Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

Nyári divatötletek | Vakáció i és balesetveszély ! Minden nyáron ugrásszerűen emelkedik a gyermek- J balesetek statisztikai görbéje. Alig kezdődik el a jó idő. ! a sajtóban máris megjelennek a nyári balesetekről szó- : ló szomorú híradások. Hogyan előzhetjük meg a nyári ■ gyermekbaleseteket? Elsősorban fokozott elővigyázatos- \ sággal. Hívja fel a szülő a gyermek figyelmét a reá ! leselkedő veszélyekre. • A gyermekek többsége virtuskodásból keresi a. ve­• szélyt, nagyszerű élménynek tartják, ha túljárnak szü- : leik eszén, és például sikerül mégfürdeniük tiltott he- i Íven. Vagy lélegzetelállítóan veszélyes helyekre kirán­• dúlhatnak. Éppen ezért, ha kirándulni indul a gyermek. ! ne csak harapnivalóval lássa el a szülő, hanem jó taná- S csókkal is. Magyarázza meg, hogy a természetjárás cél­■ ja nem a veszélyhelyzetek keresése, hanem a testet-lel- ! két edző sport. 5 A szülő ne csak tiltó rendelkezésekkel akarja megóv­• ni gyermekét a balesetektől, hanem türelmesen magyct­■ rázza meg, miért nem szabad például tilos helyen fü- : rödni. miért kell körülnézni, ha lelép a járdáról az út­• testre, vagy miért nem szabad a strandon felhevült test­■ tel vízbe ugrani. : A kerékpározó gyermekek közül is sokan szenvednek ; balesetet. A szülő kötelessége, hogy kerékpározó gyer- | mekét megtanítsa a közlekedés szabályaira, vagy ve­• gyen ilyen témával foglalkozó könyvet. Nyomatékosan ; figyelmeztesse a gyermeket arra, hogy a közút nem • versenypálya, és a testedző sportolás nem egyenlő az ■ életveszélyesen gyors, egy kézzel vagy elengedett kor- ! mánnyal történő száguldással. ■ Szünidőben sok a „kulcsos gyermek, aki egyedül van. [ Az unalom rossz tanácsadó. A szülő segítsem beosztani a ■ S vakációzó gyermek idejét, hogy ne unalomban, hanem ; értékes tevékenységgel töltse el azt. A fiúk egyik kedvelt időtöltése a barkácsolás. A la­• kásban, a kertben, a pincében^ a padláson, szinte minde- i nütt található javításra szoruló holmi. Meg kell bízni a • fiút ilyen munkával, apró javítással. S ha a szülő ér- S lékeli a végzett munkát, a sikerélmény újabb feladatok S vállalására buzdítja a vakációzó fiatalt. Nyári balesetforrás: a túlzott napozás. A fiatalok bő­• re az erős napfényhatással szemben tűrőképesebb. mint S az idősebbeké. Gyorsabban regenerálódik. A mértékte- I len napozás azonban évek múlva fokozatosan elvégzi • romboló munkáját, és'ez a bőr idő előtti rá.ncosodásához S vezet, esetleg egészségügyi károsodást is okozhat. ! Az egészségre káros következmények közül csak né- ! hány gyakori panasz: fejfájás, szédülés, hányinger, láz. • leégett bőr, rossz közérzet. A déli merőleges napsugarak ! különösen veszélyesek; erre figyelmeztetni kell minden S fiatalt. A strandoló gyermekek bőrét védeni kell meg- 5 felelő napozószerek használatával. Ilyenek például a Fa­■ bulon naptej, babanapozó, a Herbária napozókrém, a ! különféle Nivea-készítmények. _ Végül felhívjuk a figyelmet arra. hogy mindenkinek i emberi kötelessége beavatkozni, ha azt látják, hogy a ■ gyermekek balesetveszélyes játékot űznek. Legyen a ! gyermekek balesetmentes nyaralása, pihenése — társa- : dalmi ügy! Szívügyünk . . p^si Katalin ...... . Ü dülésre, strandolásra Az előrelátóbbak már a szezon elején felülvizsgál­ják: mivel egészítsék ki ru­határukat, hogy a megfele­lő alkalomra ne álljanak felkészületlenül. Aki varrat, annyi anya­got vegyen — főként a kü­lönféle színben kapható, úgynevezett farmervászon­ból, vagy a nem gyűrődő, műszállal kevert kék len­vászonból —, hogy kiteljék belőle egy szoknya, egy nad­rág és hozzá egy ingkabát vagy lemberdzsek, esetleg egy úgynevezett szafarika­bát. Az ilyen praktikus ösz- szeállítás minden darabja külön-külön is jól kihasz­nálható, variálható. A nad­rághoz is, a szoknyához is blúzokat, pulóvereket, póló­kat, garbókat viselhetnek, a felsőrészt ruha fölé, más szoknyával is lehet hordani. Ilyenkor tesznek jó szol­gálatot azok a könnyű, szel- lős kis nyári ruhák, ame­lyeket nem kell vasalni. Es­te kimossuk, kinyomkodjuk, s vállfára akasztva, reggel már felvehető. Ha üdülni megyünk, min­denképpen kerüljön a bő­röndbe két fürdőruha: az egyik megszárad, amíg a másikban fürdünk. Nélkü­lözhetetlen vízparton és hegyvidéken is a sort. Rajzainkon olyan köny- nyű, divatos, felsőrészeket mutatunk be. amelyeket szoknyához, nadrághoz, sorthoz kellemes kiegészítő­ként viselhetünk, s némi ügyességgel otthon is elké­szíthetünk. Pop-csíkos anyagból ké­szült T-blúz (szabása a T- betűre emlékeztet); napo­záshoz, fürdőzéshez prakti­kus a nyakban és a háton szalaggal kötődő „forró­blúz"; csíkos pamutjersey- ből, melltartórésszel szabott pántos blúz (teltebb alakra hosszában csíkosra tervez­zük) ; nyakba akasztós, szé­les pántra rádolgozott fel­sőrész, a pánton kézzel hím­zett virágmotívumokkal. B. K. Pólóból szoknya Megunt, széliében kinyúlt, ta­valyi pólónkat miniszoknyává alakíthatjuk, amelyet színes pólókkal egész nyáron viselhe­ti, aki karcsú . . . Természete­sen ez nem városi viselet, fő­ként üdülőhelyre vagy a hét­végi kiruccanásokra ajánlható. Elkészítése: a régi pólót a kar­öltőnél keresztben elvágjuk, er­re a részre danubiaszalagból keskeny gumiházat varrunk. Be­fűzzük a gumit, vagy akinek jobban tetszik — a pamutzsi­nórt — és kész a könnyű, ká­nikulai viselet. P. J. Minipóló Az idén óriási divat a minipóló. Eleve kinőtt méretűre szabják, de kis ügyességgel egy régi pólóból mi is elké­szíthetjük. A póló ujjait kivágjuk, kétharmadánál pedig ke­resztben elvágjuk. Az eldolgozás jelenthet némi gondot. Akinek nincs — márpedig nem gyakori — lock-gépe, az tisztázó öltéssel — cikk-cakk — varrja végig a széleket. A minipóló elsősorban a fiatalok divatja. De aki karcsú — viselheti harmincon túl is. P. J. Csirke — nyárson ínycsiklandozó illata, csodálatos zamata van a nyárson vagy roston sült csirkének, amit egész­ben szokás sütni. Annak is van egy kis forté­lya, hogy a csirke jól és szépen megtartsa for­máját. íme: 1. A szárnyait a háta mögé hajtjuk. 2. Erős cérnát vagy zsineget füzünk egy nagy zsákvarrótűre, és a szálat — az ábra szerint — a két combon keresztülhúzzuk. 3. A zsineget a tűből kihúzzuk, és a két vé­gét a csirke hasa fölött szorosan összefogva, jól megkötjük. 4. A hasa nyílását fogvájókkal vagy kis hur­kapálcadarabokkal összetűzzük, és a zsineggel, mint a zsinóros pruszlikot, jól összefűzzük. így előkészítve szúrjuk fel hosszában a nyárs­ra, vagy rakjuk rá a rostra, és süssük piros ro­pogósra. B. K. Kis történetek — nagy emberekről 0 halogatás Dickens nagy regény meg­írására készült. Kidolgozta a cselekmény fonalát, szerep­lőinek a jellemét, a regény vázlatát. Barátai dicsérték: meglásd, nagy regény lesz belőle! Nagy regény! — vette a kezébe a vázlatot az író, és napok múltán fiókjába tette. Mintha megijedt volna a nagy szavaktól, félt, hogy túl nagy feladatot vállalt? Hetek múlva barátja meg­kérdezte: — Hány oldalt írtál már meg? Dickens lehajtotta a fejét. — Még semmit —- felelte, majd hozzátette: —• Tudod, mért halogatom? Mert még érlelni akarom ... Hetek múlva levelet talált a postaládájában. Csak eny- nyi volt benne: „A haloga­tás időlopás". Nagyon elszé- gyellte magát. Így született meg a Coop- perfield Dávid című regé­nye. Egyszerű, mint... Kossuth Lajos fiatal jo­gász volt, amikor egy • alka­lommal összetalálkozott egy ismerősével. — Miért vagy oly gondter­helt? — kérdezte tőle Kos­suth. — Ügy ülsz itt a kávé­zó sarkában, mintha körü­lötted nem is létezne a nagyvilág. Az ismerős sokára nézett csak fel, majd halkan meg­szólalt : — Az igazságot keresem. Van egy ügyem, amelyben összekuszálódott valami. Hiába! Nem találom az igazság fonalát... Kossuth rögvest közbe­szólt: — Az igazság mindig egyszerű, mint ahogyan egy­szerűek a természet nagy törvényei. Váratlan felelet Edison már híres ember volt, amikor régi ismerőse, egyik barátjának a felesége bekopogott abba a helyi­ségbe, ahol a mester a mun­káját végezte. — Bocsásson meg, látom, hogy dolgozik. Nem zavarom sokáig. Csupán azt akarom megtudni: mit jelent ez a szó, hogy „lángész”. Senki sem tudná jobban megma­gyarázni ezt nekem, mint ön. Ugye jó dolog lángész­nek lenni? És csodálatos ér­zés ... Edison megtörölte homlo­kát. — Asszonyom — mondta —, lehet, hogy kiábrándítom kegyedet. Lángésznek lenni nem csodálatos érzés ... — Hanem? — lepődött meg a látogató. — ... egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék ve­rejték. r. J. Népek meséi Tengeri szív KRÍM-FÉLSZIGETI LEGENDA Egyszer két fivér fürdőit a tengerben. Az idősebb, amikor megelégelte a fürdőzést, lassan a .part felé úszott, a fiatalabb pedig egyre messzebb és messzebb ia parttól. Be­leszeretett a bátor ifjúba ia tenger hulláma, elragadta, szorosan átölelte, és magához húzta a mélybe, a víz alatti birodalomba. Kapálózik, kiáltozik a legény, i testvér­bátyját hívja isegítségül. ö azonban nem mert beúszni. Gondolta, még ö is belefúl. — Jaj, drága fivérem! sSzeretett testvé­rem, ments meg! — bukott fel utoljára könnyeit lontva. Mentse meg az ég — gondolta magában gyáván az idősebb. Nem merte nézni, hogy merül el ia testvére, sietett a partra, de egy kőnek ütközött. A hullám haragra gerjedt, üldözőbe vet­te a gyávát, és amint elérte, a tenger mé­lyére süllyesztette. A fiatalabb fivérnek menedéket nyújtott a tenger királynője. Könnyei csillogó gyönggyé váltak, fürtjei korallá. A gyáva testvért szétmarcangolták a halak, a rákok. Ám a szívéhez egyik sem akart érni, lolyan ivisszataszító volt ez a szív. Akkor jelent meg fiz ia szív a tenger­ben. Félénken, titokban úszkál, csúszós, hi­deg, csíp, mint 1a csalán, egyre csak vonag­lik, rángatózik, még árnyéka sincs, átlátszó. A tenger 'pedig undorodik a szívtől, ki­veti ;a partra — ott aztán elpusztul, nyo­mot sem hagyva maga után. Horváth Lilla fordítása II gólya és a minaret Buharában, p.z ősi üzbég városban áll egy magas minaret. Nagyon régen épült, majdnem ezeréves. Fent a minaretben van egy hatalmas ‘gólyafészek. A madár min­den ősszel melegebb vidékre röpül, de ta­vasszal ismét visszatér a fészkébe. Egyszer azt mondta a minaret: — Figyelj csak gólya! 'Te már nagyon régen laksz .nálam. Minden ősszel elköltö­zöl, de tavaszra ismét megjössz hozzám. Miért nem hozol ite nekem soha ajándékot? — Milyen ujándékot akarsz? •— kérdezte a gólya. — iHozz nekem egy pár csizmát! — Jól van i— mondta a gólya —, hozok neked. Ősszel ia gólya ismét útnak indult, de ta­vasszal visszatért Buharába. Eltelt néhány nap. A gólya semmit nem szólt az aján­dékról. Először a minaret ás hallgatott, 1 aztán megkérdezte: — Mondd csak, gólya, hol van iaz aján­dékod? — Az ajándék? En meghoztam neked a csizmát, és ide állítottam a földre. De te nem voltál itt, elmentél valahova, és va­laki elvitte. — Mit beszélsz? — mondta \a minaret. •— Te ijól tudod, hogy én \már ezer éve ezen a helyen állok, és sehová nem megyek el. — No, ha sehová nem mész, akkor mi­nek neked a csizma?! Átányi László fordítása II kurta farkú ABHÁZ NÉPMESE A kutyák /elfogták az öreg rókát, és le­tépték a farkát. A rókának azonban sike­rült megszabadulnia tőlük. Amikor a sa­kálok meglátták őt, csúfolni kezdték: „Kur­ta farkú, kurta farkú!" Egyszer /egy hideg télen a sakálok a ke­mény télre panaszkodtak egymásnak. A Kurta farkú odament hozzájuk. — Ha eljöttök velem, tyúkhússal vendé­gellek meg benneteket — mondta az öreg róka. A sakálok elfogadták a meghívást. 1 A Kurta farkú a tyúkólhoz vezette, és leül­tette őket. ő maga felmászott az ólba, és annyi tyúkot evett meg. amennyi csak be­léje fért. — Sok tyúkot hozok, várjatok csak! — szólt le. Azon az éjszakán kemény fagy volt. A sakálok észre .sem vették, hogy a farkuk' a földhöz fagyott. A Kurta farkú várt, amíg a sakálok farka jó erősen a földhöz ra­gadt, aztán kiáltott egy éleset, és elszaladt. A kutyák meghallották iaz öreg róka ki­áltását, és a :tyúkólhoz eredtek. A sakálok megijedtek, olyan sebesen elinaltak, hogy leszakadt a farkuk. így lettek mindannyi­an kurta farkúak. Ügy kellett mekik. Ne nevess más baján! Horváth Lilla fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents