Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

1988. május 30., hétfő o Unicon-varrodák kistelepüléseken Az Unicon Ruházati Vál­lalatnál — csakúgy, mint a hasonlóan több műszakban dolgozó üzemekben —éven­te 2,5-4 százalékkal csökken a munkáslétszám. Hogyan gondoskodnak az utánpót­lásról? Ezt kérdeztük Zaho- rán Jenő műszaki igazgató- helyettestől, — Kapóra jött nekünk a megyei tanács pályázati fel­hívása 1986-ban a gazdasá­gilag elmaradott térségek munkahelyteremtésére — mondta. — A biharugrai pá­lyázatot megnyertük, sajnos ennek elbírálásához egy évet kellett vámunk. A Hidashá­ti Állami Gazdaság bocsátott rendelkezésünkre egy üres gazdasági épületet, melyet mi átalakítottunk, öltöző- fürdő és egyéb szociális he­lyiségek kialakításával be­rendeztük a varrodát. A szerződésben 1988. júniusra vállaltuk a varroda átadását. A kötelezettségünknek 1988. május 23-án eleget tettünk, ebben nagyon jó partnerünk volt a biharugrai tanács ve­zetése. Az Unicon Ruházati Válla­lat legújabb üzemében egy­előre 35 varrónőjelölttel kö­töttünk szerződést. Hat hét a türelmi idő. Ennyi idő alatt eldől: ki alkalmas és ki nem erre a munkára, hi­szen ezentúl nyolc órán át gép mellett kell ülniük, és nagy fegyelem kell ahhoz, hogy a teljesítménybérben megtalálják számításaikat. Azután fél éven át fokoza­tosan betanítjuk a varrónő­ket, az irányító szakembere­ket, a gépek karbantartóit. A vállalat fizetéskiegészítést ad a tanuló lányoknak, asz- szonyoknak fél éven át, tel­jesítménytől függően. Ügy tervezzük, hogy 1988 máso­dik fél évében a legegysze­rűbb varrnivalót kapják a biiharugraiak, de 1989-ben már ők is bekapcsolódnak a női felsőruházati cikkek ex­porttermelésébe. A biharug­rai varroda kialakítása nyolcmillió 200 ezer forintba került, ebből négy és fél milliót állami támogatásként kaptunk. Ügy tervezzük, hogy a vállalat kapacitása Biharugrával évente 54 ezer normaórával növekszik, mi­alatt 60-65 ezer darab ruhá­zati terméket varrnak meg. A Kunágotai Bercsényi Tsz-szel 1981 óta tartjuk a kapcsolatot. Ott a szövetke­zet 25 dolgozó foglalkozta­tására rendezett be varrodát, a varrnivalót kiszabva szál­lítjuk, és a technológiai fel­ügyeletet mi biztosítottuk. Most újabb női munkaerő szabadult fel, A szövetkezet­tel egyetértésben bővítettük a varrodát, amelyet 1988. május 18-án nyitottunk meg. Itt ismét 25 nőt tanítunk be varrni. Helyzetünk Kunágo- tán könnyebb lesz, mint Bi- harugrán, mert itt már mű­ködik egy nagyon jól össze- kovácsolódott varrónőgárda. Az Unicon is jól jár az újabb dolgozókkal; eddig évente 35 ezer normaórát teljesítettek Kunágotán, ez most meg­duplázódik. A vidéki telephelyekkel a kapcsolattartás nagyon ne­héz, mindenki ismeri a zsú­folt telefonhálózat hátrá­nyait. Ezért a vállalat ez év végén, a jövő év elején lét­rehozza az ötkapcsolásos rá­diótelefon-állomást, így azonnal válaszolhatunk a megye perifériáin levő var­rodák kérdéseire. Ary Róza A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta­tások Központja Alföldi Csoportjának vezetője, dr. Simon Imre és munkatársai kalauzolták azt a 30 tagú nemzetközi tudományos de­legációt, amely Budapestet, Pécset, Paksot, Kecskemétet és az ország más településeit végiglátogatva Békés megyé­be érkezett. A látogatás cél­ja volt, hogy a környezetvé­delemmel és környezetgaz­dálkodással foglalkozó szak­emberek megismerkedjenek megyénk környezetvédelmi gondjaival és törekvéseivel. A KGST-országok tudomá­nyos akadémiáinak szakinté­zetei 15 éve alakították ezt a munkacsoportot, amelynek néhány tagjával az Oroshá­zi Űj Élet Tsz területeit lá­togatva beszélgettünk. Vlagyimir Voracsek Prá­gából érkezett, ahol a cseh­szlovák filozófiai és szocio­lógiai intézetben dolgozik. 15 évvel ezelőtt ő alapította ezt a kutatócsoportot, amelynek ez idáig vezetője is volt: — A koordinációs vezetői fel­adatok most már másra vár­nak — mondta; — Munkál­kodásunk során 15 különbö­ző intézet 480 szakembere kapcsolódott a vizsgálatok­ba a KGST-országokból. A kutatások eredményeként 15 könyv, 2 monográfia, 5 szakmai ajánlás jelent meg, s ezeket elfogadták, méltá­nyolták az illetékes nemzet­közi fórumok. Az ember és környezet kölcsönhatásait társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból egy­aránt értékeltük. A KGST- országokban különféle mo- dellterületeket szemeltünk ki a vizsgálódás céljaira, pél­dául Bulgáriában Pleven me­gyét, a Szovjetunióban Kurszk, Csehszlovákiában Osztrava, Magyarországon Tatabánya körzetét. A kuta­tások menete a következő: először a különböző nemze­tek saját problémáikra pró­bálnak megoldást találni, ezt nemzetközi vizsgálódás és vita követi, majd a két vélemény egyeztetését köve­tően a tanulságos tapaszta­latokat, módszerajánlásokat szétküldjük a tagországok kormányszerveinek. Évente kétszer találkoznak a mun­kacsoport szakemberei, akik között kutatók, gyakorló szakemberek, párt- és álla­mi irányítók is vannak. Sze­retnénk, ha a kutatási, el­méleti eredmények -minél hamarabb a gyakorlatban lennének hasznosíthatók. Itt Magyarországon láttuk a környezetvédelem különféle fontos területeit az iparban, a bányászatban, az agrárter­melésben és a tájvédelem­ben. A bolgár akadémia föld­rajzi intézeténél a tudomá­nyok doktora, Doncso Bon­csér mondta el következő­ként tapasztalatait: — A környezetvédelmi munkát illetően Magyaror­szágon jó tapasztalatokat szereztünk. Nem először va­gyok itt. Követésre méltó­nak ítélem a magyar mező- gazdaságot, szépen műveltek a földek, a Kecskemét kör­nyéki szőlők, zöldséges ker­tek. Nálunk még a régi for­mák a szervezésben és kör­nyezetvédelemben erőtelje­sebben hatnak, az itteni szervezési módszereket ha­tékonyabbnak gondolom. Fő témám az ipari, termelési egységek környezetvédelmi szempontból is megfelelő helyének, terjeszkedésének kutatása. Fontosnak ítélem, hogy Magyarországon nem­csak tervezik, értékelik a termelőerők elhelyezését, ha­nem prognosztizálják mű­ködésének várható hatásait is. Az NDK akadémia föld­raj ztudományi és ökológiai intézetéből, Lipcséből érke­zett dr. Herman Helmuth: — Az én speciális szakte­rületem a földhasznosítás kérdéseire összpontosít — nyilatkozott a kutató. — Törekszünk, hogy a munka­csoportban kidolgozott mód­szereket, eredményeket be­kapcsoljuk a regionális ter­vezésbe a mezőgazdaság, az ipartelepítés, a településfej­lesztés során. Korábban a társadalmi és termelési gon­dok mellett a környezetvé­delem kevésbé volt hangsú­lyos. Jelentőségére egyre in­kább ráébred a világ. Kljujev Nyikolaj, a moszkvai földrajzi akadé­miai intézet munkatársa, ku­tatási területe a termelési rendszerek és a környezet- védelem kapcsolata: — Mi otthon átadjuk az eredményeinket a tervezők­nek, akik hasznosítják a tervezéskor, de a megvaló­sítás már nem a várt gyor­sasággal történik. A tudo­mányos élet változásait a vezetők demokratikus ki­választásakor érzékeljük manapság, s abban, hogy több egymásnak akár ellent­mondó vitacikket is publi­kál a szakirodalom. Nagyon élő gondunk például a szi­bériai folyók átirányitása, s a helyi, településbeli kör­nyezetvédelem. Úgy látom, Magyarországon nemcsak megfigyelik, leírják a folya­matokat, a tudományos ku­tatásokat, hanem a környe­zetvédelem feltételeit is próbálják megteremteni. A vendégek az Orosházi Űj Élet Tsz elnökének, Ke­resztes Sándornak a tájé­koztatóját követően meg­nézték a termelőszövetkezet egységeit, tésztaüzemét, egy háztáji kisgazdaságot, majd a kardoskúti sóstónál a szürkegulyát, és a racka­nyájat, kocsikáztak lóbu­szon a természetvédelmi te­rületen. Az érdeklődő, szem­lélődő kutatócsoport ezután a Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátot látogatta meg. Szombaton a megyei ta­nács képviselőivel találkoz­tak a delegáció tagjai, és konzultáltak a látottakról. Bede Zsóka Két keréken, biztonságban Újabb kerékpárutak megyénkben Mezőgazdasági szakmérnök- és szakállatorvos-képzés Megyénk élen jár a ke­rékpárutak építésében, s hogy ez a program mennyi­re hasznos azokon a telepü­léseken, ahol a nagy forgal­mú országúttal párhuzamo­san kiépült a kerékpárút, sokkal kevesebb az ilyen jellegű baleset — azt az el­múlt évek gyakorlata már bebizonyította. Nos, az idén újabb kilométerekkel bővül Békésben a kerékpárút-há- lózat. E programra 1988-ra 7,1 millió forintot biztosit — az előzetesen benyújtott pá­lyázatok alapján — la Köz­lekedési Minisztérium: Ezt a 7,1 milliót kiegészítve még körülbelül kétszer ennyivel — részben pénzzel, részben társadalmi munkával, az ér­dekelt munkahelyek támo­gatásával — nyolc települé­sen kilenc kerékpárútsza­kasz készülhet el ebben az esztendőben. S hogy hol? — erre a kér­désre Kucsara Tibortól, a megyei tanács közlekedési osztályának főelőadójától kértünk és kaptunk tájé­koztatást, mégpedig a témá­val rendszeresen foglalkozó, külön a kerékpárút-építési program végrehajtására évekkel ezelőtt alakult bi­zottság legutóbbi megbeszé­lése alapján. Vésztőn, a település főut­cáján; a nagy forgalmú köz­út átkelési szakaszán a ta­valy elkezdett munkálatokat fejezik be az idén. Sarka­don szintén az elmúlt őszön láttak hozzá ja kerékpárút építéséhez, amely a| telepü­lés határáig elkészült. Az idén a benzinkúttól a Ken­dergyárig építik |ki, tekint- , ve, hogy ezen az útvonalon j igen nagy a teherforgalom, ugyanakkor sokan járnak erre munkába biciklivel. Most készül a csatornahíd szakasza, és a vasúti átjá­róban is külön fút szolgál majd a kerékpáros közleke­désre, külön fénysorompó­val . Szarvason ezúttal egy rö- videbb, kétszáz méteres sza­kaszt alakítanak ki, Kardo­son, a 44-es út mentén ki­épített szakaszt hosszabbít­ják meg mindkét irányban.' Orosházán — a programon kívül — sikerült közlekedés- biztonsági célokra fordítha­tó pénzből egy 650 méteres kerékpárútszakasz építését betervezni, ez a Bajcsy-Zsi- linszky úton a Gázipari Gépgyártól kifelé vezet majd. Gyulán, a 44-es út mentén hosszabbítanák meg egy már meglevő szakaszt, amely a kórházig épül most ki. Békésen egy utcaközzel hosszabbítják meg az idén a Mezőberénybe vezető út­tal párhuzamos, elkezdett kerékpárútszakaszt. Békéscsabán, a Kétegyhá- zi úton, !a Hűtőházig kiépí­tett út folytatódik majd a Cserépgyárig, Dombegyhá­zán pedig egy hétszáz mé­teres szakaszt építenek ki. S végül még egy terv, amelynek megvalósítására ugyan még nincs együtt a teljes költség, de biztatóak a kilátások: ez pedig a Bé­késcsaba, Békés közötti ke­rékpárút ügye. Már koráb­ban erre külön tanulmány- tervet készítettek a szakem­berek, amelynek alapján há­rom és fél millió (forintot nyújtott e célra a Közleke­dési Minisztérium. Ha ezt az összeget sikerül megtoldani, kezdődhet itt is la munka. T. I. A MÉM felügyelete alá tartozó egyetemeken az őszi félévben újabb szakmérnöki és szakállatorvosi képzés kezdődik. Kétéves tanulmá­nyi idővel, levelező tagoza­ton egészíthetik ki ismere­teiket az állatorvosok; az Ál,latorvos-tudo mányi Egye­temen élelmiszer-higiénikus szakállatorvosokat képeznek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki karán agrárgé- pész-gazdasági, mezőgazda- I sági anyagmozgató, gépesí­tési műszaki fejlesztő, gép­javító és alkatrészgyártó, műszaki-kereskedelmi és me­zőgazdasági vízgépész tago­zatokat indítanak. A társa­dalomtudományi karon kül­gazdasági, illetve vállalat- gazdasági ismereteket ok­tatnak. A Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen vál­lalatgazdasági, talajerő-gaz­dálkodási, takarmánygazdál- kodési, halászati, mezőgaz­dasági vízgazdálkodási, szá­mítástechnikai, gyepgazdál­kodási és juhtenyésztési ta­gozatra lehet jelentkezni. Sarkadon a Kendergyárig vezet ez a kerékpárút, melyet rövidesen használatba vehetnek a biciklisek Fotó: Fazekas Ferenc £ fV „Skála szerencsejárat 1988. május 31-én, ha a Békés-Skála Áruházban 7—10 óra között 500,— Ft értékben vásárol — nyereménysorsjegyével — FF. TELEVÍZIÓT — GÁZTŰZHELYET — CSEMEGEKOSARAT NYERHET. Sorsolás május 31., 11 órakor. Irány a szerencse — nyerhet! BÉKÉSI ÁFÉSZ BÉKÉSI ÁRUHÁZ A kardoskúti természetvédelmi területen a külföldi vendé­gek Fotó: Veress Erzsi II KGST környezetvédelmi szakemberei látogattak megyénkbe

Next

/
Thumbnails
Contents