Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
\ 1988. június 30., csütörtök HANGSZÓRÓ Közvetlen kapcsolat A kiválasztott műsorok közül kettő egészségügyi témával foglalkozott: a Közvetlen kapcsolat hétfői adása a mesterséges terhességmegszakítással, a Sokszemközt az egészségről kedden a természetes gyógyanyagokkal. Sok mindenről szó esett ebben a két műsorban: genetikus, katolikus püspök, szociológus és jogász fejtette ki véleményét az abortusztörvénnyel kapcsolatban arról, kinek van és kinek nincs joga dönteni a gyermekvállalásról, arról, valódi döntéshelyzetről lehet-e beszélni mindenkor, s hogy milyen szempontok számítanak az élet kezdetét, egészségi, testi, lelki érettséget, állapotot tekintve. A telefonáló asszonyok megdöbbentő példákat sorolták saját és ismerőseik tapasztalataiból arra, mennyire megalázó, embertelen, formális és idejétmúlt procedúra a bizottság előtti „megjelenés”. A szakemberek — elsősorban hazánk népesedési gondját tartva szem előtt — igyekeztek a kialakult helyzetet magyarázni, s súlyos mulasztásként emlegették, hogy társadalmi méretekben nincs kellő felkészítés, nevelés sem a szexuális életre, sem a gyermekvállalásra, a szülői szerepre. A fél éve indult, havonta, hétfőn este jelentkező Közvetlen kapcsolat rokonszenves törekvést tűzött zászlajára: „földi kapaszkodókat” .adni a hallgatóknak, mindennapi ügyes-bajos dolgaikkal törődni. Megoldani, orvosolni a bajokat nem akarták a műsor készítői sem akkor, amikor a kisnyugdíjasokkal foglalkoztak, vagy a láthatatlan jövedelmekkel, az iskolareformmal, vagy a diákétkeztetéssel, sem most. Ilyesmit értelmetlen lenne egy rádióműsortól elvárni. Valamit mégis sikerült tenniük az ügy érdekében; rávilágítottak arra, hogy olyan témakör a terhességmegszakítás, s ezzel együtt egész nemi kultúránk és családtervezésünk, amelyre az őszinteség, a nyilvánosság, a kellő tájékozottság sajnos még egyáltalán nem jellemző. A hétfő esti beszélgetés majdnem egybehangzó véleménnyel zárult: nem abortuszbizottságokra van szükség, hanem felvilágosításra, életre nevelésre, arra, hogy lelki, erkölcsi értékeink méltó rangot kapjanak. Sokszemközt az egészségről Hasonló következtetések hangzottak el a Sokszemköznt az egészségről című keddi adásban is. Gyógynövénykutatók: és gyógyszerészek mondták el, hogy mennyire nem elég a bizonyított kutatási eredmény, a tudomány fejlettsége és a forgalmazási engedélyek, ha a tudatformálás terén oly nagy a lemaradás és oly lassú az előrelépés. Elhangzott, hogy az orvosok is inkább a kémiai gyógyszereket írják fel, s csak ritkán javasolják a természetes hatóanyagokat. Debrecenben nem régen a gyógyászatban használt természetes szerekről rendeztek tudományos tanácskozást, melynek kettős célja volt: behozni a lemaradást és fokozni a tudatosságot. A hazai „zöld hullám” körülbelül ötéves lépéshátrányban van a nyugati országokéval szemben, mondták a tanácskozáson részt vett tudósok. Az emberiség kétezer éve kúrálja magát a környezetében fellelhető anyagókkal, a világban 40-50 éve gyártanak természetes alapanyagú gyógyszereket, ismert „a természet patikája”, amely kevesebb károsodást jelenthet, mint a vegyi készítmények. Egy kiaknázatlan, tiszta forrás ebben az agyonvegyszerezett, elszennyezett világunkban. A hét költője A költészet sosem pótolhatja a történelemkönyveket, a tudós tanulmányokat és a politikai lapok aktuális híradásait. Ahogyan a személyes találkozást sem emberekkel és tájakkal. Egyet viszont jobban tud a felsoroltaknál : egyéni tragédiákat, emberi sorsokat, erkölcsi — lelki csatákat, századunk közérzetét hűen tükrözni. A nagy, a jelentős költészet képes csak erre természetesen, és Szilágyi Domokos lírája mindenképp ide sorolandó. Hallgatva, olvasva — újból és újból — ezek a versek „áramütés-szépek”, „rettegés-gyönyörűek”, „metropolisz-bonyolultak”, „infarktus-pontosak”, „lopott-méz édességűek”, „alázatosan fölényesek”. A huszadik századi magyar líra fényesen és fájdalmasan szikrázó gyöngyszemei. „Kényszerleszállás”. „Nemi tanácsos tűrni, lázadni, gondolkodni, sírni, nevetni, élni...” — írta Szilágyi Domokos, s még negyvenéves sem volt, amikor önként választotta a halált. Ha élne, ötvenéves lenne. A hét költője: a rádió több alkalommal is verseivel emlékezik. N. K. Tanácsülés Békéscsabán — lemondott az elnökhelyettes (Folytatás az 1. oldalról) ezen a döntésen, s akkor térjenek vissza a témára. Hasonló véleményen volt Kukucskáné dr. Boncza Ibolya is. Zsilinszki András, a városi pártbizottság titkára azt mondta el, hogy a városi pártbizottság támogató- lag vette tudomásul Blahut Lajos kérését. Szót kért dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki korrektnek ítélte meg az elhatározás indoklását, a hangnemet. Szavazásra került ezután a sor., A testület ismételt szavazás után fogadta el Blahut Lajos lemondását — akkor, amikor kiderült: ha nem fogadják el a lemondást, le kell dolgozni a felmondási időt, de egyébként az elhatározáson ez a tény nem változtathat. A városi tanács elnöke elismeréssel méltatta a tanácselnök-helyettes több mint egy évtizedes tanácsi munkáját, majd Nagy András tanácstag kért szót, aki azt sürgette, ■ hogy a vezetésben a hiányzó posztokat mielőbb töltsék be. Erre válaszképpen elhangzott, hogy a vb- titkári posztra a szeptemberi tanácsülésen pályázat kiírását kezdeményezik, s az elképzelések szerint —mely- lyel egyetértett a testület — esetleg társadalmi tanácselnök-helyettest javasolnak választani. L. E. — T. I. Borsóaratók közt Kamuion Ma már a minőség az elsődleges Megyénk egyik legrégibb zöldborsótermesztő gazdasága a Kamuti Béke Termelőszövetkezet. Szakembereik már megtanulták ennek a nagy pontosságot igénylő növénynek a termesztését. Különösen a zöldborsó vetése és a betakarítása igényli a gondosságot. Faragó Sándor tankolás 'közben A minap felkerestük a Béke Tsz-t, ahol éppen négy VNBC-géppel takarították be a borsót. A Kondorosi út melletti táblán éppen üzemanyagot töltöttek az egyik gépbe, így sikerült szót váltanunk Faragó Sándorral. — Már hetedik éve veszek részt a zöldiborsó betakarításában. Ez a legújabb gépe a szövetkezetnek, gondolhatja milyenek lehetnek a többiek. Van olyan, amelyik már elmúlt tízéves. Szezon előtt alapos munkát kíván a szerelőktől a rendbehozásuk. Szerencsére eddig még — bár már a második hétnél tartunk — nem volt különösebb meghibásodás. — Mire kell figyelni, a traktor vezetésekor a betakarítás közben? A legfiatalabb kombá jnos: Fodor Sándor — Bizony, alaposan elfárad az ember a 12 órás műszak alatt. Figyelni kell a rendfelszedő vízszintességé- re, és a magtartályra is. Különösen éjszaka fárasztó ez a munka. Ezen a héten nappallos vágyók, reggel 7-től este 7-ig dolgozom. Az ilyen táblákban, amely jól fizet, öröm dolgozni, de kezdetben a gyengébb állományban alaposan megizzadtunk. — Bízik-e az idén a szövetkezet jó eredményében? Milyennek Ítéli meg a határt? — Mér 25 éve dolgozom a Békében, de ilyen szép növényállományokkal nem nagyon találkoztam eddig. Biztató képet mutatnak a búzatáblák. A kapások állapota is reményt keltő. Persze, az ősziek betakarításáig még sok minden változhat. Ügy gondolom, ráférne már a tsz-re, az egész magyar mezőgazdaságra egy jobb esztendő. Szekeres József, a szövetkezet borsóágazat-vezető je fiatal ember, 1977 óta dolgozik Kamuion, ö a technológiáról, a várható eredményről, a minőségről számolt be. — Az idén 326 hektáron termesztünk zöldiborsót. Eddig ebből már 140 hektárt takarítottunk be. A Békéscsabai Konzervgyárba szállítjuk a termést, régi partnerünk a feldolgozóüzem. Nagyon sokat segít a Gödöllőd Búza-, Borsótermelési Rendszer, amely fajtákat, technológiát és alkatrészeket biztosít. Ebben a tábláiban, ahol állunk, Üjmajori középkorait aratunk. A termésátlag kiváló, eléri a 7 tonnát hektáronként. Ha jó a termés, akkor a borsó képes hektáronként 20-25 ezer forint tiszta nyereséget adni. Igaz a költségek is magasak, elérhetik a 30-35 ezer forintot egy hektárra vetítve. Eddig még csak első osztályú termést szállítottunk a konzervgyárba, reméljük, tartani tudjuk ezt a minőséget. A mostani hűvösebb időjárás kedvez a fokozatos érésnek. Két műszakban dolgoznak ’ a kamutiak, így éj jel-nappal folyik a munka. Időközben mellénk állt egy pótkocsis IFA. A volán mögött Szűcs Mátyás, napbarnított arcú, középkorú férfi ült. — A szemléről érkeztem, most megyek az első fuvarért. Ha jól haladnak a betakarító gépek, és nem kell sokat várni a gyárnál, két fordulót is tudok teimálná estig, A múlt héten éjszakás voltam, akkor igen jól ment az átvétel. Napközben több gazdaság szállít, bizony előfordulnak másfél-három órás várakozások is. Órabért és teljesítménybért kapunk, na- ponfa összejön a 400 forint. Nem sok, ezért a háztájiban kocákat tartok. Most is hat anyakoca van a háznál. Vasárnap kapálni voltam a hibrid kukoricát, mivel nem volt átvétel a konzervgyárban — mondta befejezésül. A borsóágazat-vezetőtől azt is megtudtuk, hogy az idén a legnagyobb gondot a gyomirtás okozta, mivel a közkedvelt Aretitet kivonták a forgalomból. A helyettesítésére használt szerek, a Lentagrán és a Sys 67 MB jóval drágább, emellett néhány helyen károsította a borsót is. Tavaly a Béke Tsz-ben 6,25 tonna/hektár volt az átlagtermés, az idén az áprilisi-májusi csapadékhiány miatt ennél kisebb termésre számítanak. Várhatóan mintegy 5,2-5,5 tonna lész a hozam. Az egyik VNBC betakarítógép mellett fiatal ember állt. Számára igazi megmérettetést jelent ez a feladat, hiszen az idén először vesz részt az aratásban. Fodor Sándor 21 éves, a Békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben végzett, onnan jött a Béke Tsz-be dolgozni. — Alaposan próbára tesz ez a munka Váltósként dolgoztam korábban á gépeken, most feljött az igazi próbatétel. Teljesítménybérben dolgozunk, naponta elérjük a 400-450 forintos fizetést. Szerencsére eddig nem volt nagyabb meghibásodás, így elég jól tudtam teljesíteni. Naponta tőlünk a konzervgyár hatvan tonnát vesz át, ennek megfelelően kell haladni a géppel. Egy-egy műszakiban négy pótkocsis IFA- szerelvényt tudok megtölteni zöldborsóval. Nagyon elfáradok már estére. Bár szeretem a zenét, ilyenkor nincs kedvem este a diszkóba menni. Bár az utóbbi években emelkedett a termelési színvonal, ezzel együtt a termésátlagok is nőttek, a felvásárlási ár nem követte ezt a változást. Az első osztályú borsóért 10 forint körül fizetnek kilogrammonként. Ma már nem a mennyiség az elsődleges Kamuion, hanem a jó minőség, mivel így viszonylag magas jövedelemhez jut a szövetkezet. (verasztó) Éjjel-nappal dolgoznak a VNBC betakarító gépek Fotó: Fazekas Ferenc
