Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-17 / 144. szám
1988. június 17., péntek o und» j rare Hogyan kell elmert csinálni? Egy szív és három szál liliom... Az urbanizáció rohamos fejlődésével városaink egyre inkább uniformizálódnak. E nem kívánatos hatás ellensúlyozására sorra alakulnak a városszépítő egyesületek, ahol erre mód van, felújítják és helyreállítják a történelmi városrészek épületeit, s az építészek keresik annak lehetőségét, hogy miként őrizhető meg a települések jellegzetes arculata. Ebbe a folyamatba illik az az általános igény is, hogy legyen a településeknek olyan jelképe — például címere —, amely erősíti az adott közösséghez, a városhoz, vagy a nagyközséghez tartozás érzését, az egészséges lokálpatriotizmust. Magyarországon 1949-től mintegy két évtizedig szünetelt a kommunális címerhasználat, s először 1970- ben, majd 1974-ben rendelet, illetve minisztertanácsi határozat engedélyezte a városok számára, hogy a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére egyaránt utaló helyi cimert alkothassanak és használhassanak. Az említett határozat csak egyetlen szigorítást tesz, miszerint a helyi címer az állami címer használatát nem csökkentheti, illetve azt nem helyettesítheti. A minisztertanácsi határozat egyébként a címer és zászló használatát nemcsak a városokban, hanem — engedély alapján —a jelentősebb nagyközségekben is lehetővé teszi. Gyomaendrőd a közigazgatás 1984. január 1-i átszervezését követően lett városi jogú nagyközség, s ezt követően a megyei tanács hívta fel a település vezetőinek figyelmét a címeralkotás lehetőségére. A gyo- maendrődi tanács 1985 szeptemberi ülésén már a Minisztertanács Tanácsi Hivatalától kapott engedély birtokában döntöttek arról, hogy megalkotják a település címeréről és zászlójáról szóló tanácsrendeletet. A cí- merrajztervek elkészítését — a Képző- és Iparművészeti Lektorátus ajánlása alapján, a megyei tanács művelődési osztályának segítségével — Szereday Ilona békéscsabai grafikusművészre bízták. A gyomaendrődi tanács mint megrendelő, a végrehajtó bizottsággal megvitatva, ajánlotta a művésznek, hogy a címer egyszerű legyen, feleljen meg az esztétikai és címertani (heraldikai) követelményeknek, s a választott formák kicsiben — mondjuk jelvényen — éppoly jól mutassanak, mint nagy felületen. Tartalmilag — melynek megválasztása a tanácstestület önkormányzati joga — a legfontosabb, hogy a hagyományokat ápolva jelképezze a települést, Gyoma és Endrőd egyesülését, ösz- szefogását, időtálló legyen, s nem utolsósorban a lakosság is érezze azt magáénak. — Ez utóbbi feladat komoly fejtörést okozott — mondja Jenei Bálint, a tanácselnök. — Ugyanis Gyo- maendrődnek elnevezése miatt nem lehet olyan, úgynevezett beszélő címert készíteni, mint például Szarvas városnak — a címerében levő szarvassal —, vagy Kecskemétnek, melynek jelképében a kecske, mint címerállat dominál. Ily módon maradt két variáció. Eszerint vagy mai életünk jellegzetes sajátosságai közül választunk jelképet, vagy pedig a történelmi múltban keresünk címerünkbe illő alakzatot, formát. Az előbbi esetben, ha például az End- rődi Cipész Szövetkezet által készült cipő rajzát és mondjuk a Kner Nyomdára jellemző nyitott könyv motívumot helyeztük volna címerünkbe, akkor joggal jelentkezhettek volna a település termelőszövetkezetei, vagy a kötőipari szövetkezet, sőt a Viharsarok Halászati Tsz is. Gyoma 1830-ban kapott mezővárosi rangot, így annak címeralakjait fel lehetett használni. A Hármas- Köröst jelképező motívum már itt is szerepelt, és egy ágaskodó szárnyas állat mellett egy szív is található a címerben. Az említett szárnyas állatfigura az egyik akkori földbirtokos, — Wodiá- ner család — címerének sisakdísze volt, s került át később a mezővárosi címerbe. Ebből az időszakból end- rődi címert nem találtak. Nemrégiben viszont megtalálták Endrőd egyik korabeli — 1718-ban használt — réz pecsétnyomóját, s az ebbe vésett rajz tulajdonképpen címerrel egyenértékű. Jellegzetes motívuma három szál liliom, amely Endrőd védőszentjének, Szent Imrének volt a jelképe. („A liliom csak kivételesen szerepel természetes formájában. A heraldikai liliom háromlevelű, a középső alul és felül hegyben végződik, az oldallevelek felül kihaj lanak, és lefelé fordulnak, alul felfelé hajlanak... Az arany liliom a francia királyok címerképeként vált ismertté, s az Anjouk révén a XIV. században hazánkban is elterjedt. Először Károly Róbert pecsétjén szerepel” — írja Bertényi Iván Kis magyar címertan című könyvében.) — E címermotívumok fel- használásával kértük fel Szereday Ilonát a tervek elkészítésére — folytatja Jenei Bálint. — öt változat készült el, melyből hármat tartott alkalmasnak a végrehajtó bizottság, s ez a három került véleményezésre a lektorátus elé. A szakemberek az állatfigurás címertervet fogadták el, s ezt vitatta meg a tanácsülés 1986- ban. A tanácstagok többsége a szárnyasállat-figura eredetét, a földesúri címerből való átvételét kifogásolták leginkább, majd az ülés javaslatára társadalmi vitára bocsátottuk a tervet. Mindössze 90-100 lakos vett részt a vitákon. Szinte egyhangúlag a szárnyasállat-figurán voltak „fennakadva”. A vitában a Hazafias Népfront is állást foglalt a címertev ellen. Erre újra felkerestük a grafikusművészt, hogy készítsen egy újabb címerter- vet, lehetőleg a kifogásolt figura nélkül. Újabb három változat készült, melyek közül a lektorátus véleményezése után egyet fogadtunk el. Ily módon az első — már kifogásolt — változatot, s ez utóbbit bocsátottuk társadalmi vitára. Hatezer példányban készítettünk „szavazólapokat”, a két címerterv rajzával, s ezekből egy- egy példányt a település minden családjához eljuttattunk. A kiküldött lapok 45 százaléka érkezett vissza a tanácshoz, s a „szavazók” 75 százaléka a második, az állatfigura nélküli rajz mellett voksolt. Ezt figyelembe véve a tanácsülés ez év március 30-án megalkotta a címer és zászló használatáról szóló rendeletét. Mint a tanácselnöktől megtudtuk, a lektorátus szebbnek, esztétikusabbnak tartotta a gyomaendrődiek által leszavazott első változatot. A két címerterv grafikai munkájáért egyébként 25-25 ezer forintot fizetett ki a gyomaendrődi tanács. Megrendelték már a település címerrel díszített lobogóját is. Az el nem fogadott címerterv pedig az irattárba zárva megmarad az utókornak Hornok Ernő Felkészültek a kalászosok átvételére Ebben az évben kedvezőek a kalászosgabona-termés- kilátások. A termésbecslések szerint várhatóan hektáronként 5,3-5,8 tonnás termést takarítanak be megyénkben. Amennyiben a hátralevő két-három hétben kedvező lesz az időjárás, valószínű, hogy rekordtermést érnek el a mezőgazdasági nagyüzemek. Az idén mintegy 125 ezer hektár búza, 9500 hektár őszi árpa és 2300 hektár zab betakarítása vár a gazdaságokra Békés megyében. A fentiekből egyértelműen kiderül, nagy feladatok elé néznek a Békés Megyei GMV szakemberei — többek között ezt hangsúlyozta Lamper Lajos, a megyei GMV igazgatóhelyettese Békéscsabán, a tegnap, csütörtökön megtartott tanácskozáson, amelyen a megye mezőgazdasági üzemeinek szakemberei vették részt. Tavaly mintegy 645 ezer tonna szemes terményt vásárolt fel a megyei GMV, mindez 200 ezer tonnával volt kevesebb, mint a korábbi években. Az idén 350 ezer tonna étkezési búza, 12 500 tonna takarmánybúza átvételére készült fel a vállalat. Megyénk húsz településén 66 átvevőhelyen várják a mezőgazda- sági szövetkezetek, állami gazdaságok kalászosgabona- szállítmányait. A vállalat több kedvezményt ad a nagyüzemeknek: így többek között magára vállalja a mezőgazdasági üzemek bértárolási általános forgalmi adóját, emellett nem kér térítést a számlázásért. A harmadik negyedévben 100 ezer tonna gabonaexportra van lehetőségük. A tanácskozáson szó esett az árakról és a várható fizetésről is. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a leszerződött mennyiségre kapnak hitelt a kereskedelmi bankoktól. Emellett lehetőség nyílik a váltó alkalmazására. A korábbi hagyományoknak megfelelően a nyitva tartást az átvevőhelyeken a mezőgazdasági üzemek igénye szerint alakítják ki. A gabonabetakarítás ideje alatt ügyeletet tartanak, hétköznapokon 6.30—19 óráig, szombaton 8—17 óráig, vasárnap 8—13 óráig. V. L. Címerhibák „Az utóbbi évtizedekben figyelmen kivül hagyva azt az elvet, hogy egy címer annál értékesebb, minél régebbi, címertárunk jócskán átalakult. Hagyományos címereink jó részének helyét a heraldikus ábrázolásmódtól idegen pajzsok foglalták el. A legkirívóbb heraldikai hibát egyik dunántúli városunk címere mutatja, amely a Zala folyót és a zalai dombokat a kék szín öt, egyre sötétedő változatával szimbolizálja. Másik városunk kék pajzsfőjébe olyan zászlót helyezett, amelynek a színe világoskék. (Heraldikai aiapelv, hogy csak egyfajta kék szerepelhet azonos címerpajzson.) Ráadásul az utóbbi város pajzsa ezüst mezőjébe, arany kereket is rajzolt, ami ismét heraldikai hiba, hiszen fémre fém nem tehető . . . Számos városunk megfeledkezett arról az elvről is, hogy az viseli a legtöbbet, aki a legkevesebbet viseli, azaz a címerek értékét növeli az egyszerű, kevés címerképet heroldalakot ábrázoló pajzs ... A döntő mindenképpen az, hogy az illető közösség a magáénak érezze azt a jelképet, amelyet a pajzsára emelt. S itt az egyik legfontosabb elem az elfogadottság, a közismertség. Persze, a hagyománytisztelet ellen súlyos kifogásként fel lehet vetni, hogy a tradicionális címer többnyire letűnt korok ideológiájának a hordozója. Ez azonban aligha lehet ok az elvetésére, ha a régi címer valóban jó és kedvelt. . .** (Bertényi Iván: Kis magyar címertan) Gyomaendrőd Városi Jogú Nagyközség Tanácsának a nagyközségi címer és zászló alkotásáról és használatáról hozott rendeletéből idézünk: „A címer leírása. A kerekített oldalú, háromszögű pajzs vörös mezőjében a pajzsfő és a pajzsderék eleje és közepe metszésében arany színű szívből sarjadó három arany liliom ível a címertest szélei felé. Alatta a pajzsderék, a pajzstalp hátsó széléből és metszéséből előtűnő három ezüst folyó találkozásában a pajzs első széle felé mutató nyílvessző árnyéka. A vörös mező a munkásmozgalmi múltat és szocialista jelent, a szívből ívelő liliomok a két történelmi múltú település egyesüléséből létrejött nagyközségünk felemelkedését szimbolizálja, míg a három folyó találkozása a Hármas- Köröst jelképezi. A zászló leírása. A nagyközségi zászló alapszíne kék, a rojt színe ezüst. A zászló középső részén helyezkedik el a település címere, és fölötte — a címer szélességének megfelelő térközben — van feltüntetve a helységnév, nagy betűkkel, fekete színben.*’sorakoznak a tárolókban, de a burját nép eszközei, szerszámai is megtalálhatók itt. Sok időt töltöttünk a baskír jurta előtt, s a kaukázusi esküvői ruha szintén megnyerte tetszésünket. ■ Este a világhírű, több mint kétszázéves leningrá- di opera gyönyörű, több mint kétezres nézőteréről megcsodálhattuk a Szilíida című kétfelvonásos balettet. A műsor végén 4-5 perces vastaps köszöntötte á' művészeket a kiváló produkcióért. Ellátogattunk a leningrádi Lenin Múzeumba, amely az egykori Márványpalotában működik 1937 óta. A tárolókban időrendi sorrendben sorakoznak azok a történelmi emlékek, újságok, könyvek, dokumentumok, amelyek a nagy gondolkodó munkásságát mutatják be. Az egyik tárolóban egy régi Népszava megsárgult példányára bukkantunk, s jobban dobogott a szívünk a lap láttán, A Népszavában az októberi forradalom eseményeiről szóló tudósítást olvashattuk. A világ egyik legismertebb múzeuma a leningrádi Ermitázs. Napjainkban már a Téli Palota is otthont ad a művészeti alkotásoknak. A három szinten, több mint hárommillió kiállított tárgy található. Az Ermitázs gyűjteményeiben mintegy 15 ezer festmény, 60 ezer szobor van. Mi rövid sétánk során a nyugat-európai művészetet tekintettük meg. A múzeumban őrzik Leonardo da Vinci ismert festményét, a Mária gyermekével címűt, de megtalálhatók itt Raffa- ello és Caravaggo alkotásai is. A spanyol művészetet Velazquez, Murillo és a „görög” El Greco alkotásai képviselik. A hollandokat Rembrandt és Rubens fémjelzi a gyűjteményben. Sokáig nem volt a múzeumnak Goya- képe, de az .ismert amerikai politikus és gazdasági szakember, Armand Hammer megajándékozta egy Goya- remekművél. Úgy érzem, ez a gesztus is jelzi, közelebb került egymáshoz a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Május közepén-végén a szovjet embereket leginkább a XIX. pártkonferencia, az amerikai elnök látogatása és az afganisztáni csapatkivonások foglalkoztatták. A televízió esti híradójában, a Vremjában a magyar pártértekezletről csak rövid, kétperces filmtudósítás számolt be. Sokat változott az utóbbi egy évtizedben a Szovjetunió. Ezt jelzi, hogy az utcákon közlekedő autóbuszok, villamosok, trolibuszok oldalán, ha elvétve is, de megjelenik egy-egy reklámhirdetés. A legújabb divat utat tört magának, bizonyítja ezt, hogy Moszkvában és Leningrádban egyaránt megjelent a mini. Ügy tűnik, a peresztrojka és a glasz- noszty, bár sok akadállyal kell megküzdenie, lassacskán tért hódít a baráti országban. Az ott töltött két hét erről győzött meg. Természetesen egy olyan nagy országról van szó, amelyet néhány nap alatt nem lehet igazán megismerni. Szép emlékekkel intettünk búcsút Leningrádnak május végén. (Vége) Verasztó Lajos Hűtőház épül a Gyulai Húskombinátban. A Világbanktól 850 millió forintos támogatást kap a Gyulai Húskombinát hűtőház, daraboló- és csontozóvonal létesítésére. Az első ütemben várhatóan még az idén, mintegy 250 millió forintot fordítanak a 2 ezer tonna egyszeri befogadóképességű hűtőház létesítésére. A világon a legmodernebb rendszerűnek számító NDK váz- szerkezet és panel építésére vállalkozik a nagyüzem. Napjainkban a húskombinát a Békéscsabai Hűtőházban és más hűtőipari egységeknél tárolja a hús jelentős részét. Évente mintegy 120 millió forintot fizetnek ki bértárolás címén. Az elképzelések szerint ameny- nyiben elkészül az új hűtőház, úgy két-három százalékkal . csökken a tárolási veszteség. Mindez évente 40- 50 millió forint tiszta nyereséget hozhat a vállalatnak. A tervek szerint 1990 végéig valósul meg a 850 millió forintos világbanki program. Korszerű kenyérgyár Me- zőkovácsházán. Az üzem várhatóan még ez év végén elkezdi a termelést. Az alapozás az elmúlt évben megkezdődött. Ám az eltelt időszak alatt az építőanyagok áremelkedései és a január 1. óta érvényben lévő ÁFA miatt az eredeti 36 millió forintos költségvetés ma már 65 millió forintra rúg, nem kis gondot okozva ezzel a helyi és a megyei tanács vezetőinek. A tervek szerint tanácsi bérlakások megépítésére is sor került volna az épület utcai frontján, erről azonban le kellett mondani, hogy sikerüljön a költségvetést 54 millió forintra csökkenteni. Azonban imég erre az összegre sincs meg a teljes fedezet. A helyi tanács 10 millió forint saját pénze, a megyei tanács 20 millió forint hozzájárulása nem elegendő ahhoz, hogy a 15 millió forintos bankkölcsönt felvehessék a gyár építéséhez, így további forrásokat keresnek. Barbaric kacsák a Békében. A Gyomaendrődi Béke Termelőszövetkezetben a befejezéséhez közeledik az a harmincmillió forintos beruházás, amely a nagyüzemi francia Barbarie kacsatartás feltételeit teremti meg. Az összesen négyezer négyzet- méter hasznos területű ólak megépítését tavaly kezdték el, s idén szeptemberben már fogadják az első kacsa- szállítmányt. A telep évente 120-150 ezer kacsa felnevelésére lesz alkalmas. A szárnyasokat a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat vásárolja fel, és készít belőle nyugaton is keresett árut. A Péter-Pál katedrális 125 méteres tornya kiemelkedik a városban
