Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

NÉPÚJSÁG 1988. május 30., hétfő Templomszentelés Tótkomlóson Zsúfolásig megtelt a Tót- kortilósi Evangélikus Egy­házközösség műemlék temp­loma szombaton. Az ünnepi eseményre abból az alka­lomból került sor, hogy az 1978. évi földrengéskor meg­sérült falak és mennyezet felújítási munkálatai befe­jeződtek. A szlovák és ma­gyar nyelven lefolyt isten­tiszteleten dr. Harmati Béla, a Déli Evangélikus Egyház- kerület püspöke szentelte fel a kül- és belföldi támo­gatással renovált épületet. Az ünneplő gyülekezethez szólva emlékeztetett arra .a példás összefogásra, amely- „Békéscsabától Győrig és Szlovákiától Buenos Airesig" megvalósult az ügy érdeké­ben. De a kövek mögött — mint mondotta — meg kell látni az élet világát is. Az egymást váltó nemzedékek méltón őrzik elődeik hagyo­Dr. Harmati Béla egyházke­rületi püspök Fotó: Fazekas Ferenc mányait és büszkék arra, hogy ezen a helyen szlovákul és magyarul tartanak isten­tiszteletet. Templomuk meg­újulásával a tótkomlósiak bebizonyították: szeretik és tisztelik településüket és nem állnak távol egymástól a közhasznú cselekedeteket iiLletően. A templomszentelő ren­dezvényen, amelyen — több külföldi vendég és a tanácsi vezetők mellett — a Tót­komlósiak Baráti Körének és a Hazafias Népfront bi­zottságainak képviselői is részt vettek, Trajtler Gábor orgonaművész, zenei igazga­tó. valamint a Liptovsky Peter-1 szlovák evangélikus gyülekezet énekkara műkö­dött közre. Bukovinszky István Tanácsülés Csorváson Csorvás munkaképes la­kosságának foglalkoztatási helyzetéről készült felmérés eredményeit ismertette . a legutóbbi tanácsülésen Tor Ferenc, az erre a feladatra megalakult ideiglenes bizott­ság elnöke. A felmérés cél­ja a település népességmeg­tartó képességének megőrzé­se érdekében teendő foglal­koztatáspolitikai döntések meghozatalának előkészítése volt. — A helyben foglalkozta­tási lehetőségek bővítése előtt feltétlenül indokolt volt megismerni a nagyközség je­lenlegi foglalkoztatási hely­zetét. Az elvégzett felméré­sek alapján a bizottság a következőket állapította meg: Csorvás egy általános vidéki helyzetképet mutat. Magas a szakképzetlen, a segéd- és a betanított mun­kások aránya a szakmunká­sokhoz viszonyítva. Ez egy­ben jelzi a munkaerő kép­zettségének alacsony szint­jét is, amely sajnos országos gond. A helyi munkakultúra színvonalának emelése szük­ségessé tenné a szakképzett­ség növelését, elsősorban a szakmunkások, de a közép- és felsőfokú végzettségűek számának gyarapodását is. A nagyközségben a szakkép­zettek legnagyobb számban a mezőgazdaságban, a könnyű­iparban és a kereskedelem­ben dolgoznak. Nincs vi­szont képviselve Csorváson a nehézipar, azaz a „vasas" szakmáf. A felmérés eredményei szerint a községben ma nin­csenek foglalkoztatási gon­dok, sőt a gazdasági egysé­gek még további munka- vállalókat tudnának alkal­mazni. Üj üzem létesítése esetén tehát csak az ingázó dolgozókra lehetne számíta­ni, mint munkaerőforrásra. Az eljáró dolgozók vélemé­nyéből’ viszont az derült ki. hogy elsősorban a szakkép­zetlen segédmunkások dol­goznának szívesen helyben. Az esztergályos, marós, la­katos szakmával rendelkezők viszont komoly feltételekhez kötik a helyben foglalkoz­tatásukat. Korszerű, modern gépeken kívánnak dolgozni, s lehetőleg nem kevesebb bérért. Az ideiglenes bizottság megállapítása szerint tehát Csorváson valamilyen „va­sas" szakmában lenne cél­szerű a helyi munkalehető­ségeket gyarapítani, de csak egy korszerű üzem kereté­ben, ahol magas színvonalú, piacképes termékeket tud­nának gyártani, a szakkép­zett dolgozók — összegezte előterjesztését Tar Ferenc. Ezt követően a tanács és intézményeinek 1987. évi zárszámadását hagyták jóvá a képviselők, majd tanács­rendeletet fogadtak el a la­kásszerzés helyi támogatásá­ról. (baesa) Eurocity­hálózat A Magyar Államvasutak a szocialista országok közül el­sőnek kapcsolódott be az Eurocity-hálózatba, amely 200 európai város között biztosít közvetlen és kényel­mes vasúti összeköttetést. Vasárnap reggel Hegyesha­lomban ünnepélyesen fogad­ták az első Eurocity nevet viselő Lehár-expresszt, amely ezután ezen a néven közlekedik Bécs és Buda­pest között. A magyar és osztrák zászlókkal feldíszí­tett határállomásra begör­dülő szerelvény utasait ma­gyar és német nyelven kö­szöntötték, miközben a fú­vós zenekar Lehár-műveket játszott. Henrich Übleis, az Osztrák Államvasutak • ve­zérigazgatója adta át a sze­relvényt magyar kollégájá­nak, Ónozó Györgynek, a MÁV vezérigazgatójának. Mindkét vezérigazgató kö­szöntőt mondott, amelyben kiemelték a két vasút közöt­ti jó kapcsolatokat. Az Eurocity Lehár-ex- pressz menetidejét tovább rövidítették. Hegyeshalom­ban a várakozási időt 10 percre csökkentették le. A két főváros közötti 252 kilo­méteres távolságot 168 perc alatt teszi meg. A menetidő­ben benne van a hegyes­halmi és győri tartózkodás ideje is. Áruforgalmi jelentés A Kereskedelmi Miniszté­rium most közzétett árufor­galmi jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom az év elejétől április végéig megközelítette a 200 milli­árd forintot, ez az összeg 18.5 milliárd forinttal, ifolyó áron 10,2 százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. összehasonlítható árakon viszont — tehát mennyiségében 1— több mint 7 százalékkal kevesebb ter­méket értékesített a kiske­reskedelem, s ez alacsonyabb a tervezett fogyasztáscsök­kenésnél is. A jelentés részletesen elemzi az áprilisi ellátást, amelyről megállapítja, hogy összességében — figyelembe véve a kereslet mérséklődé­sét is — megfelelőnek mi­nősíthető. Az általános ér­tékeléshez azonban hozzá­tartozik, hogy a vegyes­iparcikkek 35,8 százalékáról állapították meg, hogy nem kellő mennyiségben, válasz­tékban és minőségben áll a vevők rendelkezésére, ez az arány tavaly (ilyenkor csak 18.6 százalék volt. Élelmiszerekből és élveze­ti cikkekből áprilisban ki­egyensúlyozott, bőséges volt a kiskereskedelem kínálata, s a húsvéti ünnepek előtt is kellő árumennyiség állt a vásárlók rendelkezésére. Húskészítményekből és tő­kehúsokból elsősorban az olcsóbb termékek kelendő­ek, ám ezekből (nem mindig és nem mindenütt tud kel­lő választékot kínálni a ke­reskedelem. Ugyanakkor — az árak emelésének (követ­keztében — konzervekből több van, mint amennyi el­kelne, kivéve a diabetikus készítményeket, amelyekből változatlanul hiányos a vá­laszték. A háztartási vegyiáruk kí­nálata megfelelő, javult az ellátás szintetikus mosósze­rekből és öblítőszerekből, egyes kozmetikai termékek­ből, valamint pipereszappa­nokból és fogkrémekből. Itt is gond azonban, hogy az olcsóbb termékek gyakran hiányoznak a boltokból. A ruházati boltokban, áru­házakban a tavaszi öltözé­kek kellő mennyiségben áll­nak a vásárlók rendelkezé­sére, valamelyest javult a kínálat a korábban hiány­cikknek számító női haris­nyanadrágokból is, bár a méretválaszték még mindig nem kielégítő. Változatlanul sokan szeretnének otthon varrni, ezért nagy az érdek­lődés a méteráruk iránt. A kínálat egyelőre ezzel nem tud lépést tartani. Lábbelik­ből van ugyan elegendő, a minőségi reklamációk azon­ban megsokasodtak, elsősor­ban a gyermekcipőknél, amelyeknek az ára jelentős mértékben emelkedett. A drága gyermeklábbeliket a vásárlók már csak kifogás­talan minőségben hajlandók megvenni. A vegyes iparcikkek kö­rében változatlanul sok a hiánycikk, bár a korábbi­aknál némileg könnyebben lehet hozzájutni automata és félautomata mosógépekhez, hazai és .import hűtőszekré­nyekhez, magnetofonokhoz, televíziókhoz, kályhákhoz és tűzhelyekhez. A vevők azon­ban nagyon sokszor nem azt a típust találják az üzletek­ben, amit keresnek, ezért az ellátás továbbra sem mond­ható megfelelőnek. Válto­zatlanul hiányzik a boltok­ból az import fagyasztólá­da, a hazai automata mosó­gép és a keresett típusokból a fekete-fehér és színes te­levízió. A Tüzép-telepeken jelen­leg is megfelelő a kínálat tüzelőanyagokból, az építő­anyag-ellátással azonban gondok vannak. .Bár a kí­nálat lassan javul, változat­lanul nincs elég cement, mész, födémgerendia és más fontos építőanyag. Megalakul a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Hosszú előkészítő munka után június elején megala­kul a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete. Elsődleges feladatának te­kinti a különböző intézmé­nyekben, társadalmi szerve­zetekben, egyházakban te­vékenykedő szociális mun­kások — csáládgondozók, pártfogók, utógondozók, a gyermek- és ifjúságvédelem, és a felnőttvédelmi szociális gondozás különféle munka- területein tevékenykedő szakemberek — szakmai- társadalmi összefogását — tájékoztatták az MTI mun­katársát az egyesület előké­szítő bizottságánál. Az egyesület a családse­gítéssel foglalkozók tömörí­tésével támogatni kívánja a megújuló szociálpolitika tö­rekvéseit. Hozzá akar járul­ni továbbá, hogy a komplex családsegítés érdekében létre­jöjjön a párbeszéd, az együtt­működés a különböző intéz­ményekben dolgozók között. Arra törekszik, hogy a szo­ciális munkát, mint szak­mát, elfogadtassa, s növelje presztízsét a közvélémény- ben. Az egyesület vállalkozik arra, hogy a területi hova­tartozástól függetlenül min­denki számára hozzáférhető­vé tegye a szakmai informá­ciókat, megszüntetve ezzel a szociális munkában oly gyakran tapasztalható elszi­geteltséget. Az anyagi lehe­tőségektől függően szakmai konferenciákat is rendeznek. E tanácskozásokon a szociá­lis munkát érintő szociálpo­litikai és tudományos kér­déseket vitatnak meg. Egy­úttal lehetőséget kínálnak az eszme^eréken a gyakorlati munka eredményeinek, problémáinak bemutatására. A szakmai igényeknek meg­felelő továbbképzésre, illetve a szakmai viták helyi lebo­nyolítására területi szerve­zeteket hoznak létre. Az in­formációáramlás megindítá­sa és folyamatossága érde­kében tervezik, hogy elmé­leti cikkeket közlő kiad­ványt, illetve az egyesületi szakmai hírek továbbítását szolgáló értesítőt jelentetnek meg. II fertözőosztályok ápolási gondjairól taoácskoztak A Magyar Infektológiai Társaság és a Békéscsabai Egyesített Egészségügyi In­tézmények fertőzőosztálya május 27-én, pénteken ren­dezte Békéscsabán szakdol­gozóinak országos konferen­ciáját. Több mint 130, fer­tőző (betegeket ápoló szak­dolgozó hallgatta végig az előadásokat, vagy adta köz­re saját tapasztalatait. A budapesti László Kór­ház főigazgatóhelyettese, dr. Jákitcs József értékelte szá­munkra a konferencia ered­ményességét: — Először 1982-ben szer­veztek Dunaújvárosban nő­vértalálkozót ebben a szak­mában. Kevesen vannak, ezért nem szükséges külön területi találkozókat ren­dezni. A konferencia külö­nös jelentősége, hogy ezek a nővérek rendkívül szerte­ágazó ápolási feladatokat végeznek, s ők a betegápo­lás oldaláról értékelik a gyógyítást. A tapasztalataik­ból nemegyszer ml orvosok is tanulhatunk. Ilyen volt például az az előadás, amely a fertőzőkórháziban ápolt be­tegek lelki megterhelésével, nagy konfliktusainak oldá­sával, az elszigeteltségérzés csökkentésével foglalkozott. Régen a fertőzőosztályokon csak járványos betegeket gyógyítottak, manapság pe­dig mindenféle fertőzéssel, gennyesedéssel ide hozzák a többi osztályokról a betege­ket. A korábbinál fontosabb szerepet szánunk a gyógyí­tás e szakterületének, helyé­re (kell tenni a szakma szín­vonalát és megbecsültségét. Űj veszély az AIDS, de nem szabad azonosítani a fertőző- osztályokra, netán a László Kórházba kerülőket az AIDS-fertőzőkkel. Minden­féle korú és szakismeretet igénybe vevő beteggel fog­lalkoznia kell a fertőző­osztályokon dolgozó nővé­reknek. A rendezők egyike a bé­késcsabai kórház fertőző­osztályának főorvosa, dr. Ferdinándy Kond: — Mi még nem találkoz­tunk AIDS-beteggel, vagy -fertőzöttel, mégis a mi dol­gozónk tartott előadást Az általános kórházak felké­szüléséről az AIDS-betegek ápolására címmel. Szeren­csére a fertőzöttség terjedé­se az előre jelzettnél lassúbb, mégis a fogadósukra, elkü­lönítésükre mindenhol fel kell készülni. A fertőzőosztályokon or­szágszerte rossz az ágyki­használtság. Az elkülönítő gyógyítás miatt egy-két ágyas kórtermek kellenének. A szakdolgozók számát és képzettségét pedig nem az ágyszámhoz, hanem a fel­adat sokarcúságához kellene megállapítani. A mieink jócskán helytállnak a mun­kájuk során. B. Zs. Orosházán Tsz; a Mezőgép, áfész, üveg­gyár, Kazép, Unior, vető­magvállalat, baromfifeldol­gozó vállalat; valamint a Pusztaföldvári Lenin Tsz, a Gádorosi November 7. Tsz, a Kardoskúti Rákóczi Tsz, a Székkutasi Üj Élet Tsz és a Békéscsabai Teszöv. —y—n Gazdag programja volt szombaton annak a honvé­delmi napnak, amelyet a Magyar Honvédelmi Szövet­ség 40. évfordulója és a gyermeknap alkalmából az MHSZ megyei és városi ve­zetősége, valamint az Űj Élet Tsz szervezett. Az 1956-ban alakult hódmező­vásárhelyi katonazenekar térzenéjével kezdődött el az eseménysorozat. A Himnusz és az ünnepi megnyitó után a helikopteren kívül a vi­torlázó, motoros és sárkány- repülőgépek, továbbá az ej­tőernyősök és a modellezők bemutatója következett. A honvédség, határőrség és tűzoltóság mindennapi tevé­kenységéről szintén kapha­tott ízelítőt a közönség. A sportot kedvelők a torná­szok, karatétok, birkózók ügyességét, erejét csodálhat­ták meg. A délutáni műsor­ban a BM határőrség zene­kara mellett számos orszá­gos hírű művész is fellé­pett. Ezenkívül lovasbemu­tató, polgári védelmi kiállí­tás, tombola és még " sok egyéb színes program' tette változatossá és felejthetet­lenné a honvédelmi napot, amelynek megrendezéséhez a (következő termelőegysé­gek nyújtottak anyagi se­gítséget: az orosházi Béke, Dózsa, Petőfi és Űj Élet Ismerkedés a haditechnikai eszközökkel A hőlégballont meleg levegővel töltik fel Fotó: Fazekas Ferenc Látványos honvédelmi nap

Next

/
Thumbnails
Contents