Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
1988. június 22., szerda alakulóban a tőkepiac t B gazdasági társulásban rejlő lehetőségek Sokan latolgatják ma azt, hogy vajon milyen változásokat hoz majd a gazdasági és a társadalmi életben az új gazdasági törvény. A készülő jogszabály tulajdonképpen csak az úgynevezett gazdasági társaságok — ilyen a közkereseti társaság, a betéti társaság, a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés — alapításának és működésének módját szabályozza újra, ám ennek hatására sok egyéb is módosulhat. Mindenekelőtt megindulhat a tőkeáramlás. Míg a hagyományos állami vállalatok csak két külső forrásból — költségvetési támogatásból és bankhitelből — bővíthetik fejlesztési, beruházási, innovációs lehetőségeiket, addig a valamilyen társasági formában működő gazdálkodó egységek további forrásokat is bevonhatnak: társak bekapcsolásával vagy részvények kibocsátásával növelhetik tőkéjüket. Vagyis a pénztulajdonosok — akár más vállalatok, akár költségvetési intézmények, akár magánszemélyek, akár külföldi cégek — szabadon dönthetnek majd arról, hogy hová, és milyen tevékenységbe fektetik pénzüket. Éz a döntési szabadság várhatóan megélénkíti a tőkemozgást, a pénz szabad áramlása. az új források bekapcsolódása pedig meggyorsítja a termelési szerkezet korszerűsítését. a gazdaság modernizálódását. Hiszen ha a befektetők válogathatnak a célok között, akkor bizonyára a leghatékonyabbakat választják: oda teszik a pénzüket, ahol az a legjövedelmezőbben működhet. Mindez természetesen csupán lehetőség, amely csak akkor válik valósággá, ha a készülő javaslat törvényerőre emelkedik, és ha a pénz- tulajdonosok valóban betársulnak más vállalkozásokba. Azt szinte biztosra vehetjük, hogy az Országgyűlés megalkotja majd a társasági törvényt — meglehet, a tervezetet módosításokkal fogadja el — az azonban már kérdéses, hogy ez feltámasztja-e, és ha igen. milyen mértékben, mekkora időtávon • a befektetési kedvet. Mindenekelőtt pedig az a kérdés, hogy egyáltalán van-e szabad tőke az országban? Honnan várható új források megjelenése? A vállalati szférából kevéssé. Vannak ugyan tekintélyes nyereséggel működő vállalatok, ám jövedelmük túlnyomó részét az állam elvonja, újraelosztás céljából központosítja. Így a legsikeresebbeknek is kevés szabadon befektethető pénzük marad, ám ebből a kevésből is megmozdulhat valamicske, ha új, még jobban jövedelmező célokra lehet majd fordítani. Néhány milliárd már megmozdult Nagy pénzek vannak viszont a költségvetési szervek egy részénél, például a társadalombiztosítási alapoknál, nyugdíjalapoknál, a biztosítóknál. Ám ezek a szervek ma, egyelőre — a szó valóságos értelmében nem gazdálkodhatnak a pénzzel: meg van kötve a kezük. Ha ezeket a megkötöttségeket legalábbis részben, az ésszerűség és a biztonság követelményeit szem előtt tartva — feloldják, akkor tekintélyes tőkék bevonása is elképzelhető. Ehhez azonban egy további reformlépés is szükségeltetik: a költségvetés reformja. E lépés megtételéhez szintén folynak előkészületek. Ha pontosan tudni nem is, de becsülni lehet, hogy mennyi szabad pénz van a lakosságnál. Ebből a pénzből néhány milliárd már megmozdult azóta, hogy magánszemélyek is vásárolhatnak kötvényeket. Ám a kötvény a magánszemélyek számára még nem befektetés, hanem inkább csak a takarékbetét alternatívája. A kötvényvásárló nem vállal kockázatot a kibocsátó tevékenységben, hanem csupán kölcsönadja pénzét a kibocsátónak, amely azt kamatostul visszafizeti. További pénzeket kapcsolhat be a gazdaság vérkeringésébe a befektetés szabadsága, ami már kookázatos ugyan, de nagyobb hasznot ígér, mint a kötvény. A külföldi cégek, amelyek ma, ha jónak látják, befektethetnek ugyan a magyar gazdaságba, de csak olymódon, hogy vegyes vállalatot alapítanak magyar gazdálkodókkal. Ez meglehetősen nehézkes, körülményes, és kötött formája a befektetésnek. Kötött, mert befektetett pénzüket — mivel nincs igazi értékpapírpiac — nem tudják kivonni. A társasági törvény életbe lépésével ennél vonzóbb befektetési formák kínálkoznak majd számukra. Olyanok, amelyek bármikor, gyors műveletekkel megnyílnak, hiszen a már nélkülözhetetlen tőkepiacon bármikor vehetnek részvényeket. És ugyanitt részvényeiket bármikor el is adhatják, azaz pénzüket bármikor ki is vonhatják. Kedvező gazdasági környezetre van szükség Többletforrások tehát ígérkeznek. De vajon valóban megmozdulnak-e majd ezek? Aktivitásuk attól függ, mennyire vonzóak, s még inkább attól, mennyire biztonságosak a befektetési lehetőségek. Vonzó célok vannak, és feltehetően továbbiak is támadnak; megjelennek gazdasági gondolatok találmányok, know-howk, szabadalmak, szellemi termékek realizálásának formájában is. A befektetés biztonságát azonban csak egy annak kedvező és stabilan kedvező gazdasági környezet teremtheti meg. A kedvező gazdasági környezet számos tépyezőből tevődik össze, és csak lassan, fokozatosan teremtődhet meg. Feltétele egyebek között a verseny- és szektorsemleges szabályozás a gazdálkodás minden terén, elsősorban az adózásban, ami magyarán egységes vállalkozási adótörvényt jelent. (Ez is előkészületben van. és az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül.) További feltétele a tőkepiac, amely nélkül a tőke szabad áramlása megoldhatatlan. S hogy a praktikus teendőnél maradjunk: feltétele a cégbíróság megerősítése iá, hiszen a gazdasági társaságok felett nem valamelyik minisztérium, hanem a cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet, ám ez az intézmény még egyáltalán nem készült fel feladatának ellátására. A kedvező gazdasági környezeten azonban ennél sokkal többet kell érteni. Olyan légkört, amely ösztönzi a befektetést. Olyan gazdaság- politikát, amely a befektetőkben bizalmat ébreszt, sőt, nemcsak ébreszt, hanem folyamatosan ápol is. Olyan közmorált, amely nem megveti, hanem elismeri és becsüli a befektető szándékát: azt, hogy pénzből még több pénzt csináljon. Aki figyelemmel követi a magyar belpolitikát és a magyar gazdaságpolitikát, az tudja: mindez alakulóban van. Ám azt is látni kell, hogv néhány jogszabály — mondjuk a társasági törvény „fecskéje” — nem csinál nyarat. A jogszabályok önmagukban nem érnek célt, a gazdaság modernizálódása, a termelési szerkezet korszerűsítése csak sokirányú és hosszú reformfolyamat eredménye lehet. Gál Zsuzsa Beérett a zöldborsó a hűtőháznak vetett területen a Kondorosi Egyesült Tsz-ben. Ebben az évben már három kombájn csépeli a termést. A harmadikat (képünkön) ezekben a napokban járatják be. A Hódgép Makói ’Gyárában készült borsófejtő kombájnok jól beváltak. A kombájnt Kacserik János vontatja, Borgulya Pál műszaki vezető a bejáratos gépet ellenőrzi Fotó: D. k. Újdonságok a Boscoopnál Takarmányoptimalizálástól a borsóexportig A hazai szarvasmarha-tenyésztésben ‘áz egyik legrégebbi rendszer a Boscoop. Jelentőségét jól mutatja, hogy megyénkben fa nagyüzemi tehénállomány több mint 60 százaléka tartozik valamilyen formában a rendszerhez. Magyar Sándor, a Boscoop kelet-magyarországi kirendeltségének vezetője néhány újdonságról számolt be. — Tavaly kezdtük meg a szarvasmarha-telepi rekonstrukciók és állattartó telepek tervezését. Nagy az érdeklődés a mezőgazdasági üzemek részéről a komplex tervek iránt. Az úgynevezett döntés-előkészítő dokumentációt ingyen bocsátjuk partnereink rendelkezésére. Újszerű építészeti megoldásokra törekszünk, például egy tehénre 10 négyzetméter belső pihenőteret számolunk. Megkezdtük a bogátváz gyártását, és összeszerelését. Ennek nagy előnye, hogy olcsói mindössze 550-600 forintba kerül négyzetmétere, szemben a fémszerkezetes technológiával, amely két és fél-háromszorosa ennek. A hazánkban forgalomban levő fejőházi és hűtőtechnikai rendszerek beszerelését is vállaljuk. Vége felé közeledik a szarvasmarhatelepek rekonstrukciója Békés megyében. Jelenleg 12 nagyüzemben folyik a Boscoop irá>- nyításávaJ ez a munka. A program befejezése után korszerű, 500-1000 férőhelyes tehenészeti telepek működnek majd a megyében, A Boscoop továbbra is a kon- cenírátllt tejtermelést helyezi előtérbe, a magas tejzsír- és tejfehérje-tartalomra törekszik. Egyelőre ma még csak a tej zsírt méri a feldolgozóipar, de remélhetőleg nincs messze az az idő, amikor már a tejfehérje alapján veszik át a hazai tejet. Legújabb számítástechnikai újdonságuk a számítógépes telepirányítási és takarmányozási rendszer. Ennek lényege, hogy minden egyes tehenet transzpanderrel látnak el, így azonosítani tudják a tehén tejtermelését, ennek alapján a gép meghatározza az állat takarmányadagját. Megyénkben a Nagybámhegyesi Zalka Tsz- ben várhatóan a nyár folyamán élikészül ez a rendszer. Nagy gondot fordítanak a genetikára. Békés megyében 7 ezer tehén egyedi párosi- tási tervét készítették el. A Bos-Genetik Kft.-vel létrejött megállapodásuk alapján a legkiválóbb tenyészállatok spermáját tudják behozni. Kedvezményeket adnak tagüzemeiknek és partnergazdaságaiknak a vásárlásnál. Napjainkban a fekete-tarka Holstein-fríz állomány 45 százalékát látják el Magyarországon spermával. Emellett szállítanak Jugoszláviába és Csehszlovákiába is ebből a termékből, sőt terveik között szerepéi a Szovjetunió piacainak meghódítása-. A takarmányozásban a legkorszerűbb termékeket használják. Több mint tíz éve tartanak fenn kapcsolatot a Salvana céggel, emellett sörtörköly-takarmányki- egészítőket forgalmaznak. Megyénkben a Nagybánhe- gyesii Zalka Tsz-ben működik raktáruk, ahonnan tejport, premixet és takarmánykiegészítőket szállítanak a gazdaságokba. Békés megyében 16 tagüzemük van, és a közeljövőben várható 3-4 gazdaság belépése. Az elmúlt években együttműködési szerződést kötöttek a Délével, így a gazdálkodási társulás 21 szarvasmarhatartó szövetkezetével is kapcsolatban állnak. Ma még gondokkal küzdenek a juhtenyésztésben. Elsősorban Hajdú-Bihar megyében vannak jelen a Bos- hyb juh tenyésztési programjukkal. Közgazdasági okok játszanak szerepet elsősorban abban, hogy stagnál a két megyében az anyajuhállo- mány létszáma. Nincs megfelelő ösztönzés a termelési kedv javítására. Most egy újdonsággal szolgádnak, s amennyiben siker koronázza próbálkozásaikat, úgy be tudnak törni az arab piacra. A Debreceni Tartósítóipari Kombinátban zöldborsós- zö-ldbabos birkakonzervet készítettek és számítottak arab piacra. Bár továbbra is legfontosabb feladatuknak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tartják, ez év január élseje óta megkapták az önálló export-import jogot és élnek is ezzel. Már az idén számítanak Nyugat-Európá- ba almát, uborkát és étkezési borsót többek között megyénkből. A jövőben tovább keresik azokat a termékeket, amelyek jól eladhatók kül-. földön. A Boscoop megvalósította a teljesítménybérezést, tavaly 170 fővel csökkentette a létszámot. Szakembereik teljesítménybérben dolgoznak, így az értékesített termékek utáni jutalék, valamint a szaktanácsadási díj néhány százaléka adja a kereset jelentős részét. Nagy Péter, a békéscsabai alközpont vezetője azt is elmondotta, hogy megyénkben két szaktanács^ adó, egy állatorvos, egy tőgy- biológus és két szervizszerelő dolgozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig kevés az olyan állattenyésztési szakember, aki számai is. Éppen ezért fektetnek nagy hangsúlyt a takarmányoptimalizálásra, a számítógép használatára. Évente 10-15 Békés megyei szakember .utazik Nyugat- Európába a Boscoop keretében^ tanulmányozni az ottani technológiát, tartási' rendszereket. (verasztó) Reumatológia Tótkomlóson Kardoskút Telekellátás a népességmegtartás érdekében A betegellátás színvonalának javítására tavaly novemberben adták át Tótkomlóson a felújított és kibővített fizikoterápiái szakrendelfit. A fürdő szomszédságában a gyógyítómunkát könnyíti az új orvosi szoba, a hangulatos, kulturált váró, a korszerűen felszerelt kezeld és tornaterem. Az elavult kádfürdő épúletének helyén vizes és pú- deros masszázst létesítettek. A helybelieken kívül Mezőkovács- líázáról, Kaszaperről, Békés- sámsonról, Kardoskútról, sőt, még Battonyáról Is érkeznek olyan beutaltak, akiknek mozgásszervi panaszaik vannak. Mindezt Czichan Józsefnétól, a fürdő Igazgatójától tudtuk meg, akit a reumatológián kerestünk fel: — A megyei és a helyi tanács támogatásával mindössze 3 millió forintos ráfordítással sikerült újjávarázsolni az elavult, korszerűtlen épületet, ahol most vagyunk. Bővült a gépparkunk, a várakozási idő lerövidült. Igen nagy a betegforgalmunk. Naponta 50-S0 beutalt ellátásáról gondoskodunk kulturált körülmények között. A masszázs mellett ultrahang, mikrohullám, galvánkezelés, szelektív Ingeráram, glisson függeszkedő, dya- dinamika és gyógytorna áll a betegek rendelkezésére. A súlyfürdő beüzemelése pedig a közeljövőben várható. A vonzáskörzet, visszajelzése alapján, valamint ellenőrzéseink során meggyőződhettünk arról, mennyire Indokolt volt a reumatológia fejlesztése Tótkomlóson. Cs. I. A kistelepülések népesség- megtartó ereje az utóbbi években rohamosan csökken. A riasztó adatok cselekvésre késztetik a helyi tanácsokat, szövetkezeteket, a vállalatokat. Nem elég az itt élőknek hosszú távon biztosítani a megélhetést; a kereskedelmet, a hírközlést és a közlekedést is fejleszteni kell. Kardoskút ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen jó területi adottságokkal rendelkezik. Közel van Orosházához, több munkahely jó kereseti lehetőségeket biztosít a dolgozóknak. A község lélek- szárna ennek ellenére alig éri el az ezret. A lakosság elöregedése itt is jellemző. A fiatal nemzedék megtartásáról, ennek érdekében kidolgozott tanácsi kezdeményezésekről kérdeztük Ramasz Imre tanácselnököt: — Kardoskút és környéke évtizedeken keresztül az úgynevezett „tanyás” térségek közé tartozott. A ’60-as, ’70-es években viszont megkezdődött a tanyavilág felszámolása. Az emberek egy- része megöregedett, más része igényesebbé vált, szívesen vállalta a kényelmesebb városi életformát. Falunkból is sokan költöztek be Orosházára. Ezzel magyarázható, hogy a község lakóinak száma alaposan megcsappant. A tanács — néhány évvel ezelőtt új elképzeléssel rukkolt ki — folyamatos telekellátással szeretné a népességei megtartani, illetve számukat növelni. Módosítottuk a községrendezési terveket, mert a sorházas építkezésre nenx volt Igény, kertes családi házas beépítésre viszont annál több. A faluban 30-45 ezer forint között mozognak a telekárak. Az NKFV kardoskúti üzemében sok vidéki dolgozó ingázik nap mint nap. Ezek között akadnak olyanok, akik vállalják a bejárást. Mások, főleg a fiatalok már közelebb települnek a munkahelyükhöz: itt vesznek telket és elkezdik az építkezést. Jelenleg a Petőfi és a Mikszáth Kálmán. utcákban, az Ady soron vannak eladatlan porták. A község belterületén — az igények függvényében — 60 telek kialakítását tervezzük. A környéken még megoldásra vár a közművesítés. Célkitűzéseink megvalósítását a kőolajosok anyagi támogatásával, társadalmi munkájával tudjuk megoldani. Jelenleg a szilárd burkolatú úthálózat építésében vállalnak oroszlánrészt. Előreláthatólag — ha a rúunkák a terv szerint haladnak — 1990-re Kardoskút minden utcáját kövesút borítja majd. Cs. I.
