Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
i:nauKfiw 1988. május 14., szombat Bőrgyógyász szakfelügyelő főorvosok Gyulán Magyar—len gyei környezetvédelmi megállapodás — Évente két alkalommal találkoznak az ország vezető bőrgyógyászai szakmai tapasztalatcsere során — tájékoztatott dr. Rácz István professzor, egyetemi tanár, az Országos Bőr- és Nemi- kórtani Intézet igazgató főorvosa tegnap délelőtt Gyulán, a SZOT-üdülő konferenciatermében rendezett bőrgyógyász munkaértekezlet szünetében. Az országos intézet, a megyei kórház, valamint a megyei bőr- és nemibeteggondozó rendezvényén a legaktuálisabb szakmai problémákat tárgyalták meg a szakorvosok. A tavaszi értekezleteinket általában vidéken rendezzük — folytatta a professzor —, hogy megismerjék egymás munkakörülményeit, sajátos problémáit, munkamódszereit a kollégák. A gyulai megyei kórházban nemrégiben kialakított, új helyre költözött bőr- gyógyászati osztály mintaszerű működését szerettük volna most a többieknek is megmutatni. Ezen túl összegezzük az előző év hálózati tapasztalatait a gondozói munkában, s az idei év aktuális gondjáról, a szexuális úton terjedő betegségek rohamos terjedéséről beszélünk, s az ellene való védekezés lehetőségeit vitatjuk meg. Ezek a betegségek gyakran okai a korai csecsemőhalálozásnak, a terméketlenség kialakulásának pedig a szexuális kultúra fejlesztésével, az egészségügyi felvilágosítás fokozásával megelőzhetőek. a korai felismeréssel gyógyíthatók lennének. Az AIDS-re köztudomásúan nem találták meg még a gyógyszert, itt a megelőzés döntő teendő. Azt tapasztaljuk, hogy az AIDS terjedése hazánkban nem olyan tempójú, mint amitől tartottunk. A társadalmi összefogás, az egészséges szexualitás, az ilyen jellegű kultúra fejlesztése sokat segíthet a jövő alakulásán. A munkaértekezlet résztvevőit köszöntötte Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is. majd a megyei gondozói hálózat működéséről tartott tájékoztatót dr. Lakos Tibor, a megyei bőr- és nemi beteg-gondozó intézet főorvosa. Dr. Pólay Anna megyei szakfelügyelő főorvos előadását követően hallottak a résztvevők az országos bőrgyógyászati problémákról (erről dr. Várko- nyi Viktória szólt), s a szexuális úton terjedő betegségekről dr. Horváth Attila professzor előadásában. A szakbeszámolókat vita, hozzászólások. javaslatok követték. B. Zs. Dél-alföldi vállalatoknak: Pármai kapcsolat Kamarai kapcsolatokkal is kecsegtet a testvérvárosi együttműködés Szeged és az olaszországi Párma városa között. A tervezett együttműködési szerződés egyebek között magában foglalja majd a Magyar Gazdasági Kamara Dél-alföldi Bizottsága és a pármai kamara megállapodását is. Októberben az olaszországi városban megrendezendő találkozó keretében a dél-alföldi kiállítóknak máris lesz lehetőségük a bemutatkozásra, egy áruházi hét keretében. A napokban Szegeden a Tisza Füszértnél egy előkészületi megbeszélést tartottak a Magyar Gazdasági Kamara olasz tagozata és a dél-alföldi bizottság szervezésében. Párma küldötte a dél-alföldi körzet több mint harminc vállalatának vezetőjével és külkereskedelmi szakemberekkel találkozott, hogy megvitassák a bemutatkozás feltételeit. Ennek remélhetően Békés megyei résztvevője is lesz. p. a. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és Waldemar Michna, lengyel környezetés természetierőforrás-vé- delmi miniszter együttműködési megállapodást írt alá tegnap Budapesten. A dokumentum aláírásánál jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A megállapodás értelmében lehetővé válik, hogy a két ország között tartós munkakapcsolat alakuljon ki a környezet- és természetvédelem, valamint a vízgazdálkodás területén. Waldemar Michna egyhetes magyarországi tartózkodása alatt ellátogatott egyebek között a Paksi Atomerőműbe, különös érdeklődést tanúsított annak környezetre gyakorolt hatása iránt. Ismerkedett a levegő- tisztaság védelmére tett intézkedésekkel, a Balaton környezet- és vízminőség- védelmi helyzetével, a Pilisi Parkerdőgazdaság tevékenységével. Tanácskozás a fehérjeprogram időszerű kérdéseiről A hazai fehérjenövénytermesztés és- feldolgozás fejlesztése a kormány munkaprogramjának kiemelt része. Nemzetközi fizetőeszközeink korlátozottsága miatt fontos szempont, hogy azokért az áruféleségekért, melyeket itthon is megtermelhetünk. ne fizessünk devizát. A jelenleg importált fehérje egy részét az agrárágazatnak ki kellett váltani hazai áruval. Ám a teljes vertikum kiépítése komoly anyagi áldozatot igényel a központi költségvetésből, még akkor is, ha ezt forinttal lehet finanszírozni. S hogy a program kiteljesedéséig milyen gyakorlati gondok és problémák merülnek fel, azt folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ha indokolt, a változtatás igényét közvetíteni az érdek- képviseleti és a kormányzati szerveknek. Ilyen céllal tartott tegnap összevont tanácskozást a megyei területi tsz-szövet- ség termelésfejlesztési bizottsága és növénytermesztési szakbizottsága Kondoroson Tóth Pál bizottsági elnök vezetésével. Az elhangzott előadások szerint a megye szövetkezeteiben a lóbab vetésterülete 0,7 százalékkal, a szója 8 százalékkal, a borsó 1,1 százalékkal növekedett. Az ösz- szes fehérjenövény a közös gazdaságokban 21 300 hektár területet foglal el. A megnövelt támogatások mellett sok szövetkezet figyelembe vette a pillangós növények azon előnyeit, melyek számokkal nem mérhetők, nevezetesen, hogy kedvező elő- vetemény, és a csúcsmunka ideje széthúzható. A fehérjenövények jövedelmezőségét vizsgálva a megyei szövetkezetekben az eredmények nagyon változóak. Ennek oka jórészt az elmúlt öt , év aszályos időjárása, melyre ezek a növények a legérzékenyebbek. A hazai fehérjenövények takarmányozásra alkalmas feldolgozásához többféle módszer is kínálkozik — hangzott el az előadáson. Az eddigi tapasztalatok szerint valamennyi módszer: a pörkölés, a pelyhesítés, az ext- rudálás, amennyiben a technológiai előírásokat megtartják, kiváló eredménnyel alkalmazható. A jelenleg kísérleti stádiumban levő er- jesztéses eljárással pedig lényegesen olcsóbb lehet majd a tápba kerülő szója, vagy más egyéb hazai fehérje. A bizottsági ülés felszólalásokkal folytatódott, majd a résztvevők megtekintették a Kondorosi Takev pelyhesítő berendezését, a Bocci feltárót, melyből egy nagy és egy kis teljesítményű gép üzemel párhuzamosan az újonnan épített színekben. (rákóczi) Befejezéséhez közeledik a lökösházi—kevermesi vízmű átadása Lökösháza határában a műút mentén épült fel a kevermesi vízmű kezelőtelepe a Keviép és több alvállalkozó kivitelezésében. Borbély Sándor művezető tájékoztatása szerint a részleges átadáskor 16 ezer, a véglegeskor pedig már 24-25 ezer köbméter lesz a kapacitás naponta. A 23 kút közül 11-et helyeznek üzembe. A munkálatok befejezésének határideje: 1988. június 30. A kezelőtelepnek több funkciója van, éspedig a vízkitermelés vezérlése, a mennyiség mérése, valamint a víz klórozása (fertőtlenítése). Innen 600-as átmérőjű vezetéken jut majd el az ivóvíz Békéscsabára, amely Dobozzal és Sarkaddal együtt beletartozik a regionális vezetékrendszerbe. (Ezeken a településeken hasonló munkálatok kezdődtek el.) A Kevermes és Lökösháza környékén létesített víznyerő bázissal nincs gond, de az üzembiztonsági szempontnak megfelelő búvár- szivattyúk és kábelek beszerzése akadozik; tőkés importról van szó. Remélhetőleg sikerül időben megoldani ezt a problémát, annál is inkább, mert az érintett települések kellő mennyiségű és minőségű vezetékes ivóvízzel való ellátása nem tűrhet halasztást. Kép, szöveg: Bukovinszky István Befejező munkálatok a vízmű lökösházi-kevermesi telepén Ülésezett a Szövosz elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. A testület a mezőgazdasági kistermelés időszerű kérdéseit vitatta meg. Megállapította: az új adózási rendszer alkalmazásának eddigi tapasztalatai általában kedvezőek. A fogyasztási szövetkezetek, illetve a szakcsoportok által integrált kistermelők munkája a várakozásnak megfelelően alakult, a termelési kedv töretlen. Az elnökség ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kistermelők munkájával kapcsolatos adatszolgáltatás túlságosan nagy terheket ró az áfészekre, és a legtöbb helyen igen kis adminisztrációs létszámú szakcsoportokra. Az adóhatóságok újabban tőlük kérik a kistermelőket érintő felvásárlási adatokat, például olyan esetben is, amelyre a jogszabályok a magánszemélyek részére nem írnak elő kötelező adatszolgáltatást. A Szövosz elnöksége ezzel kapcsolatban állásfoglalást adottj ki. Eszerint: az áfészek, a mezőgazdasági szakcsoportok a szövetkezeti tagokat hivatottak szolgálni, azok érdekeit képviselik, és nem várható el tőlük, hogy adóhatósági funkciókat lássanak el; ez a szövetkezeti tagok szolgálatával ellentétes. Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 80. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP főtitkára levélben köszöntötte. A levelet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet pénteken az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége adott tiszteletére. Az ebéden részt vett vendéglátó házigazdaként Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, az Édosz elnöke. Szovjet vendég a Külügyi Intézetben Budapesten tartózkodott Borisz Pjadisev, a Mezsdu- narodnaja Zsizny főszerkesztője, a Szovjetunió Külügyminisztériuma Külügyi Kollégiumának tagja a Magyar Külügyi Intézet és a Külpolitika című folyóirat szerkesztősége meghívására, május 11-től 13-ig. Borisz Pjadisevet fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője, valamint megbeszélést folytatott Bényi József külügyminiszter-helyettessel. Borisz Pjadisev előadást és konzultációt tartott a Magyar Külügyi Intézetben a szovjet—amerikai kapcsolatokról és az új szovjet külpolitikai koncepcióról. Dőlt betűvel A mondat Sűrűsödnek a napok! Egy hét múlva ilyenkor már túl leszünk az országos pártértekezlet félidején. Nem kell nagy bátorság és széles körű ismeret ahhoz, hogy megállapítsuk, történelmi jelentőségű lesz e tanácskozás. Nemcsak azért — s főleg nem azért —, mert pártértekezletekben nemigen bővelkedik a magyar munkásmozgalom története. (Az utóbbi például harmincegy évvel ezelőtt, 1957-ben volt, s ugyancsak megilleti a „történelmi jelentőségű” jelző.) Ennek a mostaninak az ország helyzete, s az ebből eredő döntéskényszer kölcsönöz különleges figyelmet. Vagyis, akármi történik a jövő hét végén a MÉMOSZ székházában (egykori sikeres kongresszusok színhelyén), mindenképp emlékezetes marad a tanácskozás. Vagy azért, mert kivezető utat mutat, és határozottságról, elszántságról tesz tanúbizonyságot, vagy pedig azért, mert egy történelmi lehetőséget — mely ma nyomasztó felelősségként nehezedik rá — elszalaszt. Hiszem, hogyha a pártértekezleti zárszó után mérleget vonunk a három nap munkájáról, az előbbit állapíthatjuk majd meg. Mitől e nagy optimizmus? Könnyű lenne azt válaszolni, hogy épp a magyar valóságtól, gazdaságunk és közérzetünk egyre romló állapotától. Attól, hogy világosan látszik: nem cselekedni, nem dönteni, lehetetlen. Ám ennél a felismerésnél azért több késztet az optimizmusra. Azokra a biztató jelekre gondolok, amelyeket lenn és fenn, itt Békésben, és ott, Budapesten, a véleményekből kiolvasok. Például az emberek (párttagok és párton- kívüliek) figyelmeztető, de felelős és aggódó hangjából, amely ismereteim szerint ferdítés és szűrés nélkül jutott el a Központi Bizottságig. S amelynek — mondjuk ki nyíltan — súlyánál (tartalmánál) fogva kényszerítő ereje van. (A kiszivárgott hírek szerint a testület az irányelv vitájában elhangzott észrevételek, javaslatok mindegyikével foglalkozik. Azokat, amelyeket a határozat- tervezetbe most nem tudnak beépíteni, később, a nagy tanácskozás után ismét előveszik, és használhatóságukat megvizsgálják.) A másik példám a Központi Bizottság május tizedikéi üléséről kiadott közleményhez kapcsolódik. Nem tudom, olvasták-e a szűkszavú kommünikét, s benne a következő mondatot: a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság „javasolja, hogy a párt országos értekezlete válassza újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot”. E pár sornak látszólag semmiféle szenzációértéke nincs. Ám ha a betűk mögé bújunk, s egy kicsit a kulisszák mögé is bepillantunk, valóságos üzenetet olvashatunk ki belőle. Közvéleményünknek a politika iránt valamelyest is érdeklődő része (amely az utóbbi hónapokban valóságos pártértekezlet-szakértővé vált) pontosan tudja, hogy rendes körülmények között a pártértekezlet hatásköre a kongresszusénál kisebb. Hangsúlyozottan érvényes ez a személyi kérdésekre. Vagyis, a pártértekezlet — szemben a kongresszussal — csak kisebb módosításokra, a legszükségesebb, legidőszerűbb személyi döntések meghozatalára vállalkozhat. (Inkább szokásjog alapján, mert bármily különös, a pártértekezlet hatásköre nincs pontosan szabályozva.) A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság azonban — olvashatjuk a közleményben — maga döntött úgy, hogy ajánlja: válasszák újra a testületeket. Tehát, a részleges, 25-30 százalékos kádercserére vonatkozó javaslatot elvetette, megnyitva ezzel az utat ahhoz, hogy a pártértekezleten megfogalmazott feladatokhoz a megfelelő testületeket, s azokba a megfelelő személyeket választhassák meg. Egy olyan országban, ahol a közvélemény szemében csak sikeres és bukott vezetők vannak, azért is jelentős a javaslat, mert megteremti a tisztes visszavonulás lehetőségét. S ez nem kevés, mert miközben az emberek mindenütt a felelősségrevonást sürgetik, valójában — tapasztalatom szerint — új arcokat, markáns személyiségeket, új, forradalmi programot meghirdető és vállaló egyéniségeket szeretnének látni a vezetésben. Sűrűsödnek a napok! De a jelek biztatók! "Wooi Iwtauj,