Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-24 / 123. szám
1988. május 24., kedd EH23EI5} Mindennapok gondjai a mezőgyáni tsz-ben Nehéz örökséggel terhelve A közel egy évtizede üzemeltetett Kába-traktornak nincs könnyű dolga a mezőgyáni kötött talajokon Fotó: Gál Edit A Mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság Termelő- szövetkezet területe 4 ezer hektár, ám ebből csupán 2400 hektár a szántóterület, a többi gyep és erdő. — Nem könnyű gazdálkodni a 17 aranykoronás, szikfoltokkal tarkított területeken Mezőgván határában — állapítja meg beszélgetésünk kezdetén Tárnok Lajos tsz-elnök. Igaz az is, hogy a község távol esik a megyeközponttól, a szolgáltatás hiányos, a közművesítés pedig messze elmarad a fejlettebb körzetektől. De az elmaradott térség elnevezés ellen tiltakozunk. Az időközben megjelenő Roxik György főkönyvelő és a főagromómus, Orbán Imre is egyetért az elnökkel. — Eddig is éreztünk hátrányos megkülönböztetést néhány szakember részéről, most pedig már 'mindenki így is kezel bennünket. — Ez a megkülönböztető elnevezés azért született, mert a kormány munka- programja célul tűzte ki ezen térségek fejlesztését, a korábbi évek helytelen településfejlesztési politikája miatt — vetem közbe. — Ez igaz, és örülünk annak, hogy nagyobb az odafigyelés, próbálnak segíteni a politikai és kormányzati szervek. Ám az emberek nagy része arra gondol, hogy mi, lakosok is, a hátrányos helyzet miatt elmaradottabb gondolkodásúak, egyszóval tehetetlenebbek vagyunk. Pedig nem így van. Itt minden lépést százszor jobban meg kell gondolni, mint egy jobb termőföldön gazdálkodó szövetkezet vezetésének. — A növénytermesztéstől várunk igazán eredményt — veszi át a szót a főagronó- mus. — Területünk nagy részén, a melioráció után, nem fenyeget belvízveszély. Korábban volt olyan évünk, hogy mindent elvitt a víz. Igaz, most éppen az aszály- lyal küzdünk. De talán az idei év szerencsésebb lesz minden gazdásznak. A határ valóban reményekkel kecsegtet. A búza haragoszöld, a tavaszi vetések szépen sorolnak a gondosan megművelt táblákon. — A talajkötöttség rendkívül magas. Nemcsak nehezen művelhető földek ezek, hanem tönkreteszik a drága eszközeinket is. Egy kombinátor két évnél többet nem bír ki. Az ekefejek őszi szántásnál törnek össze. Legfeljebb három nap. amikor éppen annyi nedvesség van a talajban, hogy köny- nven lehet dolgozni — mondja a főagronómus. A gépek lerobbantak, elavultak. A pótlásra nincs elegendő pénz, így aztán a régieket toldozzuk-foldozzuk. A 2 ezer hektárnyi gabonaterülethez még önálló szárítónk sincs. — Az állattenyésztési ágazatban a juhászat és a húshasznú marha több év átlagában sem hozott nyereséget a szövetkezetnek, igaz, veszteséget sem okozott. — Amikor idekerültem — csatlakozik a beszélgetéshez a főkönyvelő — átnéztem a régi szanálási jegyzőkönyveket. Érdekes dologra bukkantam. A bizottság éppen azokat az állattenyésztési ágazatokat számolta fel — sertés, baromfi —, melyek nyereséget hoztak. Akkor feltehetően a pillanatnyi pénzügyi stabilizáció volt az elsődleges szempont. Senki nem gondolt arra, hogy az abrak takarmány-igényes ágazatoknak kedvez a későbbiekben a pénzügyi szabályozás. A mezőgyáni szövetkezet 1967 és ’77 között 10 éven keresztül mérleghiánnyal zárta az éveket. A szanálóbizottságok egymásnak adták a kilincset. A 8-10 millió forint körüli veszteségek 80 százalékát központilag rendezték — bizonyos részét ugyan vissza kell fizetni —,• a maradék 20 százalék veszteséget pedig kigazdálkodás helyett tovább fokozták. A nyolcvanas évektől a szövetkezet új vezetése kockázatos költségcsökkentéssel tudta csak a hiánygazdálkodást megszüntetni, és rendezni ,-a szövetkezet pénzügyi helyzetét. — Milyen elképzelése van a vezetőségnek a továbblépésre, a módosított szövetkezeti törvény adta új lehetőségekkel kívánnak-e élni a közeljövőben? — teszem fel a kérdést. — Nem — mondja az elnök —, egyelőre minden jó így, ahogy van. Nem kevés erőfeszítésünkbe került a stabilizáció. Bízunk a kedvező időjárásban, hiszen növényeink jó termést ígérnek. Egyszer ugyan próbálkoztunk melléküzemág létrehozásával, de sajnos a pályázatunkat elutasították. Saját pénzünk pedig egyelőre ahhoz is kevés, hogy betakarító gépeinkhez adaptert vásároljunk. — Szerkezetváltást, vagy munkaigényesebb, jövedelmezőbb növények termesztését sem tervezik? — Sajnos, ehhez is pénz kellene — veszi át a szót a főkönyvelő. — Jelenleg a lehető legkisebb költséggel termelünk. A meliorált területeinken — a tápanyagki. mosódás miatt — elodázhatatlanná vált a nagyobb mennyiségű műtrágya-visz- szapótlás, amely jelentős összeget felemészt. Sok a visszafizetendő, hosszú lejáratú hitelünk ás. Nehéz így a felszínen maradni. Egyik szövetkezetnek sem könnyű ezen a vidéken gazdálkodni. — Megpróbáltak itt termelni kedvezőbb adottságú nagyüzemek is. Földeket béreltek. Ám több éven keresztül hiába próbálkoztak, eredményt nekik sem sikerült felmutatni — mondja az elnök. A Tisza család birtokának régi iratai szerint 10 ezer forint adósság terhelte az uradalom mezőgyáni részét. Igaz, később a vadgazdálkodás fejlesztésével virágzó nagybirtokká nőtte iki magát. Ide járt bérvadászatra a spanyol és az olasz király is. * * * A pénzhiány, az adósság terhei mellett valóban nehéz egy gazdaságnak gyarapodást felmutatni. A mező- gazdaságban pedig, ahol az alaptevékenység jövedelmezősége egyre romlik, még nehezebb a helyzet. Az elmaradott térségek mezőgazdasági üzemei az évtizedek felhalmozódott gondjait önerőből képtelenek lesznek megoldani. De a szemléletváltás, az újszerű gondolkodás csak rajtuk múlik. Rákóczi Gabriella A BÉTA Békéscsabai Építő-, Tatarozó- és Asztalosipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz: asztalos, festékszóró, lakatos és kőműves szakmunkásokat, asztalos segéd- és betanított munkásokat (férfi, női). Jelentkezni lehet: a személyzeti vezetőnél. A Vagyonvill Kisszövetkezet elektronikus berendezések gyártásához GYAKORLOTT TECHNIKUST VAGY ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZT keres felvételre Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni: 8—16 óra között az 56-I72-es telefonszámon. Pályázati hirdetmény A Gyomaendrőd és Vidéke Áfész 1988. július 1-től 1991. június 30-ig terjedő időre bérbe adja a 11. sz. szikvízüzemét, Gyomaendrőd, Hídfő u. 2. A versenytárgyalásra-1988. június 27-én 9 órakor kerül sor Gyomacndrődön az áfész kultúrtermében (Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 33.). A pályázatot legkésőbb 1988. június 20-ig írásban kell beküldeni a szövetkezet címére (Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 33.). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást ^ fenti címen a közgazdasági főosztály ad. AZ ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA Korszerűbb minőség-ellenőrzési rendszer a sütőiparban A sütőipari termékek gyártásában alkalmazható mikrobiológiai vizsgálat rendszerét dolgoztatta ki — pályázat útján — a Sütőipari Műszaki-Gazdasági Társaság. A kenyérgyáraknak, valamint az édesipari termékeket előállító üzemeknek ajánlott minőségellenőrzési rendszert a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál készítették el. A vállalat szakemberei kidolgozták, hogy a sütőüzemekben milyen eljárással, eszközökkel és anyagokkal lehetséges gyorsan megvizsgálni a gyártás közben vett nyers tésztáim ntá- kat. Az új élelmiszeriörvény az élelmiszeripari termékek szigorúbb gyártásközi ellenőrzését írja elő; ennek végrehajtását segíti a gazdasági társaság szakbizottsága által nemrég elfogadott tanulmány. Korábban — néhány üzemet, így például a fővárosi sütőipar gyárait kivéve — a gyártásközi mikrobiológiai ellenőrzést az arra hivatott élelmiszerellenőrző állomások végezték szúrópróbaszerűen, de rendszeresen. Ezek továbbra is ellátják hatósági feladatukat, ám a termékek minőségének javítása, az üzemi higiénia növelése érdekében a kenyérgyárak és más sütőüzemek maguk is megszervezik az ellenőrzést. A gazdasági társaság az új üzemi ellenőrzési rendszerről készült tanulmányt, hasznosításra a napokban megküldte a társaságot alapító csaknem negyven, legjelentősebb sütőipari vállalatnak. Egyúttal — ismerve a sütőipari cégek szűkös fejlesztési lehetőségeit — szükség szerint arra is vállalkozik, hogy négy-öt vállalat összefogásával létesülő minőség-ellenőrző laboratórium tervét elkészítse. Megyénk a BNV-n A Nicro-termékektöl a vegyszeradagolóig A különböző mezőgazda- sági szakmai napokon már többéves kiállítói tapasztalatokkal rendelkezik a Békéscsabai Agroker. A BNV-n azonban most elsőként vesznek részt, mintegy 110 négyzetméter kiállítású területen a vásár V-ös szabad területén, a 30-as standon. A részvétel indokairól így nyilatkozott dr. Balogh József, a Békéscsabai Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat (Agroker) kereskedelmi igazgatóhelyettese: — A vásáron jórészt olyan svájci, osztrák és NSZK termékekét mutatunk be, melyeknek Magyarországon forgalmazói vagyunk. A Nicro, az Economos, a Chet- ra, a Tip-Top, valamint a Böllhoff cégek többsége önállóan is kiállít a BNV-n. A különbség csupán az, hogy a termékek az Agrokernál forintért meg is vásárolhatók. A legkülönbözőbb karbantartó, korrózióvédő, tömítő és ragasztástechnikai cikkek mellett saját termékünkkel is részt veszünk az idei BNV-n. Pontosabban a Debreceni Mezőgép által gyártott Mobitox Super típusú, csávázógéphez készített vegyszeradagolónkkal. A berendezéssel az igen költséges csávázórendszer meny- nyisége lényegesen csökkenthető, valamint a vetőmag csávázószer-bevonata rendkívül takarékossá válik, s így kiválóan megfelel a környezetvédelmi előírásoknak is. A vállalat szervizüzeme a szabad kapacitás hasznos kihasználása miatt látott hozzá a vegyszeradagoló gyártásához. Az üzembe helyezést, továbbá a beszabályozást is elvégzi a Békéscsabai Agroker. A kiegészítő adapterünk bemutatására kiváló alkalomnak találjuk a BNV-t, s reméljük, hogy ■több vetőmagtermeltető, illetve mezőgazdasági üzem, vállalat figyel fel a korszerű vegyszeradagoló berendezésünkre. A Mobitox Super csávázógép, amely a Békéscsabai Agroker vegyszeradagolójával van felszerelve Az NSZK Tip-Top cég gumiköpeny-javító felszerelései Fotó: Veress Erzsi (bacsa)
