Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

i:nauKfiw 1988. május 14., szombat Bőrgyógyász szakfelügyelő főorvosok Gyulán Magyar—len gyei környezetvédelmi megállapodás — Évente két alkalommal találkoznak az ország veze­tő bőrgyógyászai szakmai tapasztalatcsere során — tá­jékoztatott dr. Rácz István professzor, egyetemi tanár, az Országos Bőr- és Nemi- kórtani Intézet igazgató fő­orvosa tegnap délelőtt Gyu­lán, a SZOT-üdülő konfe­renciatermében rendezett bőrgyógyász munkaértekez­let szünetében. Az országos intézet, a megyei kórház, valamint a megyei bőr- és nemibeteggondozó rendez­vényén a legaktuálisabb szakmai problémákat tár­gyalták meg a szakorvosok. A tavaszi értekezletein­ket általában vidéken ren­dezzük — folytatta a pro­fesszor —, hogy megismer­jék egymás munkakörülmé­nyeit, sajátos problémáit, munkamódszereit a kollé­gák. A gyulai megyei kór­házban nemrégiben kialakí­tott, új helyre költözött bőr- gyógyászati osztály minta­szerű működését szerettük volna most a többieknek is megmutatni. Ezen túl össze­gezzük az előző év hálózati tapasztalatait a gondozói munkában, s az idei év ak­tuális gondjáról, a szexuális úton terjedő betegségek ro­hamos terjedéséről beszé­lünk, s az ellene való véde­kezés lehetőségeit vitatjuk meg. Ezek a betegségek gyakran okai a korai csecse­mőhalálozásnak, a terméket­lenség kialakulásának pedig a szexuális kultúra fejleszté­sével, az egészségügyi felvi­lágosítás fokozásával meg­előzhetőek. a korai felisme­réssel gyógyíthatók lenné­nek. Az AIDS-re köztudo­másúan nem találták meg még a gyógyszert, itt a meg­előzés döntő teendő. Azt ta­pasztaljuk, hogy az AIDS terjedése hazánkban nem olyan tempójú, mint amitől tartottunk. A társadalmi összefogás, az egészséges szexualitás, az ilyen jellegű kultúra fejlesztése sokat se­gíthet a jövő alakulásán. A munkaértekezlet részt­vevőit köszöntötte Gyulavá­ri Pál, a megyei tanács el­nöke is. majd a megyei gon­dozói hálózat működéséről tartott tájékoztatót dr. La­kos Tibor, a megyei bőr- és nemi beteg-gondozó intézet főorvosa. Dr. Pólay Anna megyei szakfelügyelő főor­vos előadását követően hal­lottak a résztvevők az or­szágos bőrgyógyászati prob­lémákról (erről dr. Várko- nyi Viktória szólt), s a sze­xuális úton terjedő betegsé­gekről dr. Horváth Attila professzor előadásában. A szakbeszámolókat vita, hozzászólások. javaslatok követték. B. Zs. Dél-alföldi vállalatoknak: Pármai kapcsolat Kamarai kapcsolatokkal is kecsegtet a testvérvárosi együttműködés Szeged és az olaszországi Párma városa között. A tervezett együtt­működési szerződés egyebek között magában foglalja majd a Magyar Gazdasági Kamara Dél-alföldi Bizott­sága és a pármai kamara megállapodását is. Októberben az olaszorszá­gi városban megrendezendő találkozó keretében a dél-al­földi kiállítóknak máris lesz lehetőségük a bemutatkozás­ra, egy áruházi hét kereté­ben. A napokban Szegeden a Tisza Füszértnél egy előké­születi megbeszélést tartot­tak a Magyar Gazdasági Ka­mara olasz tagozata és a dél-alföldi bizottság szerve­zésében. Párma küldötte a dél-alföldi körzet több mint harminc vállalatának veze­tőjével és külkereskedelmi szakemberekkel találkozott, hogy megvitassák a bemu­tatkozás feltételeit. Ennek remélhetően Békés megyei résztvevője is lesz. p. a. Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszter és Waldemar Michna, lengyel környezet­és természetierőforrás-vé- delmi miniszter együttmű­ködési megállapodást írt alá tegnap Budapesten. A doku­mentum aláírásánál jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A megállapodás értelmé­ben lehetővé válik, hogy a két ország között tartós munkakapcsolat alakuljon ki a környezet- és termé­szetvédelem, valamint a vízgazdálkodás területén. Waldemar Michna egyhe­tes magyarországi tartózko­dása alatt ellátogatott egye­bek között a Paksi Atom­erőműbe, különös érdeklő­dést tanúsított annak kör­nyezetre gyakorolt hatása iránt. Ismerkedett a levegő- tisztaság védelmére tett in­tézkedésekkel, a Balaton környezet- és vízminőség- védelmi helyzetével, a Pili­si Parkerdőgazdaság tevé­kenységével. Tanácskozás a fehérjeprogram időszerű kérdéseiről A hazai fehérjenövény­termesztés és- feldolgozás fejlesztése a kormány mun­kaprogramjának kiemelt ré­sze. Nemzetközi fizetőeszkö­zeink korlátozottsága miatt fontos szempont, hogy azo­kért az áruféleségekért, me­lyeket itthon is megtermel­hetünk. ne fizessünk devi­zát. A jelenleg importált fe­hérje egy részét az agrár­ágazatnak ki kellett váltani hazai áruval. Ám a teljes vertikum kiépítése komoly anyagi áldozatot igényel a központi költségvetésből, még akkor is, ha ezt forint­tal lehet finanszírozni. S hogy a program kiteljesedé­séig milyen gyakorlati gon­dok és problémák merülnek fel, azt folyamatosan figye­lemmel kell kísérni, és ha indokolt, a változtatás igé­nyét közvetíteni az érdek- képviseleti és a kormányza­ti szerveknek. Ilyen céllal tartott tegnap összevont tanácskozást a megyei területi tsz-szövet- ség termelésfejlesztési bi­zottsága és növénytermesz­tési szakbizottsága Kondoro­son Tóth Pál bizottsági el­nök vezetésével. Az elhangzott előadások szerint a megye szövetkeze­teiben a lóbab vetésterülete 0,7 százalékkal, a szója 8 százalékkal, a borsó 1,1 szá­zalékkal növekedett. Az ösz- szes fehérjenövény a közös gazdaságokban 21 300 hektár területet foglal el. A meg­növelt támogatások mellett sok szövetkezet figyelembe vette a pillangós növények azon előnyeit, melyek szá­mokkal nem mérhetők, ne­vezetesen, hogy kedvező elő- vetemény, és a csúcsmunka ideje széthúzható. A fehér­jenövények jövedelmezősé­gét vizsgálva a megyei szö­vetkezetekben az eredmé­nyek nagyon változóak. En­nek oka jórészt az elmúlt öt , év aszályos időjárása, melyre ezek a növények a legérzékenyebbek. A hazai fehérjenövények takarmányozásra alkalmas feldolgozásához többféle módszer is kínálkozik — hangzott el az előadáson. Az eddigi tapasztalatok szerint valamennyi módszer: a pör­kölés, a pelyhesítés, az ext- rudálás, amennyiben a tech­nológiai előírásokat meg­tartják, kiváló eredménnyel alkalmazható. A jelenleg kí­sérleti stádiumban levő er- jesztéses eljárással pedig lé­nyegesen olcsóbb lehet majd a tápba kerülő szója, vagy más egyéb hazai fehérje. A bizottsági ülés felszóla­lásokkal folytatódott, majd a résztvevők megtekintették a Kondorosi Takev pelyhesítő berendezését, a Bocci feltá­rót, melyből egy nagy és egy kis teljesítményű gép üze­mel párhuzamosan az újon­nan épített színekben. (rákóczi) Befejezéséhez közeledik a lökösházi—kevermesi vízmű átadása Lökösháza határában a műút mentén épült fel a kevermesi vízmű kezelőtele­pe a Keviép és több alvál­lalkozó kivitelezésében. Bor­bély Sándor művezető tájé­koztatása szerint a részle­ges átadáskor 16 ezer, a vég­legeskor pedig már 24-25 ezer köbméter lesz a kapa­citás naponta. A 23 kút kö­zül 11-et helyeznek üzem­be. A munkálatok befejezé­sének határideje: 1988. jú­nius 30. A kezelőtelepnek több funkciója van, éspedig a vízkitermelés vezérlése, a mennyiség mérése, valamint a víz klórozása (fertőtlení­tése). Innen 600-as átmérő­jű vezetéken jut majd el az ivóvíz Békéscsabára, amely Dobozzal és Sarkaddal együtt beletartozik a regio­nális vezetékrendszerbe. (Ezeken a településeken ha­sonló munkálatok kezdődtek el.) A Kevermes és Lökös­háza környékén létesített víznyerő bázissal nincs gond, de az üzembiztonsági szem­pontnak megfelelő búvár- szivattyúk és kábelek be­szerzése akadozik; tőkés im­portról van szó. Remélhető­leg sikerül időben megolda­ni ezt a problémát, annál is inkább, mert az érintett te­lepülések kellő mennyiségű és minőségű vezetékes ivó­vízzel való ellátása nem tűr­het halasztást. Kép, szöveg: Bukovinszky István Befejező munkálatok a vízmű lökösházi-kevermesi telepén Ülésezett a Szövosz elnöksége A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége tegnap ülést tar­tott. A testület a mezőgaz­dasági kistermelés időszerű kérdéseit vitatta meg. Megál­lapította: az új adózási rendszer alkalmazásának ed­digi tapasztalatai általában kedvezőek. A fogyasztási szövetkezetek, illetve a szak­csoportok által integrált kis­termelők munkája a vára­kozásnak megfelelően ala­kult, a termelési kedv tö­retlen. Az elnökség ugyan­akkor azt is megállapította, hogy a kistermelők munká­jával kapcsolatos adatszol­gáltatás túlságosan nagy terheket ró az áfészekre, és a legtöbb helyen igen kis adminisztrációs létszámú szakcsoportokra. Az adóha­tóságok újabban tőlük ké­rik a kistermelőket érintő felvásárlási adatokat, pél­dául olyan esetben is, amelyre a jogszabályok a magánszemélyek részére nem írnak elő kötelező adatszolgáltatást. A Szövosz elnöksége ez­zel kapcsolatban állásfogla­lást adottj ki. Eszerint: az áfészek, a mezőgazdasági szakcsoportok a szövetkeze­ti tagokat hivatottak szol­gálni, azok érdekeit képvi­selik, és nem várható el tő­lük, hogy adóhatósági funk­ciókat lássanak el; ez a szö­vetkezeti tagok szolgálatá­val ellentétes. Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő, régi harcosát 80. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, az MSZMP főtitkára levélben köszöntötte. A levelet Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet pénteken az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége adott tiszteletére. Az ebéden részt vett vendéglátó házi­gazdaként Gyenes András, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke, az Édosz elnöke. Szovjet vendég a Külügyi Intézetben Budapesten tartózkodott Borisz Pjadisev, a Mezsdu- narodnaja Zsizny főszerkesz­tője, a Szovjetunió Külügy­minisztériuma Külügyi Kol­légiumának tagja a Magyar Külügyi Intézet és a Külpo­litika című folyóirat szer­kesztősége meghívására, május 11-től 13-ig. Borisz Pjadisevet fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagja, a külügyi osz­tály vezetője, valamint meg­beszélést folytatott Bényi József külügyminiszter-he­lyettessel. Borisz Pjadisev előadást és konzultációt tar­tott a Magyar Külügyi Inté­zetben a szovjet—amerikai kapcsolatokról és az új szov­jet külpolitikai koncepcióról. Dőlt betűvel A mondat Sűrűsödnek a napok! Egy hét múlva ilyenkor már túl leszünk az országos pártértekezlet félidején. Nem kell nagy bátorság és széles körű ismeret ahhoz, hogy meg­állapítsuk, történelmi jelentőségű lesz e tanácskozás. Nemcsak azért — s főleg nem azért —, mert pártérte­kezletekben nemigen bővelkedik a magyar munkásmoz­galom története. (Az utóbbi például harmincegy évvel ezelőtt, 1957-ben volt, s ugyancsak megilleti a „történel­mi jelentőségű” jelző.) Ennek a mostaninak az ország helyzete, s az ebből eredő döntéskényszer kölcsönöz kü­lönleges figyelmet. Vagyis, akármi történik a jövő hét végén a MÉMOSZ székházában (egykori sikeres kong­resszusok színhelyén), mindenképp emlékezetes marad a tanácskozás. Vagy azért, mert kivezető utat mutat, és határozottságról, elszántságról tesz tanúbizonyságot, vagy pedig azért, mert egy történelmi lehetőséget — mely ma nyomasztó felelősségként nehezedik rá — el­szalaszt. Hiszem, hogyha a pártértekezleti zárszó után mérleget vonunk a három nap munkájáról, az előbbit állapíthatjuk majd meg. Mitől e nagy optimizmus? Könnyű lenne azt válaszol­ni, hogy épp a magyar valóságtól, gazdaságunk és köz­érzetünk egyre romló állapotától. Attól, hogy világosan látszik: nem cselekedni, nem dönteni, lehetetlen. Ám en­nél a felismerésnél azért több késztet az optimizmusra. Azokra a biztató jelekre gondolok, amelyeket lenn és fenn, itt Békésben, és ott, Budapesten, a véleményekből kiolvasok. Például az emberek (párttagok és párton- kívüliek) figyelmeztető, de felelős és aggódó hangjából, amely ismereteim szerint ferdítés és szűrés nélkül jutott el a Központi Bizottságig. S amelynek — mondjuk ki nyíltan — súlyánál (tartalmánál) fogva kényszerítő ere­je van. (A kiszivárgott hírek szerint a testület az irány­elv vitájában elhangzott észrevételek, javaslatok mind­egyikével foglalkozik. Azokat, amelyeket a határozat- tervezetbe most nem tudnak beépíteni, később, a nagy tanácskozás után ismét előveszik, és használhatóságukat megvizsgálják.) A másik példám a Központi Bizottság május tizedikéi üléséről kiadott közleményhez kapcsolódik. Nem tudom, olvasták-e a szűkszavú kommünikét, s benne a követke­ző mondatot: a Központi Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság „javasolja, hogy a párt országos értekez­lete válassza újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot”. E pár sornak látszólag semmiféle szenzációértéke nincs. Ám ha a betűk mögé bújunk, s egy kicsit a kulisszák mögé is bepillantunk, valóságos üzenetet olvashatunk ki belőle. Közvéleményünknek a politika iránt valamelyest is ér­deklődő része (amely az utóbbi hónapokban valóságos pártértekezlet-szakértővé vált) pontosan tudja, hogy ren­des körülmények között a pártértekezlet hatásköre a kongresszusénál kisebb. Hangsúlyozottan érvényes ez a személyi kérdésekre. Vagyis, a pártértekezlet — szemben a kongresszussal — csak kisebb módosításokra, a leg­szükségesebb, legidőszerűbb személyi döntések meghoza­talára vállalkozhat. (Inkább szokásjog alapján, mert bármily különös, a pártértekezlet hatásköre nincs pon­tosan szabályozva.) A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság azonban — olvashatjuk a közlemény­ben — maga döntött úgy, hogy ajánlja: válasszák újra a testületeket. Tehát, a részleges, 25-30 százalékos ká­dercserére vonatkozó javaslatot elvetette, megnyitva ez­zel az utat ahhoz, hogy a pártértekezleten megfogalma­zott feladatokhoz a megfelelő testületeket, s azokba a megfelelő személyeket választhassák meg. Egy olyan országban, ahol a közvélemény szemében csak sikeres és bukott vezetők vannak, azért is jelentős a javaslat, mert megteremti a tisztes visszavonulás lehe­tőségét. S ez nem kevés, mert miközben az emberek mindenütt a felelősségrevonást sürgetik, valójában — tapasztalatom szerint — új arcokat, markáns személyi­ségeket, új, forradalmi programot meghirdető és vállaló egyéniségeket szeretnének látni a vezetésben. Sűrűsödnek a napok! De a jelek biztatók! "Wooi Iwtauj,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents