Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
1988. május 31., kedd o Évek és gondok a síneken Beszélgetés Lovász Lázár vasútigazgatéval Délkeleti országrészünk ezekben a napokban ünnepelte vasútját. A MÁV Szegedi Igazgatóságának centenáriumán emléktábla-avatás, megemlékezések és szakmai, kulturális rendezvények köszöntötték a vidékünkön évszázada működő „vaspályák” mentén szolgálókat. Az ünnepségek után előre- és visszatekintés jegyében beszélgettünk a Szegedi MÁV-igazgatóságon Lovász Lázár vasútigazgatóval. — A centenárium több évszámot hoz most a felszínre. Melyek voltak a legfontosabb dátumai a Békés megyei vasutak történetének? — Szegedre 1888. május elején költözött a vasúti üzemvezetőség. A Békés megyei vasutak kialakítása is körülbelül erre az időszakra tehető. A Szajol—Békéscsaba—Arad vasútvonalat 1858-ban nyitották meg. Ebből ágazott ki 1871-es indulással a Békéscsaba—Hódmezővásárhely közötti vasút. A Kétegybáza—mezőhegyest úgynevezett „Arad— Csanádi vasút” 1883-ban kezdett üzemelni. Több alapítási évszámot sorolhatnánk még a mai igazgatóság elődének megalakulásáig, de inkább egy érdekesség: 1913 és T4 között Békéscsaba és Arad között két vágány volt, amelyek közül az egyiket, a trianoni eseményeket követően, 1934-ben felrobbantottak és azóta is egyvágányú a pálya. A II. világháborút követő újjáépítések során a korszerűsítés az egész igazgatóság területén Békés megyében indult meg először. 1951—53 között építették át a Mezőhegyes—kétegyházi vasútvonalat például, vagy 1955—62 között a Szolnok—békéscsabai vonalat újították fel. Akkor alkalmaztak először hézag nélküli pályát, amin nem kattognak a vonatok kerekei. Ez egy egészen új technológia volt. Az Orosháza—mezőhegyesi vonalat 1965—68-ban, a Nagylapos— gyomait 1972-től korszerűsítettük. Az utóbbi munkálatoknál már egy egészen új sínrendszert alkalmaztunk, ami lehetővé tette, néhány nagyobb állomáson egy modern biztosítórendszer telepítését, majd vonali térközrendszer kialakítását, ami Magyarországon teljesen új technikának számított akkor. A békéscsabai fejlesztések mindig az élvonalban voltak az igazgatóságon belül. A békéscsabai nemzetközi vonal politikai okokból is kiemelkedően fontos volt. Olyannyira, hogy 15 évvel ezelőtt még naponta 18-20 pár vonat mozgott a határon. Ez is indokolta azt, hogy ennek a vonalnak a villamosítása napirendre került, az igazgatóság területén először. — Milyen a „mozgás” most ezen a vonalon? — 1961-ben jött létre egy közös határállomás Kürtösön, a Román Á lilám vasutakkal történt megállapodás alapján. Ez azt jelenti, hogy egy helyen történik a vonatok átvétele, átadása, a technológiai időt gyakorlatilag a felére lehetett csökkenteni. A gazdaságosság szempontjából is ez egy nagyon előnyös dolog volt. Később is voltak, és jelenleg is kétségtelenül vannak gondjaik, bizonyos mértékig politikai okok miatt is. A forgalom a korábbinak körülbelül a felére csökkent. Ez nyilván gazdasági okokra is visszavezethető. Mind a közel-keleti helyzet, mind a szocialista országokban jelentkező gazdasági visszaesés szerepet játszott ebben. — Mik a vasúti szállítás gondjai a legutóbbi időkben? — Békés megyében a legnagyobb szállítási igény a gabona-, zöldségfélék. a konzerv, a hús iránt van. Az Orosházi Üveggyár telepítése óta jelentős mennyiségű alapanyagot, homokot, szódát szállítottunk a gyárba, és készárut a gyárból. Megjelent az olaj is, amíg Al- győtől nem kezdték csővezetéken szállítani. Általában a gazdasági növekedés visz- szafogottsága miatt a vasúti szállítások aránya az utóbbi időben sajnos csökkent. Számunkra éppen a vasúti szállítással kapcsolatosan jelentkező mérsékeltebb igény jelenti a legfőbb gondot. Gyakran probléma a Szovjetunióba történő kiszájjítás, amikor egy időben összefut több szállítási igény. — Hogyan tud építeni az igazgatóság a korszerű, számítógépes technikára, a közlekedés szervezésében? — A villamos vontatás aránya az országban nálunk a legmagasabb, ezen belül éppen Békés megyében, ahol eléri a 81 százalékot. A gőzvontatást 1981-re sikerült felszámolni. A most következő időkben a számítás- technikával szándékozunk kiterjedtebben foglalkozni. Békés megyében Békéscsabán és Kürtösön vannak számítógépeink. Békéscsabán az állomási technológiát támasztjuk alá tulajdonképpen számítógéppel; a beérkező vonatoknak a felvételét, rendezését készítjük elő. Kürtösön négy IBM—PC számítógépet telepítettünk a közelmúltban. Ez az egységünk része az országos határforgalmi információs rendszernek. Az országba belépő és a határainkon kilépő összes vasúti kocsit számon tartják, és elkészítenek egy sor olyan kimutatást, információt, amit korábban „kézi erővel”, hosz- szabb idő alatt, kisebb tartalommal és pontatlanul tudtunk produkálni. Most van folyamatban egy minirendszer kialakítása az igazgatóság területén, amelynek része lesz az említett két számítógépes egység is. • — Békés megyében még most is sokan emlegetik a felszámolásra ítélt kisvas- utat. ön hogyan ítéli meg ennek a döntésnek a következményeit? — A felvetésekben véleményem szerint több a nosztalgikus elem, mint a gazdasági megfontolás. Békés megyében konkrétan 209 kilométer vasútvonalat szüntettünk meg, talán az országban is a legtöbbet, ebből 187 km volt keskeny nyomtávú. Ezek a pályák annyira elavultak voltak, legtöbbjük hetvenévesnél idősebb felépítménnyel, hogy a további üzemeltetésük csak akkor lett volna lehetséges, ha teljes felújítást végzünk. Ehhez olyan pénzekre lett volna szükség, ami akkor sem, és most sem áll rendelkezésünkre. Figyelembe véve a személy- szállítás visszaesését meglévő vonalainkon is, nem hiszem, hogy érdemes lett volna megtartani a kisvas- utakat. Nehezen tudnám már elképzelni, hogy Békéscsaba főutcáján 5-10 kilométeres sebességgel baktatna végig egy ilyen vicinális, és mondjuk Vésztőig lenne utasa. Mert tetszik, nem tetszik: közúton gyorsabban el lehet jutni bárhova, mint az akkori kisvasúton. — Milyennek látja a vasutas szakma megbecsülését ma? — Nem nagyon dicsekedhetünk, hogy túlzottan jó lenne a presztízse a szakmánknak. Jelenleg a vasút nincs olyan anyagi helyzetben, hogy komoly nagy műszaki fejlesztéseket hajthasson végre. Meglévő eszközei eléggé elhasználódtak, tehát nem is lehet nagyon vonzó ilyen szempontból. Az éjjelnappali folyamatos, komoly igénybevételt jelentő munka nem tartozik a legjobban megfizetett hivatások közé, nem is lehet túlzottan vonzó. Mégis azt kell mondanom, hogy a vasutasok nagyon szeretik a szakmájukat, megkövetelik a jobb megbecsülést, tőlünk, vezetőktől. Fizetés, lakás és szociális ellátás tekintetében azért a vasút nagyon sokat fejlődött. Ezt láttam, megfordultam mostanában Békéscsabán, a vontatási telepen lévő szociális létesítményben, ami már majdnem szálloda jellegű, de másutt is. És meg lehet nézni az átépített állomásépületeket is. Sokat tettünk az utóbbi időben, hogy a vasutasok munkája megbecsültebb legyen, de sajnos, mégsem eleget, a korlátozott lehetőségek miatt. Az úgynevezett frekventált munkakörökben (mozdonyvezető, forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, jegyvizsgáló) mérsékelten létszámhiánnyal küzdünk. De úgy gondolom, hogy azok közül is sokan ide találnak majd, akik a munkaerőmozgás jelenlegi irányait figyelembe véve, . másutt felszabadultak. Pleskonics András Kedvezményes kombájnbeszerzési lehetőség I Kifogásolható a keverék takarmányok minősége — kijátsszák a termelőt Szankcionál a Mezőgazdasági Minősítő Intézet Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kedvező beszerzési akcióval, lízingügylettel értékesít gépeket az Agrotek Mezőgazda- sági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat: korszerű NDK- gyártmányú kombájnokhoz juthatnak így az üzemek. A kedvezményes akció sikerre számíthat annál is inkább, mert a gazdaságok egy részének kevés a pénze, vagy éppen nincs is az új gépek teljes árának azonnali kifizetésére, ugyanakkor az elöregedett igépekkel kevésbé halad a munka, menet közben is sokat kell (költeni javításokra, ami tovább növelné költségeiket. Az Agrotek lehetőséget teremt arra, hogy a megrendelők a bérleti díj első részletét a gép átvétele után fél évvel fizessék ki, .amikor az új termés értékesítése révén már pénzhez jutnak. A megállapodás szerint 2-5 év alatt fizethető ki (a bérleti díj: utolsó részletének térítése után a gépek ,a gazdaságok tulajdonába kerülnek. Idén először teremtettek lehetőséget arra, hogy több, kispénzű gazdaság közösen vásároljon meg egy-egy nagy értékű aratócséplőgépet. | i A lízingügylet révén aratásig 160 kombájnnal gyarapodhat a nagyüzemek gépparkja. Az új gépek a kereskedelmi vállalatok telephelyein átvételre készen állnak. Békés megyében 1987-ben a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nyolc takarmánykeverő üzeme, te rrr előszövetkezetek és társulások 19 takarmánykeverő üzeme, valamint a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát két takarmánykeverő üzeme állított elő 470 ezer 122 tonna keveréktakarmányt. Az 1986. évihez viszonyítva a meny- nyiség 3,1 százalékkal csökkent. Az 1984. évi forgalmazott mennyiségnél ez 75 ezer 835 tonnával kevesebb. A keverőüzemek alapanyag-tárolása az előző évekhez viszonyítva sokat javult. Bővült a szemes alapanyagtároló-kapacitás. Azonban tapasztalatuk, hogy a bértárolt és fólia alatt tárolt szemes termények állagát az értékesítés után az üzemek nem óvják, vagyis nem törődnek vele. Ezzel a keverőüzemekbe, tárházakba beszállított jó minőségű szemes terményt is megfertőzik. A nagy értékű alapanyagokat, premixeket egyes üzemek kivételével megfelelően tárolják. A múlt évben fokozottan előtérbe kerültek az állati termékben kimutatható gyógyszermaradványok. Tapasztalatuk, hogy az üzemek nem veszik komolyan a gyógyszeres premixek és vényköteles gyógyszerek tárolását, felhasználását. A késztermékek i minőségét hatásági minták vizsgálatán keresztül ellenőrizzük. A gyártóüzemek béltartalmat garantálnak, nem pedig összetételt. A mikrobiológiai állapotnak is megvan a megengedett tűréshatára. Amennyiben a gyártó üzemek eltérnek a tűréshatároktól, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet a nyersfehér- je-tartalom, az energiatartalom, valamint a mikrobiológiai kifogás esetén a teljes vizsgálati díj megfizetésére kötelezi őket. A tűréshatárokon felül egy bizonyos meghatározott határértékeknél a Mezőgazdasági Minősítő Intézet határozatban le is értékeli a terméket. Ha a mikrobiológiai kifogásnál a penészszám 20 ezer felett van, akkor állatfajtól és korcsoporttól függően 10-30 százalékig is leértékel. A különbözeiét a vevőnek meg kell téríteni. Az elmúlt években 1550 mintán keresztül minősítettük a forgalmazó keverőüzemek által gyártott késztermékeket. A minősített termékek 60 százaléka tért el valamilyen paramétertől. Ez a riasztó szám ne vezessen félre senkit, mert ha a keveréktakarmányok nyers- fehérje-tartalmát nézzük, akkor a minősített termékek 82,7, energiatartalmat tekintve 97,7 százalékban megfeleltek. Az elmúlt évben mikrobiológiai vizsgálatra 1158 mintát vettünk, melyből 18,1 százalék vblt a kifogásolt. A tételek zöme, 70,8 százaléka magas penészszámú volt. A megyében 1987-ben 358 takarmánybolt biztosította a lakosság állatállományának tápellátását. A takarmánybolti ellenőrzés során több esetben intézkedtünk az árjegyzék hiánya, a mérleg pontatlan beállítása és hitelesítésének hiánya miatt. Az elmúlt évben a kiskereskedelmi tápkoncentrá- tum-forgalom 5 százalékkal csökkent 1986-hoz viszonyítva. A szemesforgalom 19,8 százalékkal nőtt. Ha a kiskereskedelmi sertéstáp-forgalmazást az 1984. évi 130 903 tonna forgalmazáshoz hasonlítjuk, akkor ez 1987-ben 49 százalékos csökkenést eredményezett. A baromfitáp-forgalom növekedett 1984-hez viszonyítva 84,1 százalékkal. De ez a baromfi tápforgalom-növe- kedés nem azt tükrözi, hogy a kistermelők háztáji baromfiállománya ilyen mértékben növekedett, hanem bizonyos vevők a sertésekkel a jobb összetételű és minőségű baromfitápot etetik. Ennek a hátránya, hogy a gyógyszeres takarmány miatt gyógyszer halmozódik fel a sertésekben. Az ellátás tápokból a múlt évben kisebb szállítási hiányosságok kivételével megfelelő volt. A szemes ellátásban kukoricahiány mutatkozott augusztus 1-től szeptember 20-ig. Ez a kritikus időszak egybeesett a keveréktakarmányok energiaszintjének csökkenésével, ami a vásárlók körében sok reklamációt, panaszt okozott. Ez évben minősített termékek is hasonló képet mutatnak, mint 1987-ben. A megye kiskereskedelmi szemes és tápellátását és azok árszínvonal-alakulását a MÉM felkérésére két esetben 20-20 takarmányboltban ellenőriztük. A szemes és daráinak árszintje 1987. december 31- hez viszonyítva 6,7-10,9 százalékkal emelkedett. A tápellátás választékában hiány nem volt. A tápellátás jelenlegi tapasztalatai szerint megnövekedett broyler- csirke-, kacsa-, lúdtápok iránti igény. A tápok árszintje 1987. december 31- hez viszonyítva 6-8 százalékkal emelkedett. Sajnos a termelők panaszkodnak, hogy á tápok magas árai miatt a gazdaságos állati termék-előállítás nem biztosított, és emiatt csökkentik jószágállományukat. A legtöbb panasz a tápok összetételére irányul, hogy hol magas százalékban kerül a búza vagy a kukorica a hízótápokba, hol magas a lucernaliszt, korpa bedolgozása. Ugyanis tapasztaltuk, hogy az alacsony nyersfe- hérjeszintet könnyen lehet emelni korpabedolgozással. A fehérjetakarmányok, a szemes- és a komplett premixek árainak változásai rohamosan emelték a tápok árait. Sok esetben a tápszállítás során a szállítók esős időben nem takarják le a tápokat, bízva abban, hogy a fóliazsák sem ázik el. Az igaz, hogy nem ázik el, de a varrásoknál beázik. Nagyobb tételű táp kiszállítása esetén a termelőnél később mutatkoznak a csomósodott, összeállt, penészes tápdarabok. Felhívom a szerződő felek figyelmét, hogy a panaszok, ügyek kivizsgálásában méltányosan járjanak el. Nem úgy mint a minap az állatorvos szakvéleménye alapján hatósági mintát kellett volna venni a tápból, de azt a termeltető és keverőüzem — kijátszva a termelőt — nem végezte el. Hivatalos hatósági mintát minden városi, nagyközségi1 tanács mezőgazdasági osztály képviselője vehet. Keverőüzemi ellenőrzésünk során 46,6 tonna nem megfelelő alapanyag, lejárt szavatossági idejű premixre és késztermékre tettünk intézkedést. Két keverőüzem vezetője ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztünk a nem megfelelő késztermék forgalmazása miatt. Csatlós Imre MMI főfelügyelő Termékskála-bővítés és -gyártmányfejlesztés eredményeként speciális varrócérnákkal jelentkezik a piacon az Albertfalvai Cérnázógyár. A nagy ^zakítószilárdságú cérnákat elsősorban a bőr- és a cipőipar igényli. Magyarország jelenleg mintegy 5-6 millió NSZK márka értékben importál ilyen ipari fonalakat. A vállalatnál történt fejlesztés egyik célja, hogy ennek az összegnek mintegy 60 százalékát az itthon gyártott termékekkel váltsák ki, a későbbiekben pedig a termelés teljes beindulása után exportra is lehetőség lesz MTI-fotó: Pataki Gábor
