Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
Digitalizált szellemi termékek Békés megyei eredmények a számítástechnikában 1988. június 16., csütörtök Uszály után Arany lesz-e a kalász? Beszélgetés az Újkígyósi Aranykalász Tsz elnökével, Ruck Jánossal Mikor szűkebb hazánkról,- Békés megye gazdaságáról esik szó, gyakran hallani pesszimista véleményeket. Kétségtelen', hogy az ipar évtizedes lemaradásokkal küzd a Viharsarokban, s a mezőgazdaság is mind nehezebben hozza az eredményeket. Így hát különösen jóleső érzés tölti el a megye gazdasági potenciáljának figyelőit, amikor egy-egy vállalat, gazdálkodási egység sikereket könyvelhet el. Ez történt a közelmúltban is, amikor immár hatodik alkalommal lett kiváló a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat. 1987- es bevételi tervüket 145 százalékra, eredménytervüket pedig 128 százalékra teljesítették. Na, és mi közünk hozzá — tehetik fel a kérdést többen —, hiszen ez egy országos vállalat. Ez igaz,' die az is, hogy e kimagasló eredmények elérésében rendkívül nagy szerep jutott a Békéscsabai SZÜV- nek is. Hogy mik voltak ezek az adalékok, melyek egy eredményes év zárásához vezettek, erről kérdeztük Pénzes Sándort, a SZÜV Békés megyei központjának igazgatóját. — Három feladatkör köré csoportosítanám azon tevékenységeinket, amelyekkel sikeresen részt tudunk venni a tavalyi eredmények alakításában. Ezek pedig a szellemi, a marketing- és a kereskedelmi tevékenységek. — Vegyük őket talán sorjába! — Ma Magyarországon általánosan elégedetlenek a szellemi kapacitások kihasználtságával. Most ne firtassuk, hogy ennek mi a háttere. Tény viszont, hogy ezen a téren vállalatunk rácáfolt az előítéletekre. Ha csak azzal illusztrálom, hogy a Békéscsabai SZÜV szellemi árbevétele a két évvel ezelőttinek négyszeresére növekedett, akkor már ebből is érezhető, hogy a megyei számítástechnikai szakemberek ugyancsak kitettek magukért. Örömmel mondhatom, hogy munkájuk iránt igen nagy az érdeklődés, amit valószínűleg az 1987-ben elért szoftverfejlesztéseknek Ami a szociálpolitikát érinti, új szélek fújdogálinak a Moszkva folyó partján. Az állam nagyabb részt kíván vállalni a gyermeknevelés költségeiből, éppen ezért tervezik a családi pótlék bevezetését. Az eddig alkalmazott rendszer, a gyermek egyéves koráig kapott havi 35 rubeles támogatás az elkövetkező időben várhatóan emelkedni fog. Valószínű, ezeknek az intézkedéseknek a hatására nőtt a születések száma. 1987-ben elérte a 20 ezreléket az élve születések aránya. Megoldásra vár a lakásgondok enyhítése is. Napjainkban a Szovjetunióban a városi lakosság egyötödének nincs önálló lakása. Moszkvában ennél rosz- szabb a helyzet, a lakosok 27 százaléka vár új lakásra. A Szovjetunióban az összes lakásállomány kétharmada állami, míg a fennmaradó rész szövetkezeti. Mivel a lakibér igen alacsony, hiszen 1928-ban állapították meg, ezért a közeljövőben differenciált lakbéremelést valósítanak meg. Terjed a szövetkezeti lakásépítés is, mintegy 14 ezer rubelért juthatnak önálló szövetkezeti lakáshoz a szovjet emberek. A távlati fejlesztési tervszerint 2000-re minden családnak önálló lakáshoz kell jutnia. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek az adminiszratív létszám csökkentésére, a közgazdász így válaszolt: köszönhetnek. Az itteni szakemberek ugyanis egy év kemény, kitartó munkájával az ügyvitelszervezés területén komplex-munkaügyi és bérrendszeri, számlázói, főkönyvi és készletgazdálkodási szoftvert készítettek, amelyek egymás adataira támaszkodva automatikus megoldásokkal tudnak együttműködni. Ezek a rendszerek elkészültek, mind az egyedi IBM PC kompatibilis gépeken, mind az ilyen típusú számítógépek hálózatain futó változatban. Ezen túlmenően — hogy a paletta teljes legyen — rendelkezünk olyan megoldással is, amelyeknél az IBM kompatibilis mikxogép nagyszámítógéppel áll kapcsolatban, és a feladatok ezek között megosztva hajthatók végre. Azt hiszem,, hogy ez a megoldás leginkább a jövőbe mutató. Szakembereink elismerését jelenti továbbá az is, hogy rendszeresen kapnak meghívásokat előadások megtartására az ország legkülönbözőbb részébe. — Mit takar a marketing- tevékenység? — Ez a vállalati feladat hazánkban még mindig misztikusnak, valami teljesen, újszerűnek túnik, így hát sokan nem is tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget. Számunkra viszont a ’87-es esztendő bebizonyította, hogy igenis van jövője a marketingtevékenységnek, különösen a mai gazdasági környezetben. Ez egyfajta próbatétel, hogy ki hqgyan tud alkalijaazkodni a változó igényekhez. A számítástechnika területén verseny van. Számos vállalat, kisszövetkezet, gmk kínálja termékeit, s ez nem baj. Arra azonban ügyelni kell, hogy lehetőleg csak a jó termék terjedjen el. Ezért döntöttünk úgy, hogy külső szakemberekkel együttműködve fejlesztjük ki programjainkat. Ezután a leendő alkalmazókkal teszteltük termékeinket, ők mondtak véleményt egy-egy szoftverről. Ilyen előzmények után például a főlyószámla- és adónyilvántartó programunkát az APEH-központ minden megyei bázisa részére megvásárolta. A könyvtári nyilvántartó programunkat — mely egyébként már tartalmazza a vonalkódos megoldást is — eddig 25 példányban értékesítettük a minisztériumon keresztül, de már külföldi érdeklődés is van iránta. Több más szoftvertermékünk is van, melyeket egyenként több mint ötven példányban értékesítettünk, az ország különböző részeibe. Mindebben sokat jeléntett az a marketingtaktika, amellyel elébe mentünk a piacnak. — Vagyis a kereskedelemnek .. . — A vállalat árbevételének 40 százaléka származott a számítógépek és segédeszközeinek adásvételéből, örvendetes, hogy a megyében is egyre több helyen szeretnének számítógépet alkalmazni. Újabban ehhez gyakrabban kérik ki a SZÜV véleményét, s a gépek beszerzését is vállalatunkra bízzák. A szolgáltatás terén is sikerült előrébb lépnünk. Több gazdálkodóegységnél a mikroszámítógépeken tárolt adatok összegzését vállalatunk nagyszámítógépeivel végezhetik el. — Mik a tervek a ’88-as esztendőre? — A tavaly elkezdett tevékenységeinket szeretnénk stabilizálni. Hosszabb távon is megbízható partnerei kívánunk maradni ügyfeleinknek. Újdonságként szeretnénk nagyobb méretekben megvalósítani a PC kompatibilis számítógépekre szervizszolgáltatást, mind a vállalatok, üzemek, mind a lakosság felé. Távlati tervként szerepel az országos számítógép-hálózat kiépítésében való részvétel, és a szellemi tőke eredményeinek nyugatra történő exportja. * * * A fenti célok eléréséért vívott küzdelem indítéka nyilván az újabb eredmények elérése, amely nemcsak a Békéscsabai SZÜV image-t növeli, hanem egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy megyénkben megfelelő színvonalon tovább terjedjen a számítástechnikai kultúra, a Az újkígyósi termelőszövetkezet évek hosszú sora óta a megye legjobb üzemei közé tartozik. Az 1986-os év kedvezőtlen térségi időjárása, és egyéb szerencsétlen egybeesések miatt a szövetkezet a gazdasági évet nullára zárta, nem kis meglepődést okozva ezzel a szövetkezeti tagságnak és a szakembereknek. — Mi a véleménye az elmúlt évről? — kérdezzük Ruck János tsz-elnököt. — A tavalyi év nemcsak az újkígyósi szövetkezetnél jelent mélypontot, hanem még sok más jól gazdálkodó üzemnél is, megyei és országos viszonylatban egyaránt. Csak egy példát kiragadva mindjárt az elején: Újkígyóson címerhányástól, tehát júliustól egészen érésig, vagyis augusztus végéig a kukorica csak nyomokban kapott esőt. Ez olyan minimális mennyiséget jelentett, hogy még a csapadék- mérő edényekkel sem lehetett mérni, — Több évre visszamenőleg a szövetkezet mindig nagy nyereséggel zárt. 30- 40 millió forinttal. Újkígyóson az eredmény nem lépcsőzetesen csökkent, mint az általában tapasztalható, hanem egyik évről a másikra „tűnt el” a nyereség. — Valóban így van, és ezt csak számokkal tudom megmagyarázni. Kizárólag alap- tevékenységből élünk. A gabonaágazaton belül Újkígyóson az intenzív kukorica jövedelemtömege mindig meghatározó volt és ma is az. Sikeres éveknél volt úgy, hogy ez a növény 90-100 mi liláé forint ágazati eredményt produkált. Tavaly 2500 hektár helyett 3 ezer hektárra növeltük a ,.sárga aranyat”, ahogy azt az újkígyósi parasztok régen mondták. Ám a 73 millió forintos ágazati tervvel szemben mindössze 20 millió forintot hozott. A sertéságazat 32 milliós ágazati eredménye éppen ahhoz volt elegendő, hogy talpon maradhassunk. Az aszály hatásait véleményem szerint még több oldalról, tudományosan kell vizsgálni. Például ott, ahol magas a talaj tápanyagtartalma — ezt szakemberek, kutatók állítják —, ott a növénynek több vizet keli elpárologtatni, hogy sejtjeiben a sókoncentrátum optimális szinten legyen. Mivel nálunk jelentős csapadékhiány volt, a talajok viszont tápanyaggal jól feltöltöttek, a kukoricánkat szinte lefogta, mérgezte a károsan magas sókoncentrátum. Lassan a növénytermesztéssel és a kertészkedéssel Is úgy vagyunk, mint a focival, hogy mindenki ért hozzá, aki már életében 10 sor növényt elvetett. Én azonban azt vallom, hogy a biztonságosabb gyakorlati termeléshez egyre elmélyültebb kutatómunkára van szükség. — A szövetkezet nyereség- fiiánya és a központi hitelszűkítés egybeesése okozott-e pénzügyi gondot az idei évben? — Egyelőre sikerült áthidalni a nehézségeket. Fizetési gondjaink nem voltak. Vezetőink, termelésirányítóink munkájuk során nem érezték a meg-megingó pénzügyi egyensúlyt. Mi, felsőszintű vezetők sokszor ütköztünk, kínlódtunk azért, hogy a folyamatos termeléshez meg legyen a legszükségesebb pénz. Legfőbb probléma, hogy a 16 százalékos kamatterhek mellett egyáltalán nem rendszeres a hitelfolyósítás, mondhatom azt is, hogy néha teljesen ész- szerűtlen, Nem akkor vehetjük igénybe, és nem any- nyit, amennyire éppen szükségünk lenne, holott jogosultak vagyunk rá. — Az elmúlt év megismétlődése nehéz helyzetbe hozhatja a szövetkezetei. Az eddigi tartalékokat is elviheti. Történt-e tervmódosítás annak érdekében, hogy a termelés stabilabb és biztonságosabb legyen? — Alapelviünk az állattenyésztést szinten tartani és egy közepes növénytermesztési évet elérni. Azonban ehhez több szempontból is változtatni kellett munka- módszereinken. Első lépésben például úgy szabadítottunk fel 12 millió forintot, hogy a szövetkezet tagjainak nem előlegeztük meg a háztáji földterületeken felmerülő költségeket. Igaz az is, hogy ez az intézkedésünk volt eddig a leg- népszerűtlenebb a szövetkezet fennállása óta. A tagok, ha saját pénzzel nem rendelkeztek, a helyi takarékszövetkezettől hitelt vehettek fel a termelési költségekre. Második lépcsőben felszámoljuk az évek óta két- három millió forint veszteséget okozó húshasznú marhaállományt. Csak a forgóeszköz lekötése húszmillió forintot jelent. A felszabaduló pénzeket terveink szerint olyan tevékenységiek finanszírozására fordítjuk, melyek biztos nyereséget hoznak. Például növeljük ta- kairmánytápgyártásunkat. A szövetkezetnél megtermelt gabona jó részét meg tudjuk tartani saját feldolgozásra, nem kényszerülünk arra, hogy év végén eladjuk. Növénytermesztésünk vetésszerkezetében nagyobb szerepet kaptak a korán lekerülő növények, borsó, bab, valamint egy-két új növény is tért hódított a kukorica rovására. Mindezek megvalósítása mellett hiszek abban, hogy a gazdaság várható liberalizálásával meg tudjuk teremteni Űjkígyóson a nagyüzem és a kisüzem egészséges összhangját, ami azit jelenti, hogy mindkét szektor igazi előnyeit sikerül majd ötvözni, és újra a megye élenjáró üzemei közé kerülünk. A Vörös teret a turisták tízezrei keresik fel naponta. Képünkön: a <Vaszilíj Blazsennij székesegyház Rákóczi Gabriella Építkezők figyelmébe! A Körösi Vízgazdálkodási Társulat, Gyula, Munkácsy u. 19., felajánlja autódaru, önrakodós IFA, billenős gépkocsi, árokásó, kotrógép, tréler, stb. SZABAD KAPACITÁSÁT kedvező feltételek mellett magánosoknak és közületeknek. Érdeklődni: a Gyula, 61-822-es telefonon vagy telexen: 83-490. Nagy teljesítményű számítógépek a SZÜV békéscsabai vállalatánál Fotó: Veress Erzsi tudás. Bacsa András mm — Ma már tudjuk, nem mindenütt volt helyes az adminisztráció csökkentése a bürokrácia elleni harcban. Például a mezőgazdasági jellegű minisztériumokat ösz- szevontuk, csökkentettük akkoriban a létszámot, sajnos, mára már nagyobb ezeknél az intézményeknél dolgozók száma, mint korábban. Arról is szó esett a konzultáción, hogy a vállalatok — mivel nem érdekeltek az új találmányok fogadásában — nem szívesen fogadják azokat. A közeljövőben némi előrelépésre számítanak ezen a téren, természetesen ehhez a gazdasági reform következetes véghezvitelére van szükség. A vállalatok egy része ma már nyereségorientált, és egyre inkább arra törekszik a gazdaságvezetés, hogy előtérbe kerüljenek a piaci viszonyok az állami vállalatok és szövetkezetek meg méretesénél. Ma már egyre több helyen vásárolhatnak a moszkvaiak. Nemcsak az áruházakban, hanem az úgynevezett „jár- márkáikiban”, vásárlóhelyeken szerezhetik be a szükséges cikkeket. Egy-egy hétvégi napon több ezren keresik fel ezeket a különböző árucikkeket kínáló kis üzleteket. Amikor a Szovjetunió eredményeit bemutató nép- gazdasági kiállításon jártunk — amely közkedvelt kirándulóhelye a moszkvaiaknak — az ottani „jármár- kában” is sokan válogattak a portékából. A 344 hektáros területen elterülő 88 pavilont felvonultató állandó kiállításon a szovjet ipar, szállítás, hírközlés, élelmiszer- gazdaság legújabb eredményeit ismerhetik meg a látogatók. A legtöbben a Kozmosz-pavilont keresik fél, ahol megismerkedhetnek a szovjet űrkutatás legfrissebb találmányaival, eredményeivel. Különösen a gyerekek csodálják meg az űrhajókat, a holdjárműveket, és a leszálló kabinokat. A Kremliben, amely 28 hektáron terül el, több ezer turistával találkoztunk. Ma már bárki ellátogathat a Szovjetunióba a viliág valamennyi tájáról. A Kreml udvarán találkoztunk francia, nyugatnémet, finn és arab csooprtokkal. Megnéztük a Kreml világhírű kincstárét is. A gyönyörű cári palástok, ruhák, trónok, mind-mind visszaidézték a múlt gazdag örökségét. Azt hiszem, jól fejezi ki a látottak csodálatot kiváltó hatását egy amerikai középkorú turista nő megállapítása: „Ez egyszerűen lenyűgöző! Már jártam Japántól Londonig, Stockholmtól Maniláig, de ehhez foghatóval nemigen találkoztam.” Úgy tűnik, a Szovjetunió a nyitottságot kiterjesztette az idegenforgalomra is. Mivel a nyugatiak számára sok újdonságot kínál az orosz nép története, több évszázados kultúrája, bizonyára jó pénzbevételi forrást jelenthet az országnak az idegenforgalom fejlesztése. (Folytatjuk) Vérasztó Lajos
