Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-20 / 119. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 20., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Elutaztak megyénk küldöttei az országos pártértekezletre Dr. MarAthy László látogatása delegációnknál Tegnap délben elutaztak megyénk küldöttei az MSZMP ma kezdődő országos értekezletére. A delegációt — melynek vezetője Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára — Nagy Jenő, megyei titkár búcsúztatta. „Azt kívánom, legyen forradalmi párthoz méltó a tanácskozás, vállalja fel azt a nem könnyű feladatot, amit a társadalom elvár tőle. őrizzék meg a múltból azt, ami mindenképpen megőrzendő, és egészítsék ki mindazzal, amit a jelen elvár” — mondotta. A delegációt — amely a délutáni órákban megérkezett Budapestre — szálláshelyén felkereste dr. Maró- thy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszter, aki szintén tagja a megyei küldöttségnek. Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolóját. A kormány jelentést hallgatott meg az 1987. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénzügy- miniszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint ia Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipar szerkezetátalakítási feladatairól, és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. Szerkezetátalakítás a ruházati iparban A textil- és a ruházatipari vállalatok mintegy évi 20 milliárd forintos termelésükből 6,5 milliárd forint értékű árut értékesítenek a konvertibilis elszámolású piacokon, mégpedig készpénzért. Ahhoz, hogy a világpiac igényeinek továbbra is eleget tudjanak tenni, elengedhetetlen a már megkezdett szerkezetátalakítás erőteljes folytatása. Mint az Ipari Minisztériumban elmondták, ehhez főként a szakágazatok belső szerkezetének szelektív átalakítására, a műszaki fejlesztés gyorsítására, egyes területeken pedig visszafejlesztésre van szükség. Az idén több ruhaipari vállalat megszünteti a rosz- szul jövedelmező, ugyanakkor munkaigényes és magas konvertibilis importanyagtartalmúi gyártmányainak termelését, s az így felszabaduló kapacitásain jövedelmezőbb termékeket — főként szabadidő- és sportruházati cikkeket, kisszériás modelleket készít. A ruházati iparban a szerkezetkorszerűsítésnél nem az egyes termékcsoportok teljes megszüntetése a cél, hanem a divat mindenkori változásaihoz való gyors igazodás. A differenciált fejlesztés során visszafejlesztéssel is számolnak a gyapjúszövettermelésben, a nyers pamutszövetgyártásban és a kötőiparban. A szerkezetátalakítási tervekben három-négy fonoda és szövődé közeli megszüntetésével számol az Ipari Minisztérium, elsősorban Budapesten. Megyénk kiállítói a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Budapesten szerdán megnyílt BNV-n több mint hétezer kiállító között számos Békés megyei vállalat, szövetkezet is képviselte magát. A kőbányai vásárváros V/10-es szabadterületén a Szellőző Művek a legkülönbözőbb légtechnikai és környezetvédelmi termékeit mutatja be a látogatóknak. A Nagyszénási Október 6. Tsz Gépkoop leányvállalata évek óta rendszeres kiállítója a tavaszi vásárnak. Fő termékük az univerzális HR—2-es homlokrakodó. Az alapgéphez a legkülönbözőbb munkafeladatok elvégzésére alkalmas adapterek is kaphatók. Gödörfúró, villásemelő, fűnyíró, rézsűtisztító, a közút karbantartási munkáinak ellátásához szükséges célszerszámok stb. Fotó: Kovács Erzsébet Alkotó vitával, a párt vezetésével Irta: dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője a Központi Bizottság ez év március 23-i döntésének megfelelően ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gyakorlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen az utóbbi 31 évben mindössze egy alkalommal, 1957 júniusában volt pártértekezlet, a maihoz hasonlítva teljesen más körülmények között, és más feladattal. A szocialista építőmunka az utóbbi 2-3 évben a vártnál nehezebb, bonyolultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kívánatosnál lassabban nő, ami. azzal jár, hogy a XIII. kongresszu-, son elhatározott célok a VII. ötéves tervben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásában érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázhatatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozási és a kormány stabilizációs programja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratikusabbá, ésszerűbbé, rugalmasabbá teszik azt annak érdekében, hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gazdaság élénkülését. A reform különböző elemei (gazdasági, politikai, kulturális, szociális, stb.) közötti összhang megteremtése és a megújulási folyamat felgyorsítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szocialista társadalmi fejlődés a kor követelményeihez igazodjék. Az országos pártértekezlet arra a feladatra vállalkozik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a gyorsabb fejlődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton. elindulva sok nagy horderejű feladatot kell megoldanunk viszonylag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az államélet központi irányító szerveinek munkájában annak érdekében, hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotó erő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékteremtő cselekvés. A pártértekezleten elhatározott feladatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresszusáig kell megvalósítani, hiszen az azt követő évek programjának kidolgozására már a kongresszus hivatott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgárok jól tudják, hogy a pártértekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyeknek fő forrása a gyenge teljesítmény, a jövedelemhiány, a pénztelenség. Arra vállalkozik — és ez nem kevés —, hogy a párt vezető, kezdeményező erejét mozgósítva megteremtse a gyorsabb fejlődési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi feltételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezletnek, hogy vitassa meg és fogadja el azt a dokumentumot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szervezetei áprilisban megismerték és véleményezték. A tervezet feletti vita mélyreható, szenvedélyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javaslat és módosító indítvány érkezett a Központi Bizottsághoz. A javaslatok jó részét a vezető testületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általánosítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több, egymásnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanok is, amelyek megvalósításának, reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú javaslatokkal éltek a tömegszervezetek és a -mozgalmak, az érdekképviseleti szervek központi vezető testülétei és a Magyar Tudományos Akadémia. Az említett testületek és a budapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok állásfoglalásai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nemcsak a pártértekezlet, de — a későbbiek során — a kongresszus előkészítésénél és azt követően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fejeződött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedélyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább” kérdésről. A budapesti és megyei küldöttcsopontok elmondják az általuk képviselt kommunisták véleményét, de elhangzanak a küldöttek egyéni észrevételei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli, akiket — a Központi Bizottság határozatának megfelelően! — a budapesti pártbizottság, a fővárosi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizottságok választottak meg. A kiválasztáshoz a Központi Bizottság semmiféle szempontot nem írt elő. Azt kérte a választásra jogosult pártbizottságoktól, hogy vitaképes, a párttagság véleményét képviselő küldötteket jelöljenek, illetve válasszanak. Rajtuk kívül' szavazati joggal vesznek részt a pártértekezleten a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a pártértekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párttag és pártonkívüli tudósok, művészek, politikusok, akik — tanácskozási joguknál fogva — szintén részt vehetnek a vitában. Az országos pártértekezlet második napirendjének keretében — ami zárt ülésen történik — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra kerülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, javaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság felfrissítésére, megújítására. A testületekből történő felmentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgozzák a pártértekezlet állásfoglalásában elhatározott feladatok gyakorlati megvalósításának részletes teendőit. Megvalósításuk során beépülnek a politikai és államigazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlődésünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és, a nyitottságot, a törvényes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését garantálják. Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és pártonkívüliek, minden hazájáért, annak sorsáért felelősséget érző állampolgár jószándékú és cselekvő közreműködésével valósíthatók meg.
