Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

1988. májua 18., szerda o IZUllUt-fil*} Egységes társasági törvényre várva Aki vállalataink átlagos méretéből próbált hazánk nagy­ságára következtetni, egészen a legutóbbi évekig hatalmas országnak képzelhette Magyarországot. Ma már szabadabb az út a kisvállalkozások előtt, de a mintegy félmillió kisvállal­kozó óvatosságát jelzi, hogy közülük 400 ezren melléktevé­kenységként, főállásuk megtartásával mernek csak vállal­kozni. Olaszországban és Japánban az ipari foglalkoztatot­tak több mint háromnegyede, Angliában 36, az USA-ban 27 százaléka kis- és középvállalatok alkalmazottja, nálunk csu­pán 15 százalék ez az arány. A Magyar Gazdasági Kamara szervezésében a közelmúltban lezajlott kis- és középvállalati konferencián elhangzott adatok önmagukban is jelzik: tá­vol vagyunk attól, hogy az állami nagyvállalatok gazdasági szerepét veszélyeztetnék a gomba módra szaporodó kisvál­lalkozások ... Ugyanakkor a konferencia megrendezése is mutatja, ma már nem tartják károsnak, hogy erősödik ez a gazdasá­gii ágazat. Éppen ellenkező­leg. Nem egy nagyvállalat vezetője vallja — s ezt a nézetet hangoztatta a kon­ferencián a Kamara alelnö- ke is —, hogy a mozgékony, gyors váltásra képes, rugal­mas kisvállalkozások az ő munkájukat is megkönnyítik beszállításaikkal. Ma már egyetértés van abban, hogy a különböző méretű és tu­lajdonformájú vállalatok egymás mellett élése adja a gazdaság erejét, segíti súr­lódásmentes működését. így a konferencián Inkább azt a kérdést vitatták: egyenlő feltételekkel mozognak-e a pályán a különböző méretű és formájú vállalatok, vál­lalkozások ? E kérdésre szinte minden­ki nemleges választ adott. E szerint a gazdaság vala­mennyi szereplője hátrányos helyzetben van? De hát ak­kor ki van előnyben? Az Ipari Minisztérium képviselője például a nagy- vállalatoknak arra a gond­jára hívta fel a figyelmet, hogy — a kisvállalkozások­kal szemben — állami nagy­vállalataink nem tehetik meg, hogy egyik évről a má­sikra felhagynak vesztesé­ges tevékenységükkel. Ilyen­kor ugyanis nekik számos „magasabb szempontot”, a várható foglalkoztatási ne­hézségeket, netán munka­nélküliséget, a hiányt pótló Import nehézségeit, stb. kell figyelembe venniük. Az ál­lami vállalatok egyébként mind az adózásban, mind az évről évre változó kereset- szabályozásban hátrányban vannak a kisvállalkozások­kal szemben — mondta az Ipari Minisztérium képvise­lője a vitán. Csakhogy a kisvállalko­zók, a maszekok nem kap­nak állami támogatást, mi­közben az adórendszer sem ezt, sem vállalkozói kocká­zatukat nem ismeri el. A kedvezőtlen feltételekre utal az a tény, hogy az idén már több mint tízez­ren adták vissza iparenge­délyüket — hangzott az el­lenvélemény. Ma még sen­ki nem tudja, hány község marad szolgáltató kisiparos nélkül az idei keményebb adófeltételek miatt. Az ilyen települések lakóit nem vi­gasztalja, hogy eközben újabb butikok, fagylaltozók, s egyéb, könnyű hasznot ígé­rő vállalkozások nyílnak másutt. Az pedig országos ügy. hogy — mint egy kis­iparos panaszolta — az idén már az exportot szolgáló beruházásra sem kapja azt az adókedvezményt, ami ta­valy még járt. Ha jövőre valóban egysé­gesítik a vállalkozói és a vállalati adókat, s minden gazdasági tevékenységet folytatónak egységesen a mai vállalati nyereségadót, azaz 50 százalékot kell fi­zetnie, ez aligha találkozik a kisvállalkozók, s főképp a kisiparosok egyetértésével. Márpedig a fogadtatás egy­általán nem közömbös, hi­szen ha tömegével szűnnek meg a magánvállalkozók, ez a munkanélküliséget is nö­velheti. A munka nélkül maradtak számára tervezett 300 ezer forintos egyszeri vállalkozói támogatást is bírálták a konferencián. Egy gyakorló kisiparos szerint ennyiből nem lehet életképes vállal­kozást indítani, s akkor nemcsak a kudarc költségeit kell viselnie a kényszerű­ségből vállalkozónak, hanem kamatostul kell visszafizet­nie a felvett 300 ezer forin­tot is. Célszerűbb megoldás lenne, ha ezt az összeget azok a kisvállalkozók kap­nák, akik cserébe új mun­kahelyet létesítenek. Egy meglevő vállalkozás ilyen bővítése ugyanis reális ek­kora összegből — hangzott el a konferenciáin. A Pénzügyminisztérium elképzelései szerint — e koncepció a széles körű szakmai viták után még mó­dosulhat — az egyszemélyes magánvállalkozások, így a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok, a személyi jö­vedelemadó hatálya alá es­nek az új társasági törvény elfogadása után is. A törvény valamennyi többszemélyes vállalkozásra kiterjedne, akár állami, akár magánvállalkozásról van szó. Ezt a törvényt vállalko- zásiadó-törvénynek kellene kísérnie, de nem világos az elhangzottákból, hogy ezek érvényesek lesznek-e’ a szö­vetkezetekre. Ügy tetszik, az „egységes” társasági törvény mellett életben marad a szövetkezeti törvény is. Csorbát szenved tehát az az elképzelés, hogy az egyes vállalkozási for­mák korlátok nélkül átala­kulnak, hogy a magántőke és az állami vállalat pénze gátak nélkül egyesülhet a szövetkezeti tőkével a vál­lalkozásokban. A TOT múlt heti elnökségi állásfoglalása szerint ugyanis maradnak a tilalomfák. Mint olvasható: az elnökség „nem tartotta helyénvalónak, hogy szövet­kezet alakulhasson át vala­milyen társasággá”. Ügy látszik, olyan messze nem terjed a tagság önállósága, hogy ha szövetkezetbe, és nem más vállalkozási for­mába vitte vagyonát, akkor a későbbiekben szabadon rendelkezhet róla ... Számíthatnak-e távlatilag is a kisvállalkozások a szá­mukra kedvező politikai klí­mára? E ki is mondott kér­désre válaszolva Nyers Re­zső, a konferencia elnöke, a Magyar Közgazdasági Tár­saság alelnöke úgy vélte, hogy a magyar gazdaság még igen sokáig több szektorú lesz, amelyben — a párt ál­lásfoglalás-tervezete szerint is — a kisvállalkozások sze­repe még növekedni is fog. „A gazdasági kényszerek miatt ez a politika győze­lemre van ítélve” — jelen­tette ki Nyers Rezső, a Köz­ponti Bizottság tagja. Szabó Gábor Még több előre gyártott födémszerkezet A Beton- és Vasbetonipari Művek a magánlakás-építés­hez szükséges előre gyártott betongerendákból és egyéb födémszerkezetekből az év első négy hónapjában lénye­gesen többet gyártott, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A termelés növelését sürgette, hogy tavaly a gyárakban és az építőanyag­kereskedelemben egyaránt kifogytak a készletek, s az­óta a várakozással ellentét­ben nem csökkent, hanem tovább növekedett a keres­let. Ennek kielégítésére az év első négy hónapjában az egy évvel ezelőttihez viszo­nyítva 50 ezer méterrel több áthidaló gerendát, mintegy 150 ezer méterrel több fö­démgerendát és 800 ezer da­rabbal több födémbéléstestet gyártattak. Készletezésre azonban nem vagy csak alig jutott, mert az árut hamar szétkapkodták a vásárlók. Ezért az elemgyárak a ter­melés további növelésére tö­rekednek. Felkészültek ar­ra, hogy például körüreges födémből a szerződésben le­kötött mennyiségen felül akár 400-500 ezer négyzet- métert is készítenek a ma­gánlakás-építőknek, ha ezt a vásárlók igénylik. Támad a kukorieabarká Mir május első napjaiban megkezdődött a kukorica kelé­se, ugyanakkor még folyamatos a vetés. Több körzetben már a keléssel egy időben kukorica- barkó-kártételt észleltek, s a veszélyeztetett táblákon korai védekezéseket kellett végrehaj­tani. A hónap első napjaiban lehullott eső kedvezett a ko­rábban elvetett növények fejlő­désének. A közeljövőben, amennyiben nem várható jelen­tősebb mennyiségű csapadék, a későbben vetett kukorica las­sabban fejlődik, tehát jobban ki van téve a barkókártételnek. Fokozza a veszélyt, hogy a szükségesnél kisebb területen végzett talajfertőtlenitések mi­att elmaradt a talajfertőtlenítő szerek barkók elleni hatása. A barkók létszáma magasabb az elmúlt évinél, amiatt erős kár­tétel várható. A monokultúrás területeken és azokban a kör­zetekben, ahol a barkók fel- halmozódása erős volt, a kelés­től a növények 3-4 leveles álla­potáig ellenőrizni kell az egyedsűrűség alakulását, és a veszélyes létszám esetén azon­nal védekezni kell. A Vagyonvill Kisszövetkezet elektronikus berendezések gyártásához GYAKORLOTT TECHNIKUST VAGY ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZT keres felvételre Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni: 8—16 óra között az 56-172-es telefonszámon. A Csorvási Lenin Mgtsz FELVÉTELRE KERES felsőfokú végzettségű gépész, vagy épületgépész szakembert. Elsősorban gázszerelési munkákban gyakorlott szakemberek jelentkezzenek a termelőszövetkezet elnökénél, vagy személyzeti vezetőjénél, 1988. június 1-ig. Csorvás, Rákóczi u. 34/1. Telefon: Csorvás 17. Küldöttek az országos pártértekezletre Dr. Sonkoly lános — Miként az ország és a megye más térségeiben, így Szarvason is várakozás előzi meg az országos pártértekez­letet. Az elmúlt hónapok során a párttagok, de pár- tonkívüliek is nyílt, őszinte, helyenként kemény hangú, néhol szélsőségektől sem mentes vitákban fejtették ki véleményüket társadalmi, gazdasági és politikai kérdé­seinkről — mondja dr. Son­koly János, a szarvasi váro­si pártbizottság első titkára. — Ezek közül fontosnak tartom kiemelni, hogy nem ölbe tett kézzel várjuk a pártértekezletet. Üzemeink­ben, intézményeinkben fe­gyelmezett termelőmunka folyik. Ez a jellemző tudo­' mányos és felsőoktatási im- i tézményeinkre is. Mdndeze- j két bizonyítja, hogy ipari i szövetkezeteink 1988 első ne- ; gyedévi eredményei megha- í ladják az előző év hasonló ! időszakának teljesítményét. De bizakodással nézhetjük . mezőgazdasági üzemeink ha­tárait is. Folytattuk legfonto- ; sabb településpolitikai cél- ' jaink megvalósítását, melyek : központjába a népesség­megtartó képesség és az életkörülmények javítását állítottuk. Dr. Bódi Piroska Bódi Piroska doktort so­kan szeretik. Egyszerű, ked­ves, közvetlen, bizakodást ; sugárzóan kék a szeme. Gyermekorvos lesz, szak­vizsga előtt áll. Mostanában éppen a neonatológusi teen­dőket gyakorolja a gyulai megyei kórház szülészeti, nőgyógyászati osztályán. A neonatológus az édesanyju­kat éppen elhagyó, egészen fiatal újszülöttek egészsége felett őrködik, betegsége I esetén dönt a további teen­dőkről. a gyógyításról. Ta­lálkozásunk napján és órá­jáig éppen 3-an születtek az osztályon, 22 kisbabára vi­gyáztak aznap az egészség- ügyiek. A nemek aránya változó, ekkor éppen a fiúk voltak többen. Piroska nagyon szereti jö­vendő hivatását. „Bizonyo­san azért is, mert én a gyu­lai gyermekosztályon jó pél­dát láttam magam előtt. Minden pályán szükség van példaképekre és nemcsak azért, hogy mi is olyan el­hivatottak legyünk, hanem azért, hogy az utódainknak I is ezt adjuk tovább. Semmi nem pótolhatja az orvosok iránti bizalmat. Nehéz meg­szerezni, megtartani, elve­szíteni könnyű, de soha nem lenne szabad.” Elárulhatjuk, hogy hu­szonnyolc éves. Május 19-én küldöttként indul társaival Budapestre, az országos — Programunkból a tel­jesség igénye nélkül csak néhány feladatot szeretnék felemlíteni. Mindenekelőtt megoldást keresünk a foglal­koztatási és a szakképzési gondokra. Szeretnénk előre­lépni az idegenforgalom lé­tesítményi feltételeinek ja­vításában. Megoldásra vár az ivóvízbázis növelése, ez­zel együtt a szennyvízháló­zat bővítése. Folytatjuk kör­nyezetvédelmi programjain­kat, s nagy erőkkel dolgo­zunk a szarvasi Körös-holt­ág tehermentesítésén. Egyre több lakásba juttatjuk el a vezetékes gázt. Elemzések készülnek, miként lehetne a pártértekezletre Békés me­gye egyik képviselőjeként. „Nagyok az elvárásaim, mint azt hiszem, minden kortársamnak. A kiéleződő ellentéteket, a növekvő pesz- szimizmust, a társadalmi vi­szonyok ellentmondásait együtt kell oldanunk. Per­sze, hogy ez nem fog máról holnapra menni. Gyakran mondják az orvosokra, hogy csak a szakma érdekli őket, van, aki bezárkózik a köz­életi kérdések elől. Adottság, egyéniség kérdése ez, és nem elhanyagolható a kö­zösség, amelyben dolgozunk, éljük a hétköznapjainkat. Nagyon régen mozgalmi em­ber vagyok, az egyetemen is, no meg a gyerekosztályon. Talán azért jó a mi KISZ- szervezetünk, mert kicsi, és mezőgazdasági főiskolai kart egyetemi karrá emelni tar­talmi munkájában. Tapasz­talataink szerint az itt élő emberek eddig is jelentős áldozatokat vállaltak eze­kért a célokért. — De itt is van félelem, aggódás, kétely elért ered­ményeink megvédése, meg­őrzése körül. Vajon hogyan leszünk úrrá gazdasági ne­hézségeinken? Bízunk ab­ban, hogy a pártértekezlet a legfontosabb kérdések meg­oldására megtalálja a kellő választ, és megjelöli a gaz­dasági, politikai felemelke­dés útjait. — Városunkban egyetértés alakult ki abban, hogy a magyar társadalom minden területen igényli a reform következetes folytatását, he­lyenként annak gyorsítását. Párttagságunk azt várja, hogy szülessenek konkrét döntések a párt életének megújítására. Nem a múlt értékeinek és eredményei­nek megtagadását kérjük, hanem a reform jelszava alatt a haladást megalapozó, biztosító, garantáló intézke­déseket várjuk. Érdeklődés­sel olvastuk a legutóbbi KB- ülés közleményét azért is, mert a pártértekezlet napi­rendi témájának vitájában az a változat erősödött fel, melyet mi is javasoltunk. Kép, szöveg: D. K. családias a közösség? Nem hiszem, hogy csak ez az oka. A fiatal értelmiség a tár­sadalmi változások érzékeny műszere, érdemes ránk fi­gyelni. Bízni kell bennünk, mi minden tőlünk telhetőt megteszünk a jobbítás szán­dékával.” Tudatos, határozott ember ez a Mezőkovácsházát szü­lőhelyének valló fiatalasz- szony. Két dologra rettentő büszke: a szüleire („soha nem tudom visszaadni nekik azt, amit kaptam tőlük”) és kétéves kislányára, Szerényi Dórára. — A férjem is orvos — mondja. — Amíg nem volt gyermekünk, szolgálati gar­zonban laktunk, később szü­lői és kórházi segítséggel ju­tottunk egy kétszobás lakás­hoz. Szeretnénk még egy gyereket. Bármerre járok az országban, tanulok, látok, tapasztalom, hogy nekünk Gyulán nincs szégyenkezni­valónk. A szülészeten most egészséges kicsikkel találko­zom többnyire, bár mióta itt vagyok, kilenc újraélesz­tésünk volt már. A kisbaba egész életére kihatóan dön­tőek az első órák, nagy a fe­lelősség. 1988 decemberében szeretnék szakvizsgázni. A későbbi elképzelésem, hogy gyermekgasztroenteoroló- giával foglalkozzam (emész­tőszervi megbetegedések gyó­gyítása), de a főfoglalkozá­som a hivatásszeretet mel­lett is a család lesz. B. Zs. Fotó: Gál Edit I Az Ajkai Alumíniumkohó és Timföldgyárban a hagyo­mányos cikkek — a timföld, az alumíniumtömb és a kü­lönböző öntvények — mel­lett megkezdték a magasabb feldolgozottsági fokú termé­kek kísérleti gyártását. Kö­zéjük tartozik a kisnyomású öntőberendezésen készített gépjármű-keréktárcsa, amelynek minőségét és a technológia kidolgozását most végzik a szakemberek. A kisnyomású öntőberende­zésből kikerülő alumínium keréktárcsaöntvény (MTI-fotó: Arany Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents