Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÚNIUS 18., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Határozottabb programot az egészségmegőrzésben Zavartalan lakossági ellátás Ülésezett a megyei szállítási bizottság Habár mind a fuvarozók, mind a kereskedők részéről jól érezhető az áruszállítás­sal kapcsolatos feladási és fogadási készség, valahol mégis gyakran megszakad a szállítási láncfolyamat, ami olykor zökkenőt okoz a me­gye kereskedelmi vállalatai­nál, egységeinél; valamint az áfészekné! — jelentette ki Krizsán Miklós, a Békés Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, a me­gyei szállítási bizottság teg­nap megtartott ülésén. A tanácskozás első napirendi pontjaként ugyanis azzal foglalkoztak a jelenlévők, hogy eddig miként alakult, illetve, hogy a jövőben mi­vel segíthető elő a jobb együttműködés a szállítók és a kereskedők között. Békés megyében az áruk többsége a termelőktől vas­úton, vagy közúton közvet­lenül érkezik, részben a nagykereskedelmi vállalatok lerakataihoz, részben a kis­kereskedelmi egységekbe. A kisebb terjedelmű áruk szál­lítása konténeres, vagy da­rabárus formában történik. A legnagyobb volumenű árumozgás a tüzelő- és épí­tőanyag-, a bútor- és vaske­reskedelemben jelentkezik. A közúton érkező áruk fogadása — elsősorban a kölcsönös érdekeken nyugvó szerződések miatt — zökke­nőmentes. Gondot jelent vi­szont némely esetben a vas­úti kocsik kirakodása, amire reális áron megfizethető ké­zi munkaerőt egyre nehe­zebb találni — jegyezte meg az Alföldi Tüzép képviselő­je. A felvetésre Vándor Pál, a Körös Volán igazgatója azonnal reagált, s elmondta, hogy mind kézi, mind gépi rakodásban van szabad ka­pacitásuk, s ha a kereskede­lem biztosítani tudja a fel­tételeket, akkor akár éjjel, nappal, hétköznap, ünnep­nap is vállalnak fuvarozáso­kat. Ám az iparvágányok kiépülésével mintha csök­kenne a vasútról való el­szállítás igénye. A tavalyi évhez képest zöldségféléből 25 százalékos, gyümölcsféleségekből pedig 37 százalékos volumennöve­kedéssel számolhat az idei szezonban a megyei szállítá­si bizottság. Legalábbis ez derült ki a Békéscsabai Konzervgyár képviselőjének a jelentéséből. Az idén elő­(Folytatás a 3. oldalon) A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap együttes ülést tartott az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­te Békés megyei bizottságá­nak tagjaival, ahol dr. Bá­lint János, az ágazati bizott­ság elnöke irányította a vi­tát. Számos fórumon; poli­tikai, társadalmi és állami testületben megvitatták már a megyei egészségmegőrzési program tervezetét, amely hamarosan a megyei tanács testületé elé kerül. Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára — amikor vita-összefoglalójá­ban reagált a sok hozzászó­lásra — elmondotta, hogy számos vélemény beépült már a tervezetbe, amelyet a szakszervezeti testület ál­lásfoglalásával is kiegészíte­nek, de most már az elő­készítési folyamatnak véget kell vetni. Békés, megye szer­vezett dolgozóinak vélemé­nyét tolmácsolják, amikor az általánosan megfogalma­zott pontok, elképzelések helyére markánsabb, a való­ságot .reálisabban figyelem­be vevő feladatmeghatáro­zást várnak az életbevágóan aktuális programtól. A me­gyei egészségmegőrző prog­ram az állami irányítás minden ágazatától összehan­golt és pontos elképzeléseket és a tervek megvalósítását igényli, s ennek az egész­ségügy koordinátora is. Ki­emelten fontos tény, hogy a szemléleti változások mellett az .egészségmegőrzés, az egészségügy, az egészségne­velés egész érdekeltségi rendszerét korszerűsíteni kell. A megyei program megvalósításának anyagi ga­ranciáit nem látják biztosít­va a szakszervezetiek, csak úgy. ha az országban., a me­gyében, a kisebb települé­seken az állami irányítók megkeresik a költségvetés bővítésének e célra fordít­ható lehetőségeit. Békés megye gondja, hogy a megfelelő személyi felté­telek sem elegendően bizto­sítottak a programhoz; több orvosra (körzeti, üzemi, is­kolaorvosra), szakképzett egészségügyi dolgozóra és ezek kellő anyagi megbecsü­lésére van szükség a meg­előzéshez és gyógyításhoz. Az alapellátáson keresztül valósulhat meg az egészség- nevelés, a szűrés, a gondo­zás, de például a kistelepü­lések egészségügyi feltételei jóval alatta maradnak a nagyobb városokénak. Az SZMT és a megyei ágazati szakszervezet ülésé­nek — amelyen jelen volt dr. Gulyás Judit, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetőségé­nek titkára is — állásfogla­lását eljuttatják a SZOT il­letékeseinek és a megyei ta­nácsi testületnek. B. Zs. Magyar—román vízügyi szemle Közvetlen hangulatú, konstruktív vita volt Gyulavári Pál a Tanácsi Kollégium alakuló üléséről A megújuló kormányzati munka jegyében jött létre a Tanácsi Kollégium, amely a kormány mellett műkö­dő konzultatív jellegű testület. Elsősorban a tanácsok érdekfeltáró fórumaként és a döntéshozatali folyama­tokban egyeztetőként működik. A 22 tagú testületbe Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke — aki a kollé­gium elnöke — megyei, városi és községi tanácselnö­köket kért fel, köztük Gyulavári Pált, Békés Megye Ta­nácsának elnökét. Tagja a testületnek Gál Zoltán, a közigazgatási ügyekben illetékes belügyminiszt.er-he- lyettes. Mint ismert, a Tanácsi Kollégium a napokban tartotta alakuló ülését, amelyen felszólalt Gyulavári Pál is. Öt kérdeztem tapasztalatairól, s arról, milyen témákat vetett fel a testület alakuló ülésén. — Mindenekelőtt hadd mondjam el, megtiszteltetés­nek tekintem a kollégiumi tagságot, amelyben a me­gyében folyó közigazgatási munka elismerését is látom. Bizonyára ismert az olva­sók előtt, hogy megyénkben számos, a közigazgatás kor­szerűsítésére vonatkozó el­képzelést úttörőként a gya­korlatban is kipróbáltunk. E többéves szakmai és te­gyem hozzá, csapatmunká­nak is része van abban, hogy megyénket képviselhe­tem a Tanácsi Kollégium­ban. Ami az alakuló ülést illeti, nagyon közvetlen han­gulatú és igen konstruktív volt. Külön érdekes és hasz­nos volt, hogy a felvetett kérdésekre mintegy beszél­getés formájában kaptunk választ a miniszterelnöktől vagy a belügyminiszter-he­lyettestől. Így kevés volt az üresjárat és több a tarta­lom. Az aktivitásra egyéb­ként jellemző, hogy a négy­órás tanácskozáson 19-en szólaltak fel. — Milyen témák kerültek terítékre? — A legkülönfélébbek, bár a szigorúan vett napirend a központi irányítás haté­konysága és a tanácsi irá­nyítás növelése volt. Csak néhány gondolatot érintek az elhangzottak közül. Szó volt a tanácsi támogatások csökkentésének ellensúlyo­zásáról, a hátrányos hely­zetű rétegek sorsának javí­tásáról, a sokat vitatott te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásról, kérve a kormányza­tot, hogy mielőbb teremtsen rendet benne. Volt aki a jogszabályok sokasága ellen emelt szót, más több infor­mációt kért, megint más a mostanában divatos társ­községi különválások okait és ennek hatásait elemezte. — És ön miről szólt? — Több dologról is. Be­vezetőben elmondtam, egyet­értek azzal, hogy a tanácsi rendszer is átfogó szerveze­ti és tartalmi átalakításra szorul. Meggyőződésem, a tanácsi rendszerben szüksé­ges változások alapelveit az országban végbemenő de­mokratizálódási folyamat ré­szeként és egyik dinamizáló tényezőjeként kell kezelni. Hozzátettem, hogy az útke­resés után mielőbb konkrét megoldásokra van szükség. — Úgy tudom, a kétszin­tű közigazgatásról is beszélt, amelyre a miniszterelnök nyomban reagált. — Igen. Elmondtam, mi úgy véljük, meg kellene te­remteni a lehetőséget arra, hogy azok a megyék, ahol ehhez a feltételek adottak, hamarabb áttérjenek a két­szintű irányításra. Nem lát­juk be, miért kellene vár­nunk akár 4-5 évet is a két­szintűség bevezetésére, ami­kor úgy érezzük, a feltéte­leink erre már ma is adot­tak. A központi irányítás részéről szerintem ennek nincs kockázata, nálunk vi­szont sürgető a dolog, hi­szen a megyei tanács hiva­tali szervezetének korszerű­sítését ennek függvényében, ennek tekintetében szeret­nénk elvégezni. Megjegyez­(Folytatás a 3. oldalon) A román és a magyar víz­ügyi szervek meghatalma­zottjai június 13. és 17. kö­zött szemlét tartottak a Kö­rös-völgyi vízgyűjtő rend­szerben. A hét első felében román területen, csütörtö­kön és pénteken magyar te­rületen tekintették meg a határvízi együttműködés kö­zös vízügyi létesítményeit, a duzzasztókat, árvízi szükség- tározókat és műtárgyakat. Tegnap délben Gyulán em­lékeztetőben rögzítették a tapasztaltakat, melyet a ro­mán fél részéről Virgil Má­téi meghatalmazott (képün­kön balról), a magyar fél részéről pedig Zsuffa Ervin meghatalmazott (képünkön jobbról), környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­terhelyettes írt alá. A kormánymeghatalmazoit- tak a szemle során megálla­pították, hogy a határzóná­ban a vízi munkák össze­hangolt módon folynak. Fel­adatként jelölték meg a mályvád!—tamásdai árvízi szükségtározó szabályzatá­nak korszerűsítését a leg­utóbb végrehajtott változá­sok miatt. A szemlén az aradi és nagyváradi vízügyi igazgatóságok illetékes ve­zetői is részt vettek. A magyar területi szemle keretében a delegáció tagjai hajóúton tekintették meg a Hármas-Körös menti termé­szetvédelmi területet, majd dr. Goda Péter igazgató vi­deofilm segítségével mutatta be a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tevékenységét, és a tavaszi árvízvédekezést. Nagy előnyt jelent Újkígyóson a Békéscsaba és Vidéke Áfész Sláger ABC-jében vásárlóknak, hogy a zöldség, gyümölcs mindig friss, hiszen a helyből felvásárolt zöldfélék azonnal az „illetékesekhez” kerülnek. De nem csak a zöldségfélék­kel van jól ellátva a bolt, hanem a helyi szakcsoportoktól jelentős mennyiségű tőkehúst is értékesítenek. Az ABC-ben dolgozó „Hangya” szocialista brigád már az év első felére jelentősen túlteljesítette 1988, évi bevételi tervét Fotó: Veress Erzsi Elfogadták a MOB jelentését Pénteken sajtóértekezletet tar­tottak az AISH-ban, amelyen a szeptember 17. és október 2. kö­zött, Szöulban sorra kerülő XXIV. nyári olimpiai játékokkal kapcsolatos témákról esett szó. Tibor Tamás, az ÁISH el­nökhelyettese azzal a beje­lentéssel kezdte, hogy a Mi­nisztertanács csütörtökön jóváhagyólag elfogadta az ÁISH és a Magyar Olimpiai Bizottság közös jelentését a magyar olimpiai sportkül­döttség szakmai előkészüle­teiről és az utazás, valamint a játékokon való részvétel anyagi-pénzügyi feltételeiről. A MOB 1985-ben közzétett célja nem változott: a ma­gyar sportküldöttség a nem­zetek pontversenyében az el­ső tíz közé pályázik. A Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy az olim­piai részvételhez a lehető leggazdaságosabb feltétele­ket kell megteremteni. Ti­bor Tamás hangsúlyozta, hogy a sportlétesítmények, edzőtáborok korszerűsítésé­re 101, a különféle sportsze­rek és -eszközök beszerzésé­re 73 millió forintos támo­gatást kért, és kapott az ÁISH, valamint a MOB a kormánytól. KNEB-állásfoglalás A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülésén megvitatta az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal elnöké­nek kérését a labdarúgó NB I. csapatok megegyezéses mérkőzéseinek, az úgyneve­zett „bundázási ügyek”-nek a kivizsgálására és az alábbi állásfoglalást hozta: A KNEB-nek az a véle­ménye, hogy a labdarúgó­szakosztályoknál az állami, vállalati és egyéb forrásból származó pénzeszközök fel- használását szükség esetén a népi ellenőrzés megvizsgál­hatja, azonban a vizsgálatok lefolytatására hivatott szerv az ÁISH és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nemzetek közötti barátságos férfikosárlabda-mérközés, Békéscsaba Magyarország—Románia 97:73 (56:27) Labdarúgó EB NSZK—Spanyolország 2—0 (1—0) Olaszország—Dánia 2—0 (0—0) r BÉKÉS MEGYEI' Ujkígyósi hét a CH2HS-ban Mai lapszámunkban újabb két írást szeretnénk olva­sóink fi,gyeimébe ajánlani. A 3. oldalon egy igazi „közem­ber”, Nátor János vall életérők közte munkájának legem­lékezetesebb történéseiről. Amelyek Bélmegyerhez, Szeg­halomhoz és Párizshoz kötődnek . . . Egy másik cikkünket talán kevésbé olvassák megelé­gedéssel az újkígyósiak. Béla Vali ugyanis a Róna étte­remben éppenséggel nem találkozott ideális körülmények- ikel. Már csak azért sem, mert káposztasalátáját úgy meg­cukrozták, mintha ő savanyúság helyett befőttet kért vol-

Next

/
Thumbnails
Contents