Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
o QH23B23 1988. május 5., csütörtök Kiosztották a tej- és hústermelési verseny díjait Nagydíjat kapott a Hidasháti Állami Gazdaság Kiemelkedő eredményt ért el tejtermelésben az elmúlt esztendőben a Hidasháti Állami Gazdaság. Tavaly 873 Holstein-fríz tehenük 9191 literes laktációs termelésével országosan a tejtermelési verseny meghirdetése — több mint tíz év — óta a legmagasabb hozamot • produkálta. A gazdaság 1498 laktációt zárt tehenének átlagában a 290,8 kilogrammos tejzsírtermelés is országos rekordnak számít. Még egy érdekesség a hidashátiak háza tájáról: a gazdaság 482 tehene termelt 10 ezer liter felett az elmúlt esztendőben. Az előző évi laktációs termeléshez viszonyítva Holstein-fríz tehénállományuk átlagosan 1343 kilogrammos termelésnövekedést produkált. Ezek után érthető, hogy a hidashátiak elnyerték az 1987. évi tej termelési verseny nagydíját. Hagyomány már, hogy minden évben az Álilatorvostudományi Egyetem ad otthont az országos tej- és hús termelési verseny eredményhirdetésének. Az idén április 29-én, pénteken tartották a díjkiosztót, amelyen Raisz Gusztáv mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át az okleveleket, serlegeket, jutalmakat. A hidashátiak mellett több Békés megyei siker született. A Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát 7800 kilogrammos átlagos laktációs tejtermelésével első díjat nyert az 500 darab feletti tehénállománnyal rendelkező Holstein-fríz kategóriában. Az Orosházi Petőfi Termelőszövetkezet Jersey keresztezett állományával 258 kilogrammos te- henenkénti laktációs tej- zsirtermeléssel lett a harmadik. A Szarvasi Dózsa Tsz 494 tehenének 6674 kilogrammos tejtermeléssel kü- löndíjban részesült. A kistermelők versenyében Csiga Imre, szeghalmi termelő országos harmadik helyezést szerzett. Tavaly 36 tehene után 131 ezer 375 liter tóiét értékesített. A hidashátiak teljesítménye azért is figyelemre méltó, mivel a tehénállomány több mint 70 százaléka hazai tenyésztésű tenyészbikától származik. A gazdaságban az állomány szaporodásbiológiai helyzete is igen jónak mondható. A két ellés közötti idő 390 nap. A kiemelkedő teljesítmény a genetikai és környezeti tényezők igen magas színvonalú, hozzáértő . összehangolása eredményeként született. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a szakembereket, az állatgondozókat, akik lelkiismeretes munkájukkal járultak hozzá a sikerhez. V. L. Talajvizsgálat, termésbecslés műholddal A közelmúltban a távérzékelésről tartottak hazánkban nemzetközi konferenciát. Több hazai intézmény vesz részt ennek a technikának a fejlesztésében, és részben már a hasznosításában is. Tény viszont, hogy igen kevesen tudják a szakmabelieken kívül, hogy mi is az a távérzékelés. Ennek a fogalomnak a repülőgépről és a műholdról végzett speciális fényképes érzékelés felel meg — az előbbit légifényképezés gyanánt ismerjük. Semmiféle kábelre, vezetékre nincs szükség ahhoz, hogy a magasból a földfelszíni jelenségekről vagy a talaj egyes jellemző adatairól -képet kapjunk. A légi és az űrfelvételek készítéséhez a nap által kibocsátott, a föld felszíne által visszavert elektromágneses sugarak segítenek a pontos észlelésben. — A nagy távolságú felvételekkel -nemcsak a talaj termőképességére, humusz- és nyomelemtartalmára lehet következtetni, hanem például arra is, hogy milyen a növénytakaró állapota — mondja Várallyav György professzor, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója. — Hazánkban jelenleg a meliorációs munkálatok tervezésére hasznosítják a módszert, mivel a felvételek igen jól kimutatják a talaj- hibákat: a szikesedést, az eróziót, a láposodást és a homokot. Vagyis jelzik, hol rossz a talaj vízgazdálkodása, hol, melyik táblán sekély a termőréteg. Hazánkban jelenleg már folyik a nagy iéptékű talaj- térképezés, hiszen hamarosan át kell -térni az aranykoronás jelzőszámról valamilyen pontosabb mutatószám alkalmazására. Ehhez is igen jól használható a távérzékeléses módszer. Az Egyesült Államokban olyan termésbecsléses módszert fejlesztettek ki, amely- lyel három-négv százalékos pontossággal megállapíthatják a legfontosabb gazdasági növények hozamát. Mi ezt a módszert még nem alkalmazzuk, ám a budapesti konferencián ismertették. Hazánk egyelőre a szovjet, a francia és az amerikai műholdak felvételeihez juthat hozzá — nem olcsón —. s bizonyos lehetőség nyílik az Interkozmosz-egvütt- működés révén is a szükséges felvételek megszerzésére. Ugyanakkor néhány hazai intézmény, így a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem maga is készít légi felvételeket. A BME például a mikrohullámú repülőgépes talajnedvesség-mérés módszereit sikerrel alkalmazza. Eredményesen hasznosítja a korszerű eljárást az Agrober a melioráció tervezésénél, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium több intézménye, így a Vituki és mások a különféle vízügyi, illetve természetvédelmi munkáknál. Fehér István Kondoroson, a Takarmánykeverő Közös Vállalat különböző intézkedéseket foganatosított a takarmánykeverékek minőségének megőrzésére. Ezek közé tartozik a szójapelyhesítő berendezés is, melyet beruházási lehetőség híján lízing, gépbérlet útján szereztek be. A taggazdaságokban termett szóját három műszakban — szombaton és vasárnap is —, megállás nélkül dolgozzák fel. A pelyhesítés során alkalmazott technológia a szóját takarmányozásra alkalmassá teszi. A feldolgozó vonalat bemutatták a Kondoroson tanácskozó TOT állattenyésztési bizottságnak. Képünkön Bagi Adám, a Csongrád megyei Teszöv titkárhelyettese a gép munkájával ismerkedik Fotó: D. k. D „Ruszlán” nemzetközi légi útvonalakon A szovjet AN—124, a ,.Ruszlán'’ teherszállító repülőgép elindult első üzleti útjára a transzszibériai útvonalon a moszkvai Seremetyevó repülőtérről. Ez a szuperóriás, amely 150 tonnát képes a levegőbe emelni, Vlagyivosztokba -juttatja el az NSZK, Franciaország. Luxemburg, Olaszország és más államok teherszállító konténereit, amelyek célállomása Japán. Oda Vlagyivosztokból tengeri úton jut el az áru. A transzszibériai útvonal használata 1970-ben kezdődött meg. Akkor az Aeroflot, a japán JAL, a francia Air France és a skandináv SAS légitársaságok között létrejött megállapodás alapján rendszeres légiközlekedés alakult ki London. Párizs, Koppenhága, Róma és Tokió között. 1984 óta az olasz A1 Italia légitársaság is rendelkezik azzal a joggal, hogy a Nyugat-Európát Japánnal ösz- szekötő legrövidebb légi útvonalon szállítson. A szibériai tranzitjáratot Moszkva érintésével bonyolítják. A „Ruszlán" bekapcsolása a nemzetközi szállításokba új lehetőséget teremt e légi útvonal további fejlesztésében. Ez a légi óriás, amelyik az orosz népi eposz hősének nevét kapta, Oleg Antonov szovjet légikonstruktőr utolsó modellje. A teherszállító gépek családjában ez a repülőgép továbbra is a legnagyobb. A múlt évben távolsági rekordot állított fel — 25 óra alatt 20 150 kilométert tett meg. (APN) Ráolvasással nem megy A z ember olvassa az újságokat, és nem érti, hogy miért talál mást a vezércikkekben és mást a gazdaság- politikai hírek között. Olvassa például, hogy milyen fontos nekünk a tudomány, hiszen ásványkincsünk alig van, bezzeg a magyar szürkeállomány ... Dagasztja az ember keblét a nemzeti büszkeség, miközben a méltán világhírű magyar tudósokra gondol. Azután hátrébb lapoz, ahol arról írnak: úgy lecsökkentették az alapkutatásra szánt támogatást, hogy akadémiai intézetek válnak működésképtelenné. De talán másként lesz — gondolja, hiszen egyre több szó esik a veszteséges tevékenységek felszámolásáról, és arról, hogy a pénzt, a tőkét a hatékonyan dolgozóknak kell adni. Ebből juthat a tudósoknak — de mégsem! Mert utána ott egy hír, hogy több mint hatvanmilliárd forint megy el az idén is a ráfizetés további fenntartására. De az ember bizakodik, és nem adja fel. Versenyhelyzetet kell teremteni, és győzzön a jobb! Az kapja majd a megrendelést, aki olcsóbban, gyorsabban, jobbat produkál. De lapozzunk csak arrébb, és ott arról olvashatunk, hogy fennmarad a gmk-kat sújtó, húszszázalékos büntetőadó. Verseny persze nem csak a gyártásban, hanem a kereskedelemben is vsfn. Egyértelmű az állásfoglalás: a piaci folyamatokat nem szabad eltorzítani, a vevőnek alapvető joga, hogy a pénzéért ott és azt az árut vegye meg, amelyik számára a legmegfelelőbb. Persze, süthetjük ezt a jogunkat, mert megjelent a „huszonötezres” rendelet, és azóta nem az ár, nem a minőség dönt, hanem az importáló személye. A példákat még sorolhatnánk, de minek? Ennyiből is látható, hogy egy kísértet jár közöttünk, és változtatja ellentétessé a gyakorlatot az elmélettel. De ez nem a kommunizmus kísértete, hanem Sztálin szelleme! Azé a Sztáliné, akiről nehéz eldönteni, mivel okozott nagyobb kárt: a személyi kultusz rémtetteivel, vagy gazdaságpolitikai dogmáival? A személyi kultusztól megszabadultunk — reméljük, örökre. A dogmákkal már bonyolultabb a helyzet. Igaz, nincs ma felelős ember, aki ne tagadná meg ezeket, de itt is más az elmélet, és más a gyakorlat. Sztálin nem becsülte sokra az értelmiséget, ennek megfelelően is bánt velük. És ma, nálunk? Elvesszük a pénzt a tudományos kutatástól, rosszul fizetjük a mérnököket, orvosokat, pedagógusokat, és mindenkit, aki elég bolond volt ahhoz, hogy tanuljon, és csodálkozunk: miért csökken az értelmiségi pályák presztízse? A generalisszimusz — és legjobb magyar tanítványa — azt is mondta, hogy szocialista tervgazdálkodásban minden vállalat automatikusan nyereséges — ez is jelzi fölényünket a kapitalizmussal szemben. Ma már ezt nem mondjuk, csak fizetjük a veszteségeket — mert a sok csődöt nem bírná cl a politika. És a sok kidobott pénzt elbírja? A maszekmunkát sem nézte jó szemmel a nagy vezér: aki egyénileg akart boldogulni, abban potenciális tőkést látott. Ma már erről szó sincs, csak büntetőadó van és a kisszövetkezeti vagyon „államosítása”. Gazdaságpolitikai nézeteinek egyik „gyöngyszeme”, hogy értéket csak a fizikai munka hoz létre. Aki tehát úgy keres sokat, hogy nem lesz piszkos a keze és a ruhája, az ügyeskedő, és munka nélküli jövedelmet vág zsebre. Ma már mindenki tudja: ez kártékony és ostoba nézet, de azért megszületett a „huszonötezres” rendelet, nehogy munka nélküli jövedelemre tegyenek szert a maszekimportőrök. Hiszen ők csak a pénzüket kockáztatják, mert bizonytalan az értékesítés, az eszüket használják, hogy olyan árut találjanak, ami itthon jól eladható, az idejüket töltik az utánjárással, a kocsijukat koptatják, de nem koszolják össze magukat. Ez már gyanús a nagy szellemnek! M eg kellene tehát szabadulnunk tőle, de ez nem látszik egyszerű dolognak. Egy temetői kísértet esetében talán használ a ráolvasás, de Sztálin szelleme a fejekben vészelte át az 1953 óta eltelt évtizedeket. A tapasztalat szerint csak egy másik szellem tudja legyőzni — a mai kor szelleme. Lányai László Hz áfészek szervezésében Mezőgazdasági termékek tőkés exportra Békés tudvalevőleg mező- gazdasági megye, hiszen az ország összes mezőgazdasági termelésének 8 százaléka innen származik. Ennek több mint egyharmadát a kistermelők állítják elő. Különösen az állattenyésztésben jeleskednek. Sertést, szarvas- marhát, baromfit és egyéb kisállatokat tartanak. A szervezésből, a termeltetésből és a felvásárlásból, valamint a feldolgozásból kiveszik a részüket a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Tanai Ferenc, a Mészöv titkára elmondotta, hogy több mint negyvenféle, bélés külpiacon jól értékesíthető mezőgazdasági terméket forgalmaznak az áfészek. A felvásárlási ágazat árbevétele az utóbbi tíz évben emelkedett, és az elmúlt esztendőben elérte az 1,5 milliárd forintot. Ugyanakkor szép eredmények születtek az ipari termékek feldolgozásá- * ban is. Ennek az árbevétele tavaly 600 millió forintot tett ki. Figyelemre méltó, hogy a felvásárolt termékek 70, az iparilag feldolgozott áruk 40 százalékát nem rubelelszámolású piacokon értékesítették. Az utóbbi időben bebizonyosodott: a forgalmat csak jól szervezett és irányított termeltetéssel, szerződésekkel lehet elérni. Ma már a kistermelők az áfészek által fenntartott 142 szakcsoportban tömörülnek. A szövetkezetek évente 20-25 ezer termelővel létesítenek szerződéses kapcsolatot, és 50-70 millió forint kölcsönnel segítik a gazdálkodókat. Zöldségből és gyümölcsből, valamint burgonyából évente mintegy 15 ezer tonnát vásárolnak fel. A szervezeti forma jelentősen változott. Az ABC-áruházak és az élelmiszerboltok közvetlenül megveszik ezeket a cikkeket. Ennek is köszönhető, hogy jobb lett az áruválaszték, javult a minőség. A termeltetett és a felvásárolt árukat Budapesten és a nagyobb ipari városokban értékesítik. Jó kapcsolatot alakítottak ki a békéscsabai, a szegedi, a nagykőrösi konzervgyárral. Egyre nagyobb szerepet tölt be a zöldségfélék feldolgozásában a békéscsabai áfész újkígvósi élelmiszer-feldolgozó leányvállalata és a gyulai áfész tartósítóüzeme. Figyelmet érdemel a cirok, a gyógynövény, a méz és a szemes termények felvásárlása. Az elmúlt két évben kedvezőtlenül alakult a cirok világpiaci ára, ezért a mezőkovácsházi áfész a termeltetés csökkentésére kényszerült. Gyógynövényt évente mintegy 50 millió forint értékben exportálnak, főleg a tótkom- lósi és a kondorosi áfész. A felvásárlás zömét az állatok teszik ki. Több májlibát és brojlercsirkét vásároltak, a nyúltenyésztés és a tojástermelés viszont egy helyben topog, és kevesebb galambot tenyésztettek. A megye szövetkezetei évente 500 ezer máj libát értékesítenek, de jelentős a tollfel- vásárlás is. Ugyanakkor a feldolgozóipari tevékenységnek a nagy része az állati termékek felvásárlásához kapcsolódik. A mezőkovácsházi áfész kisállat- és tollfeldolgozó, valamint paplankészítő üzemének az alapanyagát ezek a cikkek adják. Mezőberényben a szőrme- feldolgozás a hörcsögbőr felvásárlásán alapszik. Az átvett mezőgazdasági termékek többségét exportálják. Ezek 22 százaléka az áfészek saját feldolgozó- üzeméből kerül ki. Ilyen többek között az osztályozott toll, a cirokból készült termékek, a baromfiak, a kisállatok, a libamáj, a szőrme, a pehelypaplan. A többi exportképes termék közvetett módon jut el a külföldi vevőkhöz. Az értékesítés azonban nem mindig zökkenő- mentes. Az árak ingadozása feszültséget teremt a termelésben és a készletezésben. Hiányos az információ, nagy a termeltetési kockázat, amely befolyásolja a jövedelmezőséget. A nem rubel- elszámolású exportot bér- preferenciákkal és jutalmakkal ösztönzik. Tavaly három áfész kapott béremelési lehetőséget az exportfeladatok teljesítéséért. Az ösztönzőrendszer hibája, hogy mindig az előző évi teljesítményt veszi alapul, így a kis mennyiségben exportáló, de önmagához képest nagy fejlődést elérő áfészeknek kedvez, a folyamatosan nagy teljesítményeket elérő és megtartó szövetkezetek hátrányba kerülnek. Megyénk áfészei a VII. ötéves tervben a felvásárlásban 20, az ipari feldolgozásban 32 százalékos bővítést irányoztak elő. Az elmúlt két év számadatai azt mutatják, hogy az elképzelést sikerül teljesíteni. Több szövetkezetben megvan annak a lehetősége, hogy a nem rubelelszámolású exportot 20 százalékkal növeljék. S. 8.
