülettel dolgozik, segíti a kibontakozást vagy megújulást (mindegy, minek nevezem), hamarosan talpraáll a nemzet,

Ary Róza

Fotó: Veress Erzsi

Miért kell megreformálni a költségvetést?

Az Országgyűlés tavaly felkérte a Minisztertanácsot a költségvetési reform kidolgozására. A kormány május 5-i ülésén tárgyalta meg az erről szóló előterjesztést. Valójában mit kell értenünk a költségvetési reform alatt, mit várhatunk tőle — erről kérdeztük dr. Riecke Wer- nert. a Pénzügyminisztérium költségvetési reformtitkársága főmunkatársát.

— Miért van szükség a költségvetési reformra?

— ’ Az államháztartás, amely magában foglalja az állami költségvetést, az úgynevezett elkülönített állami pénzalapokat és a helyi ön- kormányzatok költségvetéseit, a népgazdaságban keletkezett jövedelmek több mint 60 százalékát osztja el újra. A központosított pénzek fedezik az állam klasz- szikus kiadásait (igazgatás, jog- és közbiztonság, védelem). a társadalompolitika kiadásait és a gazdálkodóknak adott támogatásokat. Magyarországon a gazdasági szervezetek jövedelmének elvonása és újraelosztása olyan nagy mértékű, hogy már-már kizárja a vállalatoknál a piaci hatások érzékelését. A nyereség sok helyütt inkább a vállalat és az állam közötti alku eredményétől. függnek, mint a gazdálkodás hatékonyságától.

A tavaly megkezdett adóreform jelentős lépés volt egy áttekinthetőbb, versenysemleges adórendszer irányában, hozzá kell azonban tenni, hogy nem sikerült csökkenteni a vállalatok állami támogatását.

A társadalmi közkiadások területén egyre élesebbé válik az ellentmondás a csökkenő források és a növekvő igények között. Például évente hozzávetőleg 50 mil- llárd Ft-ot juttat a költség- vetés a lakásszektornak szociálpolitikai kedvezmény, ka- matkiegészítés és lakóházfenntartási támogatás címén. Ennek ellenére romlanak a lakáshoz jutás esélyei, különösen a fiatalok körében.

A társadalmi-gazdasági reformfolyamatok (társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer, bérreform,'az új társasági törvény alapján létrejövő gazdasági szervezetek) eredményeként a '90-es évekre ki kell alakulnia a korszerű szocialista piacgazdaság irányítási és működési rendszerének. Ehhez kell igazítani a költségvetési reformot is.

— Mi a célja a költségvetési reformnak?

— Radikálisan csökkente- " ni kell az államháztartás kiadásait, az adóterhek és a termelőszféra támogatásainak egyidejű leépítése révén. A társadalompolitikában hosszú távú stabil elkötelezettséget kell vállalni az alapellátásoknál,. vagyis az állampolgári jogon járó juttatásoknál. De ezt a mainál

szűkebb körben kell tenni, mert csak így garantálható e juttatások reálértékének megőrzése. A nem alapvető ellátásoknál és a lakáspolitü kában csökkenteni kell az állami támogatást, és ki kell építeni a piaci mechanizmusokat, lehetővé téve az állampolgárok számára a jövedelmi helyzetüktől függő választási lehetőségeket.

Az állam klasszikus feladatait (igazgatás, jog- és közbiztonság, védelem) hatékonyabban és olcsóbban kell ellátni és számolni kell azzal, hogy ezen a területen már most fokozódik az állampolgárok körében a társadalmi ellenőrzés igénye.

— Ezek a célok milyen konkrét lépéseken keresztül valósíthatók meg?

— A jövőben a költségvetés gazdasági újraelosztási szerepe lényegesen csökken.” ugyanakkor az államháztartás meghatározó szerepet játszik elmaradott infrastruktúránk kiépítésében, működtetésében és finanszírozási formáinak megteremtésében. Tisztázódik az állam hosszú távon is tartható szociálpolitikai szerepvállalása. Szükség van a tanácsi önkormányzat, önállóság pénzügyi megalapozására, ezt párosítani kell a regionális politika eszközrendszerével. Az országgyűlési, az állampolgári tisztánlátás érdekében létre kell hozni az államháztartás új, egységes statisztikai, tervezési, számbavételi és ellenőrzési rendszerét. A gazdálkodók tulajdonosi^ helyzetének rendezésével párhuzamosan ki kell

alakítani az állami tulajdon működtetésének új mechanizmusát, szétválasztva az állam közhatalmi, illetve tulajdonosi funkcióit.

— Mik a reform feltételei?

— A 90-es években a költségvetésben egyensúlyhoz közeli állapotot kell elérni és tartani. A vállalati szektorban be kell, hogy következzen a hatékony területek előretörése. Ennek együtt kell járnia a versenyképtelen, támogatott területek folyamatos és tudatos leépítésével.

A költségvetési reformot

— mely átmeneti életszínvonal-csökkenést is feltételez

— akkor lehet elfogadtatni a lakossággal, ha a szerkezet- váltással kényszerűen együtt járó munkanélküliség mellett kiépül az önhibájukon kívül állás nélkül maradtak hatékony segélyezési rendszere. Ez nem egyszerűen pénzbeli segélyt jelent, hanem magában foglalja a vállalkozás ösztönzését, vagy például a nagyobb lakásmobilitás pénzügyi és szervezeti feltételeinek a megteremtését is.

A társadalompolitikában az állam csak úgy vonulhat vissza bizonyos mértékben, hogy eközben a valóban rászorultaknak a mainál lényegesen többet juttat. Azt is meg kell érteni, hogy mindez nem egy öncélú költségvetési reform érdekében történik, hanem azért, mert a kialakult gazdasági helyzet már nem hagy nekünk konfliktusmentes választási lehetőségeket.

Borsi László

Nézetek, vélemények

Mi várható

a társasági törvénytől?

Napjainkban sok szó esik az Országgyűlés őszi idősza. ka elé kerülő, készülő gaz- dí^ági társaságokról szóló törvény várható hatásáról. Az utóbbi időben népgazdaságunkban megélénkült az érdeklődés a különböző tulajdonformák együttműködése iránt, a magántőke vállalkozói szerepének terjedéséről is egyre többször hallunk. Hogyan vélekednek megyénk gazdasági szakemberei a várható változásokról?

Dr. Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója a következőképpen válaszol:

— Elsősorban azt várom az új gazdasági társasági törvénytől, hogy mindenkire egyformán érvényes lesz, nem tesz kivételt a gazdálkodó egységek között. Az - egyenlő versenyhelyzet megteremtése fontos feltétele lehet a gazdaság élénkítésének. Ügy gondőlom. mint ahogyan az MSZMP KB május 10-i ülésén is megfogalmazták : „a szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett, a gazdaság fejlesztésében létjogosultsága. fontos szerepe van a különféle vegyes tulajdonú formáknak, és a magánvállalkozások megfelelő keretek közötti működésének”.

— Ügy tudom, önök két korlátolt felelősségű társaság létrehozásán munkálkodnak külföldi partnereikkel. Kérem, szóljon erről bővebben.

— Rövidesen megkezdi működését egy vadfeldolgozó kft., amelynek az osztrák Kraupa cég, a Mavad. és mi vagyunk egyharmad-egyhar- mados arányban az alapítói.

A tervek szerint éves szinten 500 ezer szárnyas vad vágására nyílik lehetőség. Gazdaságunk biztosítja a szükséges épületeket és területeket. az osztrák cég hozza a korszerű technológiát. és vállalta a tőkés piacokon a feldolgozott áru értékesítését. A Mavad feladata a szükséges vadmennyiség biztosítása a feldolgozáshoz. Másik vállalkozásunk. egy szovjet. litván _ partnerrel valósul meg. Az elképzelések szerint mi szállítástechnikái eszközökkel, programokkal segítenénk a szovjet partnert, ezért ők cselébe faanyagot adnának nekünk.

— ön nem régen vette át a Békéscsabai Agráripari Egyesülés elnöki tisztét. Milyennek látja a társasági törvény elfogadása után az

agráripari egyesülés jövőjét?

— Ma még pontosan, nem tudjuk, mit tartalmaz majd az új társasági törvény. Véleményem szerint, visszatekintve a BAGE megalakulására. programjára, az nem felelt meg a kitűzött gazdasági céloknak. Nem volt erős bázisüzem mögötte, emellett nem kapott olyan ipari létesítményt, ami jelentős tőkét hozott volna az agráripari egyesülésnek. Szerintem a jövőben így nem lesz életképes, és gondolkodni kell azon. hogy esetleg két-három kisebb, eredményesebben működő szervezetté, alakuljon át.

— A magántőke bevonásáról a gazdasági vállalkozásokba egyre több helyen hallunk. A Békéscsabai ÁG már két évvel ezelőtt kötvényt bocsátott ki dolgozóinak.

— Ügy. tűnik, megelőztük a mostani változásokat. Már két évvel ezelőtt útjára indítottuk a kötvényt, és mintegy 10 millió forinttal lettünk gazdagabbak. Ma arról beszélnek, hogy vagyonjegyet. részjegyet jegyezzenek a dolgozók a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Jó dolognak tartom ezt a befektetési formát, fontosnak tartom azt is. hogy nyilvánosságot kapjon. mire fordították az állampolgárok pénzét.

A Tszker békéscsabai területi központjának igazgatóhelyettese. Meszlényi Ernő, így vélekedik az új törvény- tervezetről :

— Ügy gondolom, segíti a

reform kibontakozását az új társasági törvény. Mozgalmasabb vállalkozások alakulhatnak ki. és gyorsabban megfordulhat a pénz. egy- egy új gazdasági együttműködési forma keretében. Mi is próbálkozunk néhány újszerű elgondolással, elsősorban a szűkülő hitellehetőségek késztetnek erre. A szövetkezetek meglévő szabad pénzeszközéit átengedjük jövedelmezőbb vállalkozásokba. Most például Siófokon autókölcsönző telep létesítésén munkálkodunk. Erre igény van a térségben, reméljük .kedvező nyereséget hoz a vállalkozás. A mező- gazdasági nagyüzemekben gondot okoz a kiürüli poly- etilén műanyag zsákok megsemmisítése. Mi összegyűjtjük a megyében ezeket a műanyag fóliazsákokat, és Szabolcs megyébe szállítjuk, ahol gondoskodnak az újrahasznosításról. Már az első lépéseket megtettük, a jövő év januárjától indul ez a program. «

(Verasztó)

Készül a szilvás gombóc az Orosházi Új Élet Termelőszövetkezet tésztaüzemében. A Békéscsabai Hűtőház részére gömbölyített finom falatokból egy dolgozó átlagosan egy műszakban négyezer darabot készít el Fotó: Veress Erzsi