Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PBRTBIZOTTSBG ES a MEGYEI TBHŰCS LBPJB 1988. MÁJUS 11., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május 10-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. május 10-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbi­zottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjáról, Herczeg Károly elvtárs­ról. Ismét kiváló lett a gyulai SZOT-üdülő i. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Be- recz János és Lukács János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizottság jelenté­sét az MSZMP országos ér­tekezletének előkészítő mun­kájáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy az or­szágos pártértekezlet előké­születei az 1988. márciusi A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a múlt év szep­temberében fogadta el a kö­zéptávú szociálpolitikai ter­vet, amely kiemelten kezeli a kiskorúak, a nagycsaládo­sok és idősök segélyezését. A tanácsi szociális segélye­zés az ebben részesülők életkorától függően két na­gyobb csoportra osztható, 18 éves korig a gyámügyi, ezen felül a felnőtt szociális se­gélyezésre. A gyámügy — amely munkájának egészé­ről elismeréssel szóltak — rendkívüli és rendszeres ne­velési segélyeket biztosít. Az előbbi keretében a gyámha­tóságok arra törekednek, hogy valóban a kiskorúakat támogassák. Az erre szoru­lók nagy száma miatt az egy segélyezettre jutó összeg igen alacsony, nem haladja meg a 700 forintot. Növek­szik a rendszeres segélyben részesülők száma is, itt ülésen elfogadott határozatá­nak megfelelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott állásfoglalás-terveze­tet a párt alapszervezetei és a pártbizottságok, valamint a felkért szervezetek és in­tézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételei­ket. javaslataikat eljuttatták a Központi Bizottsághoz. A felelősségteljes, nyílt vitá­ban elhangzottak jól szol­gálják a pártértekezlet elő­készítését. gyermekenként és havon­ként 500-1500 forint adható. Ami az időskorúakat illeti, többségük nyugdíjból él. Me­gyénkben a nyugdíjasok száma meghaladja a 98 ez­ret. Sokan részesülnek rend­szeres, ugyancsak többen esetenkénti és egyéb segély­ben. A feladatok között fo­galmazza meg a jelentés az eddiginél hatékonyabb együttműködés szükségessé­gét a tanácsi és nem taná­csi szervek között, az úgy­nevezett szociális adatbank létrehozását, a pénzeszkö­zök arányosabb elosztását, a családsegítő központok me­gyei kialakítását. A családjogi törvény vég­rehajtásának kezdeti tapasz­talatairól is szól az előter­jesztés. Az új jogi szabályo­zástól mindenki azt várta, hogy csaknem 10 éves előké­szítés után egyszerűbb, dif­ferenciáltabb, a társadalmi — A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait hasznosít­va, jóváhagyta az országos pártértekezlet elé terjesz­tendő állásfoglalás terveze­tét. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság szükségesnek tartja a párt vezető testületéinek megújítását. Ennek elősegí­tése céljából javasolja, hogy a párt országos értekezlete válassza újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Bizottság megtárgyalta a felkészülés további tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1988. május 20-án összeülő orszá­gos pártértekezlet napirend­jére az alábbiakat javasol­ja: 1. Állásfoglalás a párt fel­adatairól, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről. Előadó: Kádár' János elv­társ. 2. Személyi javaslatok. Előadó: a jelölő bizottság el­nöke. igazságérzetet jobban kielé­gítő, a gyermekek érdekét határozottabban védő jog­szabály születik. A hatályba lépés óta viszonylag rövid idő telt el, de annyi máris megállapítható, hogy mind a bírósági, mind pedig az ál­lamigazgatási eljárások so­rán a remények nem min­denben váltak valóra. A há­zasságkötést megelőző eljá­rás tovább növelte az admi­nisztratív leterheltséget, az örökbe fogadás megnehezí­tése kifejezetten k£ros, hi­ányzik az úgynevezett csa­ládba fogadás intézménye, amelyet az új jogi szabályo­zás megszüntetett. A vitában szó esett azok­ról az ellentmondásokról, amelyek a segélyezés körül tapasztalhatók. A közvéle­mény egy része előítélettel van — s gyakran jogosan — a segélyezettekkel szemben. Ennek oka, hogy a valóban rászorulók gyakran szégyen­keznek segélyért folyamod­ni, mások viszont, s nem mindig a legrászorultabbak, naponta sorban állnak érte. Áttekinthetőbb, differenci­áltabb, de mindenekelőtt va­lós szükségleteket kielégítő segélyezési rendszerre van szükség — fogalmazták meg többen. Sok kritika érte a már említett, tavaly elfoga­dott családjogi törvényt, ami (Folytatás a 3. oldalon.) II. A Központi Bizottság Né­meth Miklós elvtárs előter­jesztésében megvitatta és el­fogadta a Politikai Bizottság javaslatát a gazdasági társa­sági törvény irányelveiről. Szocialista gazdaságunk alapja, az állami és a szö­vetkezeti tulajdon. A leg­főbb cél ennek hatékonyabb működése és gyarapítása. A szocialista társadalom építé­sének hosszú történelmi sza­kaszában az alapvető terme­lőeszközök társadalmi tulaj­dona mellett a gazdaság fej­lesztésében létjogosultsága, fontos szerepe van a külön­féle vegyestulajdonú for­máknak és a magánvállal­kozások megfelelő keretek között tartott működésének. Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vállalkozási formák változa­tos kombinációi alakulhassa­nak ki. Az új gazdasági társasági törvény megalkotásával elő kell mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyestu­lajdonú társas vállalkozások létrehozását, a külföldi mű­ködő tőke bevonását. Az új törvény bővítse a lakossági megtakarítások gazdaságfej­lesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehető­ségeit. ! A Központi Bizottság tu­domásul vette, hogy a kor­mány a gazdasági társasági törvényjavaslatát az Ország- gyűlés őszi) ülésszakára be­terjeszti. KGST-tanácskozás az építőipari gépgyártásról Zamárdiban tegnap meg­kezdte idei tanácskozását a szocialista országok építő-, útépítő- és építőanyag-ipari gépgyártását összehangoló szervezete. A KGST Gép­ipari Állandó Bizottsága ke­retei között működő ágazati iroda ülésén tíz ország — Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Kuba, Lengyelor­szág, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Magyarország — küldöttsé­gei vesznek részt. Az eddigi, mintegy két év­tizedes közös munka során ezen a szakterületen kilenc gyártásszakosítási egyez­mény született, s ezek ma is jól szolgálják az együttmű­ködést. összehangolt tevé­kenység folyik egyebek közt a cement-, a kerámia- és üvegipari berendezések, az építőipari kisgépek fejleszté­sében és gyártásában. Jelen­tős minőség- és színvonalja­vulást hozott a szakosítás és a kooperáció a hidraulikus kotrógépek, valamint a te­leszkópgémes autódaruk elő­állításában. Magyarország gyártóként egyebek közt az Épgép be­tontechnológiái berendezé­seivel, a Kaposgép önjáró és erőgépekre szerelhető földmunkagépeivel, vala­mint a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár részegy­ségekkel, főként futóművek­kel érdekelt az együttműkö­désben. Mivel vonzza egy üdülő a vendégeket? Azzal, ha háza tája szép, dolgozói figyelme­sek a pihenni vágyókhoz, a koszt ízletes, s ha még több­féle szolgáltatásról, kulturá­lis programokról is gondos­kodnak, akkor igazán elége­dett lehet a vendég. Két fő­városból érkezett barátnő, Kallupka Vincéné és Kornéli Ferencné (akiket véletlenül — korábban — éppen itt ho­zott össze a sors) elismerés­sel szóltak az udvarias ki­szolgálásról, a napos szobák­ról, a fürdési lehetőségekről és a gyógykezelésekről: — Bárcsak sok ilyen üdülője lenne az országnak! — mondták. A gyulai üdülő mint Me- dosz-gyógyüdülő nyílt meg 1970-ben. Egyidőben 400 vendéget fogadhattak benne. Rövidesen igen népszerűvé vált, ezért már néhány év múlva felvetődött a bővítés gondolata. 1982-ben nyílt meg a mellé épített, ugyan­csak 400 személyes SZOT- üdülő. Egységes üzemeléssel SZOT-gyógyüdülő néven vált ezután ismertté, rangos üdü­lőhellyé. Besorolása a leg­magasabb, l'A kategóriájú: rendelkezik házon belüli ét­teremmel, presszóval, kondi­cionálóteremmel és sport­udvarral, szaunával. Egy­beépült a gyógyfürdővel, ahol fürdést és gyógykezelé­seket is biztosítanak a ven­Tegnap zárt ülésen folyta­tódott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia idei közgyű­lése a várbeli kongresszusi teremben. Elnöki beszámolójában Berend T. Iván azt körvo­nalazta, milyen tennivalói vannak az Akadémiának, hogy az ország gondjainak megoldásából a kutatás mi­nél jelentősebb részt vállal­hasson. Bevezetőben a tudo­mányirányítás országos rendszeréről, s ebben az MTA szerepéről szólt. Utalt az elnökség állásfoglalására, amelyben — az akadémiai osztályokkal egyetértésben — azt javasolták: a Parla­mentben külön tudományos — vagy kulturális-tudomá­nyos — bizottság segítse az állami tudománypolitika ki­alakítását és érvényesítését, s a népgazdasági költségve­tésbe önálló fejezetként épüljön be az Országgyűlés által jóváhagyott kutatási költségvetés. Az elnök hangsúlyozta: az Akadémiára szabott or­szágos feladat betöltéséhez megfelelő eszközöket kell teremteni és belső szerveze­ti változásokat kell végre­hajtani. Láng István akadémikus főtitkári beszámolójában az Akadémia anyagi helyzetéről szólva elmondta: két év alatt 150 millió forinttal csökkent az Akadémia költ­dégeknek. Az iskolai nyári szünidőben gyermekes csalá­dokat is fogadnak: a tágas, fotelágyakkal is berendezett szobákban ilyenkor még 400 gyermeket tudnak elhelyez­ni. Évente 23 ezer vendég for­dul meg itt. Az üdülő ki­használtsága egész évben teljes. Termei országos és me­gyei rendezvények színhe­lyei, sőt szívesen járnak ide a helybeliek is, például há­lózni. A gyulai SZOT-üdülő ed­dig háromszor nyerte el a Kiváló Üdülő címet. A ne­gyedik oklevelet tegnap dél­után adták át. Mint Dömény Ferenc, az intézmény igaz­gatója ünnepi beszédében el­mondta, 18 éves fennállásuk legeredményesebb éve volt a tavalyi. Hatvanmillió fo­rintos évi költségvetésükből ma már több mint 20 millió forint a saját bevétel. A szolgáltatások színvonalának megőrzése mellett jó szóval, figyelmességgel, még válto­zatosabb étrenddel igyekez­nek gondtalanná tenni az üdülést. Az ünnepségen dr. Szőcs Sándor, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósá­gának osztályvezetője adta át a Kiváló Üdülő elismerő oklevelet Dömény Ferenc­nek. ségvetése, az Országos Tu­dományos Kutatási Alapból azonban ebben az időszak­ban az Akadémia 500 mil­lió forintot kapott. Ez az összeg nagyrészt pótolja az elvonásokat és az infláció okozta értékcsökkenést. Enélkül valószínűleg nehe­zen kiheverhető károkat szenvedett volna a hazai ku­tatás. A kutatómunka felté­teleinek szinten tartásáért a nagyobb szerződéses árbevé­tellel rendelkező intézete­inknek egyre nagyobb bevé­telt kell produkálniuk. A két beszámolót élénk vita követte. A vitában el­hangzottakra válaszolva Be­rend T. Iván. az MTA el- nöke konstruktív szellemű­nek, optimista hangvételű­nek nevezte a közgyűlést. Láng István, az Akadémia főtitkára válaszában egyet­értőén szólt azokról az in­dítványokról, amelyek a tu­domány, az oktatás jelentő­sebb anyagi támogatását, a szervezett posztgraduális képzés bevezetését szorgal­mazták. Az egyetemek és a kutatóintézetek kapcsolatát úgy lehet szorosabbra fűz­ni — mondotta —, ha kiala­kítják az együttműködés új, az érdekellentéteket és az érdekazonosságokat egyaránt figyelembe vevő formáit. A közgyűlés zárt ülése határozathozatallal fejezte be munkáját. A segélyezésről és a szakképzésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — má­jus 10-én, tegnap ülést tartott. A napirend a kővetkező volt: — vb-határozat végrehajtásáról szóló jelentés kereté­ben a tanácsi szervek szociális segélyezési gyakorlata, a családjogi törvény végrehajtásának eddigi tapaszta­latai; — a szakképzés helyzete Békés megyében; — bejelentések. Sz. M. Fotó: Gál Edit Folytatódott az Akadémia közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents