Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
o iznaukTiia 1988. május 10., kedd Tomi, te csillag ü minőségről tárgyilagosan Naponta bosszankodunk az üzletekben. Olykor a silány, fonnyadt zöldségért, gyümölcsért is annyit kérnek, mint a friss, viruló, tetszetős áruért. A kereskedők elfeledkeztek arról, hogy osztályba sorolás is van a világon. Nézzük csak meg jobban a polcokat, a gondolákat, a címkéket: találunk-e könnyűszerrel jól látható, elkülönített, minőségileg másod- vagy harmadosztályú cikkeket. Persze, erre lehet olyan választ is adni, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság csupa első osztályú termékeket gyárt. De ki hiszi ezt el, amikor ötven-hatvan forintos dezodor nem permetezi, hanem csorgatja a tartalmát. Éppen a napokban olvashattuk a hírt: a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megtiltotta a Buda- lakk Adhezor elnevezésű fehér és barna színű aerozo- los festékének az árusítását, mert a tartályból nem szórja ki a festéket. Hátrább az agarakkal? Ilyenkor az ember vérnyomása annyira felszökik, hogy ez az erő elegendő lenne a festék kiszorítására a palackból. De a vevőnek nem szabad heveskednie, hideg fejjel, tárgyilagosan kell mérlegelnie. A legtöbben előveszik a papírt és a ceruzát. Számolnak. Megengedhetjük-e magunknak, hogy adózott jövedelmünk egy részét kidobjuk az ablakon. Ugyanis a használhatatlan piperecikk, bútor, építőanyag, ruhanemű mindannyiunk pénztárcáját apasztja. Engem még az sem vigasztal túlságosan, hogy többnyire meghallgatják a panaszomat, a boltban azonnal elintézik a reklamációmat. Csöppet sem vagyok büszke magamra, mert határozottan kiálltam fogyasztói jogaim mellett, és a hibás termék helyett kaptam egv hibátlant. Igazán jó érzéssel az töltene el, ha selejtes holmi egyáltalán nem kerülne a vásárlók kezébe. Az igazi érdekvédelem a munkapadok mellett, a gyártósorokon kezdődik, az üzletekben már csak folytatódik a vita, a csatározás. A kereskedő általában megértő és türelmes, mert nem szeretné elveszíteni a vevők bizalmát. Dicséretes törekvés! De ehhez az is kell, hogy a saját lehetőségeit, módszereit felhasználva őrködjön a minőség felett, ne kerüljön a fogyasztóhoz rossz minőségű áru, illetve ha valamilyen oknál fogva csökkent egy-egy portéka értéke, ez tükröződjék az árban is. Hátrább az agarakkal! — figyelmeztetne a mindig óvatos és megfontolt barátom. Az kétségtelen, hogy a minőség és az ár alapkérdése a fogyasztói érdekvédelemnek. Ugyanakkor a minőségen a kereskedelem már nem javíthat, az eldőlt a termelés folyamatában, a technológiai előírások, a szabványok megtartásakor, vagy azok megsértésekor. Igen ám, de nézzük meg: milyenek a gazdasági körülmények és feltételek, az érdekviszonyok, miként gondolkoznak és cselekszenek a minőségről az ipari és a kereskedelmi vállalatok irányítói. Izgalmas, elgondolkoztató olvasmány ebből a szempontból a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése. Ebből is látható, hogy az utóbbi időben még jobban előtérbe került a fogyasztói érdekvédelem, amelynek közérzetjavító szerepe is van. Különösen fontos ez most, amikor az árak 80 százaléka szabad áras kategóriába tartozik. A nehezebb körülmények között mindenki érzékenyebb, jobban megnézi, mire adja ki a nehezen megkeresett pénzét. Nem túlzás, ha azt állítom: a gazdaság, a fogyasztás, a vásárlói érdekvédelem összefüggései mindinkább a politika rangjára emelkednek. Téglakemény valóság Ezért örültem az átfogó ellenőrzésnek, amely elemezte, feltárta a minőségi munka feltételrendszerének fogyatékosságait, a hibák kijavításának lehetőségeit. Csak mellesleg említette az egyik népi ellenőr, hogy tud olyan megyénkben ipari szövetkezetről, ahol nincs hivatásos minőségellenör. Ezt a munkát alkalomszerűen a művezetők és a műszaki vezető gyakorolja, a fém- tömegcikkek gyártásánál pedig a csomagolok minősítik a végterméket. A selejtről semmiféle kimutatást nem vezetnek, az okokra sem kíváncsiak, nincs felelősségre- vonás. A vizsgált gépipari vállalatok közül mindössze egy akadt, amelyik saját elhatározásából szigorította a minőségi ellenőrzést. A könnyűipari termékeket előállító üzemek a monopolhelyzetben levő alapanyag- gyártókra panaszkodnak, hiszen a rossz minőségű fonal és méteráru, a kellékek gyakori hiánya kihat a késztermékekre. Ezek ellenére nem foglalkoznak különösebben termékeik piaci fogadtatásával, mert áruik ígv is keresettek. Ügy látszik, hogy néhol baj van a minőségellenőrzési gyakorlattal is. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál az Építési Minőségellenőrzési Intézet munkatársai két év alatt 24 alkalommal vizsgálták a tégla és a cserép minőségét. Ebből hat esetben találtak osztályba sorolási, illetve szabványosítási kifogást. Szépséghibája az egésznek, hogy az intézet vizsgálati eredménye 2-3 hónap múlva érkezett meg a vállalathoz. A téglát és a cserepet viszont az eredeti osztályba sorolással és szabványos áruként, magyarul: drágábban értékesítették. Vajon volt-e értelme az ellenőrzésnek a vásárló szempontjából? Ugyanakkor az egyes termékek fontosabb tulajdonságairól, felhasználhatóságuk módjairól, műszaki paramétereiről, a reklamációk intézéséről a vevőket nem tájékoztatják. Igaz, a fogyasztó örül, ha hozzájut az áruhoz, esze ágában sincs ezekkel bíbelődni, a túlke- reslet miatt a gyengébb minőségű anyagot is elfogadja. A vállalat alkalmazza ugyan a minőségi bérezést, a mulasztókat itt-ott meg is bünteti, de a nagy kereslet és a létszámhiány miatt nem élnek eléggé ezzel a lehetőséggel. Szigorú házi szabvány Szerencsére a Kermi mindenre gondol. Még arra is, hogy a Kiváló Áruk Fórumán díjat nyert termékek minősége, külleme megfelel-e a követelményeknek. A Körösladánvi Metakémia Ipari Szövetkezetei sem kímélték tavaly és azelőtt. A Tomi csillag textilöblítőtől megvonták a KÁF-jelet a korszerűtlen csomagolás miatt. Erre az öblítőszer eltűnt az üzletekből. A vásárlók arra gondoltak: megsértődött a szövetkezet, abbahagyta a gyártást, hiszen megteheti. Nem így történt! A terméket új illattal, szebb köntösben hozták forgalomba. Csak az a baj, hog.v ez a szemlélet még nem általános. Ezért kell tapsolnunk az ilyen megoldásoknak, remélve: nem csupán átfutó csillag lesz a magyar gazdaság meglehetősen borús égboltján. Bár itt is vannak hiányosságok, mégis figyelemre méltó a technológiai fegyelem megtartása, a minőség állandó javítása. Az sem elhanyagolható: minden termékükről úgynevezett házi szabványt készítenek, amely általában szigorúbb, mint az állami előírás. És mit tesz a kereskedelem? Semmit? Inkább nem sokat. Minőségrontásért még sohasem kezdeményeztek gazdasági bírságot, a szállítási szerződések nagy részében meg sem említik a minőségi követelményeket, legfeljebb utólag reklamálnak. Van mit. A békéscsabai áfész a vizsgált időszakban 523 alkalommal jelentett be minőségi kifogást, ebből 355 a Skála Divatsarok üzletét terhelte. Ennek 80 százaléka cipő- és csizmareklamáció volt. De még ez sem készteti a vállalatokat, a szövetkezeteket arra, hogy éljenek kölbérezési jogukkal. Nem is nagyon akarnak, mert félnek a termelővállalatok retorziójától, az áruhiánytól. A kör bezárult? Lehet, de ne feledjük: a tét most már nag.vobb! Egységes fellépésre van szükség a tisztességtelen gazdálkodást folytatókkal, a monopolhelyzettel visszaélőkkel, a piaci verseny korlátozóival, a minőségrontókkal szemben. A fogyasztók védelmében. Seres Sándor Dr. Sal.v Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési 'Bizottság főosztályvezetője mondta: — Az országos Vizsgálat sok mindenre fényt derített. A lakosságnak kiküldött kérdőivek tanúsága és a »szociológiai felmérések tapasztalatai szerint érdekes módon kevesen forszírozzák az áruk 'minőségét. A márkás cikkekhez azonban a megkérdezettek 60 százaléka ragaszkodik, amely azt mutatja: mégis (Odafigyelnek arra, hogy tartós és esztétikailag kifogástalan cikkekhez jussanak. Enyhén szólva ellentmondásos a vállalatok saját minősítése is. A Lehel Hűtőgépgyár például évente 1,5 százalékra teszi a hibás termékek arányát, ,» Kernt inéi ugyanez a szám 5-6 .százalék. Gondoljuk meg: a legyártott bútorok 98 százaléka első osztályú, mire az üzletbe ér a 60 százaléka minőségi kifogás alá esik. Ez azt jelenti, hogy a szállításra, a raktározásra is jobban oda kellene figyelni. Eladásra vagy lízingre felkínáljuk az alábbi új, illetve felújított kemencéket: KERÁMIAÉGETŐ KEMENCÉK: hátoldalról villamos ellenállással fűtött (új): hasznos méretek: 800x1000x100(1 mm — 2 db 1200 Celsius-fok üzemi hőmérsékletű — 1 db 950 Celsius-fok üzemi hőmérsékletű — 1 db 750 Celsius-fok üzemi hőmérsékletű. IPARI HŐKEZELŐ KEMENCÉK: villamos ellenállású fűtéssel: 5 db — kamrás kemence, KCA—120 jelű (felújított), 1 db — sófürdős thermál edzőkemence, SCT—90 jelű (felújított), 1 db — sófürdős thermál edzőkemence SCT—120 jelű (felújított), 1 db — sófürdős elektródás fűtésű SHO—50 60 jelű (felújított), 1 db — aknás, légkavarásos, megeresztő, ACOL—85 100 (felújított), 1 db — aknás, légkavarásos, megeresztő ACOL—40/60 (felújított), 2 db — aknás, retortás gázcementáló ACGL—75 180, cementáló folyadékadagolóval (felújított), IPARI HŐKEZELŐ KEMENCÉK (KAMRÁS) GÁZTÜZELÉSSEL: 1 db — KH jelű, 90 köbméter h, gázfogyasztással (felújított), 2 db — KH jelű, 30 köbméter h, gázfogyasztással (felújított), 1 db — DEGUSSA VKUQgr 50 25 50 típusjelű, fekvő vákuumkamrás kemence, 1350 Celsius-fok üzemi hőmérsékletre. Végső vákuum a hideg, tiszta kemencében jobb mint 1x10 Torr, (felújított). FESTÉKBEÉGETŐ SZÁRÍTÓSZEKRÉNY: 1 db — FLWA SzL—180 jelű (felújított). TÉGELYES ALUMÍNIUMOLVASZTÓ KEMENCE, villamos fűtéssel: 150 kg olvadt fém befogadására: 3 db — ALÓ—150 jelű (új). Vállaljuk a fenti kemencék szállítását, helyszíni szerelését és üzembe helyezését is. Vállaljuk továobá: egyéb ipari hőkezelő és olvasztókemencék gyártását, felújítását, rendszeres műszeres felülvizsgálatát, karbantartását. ) IPARI SZERVIZ Kohászati Karbantartó Kisszövetkezet, 1203 Budapest XX., Téglagyár tér 9. Telefon: 278-277, 479-815. Ügyintéző: Fejér Gábor. KÉT KICSI KECSKE... Foto: Fazekas Ferenc Teriiletgazdálkodás magasabb (okon Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az irányítás korszerűsítése során szervezetét is átalakította. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy a településfejlesztés iránti erős társadalmi igénynek megfelelően létrehozta a településfejlesztési és kommunális ellátási főosztályt. Ennek legfontosabb feladatairól és jelenlegi munkáiról Laczkó László főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. A főosztály fontos feladata, hogy teremtse meg a településeken fellelhető szabad területekkel való tervszerű gazdálkodás feltételeit. Eddig a tanácsok ötletszerűen gazdálkodtak ezekkel a területekkel, s a rendezési tervek alapján hozott döntéseik sem lehettek kellően megalapozva, mert a telkek értéke, valamint a telekhasználati és igénybevételi díjak nem értékarányosak. A területhasználat költsége nem ösztönöz arra, hogy például az űzetnek ne vegyenek igénybe az indokoltnál nagyobb telket. Hasonlóképpen célszerűtlen, hogy a helyes ösztönzés hiányában raktárakat telepítenek a település értékes belterületére. Ezért a minisztérium most arra vállalkozott, hogy kidolgozza a településen belüli te- lekérték-kataszter összeállításának módszerét, s ezt a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátja. Ebben egyebek között a telek fekvése, infrastrukturális ellátottsága, a település fejlesztésében tervezett szerepe, és sok más feltétel szerint határozhatják meg az adott terület valós értékét, amely a területgazdálkodás alapja lehet. A főosztály előreláthatóan az év végére dolgozza ki ezeket a javaslatokat. A területgazdálkodás sokat vitatott kérdésében, a zártkertek felhasználásában is az eddiginél ésszerűbb rend megteremtésére törekszik a főosztály. A jelenlegi alapvető ellentmondás az, hogy sok helyen nem a rendeltetésének megfelelő mezőgazdasági művelésre, hanem üdülési célra használják a zártkertet, s ezzel a környezetet is károsítják. Másutt a mezőgazdasági fel- használást korlátozza a jelenlegi szabályozás. mert csak kis alapterületű szer- számoskamra vagy egyéb létesítmény építését engedi. Az elképzelés az, hogy a minisztérium a tájegységek helyi adottságaihoz és a használat céljához igazodó új szabályozást dolgoz ki, amely a zsúfolt beépítési területeken szigorú követelményeket határoz meg; ahol azonban nem feltétlenül szükséges, ott nem korlátozza az építmények méreteit.
