Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

1988. május 21., szombat

o

an szükség további előrehaladásunkhoz

(Folytatás a 4. oldalról)

GYENES ANDRÁS, az

MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a pártértekezletet megelőző vitákról elmondta: azok hozzájárultak helyzetünk tisztázásához, a tennivalók számbavételéhez, és kifejezésre juttatták a cselekvőkészséget és a tenniakarást.

Beszélt a többségi döntés elvének érvényesítéséről, a kisebbségi vélemény fenntartásának lehetőségéről. — Indokolt — mondotta a többi között —, hogy a kisebbség véleményét gondosan mérlegeljük, de azt sem kell kizárni, hogy a kisebbségben maradtak újólag átgondolva álláspontjukat, eljussanak annak korrigálásához. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem csak a többségi vélemény helyességében „illik” kételkedni. Mint minden másnak, a kisebbség szerepének eltúlzása is veszélyekkel járhat, főbbek között azzal, hogy akadnak, akik eljutnak akár a frakciók szabadságának hirdetéséhez.

A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a tapasztalata, hogy pártunk tagságának döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötelezettségeinek, gyakorolja jogait, és nehezebb .körülmények között is becsülettel teljesíti kötelességét. Az egész pártra árnyékot vet azonban annak a kisebb hányadnak a magatartása, amely lazítja, sőt megsérti a párt fegyelmét.

A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja, hogy a jövőben az eddiginél is következetesebben és szigorúbban kell eljárni mindazokkal szemben, akik visz- szaólésekkel rontják a közmorált, sértik a pártfegyelmet.

Felszólalt FEJESNÉ JENÉI CSILLA, a Marx. Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója, KÁZS- MÉR JÁNOS, a Videoton Elektronikai Vállalat vezér- igazgatója.

PÁL LENÁRD, a Központi Bizottság titkára felszólalásában (hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülözhetetlen a szocializmus vonzó, humanista céljainak megvalósításához, nem jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alkotása, nem alakulhat ki máról holnapraj

Fontosnak tartotta, hogy a magyar értelmiség, a szellemi munkások nagy többsége az elmúlt évtizedekben jelentős munkát végzett; kiemelkedő tudományos, műszaki és művészeti alkotásokkal gazdagította hazánkat. Ezért is halogatás nélkül hozzá kell kezdeni a szellemi alkotó munka feltételeinek megjavításához, és érzékelhető fordulatot kell elérni.

Az értelmiségpolitika megújításának szolgálnia kell a „humán erőforrás” sokoldalú hasznosítását, mivel nélküle a társadalmi, gazdasági kibontakozás nem valósítható meg. A felsőoktatás kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági funkciója ma mindenki számára világos.

A fejlesztés megvalósításához természetesen nélkülözhetetlen a pénz, de önmagában nem elegendő. A

pénz mellett, vele egyenrangú fontos tényező a felsőoktatási intézmények belső fejlesztésére irányuló tevékenység.

A tudományos kutatásokról szólva kifejtette: a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az alapkutatásokra, amelyek — sajnálatos módon — az utóbbi időben visszaszorultak. Ezen a területen sok kiváló magyar kutató működik, érdekünk és kötelességünk munkájuk támogatása.

Fontos feladatként jelölte meg a párt új kultúrpolitikai koncepciójának kidolgozását, amelynek az új helyzethez igazodóan foglalkoznia kell a művelődés társadalmi szerepével, feltételeivel és intézményeivel; és új felfogásban meg (kell határoznia a tudományos kutatás, az oktatás, a művészet egymással is összefüggő fejlődési folyamatainak polj,ti- , kai kezelésére vonatkozó főbb elveket.

Ezután szólalt fel ANTA- LÖCZY ALBERT, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára, LETO- VAI ILDIKÓ, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára, PATAKI ATTILA, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbizottságának titkára és SZABÓ ISTVÁN, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára.

* * *

Az értekezlet első munkanapján az elnöki tisztet Lázár György, Csehák Judit, Magyar Kálmán és Szabó István töltötte be.

Berecz János sajtóértekezlete

Pénteken este a nemzetközi sajtóközpontban Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese köszöntötte a pártértekezletről tudósító újságírókat — 30 országból 221-en érkeztek—, majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást a pántértekezlet első napjáról.

Bevezetőben kiemelte: az értekezlet fő feladata, hogy egy állásfoglalásiban kifejezett programot fogadjon el, s a párt élére olyan vezető szerveket válasszon, amelyek alkalmasak arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a megvalósítását vezessék, irányítsák. — Ha röviden jellemezni akarnám Kádár János bevezető beszédét, akkor három szót használnék: fordulat, reform, megújulás. Fordulat a társadalom teljesítményében, a társadalom aktivitásában, fordulat társadalmi életünk minden területén. Reform, amely biztosítja ezt a fordulatot, tehát programszerűen megfogalmazza a fordulat követelményeit minden területre; nemcsak a gazdasági, hanem a politikai intézményrendszer — a társadalmi szervezetek, a törvényhozás, a kormányzati munka — területére. A harmadik szó a megújulás. A megújulás számunkra most azt jelenti: ahhoz, hogy ilyen nagy követelményeknek egy nehéz helyzetben, összetett, bonyolult kérdésekkel foglalkozó társadalomban meg tudjunk

felelni, a párt teljes megújítására van szükség. Arra, hogy a párt adminisztratív és kormányzati jellegű tevékenység helyett elyi, politikai és mozgalmi eszközökkel befolyásolja a társadalmat, hasson a különböző intézményekre annak érdekében, hogy tovább tudjuk folytatni a szocialista társadalom építését.

A Központi Bizottság titkára kérdésekre válaszolva elmondta, hogy már megkezdte munkáját az a 34 tagú jelölőbizottság, amely Lukács Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével készíti el a második napirendi pont megtárgyalását. A testületben valamennyi küldöttcsoport képviselője jelen van.

Ezzel kapcsolatban több újságíró érdeklődött a pártértekezlet várható személyi döntéseiről. Berecz János hangsúlyozta, hogy e felelős döntéseket csak maguk a küldöttek hozhatják meg; erre a vasárnapi zártülésen kerül sor, amelynek eredményét már az esti órákban a televízió és a rádió egyenes adásban közvetíti. Egy, az értekezlet ügyrendjéről érdeklődő kérdésre arról is tájékoztatást adott, hogy a küldöttcsoportok maguk határoztak arról: küldötttársaik közül ki kíván szólni a vitában, s a konferencia titkársága ennek alapján állította össze a tanácskozás forgatókönyvét.

Berecz János, úgy is, mint a pártértekezlet szerkesztő bizottságának vezetője, kijelentette: javasolni fogják az

értekezletnek, hogy a szocialista pluralizmus terminológiája kapjon helyet az állásfoglalásban.

A Központi Bizottság titkárának véleményét kérdezték : válság van-e ma Magyarországon ? Berecz János válaszában kifejtette, hogye kérdésről' tudományos körökben élénk eszmecsere folyik, és szükséges is a tisztázása. Ugyanakkor a politika gyakorlata szempontjából nincs közvetlen hatása. Mint mondotta, azzal a küldöttel ért egyet, aki a válság kérdéséről folytatott vitánál jóval fontosabbnak ítélte a megoldási lehetőségek felkutatását és a cselekvést.

Berecz János kifejtette a párt álláspontját — egy külföldi tudósító érdeklődésére — a szakszervezet és az ifjúsági mozgalom egységét illetően. Hangsúlyozta, hogy a párt nem támogatja új országos politikai szervezetek létrejöttét, s fellép a szak- szervezeti és az ifjúsági mozgalom egységének megbontására irányuló törekvésekkel szemben.

Végezetül kitért arra is, hogy a párt cselekvési programjának tervezete széles körű társadalmi vita eredményeként alakult ki. Ennek során a dokumentum szerkesztői nem arra figyeltek, hogy a javaslatok honnan érkeznek. Csupán abból a szempontból vizsgálták, hasznosították a javaslatokat, észrevételeket, hogy a szocialista reformfolyamat továbbvitelét szolgálják-e.

pártértekezlet megyei visszhangja

Mának szálú emlékezés

Az országos pártértekeziet előestéjén kaptunk levelet Borbély Kálmántól, aki jelenleg Békéscsabán lakik. A felszabaduláskor Sarkadon élt és dolgozott. Most visszapörgette azokat az időket, például 1946-ot, amikor a Magyar Kommunista Párt előadásokat szervezett. Bállá Menyhért bácsi esti pártiskolára agitált. Azonnal jelentkezett, hiszen a Munkás Kultúr Szövetség titkára volt, amely a párt ifjúságát tömörítetté.

Fiatalok voltak és lelkesek. Sokat dolgoztak, kubikoltak, zsákoltak, kapáltak, de minden este tanultak 6 órától éjfélig. Még a szemináriumot vezető nevére is emlékezik, a berety- tyóújfalui Farkas Gáborra. Nem felsőfokon tanulták a politikát, de a lényeget megértették. Ezt nevezték „vándor pártiskolának", mert az előadó egyik faluból ment a másikba, hogy az új szelek magját elültesse. Azóta elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet, az akkori évek tapasztalatai, az új társadalom, a párt iránti elkötelezettség ma is példa lehet a fiatalok előtt.

Azért ragadott tollat, mert most nagy szükség van a józan mérlegelésre, az elvek melletti kiállásra, a társadalom megújulására, felemelkedésére.

Amivel mélységesen egyetértek; a pártalapszervezetek szerepét, tekintélyét növelni kell. Azzal is egyetértek, hogy a Központi Bizottság tevőleges részese legyen a döntéseknek, érdemi vitákban szülessenek az elhatározások. Fölmerült a kérdés; az új módon dolgozó párt képes lesz-e megőrizni vezető szerepét? Szerintem csak akkor tesz erre képes, ha megújul.

Végül a gazdaságról; elhangzott, hogy a pártértekezlet erősítse meg a stabilizációs és kibontakozási programot, s hogy a csata végül is a termelő és termelést kiszolgáló üzemekben dől el. Ügy érzem, mint gazdasági vezető, hogy ez a csata egyik helyszíne csak. Már a tudományos kutatás szakasza is meghatározó e csata végeredményében. Nagyon sok függ attól, hogy miilyen körülmények közt "kell vívni ezt a csatát, milyen gazdaságii, irányítási1, szabályozási környezetben, tehát a külpiac mellett saját belső intézkedéseinktől is függ munkánk eredménye.

Számítson

minden előrevivő vélemény

n csatának több helyszíne van

Dr. Jakab Katalin, a Hajtóművek és

Festőberendezések Békéscsabai Gyárának igazgatója:

— Ügy vélem, kissé lépéshátrányba kerültünk azzal, hogy csak most tartják az országos értekezletet. Igaz, a tavaly júliusi KB-ülés adott indíttatást a kormány progresszív intézkedéseihez, amelyek a gazdaság megújítására születtek, de ez a politikai intézményrendszer megújítása nélkül csak átmenetileg tehetséges. Egyébként az az érdeklődés, az az óriási aktivitás, amely megelőzte a pártérte- kezletet, szerintem azt mutatja, hogy társadalmi méretű apátiáról, közömbösségről nem lehet beszélni. Az biztos, most már a cselekvést várják az emberek, túl kell jutni a

semmit sem segítő tétlen sopánkodáson. Az elmúlt két évtized tudományos elemzését is meg kell tenni, hogy kétszer ne menjünk ugyanannak a fának.

Ami a péntek délelőtt elhangzott beszámolót illeti, nagy súlyt helyezett a politikai intézményrendszer fejlesztésére, s ezzel mélyen egyetértek. Valóban az eredeti marxi, lenini eszmerendszer alapján felépülő szooiaiista intézményrendszert keltene megteremteni. Egyre többször elhangzik, hogy több szocializmust, több demokráciát. Igen, több demokráciát, de azt, hogy több szocializmust, nem tudom értelmezni, nem világos, hogy mi van e szavak mögött. Visszatérve a demokráciára, ez nálunk megfordult; ott van. a több demokrácia, illetve ennek fórumrendszere, ahol talán kevesebb kellene, nevezetesen a termelésben, és ott a kevesebb — a közéletben —, ahol több szükség lenne rá.

Brachna Mihály, a Kondoros! Egyesült

Tsz főmagtárosa:

— A pártértekeziet előkészítése során több alkalommal vitatkoztunk az eltérő véleményekből megformálandó többségi állásfoglalás kialakításának fontosságán. Az alapszervezetben kissé nehezen értettük meg azt a tényt, hogy egy bizonyos helyzet megítélésében a párt tagságának különböző véleménye is lehet. Most, amikor a pártértekeziet vitaindítóját hallgattam, értettem meg, hogy a pártdemok- ráeia kiteljesedése módot ad a különböző vélemények kifejezésére, megvitatására, a többségi vélemény kialakítására, a hozott határozat mindenki által történő megvalósítására. Egy a lényeg: ezek a vélemények a magyar szocializmus talaján álljanak, ügyünket szolgálják, a nép társadalmi méretű felemelkedéséhez vezessenek.

Ügy érzem, szükséges erről beszélni, mivel az utóbbi időben a társadalom szélsőséges nézeteket valló tagjai nyíltan, rosszhiszemű szándékkal, eddigi eredményeink semmibevételével kritizálták azokat az eredményeket, melyeket mi a szocialista Magyarország vívmányai közé sorolunk.

Géppisztolysorozatoktól kísérve én átéltem 1956-ot. Azt az állapotot és időszakot sem magamnak, sem másoknak nem kívánom. Akkor azt mondtuk, leszámolunk a személyi kultusszal és az MSZMP vezetésével felépítjük a dolgozók államát. Sok mindent tettünk ezért, de még többet keltett volna tennünk. Látjuk, erőfeszítéseink a szükségesnél kevesebb eredményt hoztak. Remélem, a pártértekezlet megerősít valamennyiünket abban a tudatban, hogy a megkezdett reformfolyamatokat következetesen vigyük végig, mert csak ez tehet a biztosítéka gazdasági-társadalmi felemelkedésünk újabb eredményeinek.

Most már tenni kell

— Liftesei János vagyok, a Békés és Vidéke Áfész dolgozója. Az eredeti szakmám kőműves, néhány éve a tmk-tele- pen a műszaki anyagok raktárában tévé* kenykedem. Van élettapasztalatom, hiszen 53 esztendő elegendő volt ehhe^. A pártba 28 évvel ezelőtt léptem be, ezért nagyon érdekel a társadalmi-gazdasági kibontakozás. Figyelemmel kísérem az országos pártértekeziet eseményeit. Az előadói beszéd vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Egyetértek azzal, hogy véget kell vetni a látszattevékenységnek, most már eljött a tettek, a cselekvés ideje. Az is a szívem szerint való, hogy több demokráciára van szükség az élet minden területén. Mióta beszélünk erről! Ugyanakkor konkrétabb állásfoglalást vártam például a pártétet megújításával kapcsolatban. Ilyen a kisebbségi véleményeknek a fogadtatása, sorsa. Én is úgy gondolom: nincs semmi keresnivalója a művészetekben az ízléstelenségnek, a pesszimizmust sugárzó írásoknak, amely nem tettekre serkent, hanem lehangol. Többet szerettem volna hallani a tulajdonviszonyok ellentmondásairól. Arról van szó ugyanis, hogy minden hatalom a dolgozó népé, viszont a most készülő társasági törvény a tulajdonviszonyok megváltoztatására épül, ezt jó lenne pontosan tisztázni. Egyébként biztos vagyok abban: az elkövetkezendő napokban élénk vita bontakozik ki az értekezleten és megfelelő, a reformot elősegítő határozatok születnek.

így látja a lengyel diplomata

A HNF megyei és helyi bizottsága tegnap Muronybao magyar—lengyel barátsági napot rendezett, amelyen részt vett Zbigniew Lakomski nagykövetségi tanácsos, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója. Megragadva az alkalmat, néhány kérdést tettünk fel az MSZMP országos értekezletével kapcsolatban.

— Mit vár ettől a tanácskozástól?

— Nagy érdeklődéssel követjük nyomon a magyar párt- értekezlet eseményeit, már csak azért is, mert a szocialista országok zöme nem tartott hasonló rendezvényt a közelmúltban. Nálunk, Lengyelországban a pártkongresszusok között szokott sor kerülni ilyen értekezletekre, de ezeknek nincs olyan széles döntési körük, mint például most f az Önökének. Különben a miénk ez év végén lesz.

— Milyennek ítéli meg a magyar politikai, társadalmi és gazdasági helyzetet?

— Forradalminak, csakúgy, mint a többi szocialista országban. Az MSZMP politikája távlati jellegű és mindig az aktuális politikai, társadalmi és gazdasági feltételekhez igyekszik alkalmazkodni. Mi, lengyelek nagyra értékeljük azt, ami a magyar'reformfolyamatok véghezvitelében ígérkezik.

— Mi a véleménye tájékoztatásunkról?

— Nehéz erre a kérdésre válaszolni, de úgy gondolom, az Önök pártértekezletén ezzel kapcsolatban is elhangzanak vélemények. Ha a magyar pártdokumentumokat, a politikusok nyilatkozatait és országuk különböző helyein lezajlott fórumokat, vitákat veszem alapul, akkor azt mondhatom, ezen a területen szintén pozitívak a tapasztalataim.

A tudósításokat készítették: Arpási Zoltán, Bukovinszky István, Dupsi Károly, Seleszt Ferenc, Seres Sándor és Tóth Ibolya. Fotó: MTI és Veress Erzsi.