Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

1988. május 20., péntek Végső búcsú Such Jánostól Vasárnap is Népújság Bő terjedelemben tájékoztatjuk olvasóinkat jaz MSZMP ma kezdődő országos /értekezletéről. Lapunk 'ez alka­lommal vasárnap Is Megjelenik nyolc oldalon, is ugyan­ilyen terjedelmű tlesz holnapi számunk fis. Ezért a heti rádió- és televízióműsort bem /szombaton, hanem tna az 5—6. oldalon közöljük. i Szakmai vita az új földértékelési rendszerről Mély részvéttel vettek végső búcsút Such Jánostól, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnökétől csütörtökön a Farkasréti temetőben. A hamvasztás utáni gyászszer­tartáson részt vettek egyko­ri harcostársai, a magyaror­szági szlovákok képviselői, barátai, tisztelői, családjá­nak tagjai. Jelen voltak a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek, a magyaror­szági nemzetiségi szövetsé­gek — a, délszláv, a német, a román — képviselői, vala­mint szülővárosának, Bé­késcsabának a vezetői is. Megjelentek a búcsúztatá­son Csehszlovákia budapes­ti nagykövetségének, és a csehszlovákiai Matica Slo- venskának a képviselői. A koszorúkkal övezett ravatal­nál munkásőrök és a szö­vetség elnökségének tagjai álltak díszőrséget. Stark Ferenc, a Művelő­dési Minisztérium nemzeti­ségi önálló osztályának ve­zetője Such János munkás­ságát méltatva elmondta: hű A Szellőző Művek sarka- di 3. számú gyáregységének nagygyantéi telepén jelenleg 30 ember dolgozik. Ez a te­lep — bár nem nagy — mégis jelentős a helybeliek számára, hiszen a térségben kevés a munkalehetőség. A dolgozók többsége mezőgyá- ni, de járnak ide Sarkadke- resztúrról, Gesztről is. A teleppel Jenei Sándor, az itteni vezető ismertet meg bennünket. Alkatrésze­ket, komplett szellőző beren­dezéseket gyártanak, illetve állítanak elő. Az itt készülő berendezésekből exportra is jut, elsősorban az NDK-ba szállítanak. Egy műszakban dolgoznak, de rugalmas a munkakez­dés, alkalmazkodnak a bu­szok érkezéséhez. Termé­szetesen a 40 órát minden­kinek le kell dolgoznia. Le­hetőség van a plusz munka­végzésre is, a gmk-knál kedvezőbb feltételek között. Szőke Sándor lakatosként dolgozik a telepen, koráb­ban ingázott. Békéscsabára járt át, sok ideje elment az utazással. Igaz, most keve­sebb a fizetése, de mégis jobban járt — mezőgyáni —, hogy ide jött dolgozni. Így azután jóval több ideje van arra, hogy otthon az álla­tokkal foglalkozzon, s fóli­ázzon. Arról nem is beszél­ve, hogy többet lehet család­fia volt ennek a hazának, egy életre elkötelezettje azoknak, akik közül szárma­zott; a munkásságnak és nemzetiségének, a magyar- országi szlovákságnak. Eb­ből a forrásból merítette az erőt, hogy szolgálni tudja népét, nemzetiségét, a test­véri népek barátságát, a szo­cializmus ügyét. Jakab Róbertné, a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtitkára szlovák nyelvű bú­csúbeszédében Such János­nak a magyarországi szlo­vákság érdekében kifejtett sok évtizedes áldozatos tevé­kenységéről szólott. Hangsú­lyozta: a nemzetiségek jo­gaiért, egyenjogúságáért munkálkodott, a népek ba­rátsága szellemében nevelte munkatársait, a hazai szlo­vák nemzetiséget. A gyászolók sokasága, szlovákok és magyarok kí­sérték utolsó útjára a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének elnökét. ja körében, mint korábban. Csupán azt fájlalja: az utób­bi időben kevesebb plusz munkára van lehetőség. A telep életében jelentős változás lesz ebben az év­Minisztertanácsi határozat született még 1979-ben ar­ról, hogy a száz évet meg­élt aranykoronás földérté­kelést fel keli váltania egy új, olyan rendszernek, mely a megváltozott természeti, és közgazdasági feltételeket fi­gyelembe veszi, és hűen tükrözi a mai magyar me­zőgazdaság értéktermelő ké­pességét. A nem kevés pénzt és ha­talmas munkát jelentő komplex földértékelés elké­szült. Erről ^tartott tegnap szakmai vitát Mezőberény- ben a megyei tanács a me­zőgazdasági üzemek szak­embereivel. ben, novembertől már össze­sen hetvenen dolgozhatnak itt. A fejlesztés tavaly kez­dődött, s az idén fejeződik be, egy új üzemcsarnok fel­épülésével. A csarnok építé­sével párhuzamosan, a be­ruházás részeként az idén felújítják a telep úthálóza­A vitaülést Murányi Miklós, a megyei tanács el­nökhelyettese vezette. Az üzemek képviselői a MÉM földértékeléssel foglalkozó szakembereivel; dr. Bacsa Imre minisztériumi főtaná­csossal és dr. Szűcs István főosztályvezetővel beszélhet­ték meg problémáikat. A földértékelésről április­ban tartott miniszteri érte­kezlet ugyanis úgy döntött, hogy a mezőgazdasági üze­mek széles körű vitája után módosítva kerül1 az új komp­lex értékelő rendszer a Mi­nisztertanács elé ez év vé­gén. (rákóczi) tát, s a hozzájuk tartozó volt Tisza-kastélyban ' meg­felelő szociális körülménye­ket teremtenek a dolgozók­nak. Lesz itt női, férfizuha­nyozó, mosdó, öltöző, s az ebédet máris — mások ál­tal irigyelhető — kulturált körülmények között költhe­tik el a dolgozók. Az ebédlő helyisége egyben a szabad­idős programok rendezésére is kiválóan alkalmas. — A beruházás 15,5 millió forint értékű — mondja dr .Vass György, a Szellőző Művek 3. Számú Gyárának igazgatója. — Az elmaradt térségek fejlesztésére, mun­kahelyteremtésre létrehozott országos alapból tavaly pá­lyázat útján 7,5 millió fo­rintot kaptunk. Az. új üzem­csarnok létrehozására a többi pénzt, eszközt a Szel­lőző Művek biztosítja. Ter­veink szerint a későbbiek­ben is — igaz, apró lépések­kel — fejlesztjük a nagy­gyantéi telepet. Már meg­kezdtük a munkások felvé­telét, s bízunk benne, hogy novemberre teljes lesz a lét­szám. Elsősorban szakmun­kásokat veszünk fel, vállal­juk az átképzést, de a beta­nítást is. A továbbiakban jobban kívánunk az itt kép­zett — a nagygyantéi telep több szakmában egyben ipa­ri tanulók képzési bázisa —, s végzett szakmunkásokra építeni. P. F. Az új üzemcsarnok szerkéz éti elemeit szerelik Fotó: Gál Edit Új üzemcsarnok épül Nagygyantén Penza megye elkötelezett híve az átalakításnak Beszélgetés Vasziljevics Afanaszjevvel A megyénkben tartózkodó négytagú penzai küldöttség tegnap délelőtt Békéscsabán az Unicon Vállalatot látogat­ta meg. Az üzemcsarnokok megtekintése előtt kértük meg Viktor Vaszilijevics Afanaszjevet, a Penza me­gyei pártbizottság könnyű­ipari osztályának vezetőjét egy rövid beszélgetésre. — Önök mindannyian most először járnak hazánk­ban. Egyezik-e az a kép, amit - otthonukban rólunk, magyar emberekről, Békés megyéről kialakítottak, el­képzeltek, ,és iaz, amit most, ittjártukkor tapasztalnak? — Szinte teljes mértékben, hiszen eddig is rendkívül sokat tudtunk Magyarország­ról és Békés megyéről. Az otthoni tömegtájékoztatási eszközeinkben, televízióban, rádióban, újságokban nagyon sokat foglalkoznak a magyar társadalmi, gazdasági, kul­turális élettel, így minden olyan fontos dologról tu­dunk, ami itt történik. — Térjünk át a Szovjet­unióval kapcsolatos kérdé­sekre! Mi is — itt Magyar- országon — rendkívül sokat hallunk arról, hogy önöknél milyen radikális változások történnek az utóbbi években a legmagasabb szinten. Ke­vesebbet tudunk viszont ar­ról, hogy a glasznoszty és a peresztrojka hogyan valósul meg területi, megyei szinten. — Határozottan állítom, hogy Penza megyében mind az állami, társadalmi és gaz­dasági vezetők, mind az egy­szerű emberek döntő több­sége elkötelezett híve a re­formoknak, a változásoknak. Az átalakítás nemcsak a tár­sadalmi életben, hanem az egész gazdasági mechaniz­musban jelen van, s nagy hatással van a nép tudatá­ra is. A demokrácia minden vonatkozásban radikálisan bővül. Ez a vállalatok éle­tében jól nyomon követhető. A gazdálkodási egységek ve­zetőjét mind gyakrabban a munkások kollektívája vá­lasztja meg, több jelölt kö­zül. E gazdasági vezetők az­után az üzemükre, gyáruk­ra vonatkozó alapvető dön­téseket csak a munkásokkal való konzultációk után, azok belegyezésével hozhatják meg. így például a nyereség felhasználása is csak ilyen demokratikus döntés után történhet meg. — Eljutnak hozzánk olyan híradások is, amelyek arról tudósítanak, hogy a refor­mok több területen heves ellenállásba ütköznek. Mi­lyen a helyzet az Önök me­gyéjében? — Természetesen nálunk is vannak olyan emberek, akik nem támogatják egyér­telműen ezeket az átalakí­tásokat. Hangsúlyozom azon­ban, hogy ezek az emberék nem ellenségeink. Megpró­báljuk őket nézeteik hely­telenségéről meggyőzni, s ha ez nem lehetséges, megr kérjük őket, hogy a nyug­díjkorhatár elérése után ne dolgozzanak tovább, vagy keressenek más munkahe­lyet. — A szovjetunióbeli re­formfolyamatok a világ ha­ladó közvéleménye általá­nos szimpátiáját váltották ki. Egyes konzervatív körök ..ellendrukkerként” visel­kednek. Munkájukban meny­nyire veszik figyelembe a világ közvéleményének ál­láspontját? — Az nagyon jólesik, hogy barátaink örülnek sikereink­nek, megértik gondjainkat, problémáinkat. A kétkedők­nek pedig egyetlen dolgot mondanék: nem hiszem, hogy a világon van még egy olyan ország rajtunk kívül, ahol annyira őszintén, néha kíméletlenül kritizálják ön­magukat, számolnak le a múlt súlyos hibáival, mint nálunk. És azt hiszem, ez mindennél többet elmond erről a kérdésről. B. Cs. Vita a közösségi munkavállalásokról A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága tegnap Bodor Ti­bor megbízott első titkár ve­zetésével ülést tartott Bé­késcsabán. A tanácskozáson részt vett Hubai László, a KISZ KB osztályvezetője és Szilvási György, a KISZ KB egyetemi-főiskolai tanácsá­nak titkára. Először tájékoz­tató hangzott el a szarvasi felsőfokú oktatási intézmé­nyekben folyó KISZ-életről és ennek hatásáról a tele­pülésre. A folytatásban a megyei KISZ-bizottság a szerződéses közösségi mun­kavállalási formák tapaszta­latait és politikai hatásukat tekintette át. Végül a bizottság gazdál­kodásának helyzetét vitatták meg. Eszmecsere a békemunkáról fl HNF napirendjén „Magyarnak magyarul, románnak románul...” Ülésezett az MRDSZ elnöksége A Hazafias Népfront Bé­kés Megyei Bizottságán teg­nap 'baráti beszélgetés volt, s erre az Országos Béke ta­nács megyei tagjain kívül meghívták az őket delegáló szervek vezetőit is. Bocskai Mihályné, a HNF megyei al- elnöke egyebek között hang­súlyozta: a népfront semmi­lyen jogot sem vindikál ma­gának a békemunka irányí­tására. Ugyanakkor szükség van e tevékenység koordiná­lására. Többen azt kifogásolták, hogy néhány békeközösség feloszlott, illetve szünetelteti a megalakuláskor vállalt fel­adatok ellátását, mert vagy nem találta meg a helyét, vagy pedig a régi tagok — minit volt diákok — időköz­ben már befejezték az isko­lát. A korábbi években gya­koriak voltak az olyan ba­rátsági találkozók, amelye­ken az OBT megyei tagjai a békemun káról, valamint az aktuális tennivalókról tájé­koztatták a résztvevőket. A KISZ és a HNF jelentős se­gítséget nyújtott és nyújt ahhoz, hogy a békemozgalom az .ifjúsági szervezetekben is kibontakozzon. Jóllehet a KISZ KB 1983. évi határo­zata konkrétan rögzítette, mit, hogyan kell csinálni a béke-, barátsági és szolida­ritási munkában, mégis a gyakorlatban sok a tenni-' való. Kívánatos lenne, ha nagyobb figyelemmel kísér­nék a delegáló szervek az ott dolgozó OBT-tag ilyen irányú tevékenységét. Méhkerék lélekszáma mintegy 2 ezer 400 fő; a legutóbbi népszámlálás óta nem csökkent. A lakosság 98 százaléka ekkor román anyanyelvűnek vallotta ma­gát. Azóta a községben sza­porodtak a vegyes házassá­gok, otthon kevesebb sízó esik ‘románul — ezért a ro­mán anyanyelv tanítása az óvodai nevelés fontos fel­adatává vált. Mindezt teg­nap mondta el Bóka Mi­hályné, a községi tanács el­nöke a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének elnökségi ülésén, Méhkeréken. Az első napi­rendi pont ugyanis a község közművelődése, az 1983-ban létrehozott általános műve­lődési központ tevékenysége volt. Az intézmény arra hi­vatott, hogy összevonja a község szellemi erejét. A nemzetiségi kultúra ápolá­sának pedig alappillére az anyanyelv gyakorlása. A sokszínű hagyományápoló tevékenység mellett az in­tézmény egyre fontosabb fel­adatának érzi a jelen kultú­rájának segítését. Amiben a község közművelődési .téren mégis leginkább jeleskedik, az a hagyományőrző nép­művészet; a tánc és a zene — a méhkeréki népművé­szek, az amatőrmozgalom jóvoltából1 ezek ma ország­szerte ismertek. „Magyarnak magyarul, ro­máimnak románul” — fogal­mazta meg Petrusán György, a Szegedi Tanárképző Főis­kola iramán tanszékének ve­zetője, aki második napirend keretében a kétnyel vűség ér­vényesüléséről szólt a köz­életben. Bár törvényeink a ■nemzetiségi nyelv használa­tára ösztönöznek, a gyakor­latban azonban inkább a mindennapi életben, sem­mint a közéletben szólal meg a román nemzetiség anyanyelvén. Petrusán György a miértekre kereste a választ: a nép a táj nyel­vet használja, az értelmiség ezzel szemben az irodalmit, s ez a megértésben gondot okoz. Hangsúlyozta az értel­miség felelősségét abban, hogy meg se kísérelte a kö­zeledésit az archaikus táj­nyelvhez. Nincs igazuk azok­nak — mondotta —, akik azt állítják, hogy az asszi­milációs folyamat következ­tében csökkent volna az ér­deklődés a román nyelv gyakorlása iránt. Ellemkező-i leg: a nyelv él és tudato­san át kell vinni a közélet­be. Olyan lépéseket kell tenni, amely bátorítja az állampolgárt: a .közigazga­tásban legyenek tisztségvise­lők, akik a többség és a ki­sebbség nyelvét egyaránt be­szélik, legyenek kétnyelvű .nyomtatványok, s az iskolai nyelvoktatás is készítsen fel a gyakorlati életre. Rajtunk áll — mondta végül —, hogy a jó politikai eszméknek ér­vényt szerezzünk. Simon Istvánné, a Műve­lődési Minisztérium nemze­tiségi önálló osztályának fő­előadója elmondta, hogy nemrég olyan kiadványok láttak napvilágot, amelyek segédanyagul szolgálnak a társadalmi ünnepek, szertar­tások nemzetiségi nyelvű megrendezéséhez. Martyin György, az MRDSZ titkára összefoglalójában javasolta, a nemzetiségi kongresszus előtt készüljön pontos fel­mérés arról, hogy a nemze­tiségi lakosság mennyire igényli a kétnyelvűséget a közéletben, illetve föl kell .kelteni az ez iránti érdek­lődést; ugyanakkor lépése­ket kell tenni a kétfajta ro­máni nyelv közelítésére. Min­denesetre már azonnali gyakorlat lehet az, amit Sté- germayer Györgyné, a Két- egyházi Tanács V. B. titkára így fogalmazott meg: — Ha valaki bejön a tanácsházára és románul köszön, akkor a tisztségviselő, ha tud ro­mánul, ne magyarul köszön­jön vissza. / —y—n SS. M.

Next

/
Thumbnails
Contents