Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

IZHiW&Vl 1988. június 29., szerda o Békés: a szójabab állománykezelését végzik a helyi Egyet­értés Termelőszövetkezetben. Ebben az évben közel 500 hek­táron vetettek ebből a növényből, és úgy tűnik, növekedése megfelel a fejlődési szakaszban elvárhatónak Fotó: Sarkadi László Újabb magyar—osztrák vegyes vállalat „Hz üzletbe nekünk nem veit beleszólásunk” n Ganz eladta, a Mezőgép megvette n A Békéscsabai Mezőgép Vállalat Békési II. számú gyáregységét 1985 októberében 35 millió forintért vet­te meg a Ganz-MÄVAG. A fővárosi székhelyű nagy- vállalat szanálása után ez év elejétől a Ganz Gépgyár leányvállalataként működött a békési gyár, egészen június közepéig. Eleinte, úgy tűnt, hogy minden ér­dekelt fél elégedett, ám az 1986-os esztendőt 11 mil­liós veszteséggel zárták a békésiek, és hasonló „ered­ményt” mutatott a tavalyi év gazdálkodása is. A Ganz-MÁVAG csődjének köszönhetően elmaradtak a Békésre ígért fejlesztések. „Gyártástechnológiánk ala­csony szintű, nincs elegendő termékünk. Külső segít­ségre van szükségünk, ezért — a város illetékes ve­zetőinek elképzelése ellenére — én új gazdát kívánok keresni gyárunknak” — nyilatkozta lapunknak 1987 novemberében Bodzás Lajos, a gyár akkori igazgatója. Magyar—osztrák vegyes vállalat alakult AGRICO Kft. néven a magyar terme­lőszövetkezetek termékeinek exportálására és külföldi áruk behozatalára. A TSZ- KER Agrárszövetkezetek Ke­reskedőháza, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., valamint az- osztrák IN- FOTECH G. m. b. H. által megkötött társasági szerző­dés szerint a kft. július 1 -jé­Támad az amerikai Az amerikai fehér szövőlepke rajzása már május első napjai­ban megkezdődött, rajzása és a tojásrakás rendkívül elhúzódó volt, a lárvakelés Június 10. után vált folyamatossá. Elhúzó­dó lárvakelésre kell számítani, így a fertőzést egy védekezés­sel nem tudjuk felszámolni. Vizsgálataink szerint a fertőzés erősebb, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában volt. A vé­dekezés megoldható a hernyó- fészkek leszedésével, elégetésé­vel, vagy rovarölő szerekkel. Felhasználható készítmények a kistermelők esetében: Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Fiiból E, Ditrlfon 50 Wp. A munka- és élelmezésegészségügyi előírások nemcsak a permetezett fákra, hanem az általuk és közelükben termesztett kultúrákra is vo­natkoznak. A másik károsító, mely ki- sebb-nagyobb foltokban utak mentén, árokparton, egyéb te­rületeken megjelent, az aranka. — Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Mezőhegyes—Battonya részére épített 20 kV-os keresztmetszet-növelés I. és IX. ütemét, és 20 kV-os vezetékátépítés I. és II. ütemét, valamint Gyula-Szanazug zártkert III. ütem részére épített 20 kV-os vezetéket és OTR-állomást 1988. június 30-án feszültség alá helyezzük A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DEMASZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG, BÉKÉSCSABA tői kezdi meg tevékenységét az NSZK-beli Aalenben. Ügynöki irodájuk elsősor­ban a kis tételű élelmisze­rekkel, élvezeti cikkekkel, a tsz-ek ipari üzemeiből ki­kerülő értékes kézművester­mékekkel és több más áru­val jelenik meg a konverti­bilis elszámolású piacokon. Üj gépek beszerzésével részt vesznek a magyar exportter­mékek csomagolástechnoló­giájának fejlesztésében is. fehér szövőlepke Kiirtása történhet kikapálással, felégetéssel, nagy adagú műtrá- gyaklszórásos lepermetezéssel. Védekezhetünk Régióné 0,5 szá­zalékos, vagy Gramoxone A 0,8- 0,8%-os oldat felhasználásával, áztatásszerűen kijuttatva. A folt 1-2 méteres szegélyét is le kell kezelni, nedvesítőszer hozzáadá­sával. Mindkét károsító veszé­lyesnek minősül (5/1988. MÉM sz. rendelet), ezért a fertőzés maradéktalan ^felszámolása a termelő (a terület használója) kötelessége. Mindkét károsításra a Békés Megyei Növényegészségügy! és Talajvédelmi Állomás kőtelező védekezést rendelt el június 27- étől. Aranka ellen Július 15-ig, szövőlepke ellen július 18-lg be­zárólag. A megadott határidőn belül a fertőzéseket fel kell számolni. Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Tatár József előrejelző Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Békéscsaba, Dobozi úti zártkert, Kiss és társai részére épített kisfeszültségű hálózatot és BMSZ-szekrényt 1988. június 30-án feszültség alá helyezzük A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DEMASZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG, BÉKÉSCSABA Az ez év június 14-én megkötött szerződés alapján a hányatott sorsú leányvál­lalatot mintegy 79 millió fo­rintért megvásárolta az Orosházi Mezőgép Vállalat. Négymilliós üzlet A Békéscsabai Mezőgép Vállalat 1984-ben kettésza­kadt, kivált az orosházi és a mezőkovácsházi gyár, me­lyek közös vállalatot alapí­tottak. Az orosházi vállalat fő gyártmánya a kukorica­adapter, s a belföldi értéke­sítés mellett jelentős — ta­valy 280 millió forint érté­kű — nyugati exportot tel­jesítenek. Az orosháziak még 1987-ben szovjet tervek alapján, megrendelésre el­készítettek tíz napraforgó­betakarító adaptert, melyei­ket a Szovjetunióban Doni— 1500-as kombájnokon pró­báltak ki. Mivel a szovjet fél elégedetten nyilatkozott az orosháziak munkájáról, a gépiek minőségéről, ezért 1996-ig, négymilliárd forint értékben, húszezer adapter gyártására és szállítására kötöttek szerződést. A mun­ka elvégzéséhez azonban az orosházi vállalat 500, és a mezőkovácsházi gyár kétszáz dolgozója kevés, ezért a vál­lalat vezetése partnereket keresett. — A békéscsabai és az orosházi mezőgép kapcsolata a szétválás óta nem volt tel­jesen felhőtlen — mondja Szabó Ferenc, az orosházi vállalat igazgatója. — Idő­közben azonban kölcsönösen kerestük egymást, rendeztük ügyeinket, s az új feladatok­ra összpontosítva figyelmün­ket, a közös vállalkozás szintjén alakítottuk ki kap­csolatainkat. A Szovjetunió­ba készülő napraforgó-adap­terek egyik legfontosabb részegységét Békéscsabán fogják gyártani. Már ko­rábban „szemet vetettünk” a békési leányvállalatra, s ké­sőbb a Ganz-MÁVAG ügye­it intéző szanáló bizottság keresett fel, mondván, eladó a békési gyár, s ezt a hírt a Ganz Gépgyár vezetői is megerősítették. Egyetértett az üzlettel az Ipari Minisz­térium és a tárgyalások után a mi vállalati taná­csunk is. A békési gyár, va­lamint a város vezetése ele­inte idegenkedett az újabb „egyesüléstől”. Végül is a döntés az eladón — a Ganz Gépgyáron — és a vevőn, azaz rajtunk múlott, így ér­dekeinket egyeztetve meg­kötöttük az üzletet. Jól járt a Ganz Gépigyár, jól járt az Ismét helyreállt a hitelké­pessége az Esztergomi Lát- szenészeti Eszközök Gyárá­nak, a Gmnvisusnak. Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. átmenetileg átvállalta adóssága egy ré­szének törlesztését és hitelt is folyósít a termeléshez. A bank ezzel lehetőséget nyúj­tott az ország egyetlen szemüvegkeret-gyárának tal­pon maradásához. Az elmúlt években ugyanis elsősorban a vezetés következetlensége miatt nehéz pénzügyi hely­zetbe került az esztergomi üzem. A legsúlyosabb hiba Orosházi Mezőgép, s úgy vé­lem nem fognak panaszkod­ni a gyár dolgozói sem, hisz évekre lesz munkájuk. A szovjet megrendelésre ké­szülő napraforgó-adapterek felső szintje készül majd Békésen és az összeszerelés is ott történik ... Tönkrement volna... — Mi lesz a békésiek ál­tal kifejlesztett és gyártott termékekkel, az SNA típusú napraforgó-betakarító adap­terrel, vagy a biobrikettprés- géppel? — Csak azokat a terméke­ket fogjuk gyártani, ame­lyek kelendőek a piacon, s emellett gyártásuk nyeresé­ges, jövedelmező. — Azt már említette, hogy a Ganz Gépgyár leányválla­latának és Békés városnak a vezetői ellenez'ték az ön tervét. De mit szóltak a dol­gozók? az volt, hogy az ésszerűséget meghaladó mértékben emel­ték a béreket. Ezért olyan béradóval büntették a gyá­rat, ami meghaladta teher­bíró-képességét. Ennek kö­vetkeztében 1986-ban és 1987-ben is jelentős adóssá­ga és alaphiánya keletkezett a Graevisusnak. Bár a ter­melés nem volt gazdaságta­lan, az adósságot nem tud­ták törleszteni és hitelkép­telenné váltak. Pénz hiányá­ban sokat romlottak a ter­melés feltételei. A dolgozók közül sokan kilátástalannak látták a gyár helyzetét, — A vezetők a gyár ön­állóságát megtartva szeret­tek volna részt venni az ál­talunk ajánlott munkákban. Ám tudni kell azt is, hogy a békési gyár ez év végére tönkrement volna. Az ott dolgozó mintegy 300 ember­nek nem 70-100 milliós, ha­nem 300-400 millió forintos termelési értéket kell pro­dukálnia a talpon maradás­hoz. Nem vagyunk ma ab­ban a helyzetben, hogy egy veszteséges üzem dolgozói úgymond, népszavazással döntsék el hovatartozásukat. Nemcsak jól és szépen, ha­nem nyereségesen kell dol­gozni, s mi ennek feltétele­it garantáljuk a békésiek­nek. Az üzletet pedig, mint mondtam, az eladó és a ve­vő kötötte meg június 14- én. A munkásokkal csak ez­után fogok találkozni. Re­mélem, hogy a békési gyár kollektívája hamarosan meg­találja a helyét az orosházi vállalat mellett. Egyébként rövidesen pályázatot hirde­tünk. Igazgatót, főmérnököt, főkönyvelőt és kereskedelmi vezetőt keresünk békési gyá­runkba. A pályázat elnyeré­sére jó esélyük van az otta­ni jelenlegi szakembereknek. Feltéve, ha pályáznak . .. „Mindegy, hová tartozunk” A Ganz Gépgyár békési leányvállalata veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt. Hogy pontosan mennyivel, azt Püski János igazgató „a vállalati terhelések miatt” azért felmondtak, s éppen a legjobb szakmunkások hagyták el a gyárat. Ez év tavaszán új igazga­tó került a szemüvegkeret- gyár élére, és irányításával programot dolgoztak ki a gazdasági és pénzügyi zava­rok mielőbbi megszüntetésé­re. A programot a Gazdasági Kamara közreműködésével nemrégiben bemutatták az üzem hitelezőinek, abban a reményben, hogy haladékot kapnak adósságuk rendezé­séhez. Az egyeztetések végül is a gyár számára előnyösen zárultak. A nyersanyagot szállító partnerek például haladékot adtak, illetve át­ütemezték adósságát. Másik hitelezőjük, a Magyar Hitel Bank erre nem volt hajlan­nem tudta megmondani. Azt viszont elmondta, hogy mi­ért nem támogatták az oros­házi vásárlást: — Egyik oka, hogy túl sűrűn változik a békési gyárkapu felett a névtábla. 1985-ben az Ipari Miniszté­rium nem támogatta önál­lósodási törekvésünket, s rá egy hónapra megvett ben­nünket a Ganz-MÁVAG. Az­után jött a szanálás, s a gyá­rak egy részét önállósítot­ták másik részük leányvál­lalattá alakult. így lett a békési gyár a Ganz Gépgyár leányvállalata. Jelentős ön­állósággal dolgozhattunk eb­ben a formában, s úgy gon­doltuk, hogy az orosháziak által ajánlott munkákat szerződéssel is elvégezhet- rténk. Nem kellett volna ki­fizetni értünk azt a jelentős összeget, ami most ugyebár,’ a közös zsebből fog hiányoz­ni. Az előbb elmondottakon túl, sajnos, van már tapasz­talatunk az .ilyen, úgyneve­zett többtelepes cégek mű­ködésével kapcsolatban. El­lentétek alakulhatnak ki a munka elosztása, és a bér­emelések terén az egységek között. De hát az üzletbe ne­künk nem volt beleszólá­sunk. Mindenesetre ez szá­munkra visszalépés, a vál­lalati önállóságunk szenved csorbát. Egyébként úgy vé­lem, hogy hosszú távon sta­bil munkát ad a szovjet fél megrendelése. Az Orosházi Mezőgép piedig olyan ered­ményekkel büszkélkedhet, ami jövőnk szempontjából biztosíték lehet, hogy a várt fejlesztések nem maradnak el, e emellett a dolgozók jö­vedelme is javulni fog. A tavalyi átlagkereset 74,2 ezer forint volt. Most új bázisbért állapítanak meg, ám ennek mértékéről még konkrét ada­taim nincsenek. A békési gyárban egy-két évvel ezelőtt még több mint négyszázan dolgoztak, most mintegy 280 dolgozó re­ménykedik a folyamatos munkában, és a nagyobb fi­zetésben. — Mi annyi mindent meg­éltünk ebben a gyárban, hogy a Ganz-korszaknál rosszabb időszak már nem lehet — mondja Csatári Ist­ván marós. — Szeretnénk új gépieket is kapni, hisz gép­parkunknak több mint fele nullára leírt gépiekből áll. A Ganz-MÁVAG új gépeket, fejlesztést ígért, de aztán a körülmények folytán nem lett belőle semmi... Tyukodi Gábor csoportve­zető folyamatos munkát vár Orosházától: — Véleményem szerint — mondja — mindegy, hogy hová tartozunk, ha már ön­állóak nem lehettünk, csak legyen munka, és legyen több piénz a borítékban. * * * Az Orosházi Mezőgép Vál­lalat tehát a Szovjetunióval kötött szerződés alapján 1996-ig folyamatos munkát ad békési gyárának. Hogy utána lesz-e vagy sem táb­lacsere a békési gyár kapuja fölött, az a közös munka eredményességén múlik, s azon, sikerül-e az összefo­gást, az összhangot megte­remteni. Hornok Ernő dó nem tartotta reálisnak a gyár programját, adóssága azonnali visszafizetését kö­vetelte. Ezért a gyár képvi­selői egy másik bankhoz, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bankhoz fordultak se­gítségért. Ez a bank megva­lósíthatónak tartotta a gyár kibontakozási programját, és vállalta — átmenetileg —, hogy kifizeti helyette adós­ságát a Magyar Hitel Bank­nak és hitelt is folyósít a termelés finanszírozásához. A gyár vezetői arra számí­tanak, hogy az év végén el­fogadható árbevételt és nye­reséget könyvelhetnek el. Ehhez azonban a második félévben az üzem dolgozói­nak átlagon felüli teljesít­ményt kell nyújtaniuk. Állásfoglalás A Ganz Gépgyár vezérigazgatójának felkérésére az MSZMP Békés Városi Végrehajtó Bizottsága május 10-i rendkívüli ülé­sén megtárgyalta az ügyet, majd állásfoglalásban rögzítette, miszerint nem ért egyet a gyár újbóli értékesítésével. Az ál­lásfoglalásból idézünk: „A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár 1987. évi szanálása kapcsán a békési gyáregység 1988. január 1-jétől a Ganz Budapesti Gépgyár Leányvállalataként működik. Az Orosházi Mezőgép Vállalat igazgatója — a szanáló bizottság javaslatára hivatkozva — a Ganz Budapesti Gépgyár vezérigazgatójának hivatalosan bejelentette a békési gyáregy­ségre vonatkozó vásárlási szándékát. A vezérigazgató a békés városi pártbizottság politikai állásfoglalását kérte arról, hogy a gyár esetleges értékesítése hogyan illeszkedik a városi poli­tikai elképzelésekbe. A városi párt végrehajtó bizottság — fi­gyelembe véve a gyári kollektíva képviselőinek véleményét — nem ért egyet a Ganz békési gépgyártó leányvállalat értékesí­tésével, a szervezeti hovatartozás újbóli megváltoztatásával. A végrehajtó bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1988. január 1- jén kialakított szervezeti forma jó lehetőséget biztosít arra, hogy a piaci hatások következtében is — a gyár kollektívájá­nak alkotókészsége kibontakozhasson ... A rendelkezésre álló ismeretek alapján a szervezeti változtatás nem szolgálja sem a leányvállalat, sem a város érdekelt, s ellentétes azokkal a politikai törekvésekkel is, hogy a gazdaságban mérséklődjön a monopolhelyzet, s az adminisztratív kapcsolatok helyett, a piaci hatások érvényesüljenek. A békési gyár gazdasági és po­litikai vezetése úgy ítéli meg, hogy az eredményes gazdálko­dás alapjai adottak ... A végrehajtó bizottság álláspontja, hogy lehetőséget kell teremteni arra, hogy végre a gyár bizonyít­hassa életképességét. .. Egy újabb átszervezés ismételt zavart okozna, s hatása a foglalkoztatottságot illetően is bizonytalan kimenetelű ...” — Állásfoglalásunkat megküldtük a vezérigazgatónak, ám az ebben leírtak nem befolyásolták a döntést — tájékoztat Pataki István, a békési pártbizottság első titkára. Ezek után úgy vél­jük, hogy az új körülményekhez kell alkalmazkodni, s az Orosházi Mezőgép Vállalat vezetőivel történt tárgyalásaink, és az üzemlátgoatások meggyőztek bennünket is arról, hogy tö­rekvéseik a nyereséges gazdálkodást, s a dolgozók érdekeit képviselik. Ismét hitelképes a Granvisus

Next

/
Thumbnails
Contents