Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÜNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését Június 23-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a feladattervet az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának végrehajtásáról, a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságáról, valamint a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól és módosításának főbb irányairól szóló előterjesztést. Pozsgay Imre látogatásának második napja Pozsgay Imre az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tartott aktívaértekezleten válaszolt a feltett kérdésekre Fotó: Fazekas Ferenc Véget ért a városvédő egyesületek országos találkozója S. Hegedűs László, a szövetség elnöke és dr. Csáky Csaba titkár is részt vett a kétegyházi szekcióülésen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikán Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tegnapi Békés megyei programja — Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke kíséretében — Gyulán kezdődött, ahol részt vett a Várszínház igazgatósági ülésén. (Erről külön cikkben tudósítunk.) Délután Békéscsabán az MSZMP Oktatása Igazgatóságán aktívaértekezléten válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a résztvevők írásban juttattak el hozzá. A zsúfolásig megtelt nagy előadótermen kívül az osztály- termekben video segítségével kísérhették figyelemmel az érdeklődők; az előadást. Pozsgay Imre a délutáni órákban • visszautazott a fővárosba. Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy lapunk szómba''i számában részletes beszámolót közlünk az aktívaértekezleten elhangzottakról. A városvédő egyesületek VII. országos találkozójának tegnapi programja a Gyulán és Kétegyházán tartott szekcióülésekkel kezdődött, amelyeken a résztvevők kifejtették véleményeiket és elmondták javaslataikat a legaktuálisabb közérdekű és szakmai kérdésekről. Ezek összegzésére délután Gyulán a Várszínházban rendezett plenáris ülésen került sor. Az elnökségben helyet foglalt S. Hegedűs László, a szövetség elnöke, valamint titkára, dr. Csáky Csaba; továbbá dr. Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes is. A felszólalásokban elhangzott: a településfejlesztéssel egy időben ügyelni kell az építmények megóvására, és arra, hogy az új létesítmények harmonikusan illeszkedjenek be környezetükbe. A város-, községvédő tevékenységbe, a hagyományok ápolásába be kell vonni az ifjúságot is. Ugyanakkor alapos tudatformálásra van szükség a falusi üdültetés és turizmus előmozdítása érdekében, Célszerű fejleszteni a gyógyfürdőket is. Dr. Rakonczay Zoltán miniszterhelyettes ismertette azokat a témákat, amelyekben a szövetség és a minisztérium megegyezett. Ezek közé tartozik az a korábbi indítvány is, hogy a mező- gazdasági művelés alatt álló földek meliorációja terjedjen ki a belterületekre is. Vagy például: rendet kell teremteni a városok, községek környékén; valamint legyen minden településnek főkertésze. A kisebb helyeken társadalmi munkában is elláthatják a teendőket az erre vállalkozó szakemberek. Gál Imréné, a gyulai egyesület környezetvédő bizottságéinak elnöke a zöldfelületek létesítéséről, a növényzet ápolásáról fejtette ki véleményét. Felhívta a figyelmét arra, hogy a szövetség támogatásával egy szakértő- csoport létrehozása szükséges. Az idegenforgalmi szekció ajánlásait dr. Czeglédi József, a szövetség üdülési bizottságának elnöke fogalmazta meg. Egyebek között kiemelte, hogy a központi források kímélése és a települések adottságainak jobb kihasználása végett szükség van a magánerő bevonására és a nemzetközi tapasztalatok felihasználására. A falusi szekció vezetője egy felhívást ismertetett: „Építészek, gondoljatok a falvakra is!” Ez azt jelenti, hogy a szakemberek a helyszínen segítsék a településfejlesztéssel, az épületek tervezésével1, megóvásával kapcsolatos feladatok megoldását. Király Ernő, a „szépítési bizottság” elnöke az építési rendeletek egyszerűsítésére és korszerűsítésére hívta fel a figyelmet. A szekcióülésen elhangzottak alapján javasolta: a települések szennyezettségéről rendszeresen tájékoztassák a lakosságot a hírközlő szervek. A délutáni tanácskozáson dr. Csáky Csaba, a szövetség tálkára beszámolt az 1988. március 18-i közgyűlés óta végzett munkáról és ismertette a várható eseményéket. Többek között bejelentette, hogy október 28— 30-án a Hazafias Népfront gárdonyi üdülőjében az újjáalakult egyesületek vezetőinek és a szervező bizottságoknak tapasztalatcserét szerveznék. Továbbá: az idén — az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával — 15 helyen rendezik meg a város-, községvédő ifjúsági tábort, amely a lokálpatriotizmust és a cselekvő-' készséget hivatott erősíteni. Végül Nádházi András, a gyulai egyesület elnöke fejezte ki köszönetét azért, hogy a VII. országos tanácskozást ebben a városban rendezhették meg. (A következő találkozó helyszíné Pécs lesz.) Az elnöki zárszót követően a rendezvény a Szózat hangjaival fejeződött be. Kép, szöveg: Bukovinszky István Ülésezett a Gyulai Várszínház társadalmi vezetősége Pozsgay Imre is részt vett a tanácskozáson Huszonötödik évad ját kezdte június 21-én, kedden este a Gyulai Várszínház, és huszonegyedik ülését tartotta meg június 22-én, szerdán délelőtt Gyuláin, az Erkel Művelődési Központban a várszínház társadalmi vezetősége. A megjelenteket — közöttük Pozsgay Imrét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát és Gyulavári Pál megyei tanácselnököt — Havasi István, a várszínház igazgatója köszöntötte, majd bemutatta a jubileumra készült albumot és Bajnok Béla szobrászművész emlékplakettjét, amelyet azok kapnak meg, akik az elmúlt negyedszázadban sokat tettek a várszínházért. A jubileumi évad programjáról szólva megjegyezte, hogy a végleges műsor igen későn alakult ki, több olyan dráma bemutatását is tervezték, melyek különböző akadályok miatt nem valósulhattak meg. (Nem készült el például Sütő András darabja, az Ugató madár, és nem érkezett válasz Márai Sándortól Kassai polgárok című művének bemutatásával kapcsolatban.) Probléma van a lírai fesztivállal is, mert a televízió váratlanul lemondta közreműködését a produkció létrehozásában. Szólt arról, hogy az igazgatóság úgy érzi: fel kell újítani a valamikori gyakorlatot, miszerint a várszínház önálló bemutatók színhelye is legyen. Ez elmélyítené a műhelymunkát és a város is jobban magáénak érezné színházát. Az igazgató bevezetőjét Sík Ferenc, a várszínház művészeti vezetője egészítette ki a zenés programokkal kapcsolatos tudnivalókkal, majd arról szólt, hogy a Gyulai Várszínház változatlanul a nemzeti színjátszás megteremtésében kíván szolgálatot vállalni, megidézve a magyar történelem fordulóit, a jelen sorskérdéseit, mitikus magasságig fokozva azt a kimeríthetetlen folklór segítségével. A vezetőség tagjai közül többen hozzászóltak a felmerült kérdésekhez. Többek között Zoltai Dénes zeneesztéta, Tyll Attila színművész, Ablonczy László újságíró, Szigeti Zoltán, Gyula város tanácselnök ^helyettese. Pet- rovics Emil, a Magyar Állami Operaház igazgatója bejelentette: a várszínház elkövetkező két évadjában eredeti formában mutatják be Erkel Ferenc, Gyula város szülöttének Hunyadi László és Bánk bán című operáját, melyet a gyulai bemutató után az Operaház is műsorára tűz. Elmondta gondolatait Pozsgay Imre, hangoztatva, hogy rendkívüli módon otthon érzi magát e társaságban, és ez számára nagyon jó. Megtisztelő, hogy tagja lehet a várszínház társadalmi vezetőségének, és ebben a körben is csak azt erősítheti meg, amiről a kedd esti, ünnepélyes megnyitón beszélt. — Azok pártján állok — folytatta —, akik az elhangzott markáns koncepció melletti kiállást sugalmazzák. A Gyulai Várszínház őrizze a magyar drámáért és törté- nelmiségért vállalt felelősséget, alakítsa a magyar önismeretet közép-európai önismeretté, építsen ki megfelelő kapcsolatokat más műhelyekkel. A társadalmi vezetőség ülésén megbízták a várszínház igazgatóságát: készítse elő az idei művészeti díjak odaítélését és a jubileumi évad értékelését. Zárszót Havasi István mondott, bejelentve, hogy közönségszavazatok alapján az idén első alkalommal kiadják az öze Lajos-díjat is, melynek anyagi fedezetét a várszínház igazgatósága vállalta magára. (s—n) Centenáriumi Démász-ünnepség Szegeden Nagyszabású ünnepi megemlékezést tartott tegnap a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Szegeden a Nemzeti Színházban. Az elnökségben helyet foglalt többek között Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, a három dél-alföldi megye és Szeged város párt- és állami vezetői, Hatvani György, a Magyar Villamosművek Tröszt vezérigazgatója. Megyénket Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke képviselte. A színház nézőterét megtöltötték a Dé- mász működési területéről — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Pest és Baranya megyéből — megjelent társadalmi és gazdasági vezetők, a tudományos élet és az egyesületek vezetői, valamint a társvállalatok képviselői. A megemlékezés első részében a százéves szolgáltatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről ünnepi beszédet tartott Vajda György, a Dé- máisz vezérigazgatója. Áttekintette a fejlődést az 1888- bani, Mátészalkán telepített első, egyutcányi, kétszer 150 voltos egyenáramú vezetéktől a mai fejlett alaphálózatig, a Paksról jövő 400 kV-os vezetékkel. Ez a fejlődés mindvégig szorosan összefüggött a hazai ipari fej lesztésekkeL Békés megyében először Gyulán létesítettek villanytelepet a múlt század utolsó évében. Békéscsabán 1904- ben. A Démász területének 267 településéből 1945-ig csupán 94-ét villamosítottak, megyénkénti eltérésekkel. Békés megye 76 településéből akkor 24 rendelkezett villannyal. Az országos központi irányítás szervezetei 1949-re alakultak ki, amikor az Állami Villamos Művek Rt. (Ávirt) helyébe az Állami Villamosenergiaszolgáltató Nemzeti Vállalat lépett. Csupán egy kiragadott adat az elhangzott értékelésekből. Míg a felszabadulás előtt egy kW villamos energia nagyjából 10 tojás árába került, ma ez egy tojás árának felel meg. A hálózati kapcsolatok kiépítése, az országos erőműépítési program megvalósulása megszüntette a teljesítményhiányt. A vállalat vezérigazgatója meghatottság-. gal idézte fel a tanyák és a terület 173 községe villamosításának legendás időszakát. A Magyar Villamosművek Tröszt 1963-ban alakult meg. Ennek egyik vállalata a Démász. A tröszti irányítás egységessé tette a villamos energia elosztását a területen, a gazdasági élet szerveződésével összefüggésben. Még néhány adat: a Démász hálózatainak összes hossza az 1951-es 5200 kilométerről 25 ezer kilométerre nőtt máig. A fogyasztók száma a kezdeti 150 ezerről 650 ezerre növekedett. Az értékesített villamos energia 47-szerese a felszabadulás utáni alapértéknek. Az ünnepség további részében Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes köszöntötte az áramszolgáltatókat. A száz év jellemzésére két körülményt emelt ki: az iparági dolgozóinak magasfokú hivatástudatát, és a nemzetközi tekintetben ie kiemelkedő műszaki színvonalat. Ezt követően Papái József, Csongrád megye tanácselnöke és a Szabadkai Elektrovojvodina Áramelosztó Munkásszervezet igazgatója, Mednyánszki Tibor mondott üdvözlő beszédet, majd kitüntetések átadására került sor. Az esemény reprezentatív ünnepi műsorral fejeződött be a Démász Erkel Ferenc kórusának közreműködésével. A színház előcsarnokában egy kiállítás mutatott részleteket a vállalat múltjából és jelenéből. P. A.
